Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-20 / 300. szám, kedd

ÚJ szú 3 1983. XII. 20. Továbbra is bizonytalan a palesztin harcosok evakuálásának időpontja Izraeli hadihajók és vadászbombázók újabb támadásai JAPÁN VÁLASZTÁSOK A kormánypárt 34 mandátumot veszített Tanaka ismét parlamenti képviselő (ČSTK) - Az izraeli haditenge­részet tegnap reggel nem egé­szen 12 óra leforgása alatt har­madszor is lőtte az El-Fatah pa­lesztin szervezet állásait az észak-libanoni Tripoli kikötőváros­ban. A bejrúti állami rádió jelenté­se szerint a támadás súlyos káro­kat okozott a kikötőben horgonyzó libanoni kereskedelmi hajók egyi­kében. Az izraeli hadihajók előző­leg vasárnap délután és este is lőtték a tripoli partokat. Az eredeti tervek szerint tegnap reggel kellett volna megkezdeni az El-Fatah Arafathoz hű egységei­nek evakuálását. Tekintettel az újabb izraeli támadásokra azon­ban továbbra is Cipruson maradt az az öt görög hajó, amely az El- Fatah kb. 4 ezer harcosát Tripoli- ból a Jemeni Arab Köztársaságba és Algériába szállította volna. Ezt Mohammad Sakir, a PFSZ egyik képviselője jelentette ki. Az izraeliek tegnap egy másik fronton is támadtak: vadászbom­bázóik egy csoportja reggel táma­dást intézett a Bejrúttól mindössze 25 kilométerre keletre fekvő Bhamdun hegyivároska ellen, amelynek térségét az ellenzéki Haladó Szocialista Párt és az arabközi biztonsági erők szíriai egységeinek egy része ellenőrzi. Egyes források szerint a légitáma­dást megtorlásnak szánták a liba­noni hazafiak vasárnapi partizán­(ČSTK) - Az Egyesült Államok felelős a genfi leszerelési tárgya­lások megszakadásáért, továbbá azért, hogy a Szovjetunió a Jurij Andropov által november 24-én ismertetett ellenintézkedések fo­ganatosítására kényszerült. Ezt hangsúlyozta a moszkvai Pravda bécsi tudósítójának adott nyilatko­zatában Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke, hozzá­fűzve, hogy amennyiben a Szov­jetunió nem tett volna ellenlépése­ket, gyakorlatilag megengedte vol­na, hogy az amerikai imperializ­A GUNT a csádi békés rendezésért (ČSTK) - A csádi ideiglenes egységkormány (GUNT) az or­szág helyzetének tárgyalásos megoldása mellett száll síkra - je­lentette ki a benini fővárosban va­sárnap Goukouni Oueddei, a GUNT elnöke. Közölte, hogy a GUNT kidolgozta a csádi kérdés békés megoldását célzó terveze­tet, amelyet a konfliktusban érde­kelt valamennyi fél konferenciája elé terjeszt. Az Afrikai Egység­szervezet kezdeményezésére a konferenciát az etióp főváros­ban, Addisz Abebában tervezik megtartani. A JANA líbiai hírügynökség je­lentése szerint a napokban a fran­cia idegenlégió ejtőernyőseinek egy újabb csoportját irányították a Közép-afrikai Köztársaságból Csádba. A hírügynökség szerint a francia, zairei és szudáni inter­venciós erők számának növelése Csádban, továbbá újabb zsoldo­sok harcbaszállása Hisséne Hab­ré nyugatbarát rezsimének olda­lán arról tanúskodik, hogy újabb offenzívára készülnek a GUNT egységei ellen. Pakisztánba is? (ČSTK) - Az indiai kormányfő elítélte azokat a washingtoni ter­veket, hogy Pakisztánban Per- shing-2 rakétákat telepítsenek. Indira Gandhi madrasi sajtóérte­kezletén hangsúlyozta, hogy az amerikai rakéták pakisztáni telepí­tése közvetlenül fenyegeti India biztonságát és a feszültség foko­zódásához vezetne a térségben. Visszautasította azokat a megala­pozatlan amerikai állításokat, hogy a Pershingek telepítésével az Afganisztánból „fenyegető ve­szély“ elhárítása végett van szükség. akciójáért, amelyet Szidonban hajtottak végre. A hazafiak megtá­madták a megszálló hadsereg egyik járőrét, s a Tel Aviv-i rádió szerint 2 izraeli megsebesült. Bejrúti külpolitikai megfigyelők Izrael tegnapi agresszív akcióit a Tel Aviv és Washington közti katonai együttműködés fokozódá­sa újabb konkrét megnyilvánulá­sának tekintik. Ez az együttműkö­mus katonai fölényre tegyen szert. Az osztrák testvérpárt elnöke úgy vélte, hogy az Egyesült Államok nem tárgyalt komolyan a Szovjet­unióval a közepes hatótávolságú rakéták csökkentéséről, mert ez keresztezte volna terveit. A Nyu­gatnak egyetlen célja volt: az új nukleáris fegyverek európai tele­pítése. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára a párt portói 10. kongresszusának befe­jezése alkalmából tartott nagygyű­lésen kijelentette, hogy az új ame­rikai nukleáris rakéták telepítésé­nek megkezdése több NATO-or- szág területén rendkívül nagy ve­szélyt jelent a békére nézve. A szicíliai Comisóban a hét vé­gén megtartott jogásztalálkozó résztvevői egyöntetűen úgy vél­ték, hogy az amerikai támadó jel­legű nukleáris rakéták szicíliai te­lepítése az olasz alkotmány meg­szegését jelenti. Az összejövetel befejeztével a szicíliai városka ut­cáira vonultak, és ily módon fejez­Emlékezzünk majd 1983-ra olyan évként, amelyben a hideg­háború lovagjai a „nemzetbizton­ság“ nevében a legnagyobb bi­zonytalansághoz vezettek ben­nünket az amerikai-szovjet kap­csolatok történetében. Szükségtelen és veszélyes lé­pés a közepes hatótávolságú amerikai rakéták ebben a hónap­ban esedékes nyugat-európai te­lepítése. Közvetlen következmé­nye az lesz, hogy ellenlépésként szovjet rakétákat telepítenek közel az Egyesült Államokhoz. Hosszú távú következménye pedig az, hogy mindkét oldalon fokozódik az egymással szembeni bizalmatlan­ság, és megnövekszik az a ve­szély, hogy baleset vagy rossz helyzetfelmérés miatt kirobban a nukleáris háború. Amerika nemzeti méretű konf­liktusai a Szovjetunióval egytől egyig politikai természetűek, de az a baj, hogy nemzetként az ameri­kaiak ezeket nem politikai módon dés Libanonban és az egész Kö­zel-Keleten a palesztin ellenállási mozgalom és a többi haladó erők ellen irányul. Vasárnap azzal a ké­tes ürüggyel, hogy „veszélyezte­tik“ az amerikai felderítő repülő­gépeket, az amerikai 6. flotta is­mét lőtte a szíriai állásokat. Az izraeli légitámadásokra is mindig az Egyesült Államok tudtával ke­rült sor. ték ki tiltakozásukat az ellen, hogy a jövő évtől kezdődően a Comiso melletti amerikai támaszpontra fo­kozatosan 112 Cruise típusú raké­tát telepítenek. A holland és a belga békevédők azt tervezik, hogy a jövő év tava­szán élő emberláncot alkotnak az amerikai rakétatelepítésre kisze­melt hollandiai Wöendsrecht és a belga Florennes között, hogy ily módon tiltakozzanak a szárnyas rakéták telepítése ellen. Ismét Iglesias a Spanyol KP főtitkára (ČSTK) - Madridban vasárnap befejeződött a Spanyol Kommu­nista Párt XI. kongresszusa. Ismét Gerardo Iglesiast választották meg a párt főtitkárává és Dolores Ibarrurit a párt elnökévé. A kong­resszus 800 küldöttje szerda óta tanácskozott a legfontosabb nem­zetközi politikai, belpolitikai és párton belüli kérdésekről. (ČSTK) - A Japánban vasárnap tartott előrehozott parlamenti vá­lasztásokon a kormányzó Liberális Demokrata Párt 34 mandátumot veszített, s többségét csak úgy sikerült megőriznie, hogy 9 függet­len képviselőt kooptált tagjai sorá­ba. Az LDP így az 511 tagú tör­vényhozásban 259 mandátummal rendelkezik. Az ellenzéki pártok többsége megerősítette pozícióját. Például a legnagyobb ellenzéki erő, a Ja­pán Szocialista Párt a korábbi 107 mandátummal szemben ezután 112 képviselői hellyel fog rendel­kezni. A budhista Komeito párt 33- ról 58-ra, a Demokratikus Szocia­lista Párt 32-ról 38-ra növelte mandátumai számát. Nakaszone Jaszuhiro, az LDP (ČSTK) - Jorge Meléndez, a Farabundo Marti Nemzeti Fel- szabadítási Front (FMLN) egysé­geinek egyik parancsnoka a Radio Venceremos rádióadóban közölte: a salvadori rezsim hadseregével eddig vívott harcokban az FMLN egyik legjelentősebb győzelmének lehet minősíteni azt, hogy a parti­zánok elfoglalták a kormánycsa­patok fontos katonai támaszpont­ját az ország keleti részében, a Cacahuatique tűzhányó mellett. Ez a katonai siker annál értéke­sebb, hogy az észak-amerikai ka­tonai tanácsadók által szorgalma­zott „új“ partizánellenes taktika vereségét is jelenti. E taktika lé­nyege, hogy a felkelők által ellen­őrzött térségekben a kormánycsa­patok megerősített katonai tá­maszpontokat építenek ki, ame­lyekből kiindulva „hatékonyan“ kellene akadályozniuk a partizán­akciókat. Thomas Pickering, az USA salvadori nagykövete Washing­tonban újságírók előtt beismerte, hogy Magana elnök katonai re- zsimje képtelen felújítani ellenőr­zését a felkelők által megszállt területen. Hozzáfűzte: a kormány- katonák harci erkölcse állandóan csökken, még annak ellenére is, hogy az USA rendszeresen növeli a salvadori rezsimnek nyújtott ka­tonai támogatást. Az ARENA, a salvadori szélső- jobboldali szövetség vasárnap az ún. alkotmányozó gyűlés jelenlegi elnöke s egyben a kormányfő a párt rossz szereplése ellenére kijelentette: nem áll szándékában lemondani, s reméli, hogy a hónap végén tartott rendkívüli plenáris parlamenti ülésen a képviselők is­mét öt választják kormányfőnek. A vasárnapi választások egyik figyelemre méltó fejleménye, hogy Tanaka Kakuei, volt miniszterel­nök - akit néhány héttel ezelőtt négy év börtönre és 500 miliő jen pénzbüntetésre ítéltek, mert csú­szópénzt fogadott el a Lockheed amerikai repülőgépgyártól - ismét parlamenti képviselői mandátum­hoz jutott. Emlékezetes, hogy az előrehozott választásokat megelő­ző parlamenti válság oka épp az volt, hogy Tanaka nem volt hajlan­dó megválni mandátumától. elnökét, Robert d’Aubuissont nyilvánította elnökjelöltjévé. Az 1984 márciusára tervezett válasz­tási színjátékban tehát a legfel­sőbb államhivatalt megpályázza a salvadori katonai kémszolgálat egykori őrnagya is, aki nyíltan pro­pagálja fasiszta nézeteit és az an- tikommunizmust. Akkor volt kény­telen kilépni a salvadori hadsereg szolgálatából, amikor belekevere­dett Oscar Romero San Salva­dor-i érsek meggyilkolásába, ha­bár bűnösségét állítólag „nem si­került bizonyítani“. A közelmúlt­ban egy észak-amerikai lap azt írta, hogy d’Aubuisson mindaddig, míg el nem foglalta a törvényhozó gyűlés elnökének tisztségét, azzal a tisztcsoporttal tartott fenn szoros kapcsolatokat, amely felfegyve­rezte és irányította a halálbrigá­doknak nevezett félkatonai terror- csoportokat, melyek rovására ír­ható az utóbbi évek több száz politikai gyilkossága. Afganisztán Törzsi gyűlés (ČSTK) - Az Afgán Forradalmi Tanács elnöksége úgy döntött, hogy 1985-ig legfelsőbb törzsi gyűlést hoznak létre, amely állan­dó tanácsadó szervként működik, és tagjai a pastun és a beludzs törzsek képviselői közül kerülnek ki. A törzsi gyűlés 150 tagú lesz, és tagjait az említett két törzs által lakott 9 déli és keleti határmenti tartományból választják. Az Egyesült Államok nem tárgyalt komolyan VÉLEMÉNYEK A RAKÉTATELEPÍTÉSRÖL A fenti címmel közölt cik­ket az International Herald Tribune Stephen F. Cohen tollából. Cohen az amerikai Princeton egyetem politika- tudományi professzora, a The Nation című tekinté­lyes folyóirat szovjetszakér- tője. A cikkben többek között ez áll: INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE Diplomácia: az eurorakéták radikális alternatívája értékelik. Militarizálódott az átlag amerikaiak felfogása a Szovjet­unióval kapcsolatban: fegyverke­zési problémaként, „stratégiai" összefüggésben kezelik a témát és kizárólag katonai megoldások­ban gondolkodnak. Az amerikaiak általában szíve­sen hangoztatják azt a felfogásu­kat, hogy a politika nem más, mint a konfliktusok alkudozás és komp­romisszum útján történő megoldá­sa. A nemzetközi porondon ezt politikai dipolmáciának hívják. De az Egyesült Államoknak diplomá­cia, külpolitika helyett manapság csakis „ stratég iai“ irányvonala van a Szovjetunióval szemben. Ha egyáltalán beszélhetünk értelmez­hető politikáról, akkor azt valójá­ban nem amerikai diplomaták, ha­nem a hadügyminiszter és az el­nök nemzetbiztonsági főtanács­adója formálja - tehát olyan fő­tisztviselők, akik eleve katonai ala­pon ítélnek meg mindent. A robbanófejek esztelen szám­lálása még a fegyverkezési ver­seny legelkötelezettebb ellenzői előtt is elhomályosította a hetve­nes évek nagy tanulságát, amit a genfi tárgyalások zsákutcába ju­tása újra megerősített. Nevezete­sen azt, hogy széles körű politikai diplomáciai megállapodások nél­kül lehetetlen fegyverzetkorlátozá­si egyezményt elérni. A szovjet-amerikai diplomácia­történet elmúlt ötven éve bizonyí­ték arra, hogy eredményre nem a katonai fölény, hanem csakis a détente-ra, az enyhülésre, a konfliktusok tárgyalásos rende­zésére való törekvés vezethet. Az első enyhülési irányzatot Roose­velt elnök gyakorolta 1933-ban, amikor diplomáciai kapcsolatot te­remtett a Szovjetunióval. Eisenho­wer elnök 1953-ban diplomáciai tárgyalásokat kezdett, amely vé­get vetett az amerikai-szovjet konfrontációnak Ausztriában és Koreában. Kennedy elnök 1963- ban meghirdette az amerikai -szovjet diplomáciai kapcsolatfel­vétel megújítását. Nixon elnök enyhülési politikája 1973-ban még javában virágzott. De 1983-ban Amerikában még az enyhülés szó kimondását is profanitásnak te­kintik. Az enyhülés azonban az egyet­len ésszerű politika, amelyet foly­tatni lehet az amerikai-szovjet vi­szonyt illetően. A „melegháború“ egymás kölcsönös elpusztítását hozná. A hidegháború szintén ésszerűtlenné vált, ha másért nem, azért, mert már eljutott a ra- kétakalandorkodás stádiumába... Mindebből következően a jövő egyetlen reménye az amerikai kül- politizálás és az enyhülési irányzat felélesztése. A két nagy amerikai vezető párt hidegháborús lovagjai kizárják ezt a reményt, hangoztat­ván, hogy egyrészt „egyedül a Szovjetunió árulta el“ az enyhü­lési politikát a hetvenes években, másrészt pedig hogy már minden diplomáciai lehetőséget kimerítet­tek. Mindkét állítás hamis. A het­venes években az Egyesült Álla­mok maga tett rá egy-egy lapáttal, amikor nem tartotta be politikai ígéreteit. Nem vezették be a leg­nagyobb kedvezményes elbánást a szovjet-amerikai kereskedelem­ben, nem ratifikálták a SALT-II megállapodást, Washington Kína- politikájáról nem is beszélve. Az sem igaz, hogy kimerült min­den diplomáciai lehetőség... Ami pedig a hadászati fegyverzetek korlátozását illeti, egyszerűen rati­fikálni kellene amerikai részről a SALT-ll-t, el kellene halasztani a nyugat-európai rakétatelepítést és akkor a Szovjetunió visszatér­ne a genfi tárgyalóasztalhoz. Az ilyen politikai tárgyalások so­hasem könnyűek... De a nehéz és vészterhes választást most e kettő között kell megejteni: vagy diplo­mácia és enyhülés, vagy militariz­mus és rakéták. Salvador Az „új“ partizánellenes taktika veresége Ci väcmajtôbéi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents