Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-20 / 300. szám, kedd

Levelezőink írják A lakosság a lakosságért A Kassa (Košice)-vidéki járás lakossága megérti, hogy társadal­mi munkával nagyban elősegítheti a községek fejlődését. Támogatá­sukkal sok új létesítmény került tető alá 1983-ban. Valalikyben például elkészült az iskolai étkez­de, a hnb épülete és jól halad a körzeti egészségügyi központ építése is. Közös összefogás eredménye lesz Tornaváralján (Turnianske Podhradie) és Popro- őon a ravatalozó, valamint Trstené pri Hornáde-ban és Rozhanovcén az óvoda, illetve a bölcsőde, me­lyek rövidesen elkészülnek. Kysak lakossága főleg az új lakótelep területén a közművesí­tésnél segített, s ezzel megterem­tették a lakóházak felépítésének jobb feltételeit. A ravatalozónál már csak a belső munkákat kell elvégezni, s azt a tervezett határ­idő előtt átadják. Portalanították _a község utcáit. A csécsiek (Čečejovce) és a já- szóiak (Jasov) 1984-ben befejezik a vízvezetékhálózat építését. A közeljövőben Csécsen a lakos­ság szívesen vállal feladatokat a gázvezeték-hálózat megépíté­sénél is. Iván Sándor RENDEZVENYSOROZAT Hazánkban az elmúlt hetek a csehszlovák és a szovjet nép barátságának jegyében teltek. Számos rendezvény segített még jobban megismerni a szovjet nép életét, kultúráját. A komáromi Jednota fogyasztá­si szövetkezet Csehszlovák -Szovjet Baráti Szövetség alap­szervezete a barátsági hónap alatt különösen tartalmas programot szervezett. Az idén negyedszer megrende­zett kirakatrendezők versenyére Dunamocson (Moča), Ógyallán (Hurbanovo), Gútán (Kolárovo) és Orsújfalun (Nová Stráž) készítet­ték el a versenykirakatokat. A ver­senymunkák egységes színvona­lát bizonyítja, hogy a bíráló bizott­ság Obonya Sándornak, Zachar Juditnak, Kajan Teréziának és Da­rina Ôtef ani kovának egyforma dí­jat adott. A Hajósok Házában megrende­zett orosz konyha hetén Tyira Szevasztjana irányításával ké­szültek az orosz és ukrán ételkü­lönlegességek. Két témakörből - a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom törté­nete és a Szovjetunió földrajza - állították össze a kérdéseket a vetélkedő résztvevői számára, melyet a komáromi Jednota A polgári ügyek testülete Nagyfödémesen (Veľké Úlány) hasznos tevékenységet folytat, aminek köszönhető, hogy a községben jelentősen megnövekedett a polgári esküvők és névadók száma. A közelmúltban két csoportos és egy egyéni névadó ünnepséget rendeztek, ünnepélye­sen köszöntötték a falu legfiatalabb állampolgárait, a kilenc kisgyerme­ket. Száraz Pál felvétele Két szervezet közös évzárója A nőszövetség és a Vöröske­reszt leleszi (Leles) alapszerveze­te közös évzáró taggyűlést tartott, melyet az alapiskola tanulóinak kulturális műsora nyitott meg. A nöszövetség 219 tagú alap­szervezete részéről Kopasz Mária értékelte munkájukat és szólt az elkövetkező időszakra tervezett teendőkről. A lányok és asszo­nyok a gyermeknapra könyveket vásároltak az óvodának, az elsős gyermekeknek pedig filmet vetítet­tek. Jól működő olvasókörük van, melyet a jövőben szeretnének tovább bővíteni. Irodalmi esten vettek részt, nyugdíjasok találko­zóját rendeztek, nagy segítséget nyújtottak a helyi efsz-nek a me­zőgazdasági csúcsmunkák idején. A tagság vállalta, hogy továbbra is aktívan részt vesz a rájuk háruló feladatok teljesítésében, továbbá ezer órát dolgoznak faluszépítés során. A Vöröskereszt 270 tagú alap­Termékbővítés A losonci (Lučenec) Béke bú­torgyárban a termékbővítés és a választék növelése érdekében új bútor gyártását kezdték meg. Az esztétikus és célszerű kárpitozott ülőgarnitúrából az év végéig 120 készletet szállítanak az üzletekbe. Az üzem eközben exportkötele­zettségének is igyekszik eleget tenni. Tíz hónap alatt termékeikből 182,6 százalékra teljesítették ex­portfeladatukat. A Szovjetunióba több mint 43 millió korona értékű lakószoba-bútort, s kárpitozott garnitúrát szállítottak. Kanizsa István szervezete tevékenységének ér­tékelését Demeter Mária ismertet­te. A beszámolóból kitűnt, hogy a tagok példásan együttműködnek az alapiskola tanulóinak egész­ségügyi körével, többen önkéntes véradók és több egészségügyi ellenőrzést tartottak az üzletekben és üzemekben. A két alapszerve­zet tevékenységéből nem hiá­nyoztak a vidám összejövetelek, a szórakoztató, hangulatos műso- ros esték sem. KissErika SZISZ-szervezetének klubjában rendeztek. A szoros küzdelemben a szakszervezet csapata lett az első, majd a színvonalas, nagy érdeklődést kiváltó vetélkedő után baráti beszélgetés következett a szamovár mellett a meghívott komszomolistákkal. A fent említett események csak a főbb rendezvényei voltak az alapszervezetnek, de ezenkívül sor került még közös mozi- és hangversenylátogatásra, vásár­lással egybekötött könyvkiállítás­ra. Több faliújságon bemutatták a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom eseményeit és a szovjet nép építő munkájának eredmé­nyeit. Sztrecskó Rudolf Természetvédő fiatalok A SZISZ rozsnyói (Rožňava) járási bizottsága nagy gondot for­dít a természetvédelemre. Az idén, mivel nagyon nagy volt a já­rásban a víz szennyeződése) új akciót hirdettek az életet adó víz védelméért. A versenybe össze­sen 124 alapszervezet - 54 üze­mi, 42 falusi, 10 alapszervezet a mezőgazdaságból és 18 pionír­csapat - kapcsolódott be. Az akció keretében sok erdei patak, kút és forrás medrét tisztították meg. A legügyesebbek a pačai fiatalok voltak, 62 óra ledolgozása során 10 erdei kutat és forrást tisztítottak ki. A gömörhorkai (Gemerská Hôr­ka) papírgyár üzemi SZISZ-szer­vezetének tagjai pedig a Sajóba kerülő ipari víz szennyeződését csökkentették. ‘ Tóth Rozália Csizmafelsőrészt készítenek Négy évvel ezelőtt Hrušovban, a volt iskola épületében kapott helyet az ipolynyéki (Vinica) Béke Efsz melléküzemága, ahol csiz­mafelsőrészeket készítenek. Több mint ötven asszony jár ide dolgoz­ni a faluból és a környező ta­nyákról. Anna Fašangová műhelyvezető indulás óta itt dolgozik, s nemcsak a termelési technológiát ismeri jól, hanem az emberek mentalitását is. Mindezek ismerete szükséges, hiszen meglehetősen magas -1100 pár cipőfelsőrész elkészíté­se - a napi teljesítmény. A műsza­ki ellenőrzést Anna Majetková technológus végzi. Elégedett a termékek minőségével és meny- nyiségével, s ha minden jól megy ebben az évben először 30 ezer pár csizmafelsőrésszel túlteljesítik a tervet, s ezzel nagy érdemük lesz abban, hogy a Zlaté Morav- ce-i termelési üzemegység teljesí­ti exportját a Szovjetunióba, Len­gyelországba és az NDK-ba. Bodzsár Gyula Meglepetés a szülőknek Már hagyományosan az idén is bekopogott a Télapó a Mezőgazda - sági Termékfeivásárló és Anyagellátó Vállalat rimaszombati (Rimavs­ká Sobota) üzemébe. Az akció felett a feledi (Jesenské) részleg kol­lektívája vállalt védnök­séget. A gyermekeknek nagy örömet szerzett a Télapó ajándéka és a szülőket is kedves meglepetés várta. Egy helyiségben az alkal­mazottak kézimunkái­ból és antik könyvekből kiállítást rendeztek, melynek kuriózuma egy 1586-ból származó ki­advány volt. A régiek mellől nem hiányoztak az új könyvek sem. Fia­talok, idősebbek ízlésük szerint válogathattak a különféle tematikájú olvasmányokból. Közel háromezer koronán felüli értékű könyv talált gazdára. A felvételen Bódi Mária, a kollektíva egyik tagja segít a könyvvásárlás­nál. Farkas Ottó iwiiiaa Munkabér-megtérítés B. L: Olvasónk egy állami gaz­daság dolgozója. Nehezményezi, hogy munkáltatója a mai napig nem folyósította sí .i neki, sem a többi munkatársának ez év hús- vétjáért (mint állami ünnepért) járó munkabér-megtérítést. Az állami gazdaság főkönyvelője a mintegy 600 jogosult igényét a munkabér­megtérítésre azzal utasította el, hogy a húsvétot követő szomba­ton (április 9-én) amúgy is dolgoz­tak, tehát a szokott heti munkabé­rük nem volt kevesebb. Ezért nem volt eddig hajlandó a munkabér- megtérítest kifizetni, még annak ellenére sem, hogy az érintett dol­gozók jogigényét maga az igazga­tó is elismerte. A főkönyvelő magatartása felte­hetően a vonatkozó előírások helytelen magyarázatának vagy nem ismeretének tudható be. A 93/1951 sz., az állami ünnepek­ről (az 56/1975 sz. törvény szerinti módosításokkal) szóló törvény szerint jelenleg hazánkban min­den év január 1. napja, húsvéthét­fője, május 1-e, május 9-e, de­cember 25-e és december 26-a „állami ünnepnek“ számít. Ha az említett állami ünnep a dolgozó rendes munkanapjára esik, a Munka Törvénykönyve 118. § 3. bek. értelmében általá­ban joga van - ha az ünnep előtt és után sem hiányzott igazolatla­nul a munkából - az átlagbérének megfelelő munkabér-megtérítésé­re. Az ilyen munkabér-megtérítés­re azonban nincs igényük a havi fizetésben részesülőknek, mert nem esnek el keresetüktől. Olvasónk és társai igénye jogos még akkor is, ha a húsvéthétfőt követő szombaton, április 9-én dolgoztak. Ezzel kapcsolatban is­merni kell a 121/1982 sz. rendele­tet, amely az 1983-as és 1984-es évekre szabályozza a munkaidő egyes kérdéseit. A rendelet értel­mében 1983-ban április 9., szep­tember 24. és október 22. is mun­kanapnak számít. Tehát április 9-e nem a húsvéthétfőről „áthelye­zett“ munkanap. A húsvéthétfői állami ünnepért az arra jogosul­taknak - így olvasónknak is - pe­relhető jogigénye van. A perelés előtt (az esedékességtől számított egy éven belül kellene perelni) kérje ki az FSZM járási tanácsá­nak közbenjárását, mivel több dol­gozót érintő ügyről van szó és nyilván téves a főkönyvelő nézete, illetve törvénymagyarázata. A bérkülönbözet megtérítése P. Á.: A munkaviszonyban dol­gozó éjjeli örök rendes munkaide­je szintén heti negyvenkét és fél óra, csak az ezen felül végzett munka számít túlórái munkának, amelyet a szerződés szerint eset­leg átalánnyal vagy az általános előírások szerint kell megfizetni. Az őrök esetében nincs kizárva a 16 órás műszak sem. A szomba­ton és vasárnap végzett munkáért rendszerint 25 százalékos pótlék jár, tekintet nélkül arra, hogy nap­pali, éjjeli vagy munkaszüneti na­pon végzett túlóráról van-e szó. Ha a szövetkezet irodájában nem tudnának kielégítő magyarázatot adni, forduljon a járási mezőgaz­dasági igazgatósághoz. önnek az 1981-ben elszenve­dett üzemi balesete következté­ben jobb kezét amputálni kellett, ennek alapján helyezték részleges rokkantságba. A rokkantsági nyugdíján kívül éjjeliőrként havi 1336 koronát keres. Ha ennek a keresetnek és a részleges rok­kantsági nyugdíjának összege eléri az üzemi baleset előtti átlag- keresetét, akkor nincs igénye ke­resetkiesése járadék formájában való megtérítésére, még akkor sem, ha volt munkatársai ma már elérik a havi 3500 koronás átlagot, ami lényegesen magasabb mint az ön 1980-1981 -es átlagkere­sete. Egyébként az esetleges elesett bérkülönbözetet azon időponttól számított egy éven belül lehet eredményesen érvényesíteni a szövetkezet békéltető bizottsá­gánál beadott indítvánnyal (majd a bíróságon, ha 30 napon belül nem kerülne sor egyezségre), amikor először mutatkozott külön­bözet a baleset előtti átlagkerese­te és a részleges rokkantsági nyugdíj és a hozzászámított új keresete között. Ha ettől az idő­ponttól számítva több mint egy év telt el, a szövetkezet az igény elévülésével védekezhet. Keresetkiegészítés J. F.: Olvasónk 26 éven át volt trak­toros a szövetkezetben. Egész­sége leromlása miatt mint részle­ges rokkantat a javítóműhelybe helyezték át, ahol lényegesen ala­csonyabb a keresete. Kérdi van-e igénye az elesett kereset megtérí­tésére, amelyre nehéz családi kö­rülményeire való tekintettel nagy szüksége lenne. Az említett elesett kereset meg­térítésére csak akkor keletkezne jogigénye, ha olyan foglalkozási betegségről lenne szó, amely sze­repel a 128/1975 sz. rendelet füg­gelékében. Azt, hogy ilyen jellegű foglalkozási betegségről van-e szó a munkaegészségügyi és fog­lalkozási betegségek klinikája ál­lapíthatja meg. A kártalanítási igé­nye az igazolás kiadásával válik esedékessé és egy éven belül lehet érvényesíteni. A műtét utáni betegállomány ideje H. J.: Azt, hogy a vakbélre mú- tött férfi négy héttel a műtét után már teljesen munkaképes, a kór­házi, illetve a kezelőorvos állapítja meg. Nincs olyan jogszabály, amely minden műtét után legalább hatheti betegállományt ír elő. A munkaképességet megállapító orvosi döntés ellen csak 3 napon belül lehet fellebbezni az illetékes egészségügyi intézet igazgató­jánál. Részleges magatehetetlenségi pótlék Zs. G.: Mint 63 éves rokkantsá­gi nyugdíjasnak az utóbbi időben egészségi állapota erősen meg­romlott és csak idegen segítség­gel tud pár métert a saját lábán megtenni. Beteges feleségével együtt havi 1500 korona összegű nyugdíjat kap. Orvosi ajánlás alapján a Társadalombiztosítási Törvény 74. §-a értelmében rész­leges magatehetetlenségi pótlékot igényelhet. Forduljon a kezelőor­vosához, majd a helyi nemzeti bizottság szociális osztályához. Bonyolult hagyatéki ügy R. P.: Kétségtelen, hogy az ál­lami közjegyző határozatában ki­mondhatta volna, hogy a két test­vér (örökösök) a náluk levő pénz­összegből köteles kifizetni a többi testvért - mindegyiket egyötöd arányban. Természetesen ezt megtehették volna ilyen értelmű végzés nélkül is, mert ez egyéb­ként az állami közjegyzóség dön­téséből logikusan következett. Megállapodásuk értelmében ön az önnél levő összegből joggal vonta le a 10 000 koronát a síremlék költségeire és a maradék össze­get lett volna köteles öt részre osztani (egy rész az öné volt). A másik testvérük, akiknél a ki­sebb összeg volt a nála levő összegből lett volna köteles a töb­bi négy testvérnek egyötödrészt kifizetni (egyötödöt megtarthat). Ha ezt a testvérük még nem tette meg. a közjegyzői határozat jog­erőre emelkedésétől számított 10 éven belül esetleg végrehajtás út­ján is kenyszeríthetó a kérdéses összeg megfizetésére, ön nem­csak az önt megillető egyötöd­részt, hanem az ön által teljes összegben kielégített testvére ré­szét is joggal igényelheti. Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó irataival forduljon ügyvédhez és a fenti ajánlásunk értelmében először kí­sérelje meg a bírósági eljárások kívüli rendezést, és ha ez nem sikerülne, az említett 10 év eltelte előtt a másik testvérével szemben végrehajtás útján kérheti a kérdé­ses összeg megfizetését. Dr. F. J. DJ SZÚ 6 1983. XII. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents