Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-17 / 298. szám, szombat

DJ SZÚ 3 1983. XII. 17. Újabb terv a palesztin harcosok Tripoliból való evakuálására Izrael feltételeket diktál (ČSTK) - A jövő héten megkez­dődik az Arafathoz hű palesztin harcosok evakuálása, amennyi­ben ezt Izrael nem akadályozza meg katonai beavatkozással, kö­zölték pénteken az El-Fatah szer­vezet szóvivői újságórókkal Tripo- liban. Történt ez azok után, hogy Athén­ban hivatalosan bejelentették: miután létrejöttek a palesztin fegy­veresek elszállításához szüksé­ges nemzetközi garanciák, az öt görög komphajó a hét végén meg­érkezik Tripoli kikötőjébe, hogy Jasszer Arafat híveit a Jemeni Arab Köztársaságba, Algériába és Tuniszba szállítsa. Az izraeli haditengerészetnek Tripolit blokád alatt tartó naszádjai a péntekre virradó éjjel ismét erős ágyútüz alatt tartották a kikötőt és a palesztinok állásait. Közben a bejrúti állami rádió jelentése szerint Tel Aviv állítólag nem hiva­talosan kinyilvánította, hogy nem támadja meg a palesztin harcoso­kat szállító, görög lobogó alatt ha­józó hajókat. De mint az elmúlt hét eseményei mutatták, Izraelt sem­mi sem akadályozza abban, hogy tüzérségi tűzzel és repülőgépek­kel ne támadja Tripoliban még a behajózás előtt az El-Fatah fegyvereseit. Mose Arensz izraeli hadügymi­niszter a Tel Aviv-i rádió tegnapi jelentése szerint felsorolta azokat a követeléseket, amelyeknek tel­jesítéséhez köti Izrael, hogy nem akadályozza meg a palesztin fegyveresek elszállítását. Ez erő­sen emlékeztet a Nyugat-Bejrút tavalyi blokádjával kapcsolatos al­kudozásokhoz, amelyeknek ered­ménye végül is a palesztin fegyve­resek szabad elvonulása volt. Gö­rögország és a palesztin fegyvere­sek evakuálását elősegítő más ál­lamok Arensz szerint komoly hibát követnek el. Az izraeli hadügymi­niszter követelte továbbá, hogy az elvonuló palesztin harcosokat fegyverezzék le, és Jasszer Arafat kötelezze magát, hogy felhagy a „terrorista tevékenységgel“. Fontos határozatokat fogadott el az ENSZ Közgyűlése (ČSTK) - A Szovjetunió kezde­ményezésére elfogadott határoza­tában tegnap az ENSZ Közgyűlé­se az emberiség ellen elkövetett legszörnyűbb bűntettnek minősí­tette a nukleáris háborút. Ez a nyi­latkozat törvényellenesnek mond­ja ki az említett legpusztítóbb fegyverek bevetésére és ilyen há­ború indítására irányuló terveket. A határozatot 95:19 arányban szavazták meg 30 tartózkodás mellett. Jellemző, hogy a NATO- országok az Egyesült Államokkal az élen a dokumentum ellen sza­vaztak. Ezzel is megerősítették katonai stratégiájuk agresszív vol­tát, amely az atomfegyverek beve­tését lehetségesnek tartja. Elfogadtak egy másik határoza­tot is, 108:16 arányban, 20 tartóz­kodás mellett, amely a Szovjet­unió kezdeményezésére sürgeti a nukleáris fegyverek befagyasz­tását mint a lázas fegyverkezés leállításához vezető egyetlen utat. A Közgyűlés egy további hatá­rozatban szorgalmazta az erő al­kalmazásának betiltását a világűr­ben, illetve a kozmoszból a Föld ellen. A dokumentum társszerzői a szocialista országok és néhány el nem kötelezett ország hangsú­lyozzák a világűr kizárólagos bé­kés célú hasznosításának a fon­tosságát. Az Egyesült Államok szavazott egyedül az indítvány el­len, míg Nagy-Britannia tartózko­dott. Az USA többi NATO-szövet- ségese támogatásáról biztosította az indítványt. Ismét az Egyesült Államok - to­vábbá Izrael - ellenezte ezt a ha­tározatot, amelyben az ENSZ elí­téli Izraelt, mert nem hajlandó le­mondani az atomfegyverek birtok­lásáról, és nem hajlandó nukleáris berendezéseit a Nemzetközi Atomenergiai Ügyökség ellenőr­zése alá bocsátani. 117 ország szavazott az atom­fegyver-kísérletek betiltását sür­gető határozat mellett, beleértve a Szovjetuniót is, míg a további négy atomhatalom - az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína - ellene foglalt állást. Több olyan dokumentum került elfogadásra, amely élesen elítéli Izrael politikáját a megszállt arab területeken. A határozatok ellen csak Izrael és az Egyesült Államok szavazott. A világszervezet Közgyűlése úgy döntött, hogy legkésőbb 1988-ig meg kell tartani a harma­dik rendkívüli leszerelési üléssza­kot. Ennek a tanácskozásnak azokból a pozitív eredményekből kell kiindulnia, amelyeket az 1978- as és 1982-es rendkívüli leszere­lési ülésszakokon értek el. Elhárítani az európai nukleáris veszélyt (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnap szerkesztőségi cikkében - melynek címe „Elhárítani az európai nukleáris veszélyt“ - le­szögezi, hogy a Szovjetunió a leg­határozottabban fog törekedni a lázas fegyverkezés megszünte­tésére, az atomháborús veszély csökkentésére és teljes felszámo­lására. A cikk többek között megállapít­ja, hogy az Egyesült Államok azál­tal, hogy a szocialista közösség határainak közelében helyezi el rakétáit, azzal a kalandortervével összhangban cselekszik, misze­rint Európa területén robbanthat ki „korlátozott“ " atomháborút. A Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország nem hagyhatja figyel­men kívül ezt a veszélyt. A Pravda cikke a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az új amerikai tömegpusztító fegyverek rend­szerbe állítása egyáltalán nem Nyugat-Európa védelmét szolgál­ja, mivel azt senki sem fenyegeti. Ezzel a lépéssel csökken a konti­nens biztonsága, és növekszik az ellencsapás veszélye. A NATO legutóbbi brüsszeli ta­nácsülése megerősítette, hogy az első amerikai rakéták elhelyezése valamiféle új kampány kezdete, melynek célja a nemcsak veszé­lyes, hanem gazdaságilag is nagy terheket jelentő lázas fegyverke­zés rákenyszerítése Nyugat-Euró- pára. A Szovjetunió mindig az ameri­kai néppel való jó kapcsolatokra törekedett. A tényeket azonban nem szabad figyelmen kívül hagy­ni. Az USA az egyetlen állam, amely már bevetette az atomfegy­vert. Az amerikai hadsereg csak­nem fele (43 százaléka) az ország határain kívül van elhelyezve, aminek semmi köze az államhatá­rok védelméhez. S ha ma a wa­shingtoni vezetők szeme sem reb­ben, amikor az amerikai katonák „védelmében“ libanoni falvak bombázására adnak utasítást, mi­lyen garancia van arra, hogy az amerikai „létérdekek“ védelmé­ben holnap nem áldozzák fel Hamburgot, Londont vagy Ná­polyi? Ezért megalapozatlanok a rakétatelepítés híveinek azok a törekvései, hogy bagatellizálják a rakéták európai rendszerbe állí­tásának megkezdésével kialakult helyzetet. A Szovjetunió és a többi szocia­lista ország elvhü külpolitikája s legutóbbi válaszintézkedései a katonai erőegyensúly megőrzé­sére irányulnak. A szocialista álla­mok álláspontja kedvező feltétele­ket teremt ahhoz, hogy széles kö­rű és radikális megállapodások szülessenek az európai háborús veszély csökkentésére - szögezi le a Pravda. Szovjet parlamenti küldöttség Varsóban (ČSTK) - Szovjet parlamenti küldöttség érkezett tegnap hivata­los baráti látogatásra Varsóba, melyet Vitalij Ruben, a Legfel­sőbb Tanács Nemzetiségi Taná­csának elnöke vezet. A látogatás­ra a lengyel szejm elnökségének a meghívására került sor. A szov­jet vendégeket Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke és más lengyel vezetők fogadtak. Väyrynen elutazott Moszkvából (ČSTK) - Paavo Väyrynen finn külügyminiszter, aki a szovjet kor­mány meghívására négynapos hi­vatalos látogatást tett Moszkvá­ban, tegnap hazautazott. A TASZSZ-nak adott nyilatko­zatában többek között hangsú­lyozta, hogy a két ország kapcso­latai a kölcsönös bizalmon és megértésen alapulnak, s jó példá­ját szolgáltatják a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének. Väy­rynen megállapította, hogy Finn­ország továbbra is azon az úton halad, amelyet Urho Kekkonen volt államfő tűzött ki, s ezzel egyetért az egész finn nép. „A bőség országában éheznek“ - olvasható azon a transzparen­sen, amelyet a washingtoni Lafayette parkban helyeztek el, ahol a jótékonysági szervezetek naponta egy tányér meleg levest adnak a rászorulóknak. (Telefoto - ČSTK) NICARAGUA Somozista támadás Honduras területéről (ČSTK) - A managuai külügy­minisztérium tájékoztatása szerint Honduras területéről mintegy 3 ezer somozista tört be a nicara­guai Jinotega és Nueva Segovia tartományokba. Az ellenforradalmi bandáknak Tanácskozik a Portugál KP kongresszusa Mihail Gorbacsov beszéde (ČSTK) - Portóban, a Lissza­bontól 300 kilométerre északra fekvő kikötővárosban csütörtökön délelőtt megkezdte munkáját a Portugál Kommunista Párt X. kongresszusa. Az elnöki emelvé­nyen ott vannak a külföldi küldött­ségek vezetői is. Alvaro Cunhal főtitkár beszá­molójában emlékeztetett rá, hogy a IX. kongresszus óta eltelt négy évben mind a nemzetközi helyzet­ben, mind pedig politikai téren je­lentős változások történtek. A fegyverkezés fokozódása, az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek európai tele­pítése, egy nukleáris háború köz­vetlen veszélyével fenyeget. Ezzel párhuzamosan Portugália belső helyzete is feszültebbé vált. Egyértelműen az ellenforradalmi körök törekvése, hogy felszámol­ják a demokratikus vívmányokat, visszaállítsák a monopóliumokat és a latifundiumok uralmát. A je­lenleg hatalmon levő szocialista­szociáldemokrata pártszövetség folytatja a korábbi jobboldali kor­mányzatok politikáját. Csütörtökön felszólalt MihaH Gorbacsov, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára.- Az Európában kiakalult hely­zet rendkívül nehéz és veszélyes. Az enyhülés sok vívmányának el- fecsérlésével a múltba vész a biz­tonságnak ezen a földrészen elért szintje is. A Szovjetunióban ennek ellené­re nem szeretnék megford (ihatat­lannak látni a kialakult helyzetet. Ha a NATO részéről hajlandóság mutatkozik az új amerikai rakéták Európába telepítésének kezdete előtti helyzet visszaállítására, ak­kor a Szovjetunió is kész erre. De nem tehetünk, és nem is fogunk úgy tenni, mintha az amerikai ra­kéták telepítése semmi különöset sem jelentene. Az egyensúly elérése nem cse­kély erőfeszítést követel a szovjet néptől, a szocialista országok né­peitől, s jelentősége kivételesen nagy. Az egyensúly megbomlása az Egyesült Államok javára ösztö­kélné az agresszív erőket, lehető­Angola Sikeres akciók az UNITA ellen (ČSTK) - Az Angolai Népi Felszaba­dítási Fegyveres Erők (FAPLA) folytat­ják eredményes hadműveleteiket az UNITA kormányellenes szervezet el­len. Ezt a Jornal de Angola című luan- dai lap közölte. A lap szerint a FAPLA erői Benguela tartományban december eleje óta az UNITA 90 tagját tették ártalmatlanná, sokat közülük lefogtak és nagy mennyiségű fegyvert zsákmá­nyoltak. Ugyancsak megsemmisítették az UNITA egyik bázisát. séget teremtene a békeszerető népekre nehezedő nyomás foko­zására, a „kereszteshadjárat“ fo­kozására.- A jelenlegi körülmények kö­zött minden eddiginél nagyobb je­lentősége van a társadalmi hala­dásért és demokráciáért küzdő valamennyi erő, mindenekelőtt a kommunista mozgalom összefo- rottságának. Kimeríthetetlen erő rejlik a proletár interancionalizmus iránti hűségben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a pártok, amelyek eltérnek a marxizmus-le­ninizmus, a proletár internaciona­lizmus alapvető elveitől ilyen vagy olyan konjunkturális, átmeneti cé­lok érdekében, szükségszerűen e lépések kedvezőtlen következ­ményeivel, nehézségekkel kerül­nek szembe. Az egység és az összeforrottság a szocializmus, a béke és a haladás erői újabb győzelmeinek a legfontosabb fel­tétele - állapította meg végezetül Gorbacsov. ezt az eddig legnagyobb méretű behatolását a CIA készítette elő és közvetlenül legalább 20 ameri­kai katonai szakértő irányította. Az ellenforradalmárok azoknak a ka­tonáknak a fegyvereit és felszere­lését „örökölték“, akik Honduras- ban részt vettek a Big Pine-2 hadgyakorlaton, s hazavezényel­ték őket. A nicaraguai hadsereg és a te­rületi milíciák egységei már az első összecsapások során nagy veszteségeket okoztak a táma­dóknak. A betolakodók egy részét visszavonulásra kényszerítették. Chile Lemondott a külügyminiszter (ČSTK) - Miguel Schweitzer chilei külügyminiszter szerdán „személyes okokból“ benyújtotta lemondását. Az alatt a tíz hónap alatt, amíg tisztségét ellátta, igye­kezett javítani a nemzetközi köz­vélemény szemében a fasiszta re­zsim hírnevét és csökkenteni nemzetközi elszigeteltségét. A külügyminiszter lemondását az ENSZ Közgyűlésének azzal a határozatával hozzák összefüg­gésbe, amely a múlt héten már egymás után 9. alkalommal ítélte el a Pinochet-rendszert az emberi jogok megsértése miatt. Washington minden eszközzel védelmezi a salvadori rezsimet (ČSTK) - Az AP amerikai hír- ügynökség szerint a Reagan-kor- mányzat arra törekszik, hogy a széles közvélemény előtt eltit­kolja a Salvadorban meggyilkolt négy amerikai apáca ügyében folytatott vizsgálat eredményeit. A Harold Taylor szövetségi bí­ró által vezetett vizsgálat olyan tényekre derített fényt, amelyek azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államokban nagy felháborodást kiváltó, s mindmáig el nem felejtett gyilkosságokba maga Eugenio Vidés Casanova salvadori had­ügyminiszter is belekeveredett. Ő mindent megtett azért, hogy az 1980-ban történt esetet eltussol­London kontra EGK (ČSTK) - Tovább éleződött Nagy-Britannia és a többi közös­piaci partnerek közötti feszültség. Az ún. Európa-parlament ugyanis 268:73 arányban megszavazta azt a határozatot, amelynek értelmé­ben blokkolják a briteknek a közös költségvetésből visszafizetésre szánt 640 millió dollárt. Politikai megfigyelők szerint a parlament döntése tükrözi azt az elégedetlenségét, hogy a legutób­bi közöspiaci csúcsértekezleten kénytelenek voltak a költségvetési reform kérdésének a rendezésére. A megegyezést Nagy-Britannia magatartása gátolja, mivel túl ma­gasnak tartja a brit befizetést és tagilletékének csökkentését köve­teli. ják, s ne vonják felelősségre a bű­nös salvadori katonákat. Washingtoni kormánykörök épp a hasonló gyilkosságok kivizsgá­lásában szeretnék látni annak bi­zonyítékát, hogy Salvadorban ja­vul a helyzet az emberi jogok terü­letén. A Kongresszus is gyakran ehhez a feltételhez köti a további katoriai támogatást. Azt a körülményt, hogy a salva­dori rezsim egyik legmagasabb rangú képviselője mindent megtett a vizsgálat meghiúsításáért, a Fe­hér Házban már december 3-a óta titkolják. Ekkor terjesztette be ugyanis Taylor bíró jelentését a kormánynak. Casanova hadügy­miniszter a múlt héten hivatalos látogatást tett Washingtonban, ahol újabb katonai segélyeket kért. A Reagan-kormányzat tehát a salvadori rezsim megóvása ér­dekében hajlandó olyan emberek­kel is tárgyalni, akik amerikai ál­lampolgárok gyilkosait védték. DÁNIA Általános választások januárban (ČSTK) - Poul Schlüter, a dán koalíciós kormány elnöke csütörtökön röviddel éjfél előtt bejelentette, hogy az országban 1984. január 10-én általá­nosválasztásokat tartanak A miniszter- elnök azt követően döntött így, hogy a parlamentben 93:77 arányban lesza­vazták a kormány jövő évi költségveté­si javaslatát. Ez volt ebben a hónapban a kormánynak már a második vere­sége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents