Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-20 / 300. szám, kedd

ÚJ szú 5 1983. XII. 20. Újszerű megközelítést, nagyobb igényességet A TÖMEGPOLITIKAI MUNKA TAPASZTALATAI A KELET-SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN Nem hoznak szégyent az egyenruhára A néphadseregbe nemrég bevonult fiatalok már magabiztosabbak, katonásabb a testtartásuk. A laktanyák udvarain, a gyakorlótereken a rajok, szakaszok, századok, egységek igyekeznek, hogy a harci és politikai kiképzésben kiváló eredményeket érjenek el. A kelet-szlovákiai kerület alap- szervezetei az éveleji párttaggyű­lések előkészítésével egyidőben azt is mérlegelik, hogy az eszmei­nevelő és a tömegpolitikai munka sajátos eszközeivel milyen mér­tékben befolyásolták a népgazda­sági feladatok teljesítését. Az elért eredményekből ítélve a kerület gazdasága lényegében a követelményeknek megfelelően fejlődik. A tervidőszak félidejében az ipari termelés 3,7 százalékkal növekedett, a korszerű gyártmá­nyok terjedelme csaknem megkét­szereződött, 25,3 százalékot tesz ki az első osztályba sorolható ter­mékeik részaránya. Nem lehet azonban egyetlen alapszervezet és kommunista gazdasági tisztségviselő számára sem közömbös, hogy az összes­ségében elfogadhatóan alakuló folyamatokban kedvezőtlen jelen­ségek is felütik a fejüket: alacsony fokú a termelés yteme, késik a korszerűbb gyártmányok, tech­nológiák bevezetése, a kimutatha­tó üzem-, nyersanyag és energia­megtakarítás nem a pozitív ten­denciák tartós érvényesüléséből, hanem többnyire a gyorsabban mozgósítható tartalékok feltárásá­ból származik. Tagadhatatlan, a hatékonysági tényezők érvényesítése, a konkrét intézkedések kidolgozása elsődle­gesen a gazdasági vezetők fel­adata, de az ehhez szükséges em­beri feltételeket a pártszerveze­teknek kell megteremteniük. Ho­gyan? Oly módon, ahogyan azt a poprádi Vagongyárban, a sviti Chemosvitben, a krompachyi Elektrotechnikai Vállalatnál, a kas­sai (Košice) Vasmű és Nehézgép­ipari Vállalat gyáregységeiben évek óta gyakorolják. A szakem­bereket, munkásokat bevonják a tervelókészítésbe, kikérik véle­ményüket, hasznosítják tapaszta­lataikat, anyagilag is érdekeltté te­szik őket a termelésben. A korszerűbb termékek gyártá­sa és technológiák alkalmazása, nem utolsósorban az intenzív gaz­dálkodás megteremtése emberi kapcsolatokat érint, amivel a tö­megpolitikai munka végzése so­rán mindenütt feltétlenül számolni kell. Az újra való áttérés ugyanis sehol sem történik automatikusan, eleve azt követeli, hogy a munká­sok megváltoztassák szokásaikat, leküzdjék konzervatív szemléletü­ket, vagy legalábbis az újjal szem­beni tartózkodásukat. Az úttörők példájára A szemléletváltozást kedvező­en befolyásolja, hogy a kerületi pártkonferencia határozata nyo­mán sorra alakultak az agitációs csoportok a termelőüzemek alap­szervezeteiben. A kisebb-na- gyobb kollektívákat azok a politi­kailag és szakmailag képzett párt­tagok alkotják, akik példamutató magatartásukkal már előzőleg el­nyerték a munkások bizalmát. Fá­radozásaikat ugyan még nem fémjelzik látványos eredmények, annyi azonban bizonyos, hogy egy pozitív folyamat elindult, számta­lan kollektívát győztek meg a fel­adatok teljesítésének újszerű meg­közelítésére. A lubeníkyi és jelšavai Magne­zitbányában Puhalla František és Šgorica Jozef vájárkollektívája már szeptemberben teljesítette éves tervét. Ez idő alatt Hoffmann Ferenc vájárcsoportja az alsósajói Vasércbányában 26 845 tonna vasércet jövesztett s ezt további 277 tonnával gyarapítja az év be­fejezéséig. Az élenjáróknak kijáró tisztelettel említhetjük a Vasmű­ben Ján Seman nevét is, aki a nyomóhenger-pályán 254 órával csökkentette a veszteglési időt, jelentős selejtképződéstől mentet­te meg a vállalatot. Nagy tekintély­nek örvendenek Ján Capko és Sala Gabriella, a Szocialista Mun­ka Hősei is, akik meghatározó szerepet töltenek be a Vasmű fej* lödésében. Érdemdús tevékeny­ségről adnak számot a Csécsi (Čečejovce) és az Újbodvai (Nová Bodva) Efsz növénytermesztési és állattenyésztő munkacsoport­jai, melyek a termelés korszerű módszereit mind eredményeseb­ben érvényesítik, maguk is agitá­torokká váltak. Kiiktatni a formális elemeket Mind több pártalapszervezet- ben tör utat az a felismerés, hogy a tömegpolitikai munka lényege az emberek tudatos cselekvésének irányítása, befolyásolása és moz­gósítása. Az eredményesség azonban a munkaformák sokféle­ségét feltételezi. Miután erre kész recept nincs, a módszerek közül azokat kell előnyben részesíteni, amelyek az adott üzem feltételei között a leghatásosabban segítik a célok elérését. Ezzel kapcsolatosan nem feles­leges szóvá tenni, hogy a kerület vállalatainál, üzemeiben sok a kü­lönféle - párt, szakszervezeti, ifjú­sági, valamint egyéb - rendezvé­nyek, értekezletek, tanácskozások száma. Ez túlságosan igénybe ve­szi az alapszervezetek energiáját, ugyanakkor háttérbe szorítja a munkasokkal, az újítókkal, a szocialista és a komplex brigá­dok tagjaival való élő kapcsolatot, az eszmecsere emberközeli for­máinak alkalmazását. A gyárak udvarain és a műhe­lyekben kifüggesztett jelszavak sem mind teljesítik feladatukat. A szövegek túl általánosak, sab­lonszerűén, így inkább veszítenek agitatív erejükből, mintsem a cél elérésére mozgósítanának. A ke­vesebbet, de joobat elv érvényesí­tése bizonyára ezen a területen is hatékonyabbá tenné a tömegpoli­tikai munkát A hatékony gazdálkodás kiala­kítása, a belső tartalékok feltárása természetesen a fegyelem meg­szilárdítását is igényli. Több he­lyen éppen azért nem tudnak lé­pést tartani a minőségjavítás kö­vetelményeivel, mert sorozatosan megsértik a technológiai fegyel­met, pazarolják az értékes nyers­anyagokat, az energiát. Jelentős károk keletkeznek továbbá a mun­kafegyelem durva megszegésé­ből. Emiatt az év folyamán a kerü­letben 52 halálos végű munkabal­eset történt. A vállalatok politikai és gazdasági vezetőinek sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk e negatív jelenségek visszaszorí­tására. Az eszmei-nevelő és a tömeg­politikai munka komplex jellegű te­vékenység, ami azt jelenti, hogy együtt kell végezni az irányító, a szervező, a propaganda- és az ideológiai munkát, a mozgósítást és a végrehajtás ellenőrzését. Közvetlenül hat e sokirányú tevé­kenységre, hogy nagy a túlterhelt­ség. Ez gyakran kapkodást, felszí­nességet szül. A túlterheltséget sok alapszervezetben elkerülhe­tetlennek, fejlődésünk velejárójá­nak tekintik. Valójában azonban a legszorosabban összefügg a munkastílusuk fogyatékossága­ival. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy az alapszervezetek jobban támaszkodjanak a pártak­tívára, az albizottságok és a párt- csoportok munkájára. Ezáltal ele­jét vehetik a gyakori munkatorló­dásoknak, eredményesebben old­hatják meg a politikai feladatokat, rendszeresebbé tehetik a határo-. zatok teljesítését. Végső soron ez dönti el milyen mértékben érvé­nyesül a pártszervezet vezető szerepe, politikai befolyása az üzemek gazdasági életében. Az alapszervezetek erejének, harcképességének,, vezető szere­pének meghatározó feltétele a pártegység. Enélkül nincs ered­ményes pártélet, politikai gyakor­lat. A januárban és februárban sorra kerülő értékelő taggyűlések előkészítésének folyamatában jó alkalom nyílik arra, hogy az alap­szervezeti pártbizottságok felmér­jék, milyen előrelépés történt ezen a területen. Ez legjobban mérhető a pártoktatásban való részvételen, az aktivitáson. A cselekvés alapja azonban mindenkor a tagság azonosulása a párt politikájával, a XVI. kong­resszus határozataiban megjelölt gazdaságpolitikai feladatokkal. Az értékelésnél figyelembe kell venni, eleget tesznek-e például pártmeg­bízatásaiknak, megfelelően moz­gósítják-e a dolgozókat, nem hunynak-e szemet a helytelen er­kölcsi felfogások és magatartások felett, hogyan szereznek érvényt a maguk munkaterületén a párt politikájának. Ha teljes pontossággal nem is, lényegében ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a kerületi pártbizott­ság legutóbbi ülése, mely fontos feladatokat jelölt meg az alapszer­vezetek számára. Ezek közül leg­időszerűbb a tudományos-műsza- ki fejlesztés és a kutatási eredmé­nyek gyakorlati alkalmazásának a meggyorsítása. Érzékenyen gá­tolja ezen a téren a továbbjutást, hogy a komplex brigádokban résztvevők létszámát tekintve egy helyben topogás észlelhető. A mezőgazdaságban csupán a kerület északi járásaiban fejte­nek ki hasznos tevékenységet, ugyanakkor a terebesi (Trebišov) és a michalovcei döntő fontosságú járásokban a mozgalom fejlődése úgyszólván szünetel, eleve nem befolyásolhatja a korszerű gazdál­kodásra irányuló törekvéseket. A brigádokról való gondosko­dást sürgeti, hogy rövidesen átlép­jük az óév küszöbét, š a kerület iparának, mezőgazdaságának a hetedik ötéves terv következő negyedik évében a korábbiaknál is igényesebb feladatokat kell telje­sítenie. Meggyőzőbb ráhatással Nem eltúlzott állítás, hogy a pártszervezetek mozgósító, szervező és irányító munkája nagy hatással van a kerület egész életére. Persze, még jobbak le­hetnének az eredmények, ha a le­maradozó üzemekben tovább szi­lárdítanák befolyásukat, olyan lég­kört teremtenének, hogy az öntu­datos, alkotó munkavégzés min­denütt a dolgozók belső szükség­letévé váljon. Természetesen ezt nem lehet kampányszerű feladat­nak tekinteni, része annak a szé­les körű intézkedéssorozatnak, melyet annak az érdekében tettek, hogy a kommunisták szava meg­győzőbben segítse a gazdálkodás hatékonyságának javítását. SZOMBATH AMBRUS — Az idei télapó nem mindenna­pi ajándékkal lepte meg Kassa (Košice) lakosságát - jegyezhet­nénk mesenyelven a Hernád parti város krónikájába azt a decemberi eseményt, amely más szavakkal így is kifejezhető: ez év utolsó hónapjában négy kilométerrel bő­vült a helyi villamosvasút-hálózat, méghozzá úgy, hogy az eredetileg tervezett és elfogadott átadási ha­táridőt egyszer sem kellett „módo­sítani“. Az építkezés beruházójának, a helyi közlekedési vállalatnak és a kivitelezőnek, a Kassai Mélyépí­tő Vállalatnak és segítőtársainak nem volt egyszerű elkészíteni ezt az igen értékes ,,ajándékot“, hi­szen többek között a dupla sínpár egy helyen a vasútat íveli át, két helyen igen forgalmas közutat ke­resztez, s volt, ahol gázvezeték, szennyvízcsatorna vagy más „akadály“ állt az útjában, mégis Az égi lovasok Gyakran hívják így néphadse­regünk légikötelékének pilótáit, akik naponta szolgálatot teljesíte­nek, védik hazánk légihatárát. Ilyen többek között a zvoleni va- dászrepülö egység. Az elmúlt tíz évben kilencszer nyerte el a pél­dás egység címet. Csapatzászla­ját a Köztársasági Érdemrenddel, a Szlovák Nemzeti Felkelés, a Vö­röscsillag Érdemrenddel és két hadikereszttel dekorálták. Hu- . szonhárom esetben eredménye­sen szálltak szembe hazánk légi­terének megsértőivel. Nos ez az egység az SZNF közelgő 40. év­fordulója alkalmából felhívással fordult a néphadsereg összes ala­kulatához, egységéhez, s kötele­zettségvállalást tett, hogy ebben a kiképzési évben még jobban helytállnak mint a múltban.- Számítunk a párt- és a SZISZ-tagok példamutatására — jegyzi meg Jirí Trnečka elsőosz­tályú pilóta, az egység parancsno­kának politikai helyettese. - A poli­tikai és harci kiképzésben kiváló eredményeket akarunk elérni. Kötelezettségvállalásukban, il­letve felhívásukban azt ígérik, hogy az alegységek hetvenöt szá­zaléka megszerzi a példás címet. A hivatásos tisztek, a pilóták közül az előírtnál tíz százalékkal többen szerzik meg az elsőfokú szakmi- nósítési jelvényt, a tényleges kato­náknak pedig húsz százaléka. A pilóták nyolcvan százaléka kivá­ló értékelési osztályzatot akar elérni. Az újítómozgalom fejleszté­sével, az újítási javaslatok beve­zetésével 1 200 000 koronát taka­rítanak meg. A SZISZ-tagok két­ezer órát dolgoznak társadalmi munkában. Végre teljesült A gimnázium után katonai főis­kolára jelentkezett, de a Žilinai Közlekedési és Távközlési Főis­kola katonai karára nem vették fel. A zvoleni erdészeti főiskolára ke­rült.- Amikor befejeztem főiskolai tanulmányaimat, egyéves tényle­ges katonai szolgálatra hívtak be- mondja Peter Hvizdoš száza­dos. - A harckocsizók között újra foglalkozni kezdtem azzal a gon­dolattal, hogy hivatásos katonai megérte. A kivitelezőnek talán azért, mert anyagi szempontból egy ugyancsak jelentős, 120 millió korona ráfordítással épült művet mondhat a magáénak, a beruhá­zónak egyebek között azért, mert a Tóhát lakótelep és a belváros között ezentúl óránként négyszáz utassal többet szállíthat ide-oda, s az autóbuszoknak villamossal való felváltása évente 600 ezer A villanyveze­ték felszerelé­séből a Vasúti Építővállalat 07-es számú bratislavai üze­me is részt vál­lalt. A felvételen Múri Vince (bal­ról az első) és két munkatársa a huzal felerősí­tését végzik. (J. Veselý felvétele) liter üzemanyagmegtakarítást je­lent. Az utasoknak azért jobb a vil­lamos, mert gyorsabb és kényel­mesebb az autóbusznál, motorja nem ontja a növényi és emberi szervezetre egyaránt ártalmas gá­zokat. Amint azt a városi közlekedési vállalat műszaki igazgatóhelyette­sétől, Bartolomej Mlynarčíktól megtudtuk, az új szakasznak át­adásával nem torpan meg a város tömegközlekedési hálózatának pályára lépek. Végül nem lett be­lőle semmi, leszereltem. Különböző munkahelyeken dol­gozott, amíg tavaly be nem hívták gyakorlatra. Amikor az egység pa­rancsnokával beszélgetett, vég­legesen úgy döntött, marad. Hogy mit szóltak ehhez szülei, akik nyolc gyereket neveltek fel? Erről ezt mondja:- Túl vagyok már a harmincadik életévemen, így hát jól meggon­doltam mit cselekszek. Szüleim megértették elhatározásomat, örültek annak, hogy a családban lesz egy hivatásos katona is, mert amint apám mondta, a hazát nem­csak építeni, védeni is kell. Mint a századparancsnok politikai he­lyettese minden tőlem telhetőt megteszek, hogy én és a beosz­tottjaim bizonyságot tegyünk arról, hogy fegyvereink mesterei va­gyunk. Tizenhárom év kellett ahhoz, hogy vágya teljesüljön, megtalálja helyét az életben. A fontos az, hogy végre célba ért. Nem könnyű a búcsú A néphadsereg egyenruháját 1950-ben mint tényleges katona öltötte magára. Josef Myslikovjan akkor még nem is gondolt arra, hogy hivatásos katona lesz belőle. Amikor közelgett a leszerelés ide­je azt mondták: kommunista vagy, maradj, szükség van rád a nép­hadseregben. Maradt.- A Josef Haken politikai tanin­tézet elvégzése után az osztály- parancsnok politikai helyettese lettem - emlékszik vissza. - Ké­sőbb az egység propagandistája­ként dolgoztam. Aztán az egység pártalapszer­vezetének elnöke lett. Ebben a funkcióban is mindig példát mu­tatott. A katonák mindig bizalom­mal fordultak hozzá. Most, ezen az őszi napon utoljára lépte át a laktanya kapuját egyenruhában. Elérkezett a megérdemelt pihenés ideje. Barátai, elvtársai a harci hagyományok emlékszobájában búcsúztak tőle.- Most, hogy elérkezett a búcsú ideje, s visszatekintek a megtett útra, büszke vagyok arra, hogy több mint harminc évig viseltem a néphadsereg egyenruháját - mondja, majd hozzáteszi: - Nem volt könnyű a szolgálat, de megér­te. N. J. ' bővítése és korszerűsítése. A munkák folytatódnak. Az emlí­tett új szakasz körüli tereprende­zéssel egyidőben Bárcán (Barca) tovább folyik a kivénült, kiszolgált villamosvasút felújítása, és várha­tó, hogy ennek a városrésznek a lakói 1984 januárjától újból villa­mossal, a 4-essel utazhatnak a belvárosba és vissza. Minden bizonnyal egy-két éven belül megkezdődik az Újváros és a helyi nehézipari gépgyár közötti fasor (Alejová) úton is a villamos­pálya építése, utána pedig - attól függően, hogy a közeljövőben si- kerül-e valemilyen ügyes megol­dást találni a Szent Erzsébet szé­kesegyház körüli villamossínpár rezgéstelenítésére, illetve a törté­nelmi értékű dóm alapjainak meg­erősítésére - sor kerül a Kuzmány utcának a villamoshálózatba való újbóli bevonására. S ha a városi közlekedési válla­lat távlati tervei valóra válnak, a nyolcvanas évek második felé­ben egy újabbal bővül a helyi tömegközlekedési eszközök vá­lasztéka - a trolibusszal. Ez a fel­ső vezetékes közúti jármű - mely­nek üzemeltetési költsége az au­tóbuszénál jóval kisebb, a villamo­sénál pedig egy kicsit nagyobb, beruházási költsége viszont nem haladja meg a villamosét - majd a Dargói Hősök és a Kassai Kor­mányprogram elnevezésű lakóte­lepek között közlekedik - több he­lyen átszelve, illetve érintve a bel­várost. GAZDAG JÓZSEF Villamossal a Tóhát lakótelepre . waBK&BBX

Next

/
Thumbnails
Contents