Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-02 / 285. szám, péntek

A hatékonyabb és eredményesebb növénytermesztésért Tapasztalatok a talaj termékenységének növelésében a losonci (Lučenec) járásban A Teplicei Bányatervező Intézet dolgozói a Chomútov melletti Ahníkov várkastély modelljét építik. Hogy a tušimicei Nástup Bánya ebben a térségben is folytathassa a szénjövesztést, s a várkastélyt is feláldoz­hassák a termelés érdekében, feltételül szabták meg e szép épület és környéke 1:25 arányú másolatának elkészítését. A nagyon pontos és részletes másolat a chomutovi parkerdőben felépítendő ugyanilyen objektum kivitelezésekor szolgál majd segítségül. A felvételen: Zdenék Krubnerés Miloš Borovka a modellen a végső simításokat végzi. (Felvétel: ČSTK - Libor Zavoral) Új termékek a karácsonyi piacon Beszélgetés a Strojsmalt árukínálatáról PÁRTUNK XVI. KONGRESZ- SZUSA a kiemelt feladatok közé sorolta a növénytermesztésnek az állattenyésztést megelőző fejlesz­tését. Ezt a feladatot csak úgy lehet teljesíteni, ha növeljük a talaj termékenységét, s ezzel feltétele­ket teremtünk a hektárhozamok növeléséhez minden növénynél. A losonci (Lučenec) járásban a mezőgazdasági termelésért fe­lelős párt- és gazdasági funkcio­náriusok ezt teljes mértékben tu­datosítják, s minden lehetséges intézkedést megtesznek e feladat sikeres teljesítéséért. A losonci járás mezőgazdasági földalapja nagyon sokrétű. A terü­let több mint 60 százalékát fakó és barna erdőtalaj, 17 százalékát fo­lyóvölgyi réti talaj, 12 százalékát pedig tömődött agyagos talaj ké­pezi. A tömődött agyagtalajok a szerkezeti összetétel szempont­jából kiváló tégla- és kerámiaipari nyersanyagot képeznek. Ezek azonban nagyon nehezen meg­művelhető és a tápanyagokat rosszul kötő talajok, s csekély lég­járhatóságuk és rossz vízvezető­képességük miatt a rajtuk ter­mesztett növények a száraz és a túl nedves időszakot egyarát megsínylik. A bratislavai Talajtani és Növé­nyi Tápanyagellátási Kutatóinté­zet 1979-ben, az elvégzett talaj­elemzések alapján komplex intéz­kedéseket dolgozott ki a losonci medencét képező talajok termő- képességének növelésére, ame­lyek kiindulási alapul szolgáltak az ezzel kapcsolatos beruházási és nem beruházási jellegű munkák tervezéséhez a járásban. A talaj termőképességének a növelése komplex feladatokat tartalmaz, a maximális mennyiségű szerves anyag beszántásától kezdve, a mélyrétegű talajlazításon, az el- vizesedett talajok alagcsövezés- sel történő lecsapolásán át egé­szen a vetésforgó ésszerűsítésé­ig, melynek keretében az* olyan növények termesztését helyezzük előtérbe, amelyek dús gyökérzetet fejlesztenek, s így maximális mér­tékben gyarapítják a talaj szerves- anyag-tartalmát. A GYAKORLAT BEBIZONYÍ­TOTTA az említett intézkedések helyességét, ami a hektárhoza­mok növekedésében is megnyil­vánult csaknem minden növény­nél. A sűrűn vetett gabonaféléknél például, amelyek a szántóterület­nek több mint a felét foglalják el, a 7. ötéves tervidőszak első há­rom évében a 6. ötéves tervidő­szak átlagához viszonyítva 20 százalékkal növekedett az átlagos hektárhozam, míg a hüvelyesek­nél 70, az olajnövényeknél 86, a zöldségféléknél 28, az évelő takarmánynövényeknél pedig 9 százalékos hozamnövekedést sikerült elérni. A jelenlegi tervidő­szak első három évében a föld­alapnak csaknem 50 százalékán javítottuk a talaj termőképességét nem beruházási jellegű talajjavító intézkedésekkel. Ezek keretében 15 000 hektáron végeztünk el ta- lajmeszezést, 3000 hektáron mélylazítást, s a szántóterület 30 százalékát minden évben megtrá­gyázzuk istállótrágyával. Nagy gondot fordítunk a gyepterületek művelésére is, ahol a kőrakások, a fák és a cserjék eltávolításán kívül a gyepet is felújítjuk, így évente 10 százalékkal csökkent­jük a gépek számára hozzáférhe­tetlen rétek és legelők területét, s ezek hozama is növekszik, a ta­karmány minősége is javul. Az említett intézkedéseken kí­vül jelentős szerepe van ebben a trágyázásnak is. Ezekben a kör­zetekben mezei repülőtereket lé­tesítettünk, s így lehetővé vált a SLOV-AIR repülőgépeinek ki­használása 900 méteres tenger­szint feletti magasságig. A talaj termőképességére ked­vező hatást gyakorol a helyes ve­tésforgó, főleg a levegő nitrogénjét megkötő hüvelyesek vetésterüle­tének állandó növekedése. Eredményeink azonban jobbak is lehetnének, ha nem lennének ebben az irányban komoly problé­máink. Az istállótrágya hiányát például komposztkészítéssel is le­hetne legalább részben pótolni. Ezzel a tevékenységgel a Bratisla­vai Tőzegüzemek vállalat kizáró­lagos jelleggel foglalkozik, mely­nek járásunkban levő kapacitása minimális, mindössze 25 ezer ton­nát tesz ki. Már többször is tár­gyaltunk annak érdekében, hogy ezt legalább 50 ezer tonnára nö­veljék, de eredménytelenül. Ezt a munkát a járási közös agrokémiai vállalat is elvégezhetné, van is hozzá felszerelésük, készítenek is komposztot, de csak a tőzegüze- mek alszállítójaként foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A problé­ma abban van, hogy az ezen kívüli komposzttermeléshez nem kap­hatnak állami támogatást, habár kiváló minőségű komposztot állí­tanak elő, s a vállalat a komposzt- készítés alapanyagát, a tőzeget sem tudja beszerezni. Ezért úgy gondoljuk, hogy az SZSZK Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumának meg kellene olda­nia azt a mostoha bánásmódot, amelyben a tőzegüzemek részéről a losonci járás mezőgazdaságát részesítik. Hasonló a helyzet a mélyrétegű talajlazításnál, ahol a mezőgazda­sági vállalatok magyarországi üzemekkel kooperálva oldják meg ezt a feladatot, Rába vagy Kirovec traktorokkal vontatott, vibráló talaj- lazítók alkalmazásával. Járásunk egységes földművesszövetkeze- teiben szintén elkészítettek 6 talaj- lazítót, ezek azonban merevek, kis teljesítményűek, s így a talajla­zítás minősége sem kielégítő. Hi­ányzanak tehát a megfelelő gépek ehhez a munkához. JÁRÁSUNKBAN a növényter­mesztés növekedését az egyes nö­vények szakosított és koncentrált termelése is elősegítette, főleg a bab, a repce, a len, a dohány és a zöldségfélék esetében. A speci­ális növényeknek a termelési fel­tételek szerinti helyes elosztása, s ezek kedvező részaránya a me­zőgazdasági üzemekben lehetővé tette a gabonafélék egymás utáni termesztésének a korlátozását, s ezzel a betegségek és a kártevők tömeges elterjedésének a meg­akadályozását. A hektárhozamok növelését a hüvelyesek, főleg a borsó termesztésének további kiszélesítése is elősegíthetné, melynek hozamai az utóbbi évek­ben gyorsan növekedtek. Az idén több mint 600 hektáron 2,9 tonnás átlagos hektárhozamot értünk el, ami lényegesen több fehérjét je­lent, mint amennyit a gabonafélék nyújtanak. Ez tehát elősegítené a fehérjeprobléma megoldását, ideális feltételeket teremtene a ga­bonafélék termesztéséhez, s a nit­rogéntrágyák felhasználását is csökkentené. Ehhez azonban csökkenteni kellene a gabonafélék vetésterületét, amit a társadalmi megrendelés teljesítése nem tesz lehetővé. A legújabb tudományos-techni­kai ismeretek következetes gya­korlati érvényesítését alapvető hi­ányosságok fékezik a termelés anyagi ellátásában. Közismert, hogy a nagy hektárhozamok alap­vető feltétele a jó minőségű szán­tás. S mivel ekéből egyre keve­sebb van, s a választékuk sem megfelelő, egyre kevésebb figyel­met szentelünk a szántás minősé­gének, gyakran tarlóhántó ekékkel végezzük a mélyszántást, vagy éppen megfordítva. Ez megnehe­zíti a talajelőkészítést, elősegíti a gyomok terjedését, a kultúrnö­vények egyenlőtlenül kelnek ki, romlik a talaj szerkezete, növe­kednek a betakarítási vesztesé­gek és a termelési költségek, s mindez kedvezőtlenül hat a hek­tárhozamokra. Hasonló a helyzet a vetőgépeknél, különösen sok panasz van a lengyel gyártmányú vetőgépekre. Az ekék^és a vető­gépek nagyobb része már annyira elhasználódott, hogy gyakorivá váltak a meghibásodások, s nem lehet velük jó minőségű munkát végezni. Az eke és a vetőgép olyan alapvető munkaeszköz, amely nélkül a kisüzemi termelést folytató földművelők sem tudtak létezni, s azzal a minőséggel és mennyiséggel, amivel járásunk­ban rendelkezünk, nehezen lehet­ne beszélni tudományos agro­technikáról. Járásunk mezőgazdasági válla­latai a növénytermesztés növelé­sében nagy tartalékokkal rendel­keznek az elvizesedett rétek le- csapolásában is, amelyek mini­mális hozamokat adnak, s a széna minősége is nagyon rossz. Ezek kihasználását azonban több körül­mény is akadályozza. Néha a szükséges pénzügyi keretek hi­ányoznak, más esetekben termé­szetvédelmi szempontok játsza­nak szerepet; vagy víztározók épí­tését tervezik egyes helyeken, s ez akadályozza a lecsapolási munkák elvégzését, habár tudjuk, hogy ezek építésére az évezred végéig nem kerül sor. Több mint 7000 hektárnyi terület van a járá­sunkban, ahol nagy szükség lenne az alagcsöves lecsapolás végre­hajtására. A növénytermesztés növelése szempontjából ezt na­gyon hatékony beruházásnak tart­juk. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN meg­gyorsult a nagy területű öntöző- rendszerek építése a járásunk­ban. Az elért eredmények azon­ban nincsenek arányban a ráférdí- tási költségekkel, kivéve a takar­mánynövényeket és a zöldségfé­léket. Szerintünk a szakszerűtlen üzemeltetésben van a hiba. Már több éve kérjük az öntözőgazda­sági Kutatóintézet segítségét, de eredménytelenül, ezért sok időbe kerül, amíg elsajátítjuk a hatékony üzemeltetéshez szükséges isme­reteket. A Slovosivo részéről biztosított vetőmagellátásssl sem vagyunk teljesen elégedettek. Főleg az ál­talunk igényelt fajtaválasztékban vannak hiányosságok, gyakran azt kell vetnünk, amit kapunk, ha­bár tudjuk, hogy az adott fajta a mi viszonyaink számára nem megfe­lelő, s nem várhatunk tőle jó hoza­mot. Ilyesmi főleg a kukorica, a bab és a búza esetében fordul elő. Nagyra értékeljük azt a segítsé­get, ami a legújabb tudományos ismeretek érvényesítésében a bratislavai Talajtani és Növény­tani Tápanyagellátási Kutatóinté­zet, a piešťanyi Növénytermeszté­si Kutatóintézet, a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola, a kassai (Košice) Állatorvosi Főiskola, a Banská Bystrica-i Rét- és Lege­lőgazdálkodási Kutatóintézet, a Központi Mezőgazdasági Ellen­őrző és Minőségvizsgáló Intézet zvoleni részlege, valamint más tu­dományos intézmények nyújtanak a járásunknak. Igyekszünk opti­mális feltételeket kialakítani a tu­dományos ismeretek gyors gya­korlati érvényesítéséhez, s helyte­lennek tartjuk, ha a tudományos intézmények segítsége csupán a közelebb fekvő, kiemelt vállala­tokra összpontosul. A CSKP KB 8. ülésének határo­zatait az egyes mezőgazdasági vállalatok konkrét feltételeire bont­juk le. Ezzel kapcsolatban ponto­san meghatároztuk az egyes ve­zető dolgozók feladatait. Különö­sen nagy súlyt helyezünk a tudo­mányos-műszaki ismeretek hasz­nosítására azoknál a mezőgazda- sági vállalatoknál, amelyek bekap­csolódtak az egyes növények programszerű termelésének a rendszerébe, s tapasztalataik átadásával hatékony segítséget nyújtanak a lemaradozó vállala­toknak. A losonci járás mezőgazdasági dolgozói jó nevet szereztek ma­guknak az újítók és a feltalálók mozgalmában is, s a közép-szlo­vákiai kerületben az élenjárók kö­zé tartoznak. A CSKP KB 8. ÜLÉSE a mező­gazdasági termelésben is rámuta­tott a tudományos-műszaki hala­dás gyors érvényesítésének a szükségességére. Mezőgazda- sági dolgozóink mindent elkövet­nek annak érdekében, hogy az ülés határozatait valóra váltsák s a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatokkal össz­hangban hiánytalanul teljesítsék a 7. ötéves tervidőszakra előirány­zott feladatokat. Dr. JÚLIUS VÍŤAZ, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója Karácsonyhoz közeledve az üz­letekben megnövekszik a forga­lom, villamosra, autóbuszra alig fér fel az ember a sok színes papírba csomagolt ajándéktól. A csomagokból ítélve úgy tűnik, a vásárlók felkészültek a kará­csonyra - legalábbis költségvetési szempontból. De vajon elégedet­tek-e a csomag tartalmával? A do­bozokban olyasmi van, amit való­jában szerettek volna vásárolni? A vásárlók elégedettségéhez eléggé bő az áruválaszték? Kész­séges az elárusító? De hiába a szíves kiszolgálás is, ha a pulton és a polcokon kevés az áru, mert mondjuk a gyártó nem tett eleget a nagyobb megrendeléseknek. Nemrégiben a Strojsmalt ter­melési-gazdasági egység vezéri­gazgatóságán Klára Kozáková mérnökkel, a Strojsmalt sajtófele­lősével vállalataik karácsonyi áru­kínálatáról beszélgettem.- Előzetesként ismerkedjünk meg vállalataink termékeivel - mondja Klára Kozáková. - Tíz vállalat és két célszervezet tarto­zik a Strojsmalt termelési-gazda- sági egységbe. A Zlaté Moravce-i Calex automata mosógépeket, hűtőszerkényeket és mélyhűtőket gyárt. A füleki Kovosmaltban zo­máncozott fürdőkádak és edé­nyek, húsdarálók és gyümölcssaj- tolók, szilárd fűtőanyag tüzelésű kályhák és villamos tűzhelyek ké­szülnek. S hogy még a föld gyom­rában dolgozókhoz is eljusson a fény, arról az érsekújvári Elekt­rosvit vállalat gondoskodik. Bá­nyáink számára is itt készülnek a világítótestek, az utcai lámpák és újabban a napkollektorok mel­lett. Roudnice nad Labem-ban a Meva gyár propánbután gázzal működő lámpákat és gyorsforraló- kat gyárt. A Frydlandi Normából zománcozott edények és konyha­bútorok kerülnek az üzletekbe. A České Budéjovice-i Sfinx termé­keivel már ritkábban találkozhat a vásárló, a zománcozott edények legtöbbje külföldi piacra vándorol. A myjavai Szlovák Szerelvénygyár termékeit az egészségügyben használják fel, a Medzevi Stroj- smaltból pedig irodai tárolószekré­nyek kerülnek a piacra. A Stroj­smalt pohorelái üzeme hőszabá­lyozókkal látja el a kereskedelmet, a poprádi Tatramat pedig villamos vízmelegítőket gyárt. Termékeink fejlesztésével a pieštányi kutatóin­tézetünk foglalkozik, a Calexban gyártott hűtőszekrények javítását pedig a bratislavai kereskedelmi­javító vállalatunk végzi el.- Milyen karácsonyi meglepe­tést tartogatnak a vásárlók ré­szére?- Karácsony előtt még jó né­hány újdonság kerül piacra a Strojsmalt gyáraiból. Nemsokára kapható lesz a Fikoterm 6,3 R tí­pusú kályha, amit a füleki gyárban készítenek. A myjavai Szlovák Szerelvénygyár kissé drága, de nagyon praktikus és korszerű kony­hai és fürdőszobai csapteleppel lepi meg a vásárlókat. Akik auto­mata mosógéppel szeretnének örömet szerezni, azoknak a TA- MAT 500.1 jelzésűt ajánlom figyel­mükbe. S itt álljunk meg egy pilla­natra, mert jó, ha előzetesként tudunk néhány dolgot erről az új gépről. A régebbi típusokkal ellen­tétben meleg vízre is lehet kap­csolni. A 18 programból 15 „taka­rékos“, ami annyit jelent, hogy öt kilogramm ruha helyett 2,5 kilo­grammot is kimoshatunk kevesebb mosóporral, alacsonyabb villany- energia-fogyasztással. A T 245.3 típusú automata mosógép is a ka­rácsonyi újdonságok közé tartozik. Ezt felülről, míg a TAMAT 500.1 -et oldalról kell tölteni. Karácsonyra a kertbarátoknak is örömet szeret­nénk szerezni. Számukra a Me­dzevi Strojsmalt ásóvillával ked­veskedik. A drágább újdonságok közé tartozik az a napkollektor, amit októberben kezdett el gyárta­ni az érsekújvári Elektrosvit. Kézi beállítású hőszabályozó radiátor- szelepeket is kínálunk azoknak, akik az egész lakásban egyforma hőmérsékletet szeretnének.- Amint látja, alaposan felké­szültünk a karácsonyra, sok új­donsággal, gazdag árukínálattal várjuk vásárlóinkat - folytatja a sajtófelelős. - De ez még nem minden. Az új évben CM 250 S és CM 350 kombi típusú hűtőszekré­nyek gyártását kezdjük meg. Azonkívül a mélyhűtők két újabb változatával, az MO-70 és az M-130 típusúval is megismerked­hetnek vásárlóink. A gyártmány- fejlesztéssel elsősorban az ener­giatakarékosságra és termékeink praktikusabbá tételére törekszünk. Bízunk abban, hogy a karácsonyi piacon a Strojsmalt termékei kö­zött mindenki megtalálja az igé­nyeinek és pénztárcájának megfe­lelőt, és vásárlóink a jövőben elégedettek lesznek a gyárainkból kikerülő mosógéppel, hűtőszek­rénnyel és a többi termékkel. KOVÁCS EDIT ÚJ szó 6 1983. XII. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents