Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)
1983-11-15 / 270. szám, kedd
ÓarsZÚ 3 T983. XI. 15. Előkészületek a Nicaragua elleni agresszióra Az ürügy: „az amerikai érdekek védelme“ Újabb hat hadihajó indult Honduras partjaihoz NATO-tábornokok a rakétatelepítés ellen A nyugatnémet békemozgalom népszavazást rendez (ČSTK) - „Az amerikai érdekek védelmének“ ürügyén az Egyesült Államok továbbra is a durva katonai erőszakot kívánja előnyben részesíteni. Ez derül ki Robert McFarlane, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának a CBS tévétársaság által sugárzott beszédéből. Azokkal a sajtójelentésekkel kapcsolatban, melyek szerint az USA az Amerika- barát rezsimekkel együtt agressziót készít elő Nicaragua ellen, McFarlane beismerte, hogy Washington támogathat egy ilyen akciót. A New York Times szerint a nemrég újjáélesztett Közép-amerikai Védelmi Tanács (CONDECA) minap tartott magas szintű ülésén részletesen megvitatták a forradalmi Nicaragua elleni fegyveres agresszió konkrét terveit. A fentieket támasztotta alá Fred Ikle amerikai hadügyminiszter-he- lyettes, aki vasárnap tért vissza ötnapos közép-amerikai körútjáról. Kijelentette, hogy az USA „polgári munkákra“ mintegy ezer utászt küld Costa Ricába. Az amerikaiak „utakat“ fognak építeni a nicaraguai határ közelében. Costa Ricában több nicaraguai ellenforradalmi szervezet kiképzőtábora működik, eddig azonbar amerikai katonák nem voltak az országban. A Washington Postnak adott nyilatkozatában Ikle - akit Reagan elnök közép-amerikai politikája egyik szerzőjeként tartanak nyilván - kijelentette, hogy szerinte nagyobb mértékben kellene katonailag támogatni a hondurasi, a salvadori és a Costa Rica-i „baráti“ rezsimeket. Hondurasban, ahol az ellenforradalmárok legnagyobb bázisai vannak, már 4 ezer amerikai katona tartózkodik „hadgyakorlat“ címén. A hadgyakorlatnak márciusban kellene befejeződnie, ám Ikle szavai szerint meghosszabbíthatják, majd később felújíthatják. A közeli napokban a hondurasi partokhoz érkezik további hat hadihajó, összesen 850 amerikai tengerészgyalogossal. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok részt venne-e a CONDECA-tagországok felkérésére egy Nicaragua elleni agresszióban, a hadügyminiszterhelyettes azt válaszolta: „Igen, az ő oldalukon állunk és támogatni fogunk minden olyan akciót, amelyet saját biztonságuk szavatolására indítanak el“. (ČSTK) - Az amerikai nukleáris fegyverkezés céljait leplezi le a „Tábornokok a fegyverkezés ellen“ címen ezekben a napokban az NDK-ban megjelentetett kiadvány. A szerzők a brossúrában elítélik az Egyesült Államoknak azt a törekvését, hogy új nukleáris fegyverek nyugat-európai telepítésével szeretné megváltoztatni a jelenlegi erőegyensúlyt. A szerzők a NATO-országok volt tábornokai és admirálisai: Gert Bastian (NSZK), Johan Christie (Norvégia), Francisco da Costa Gomes (Portugália), Michael Harbottle (Nagy-Britannia), Jorjosz Kumanakosz (Görögország), Michiel Hermann Meyenfeldt (Hollandia), Anto- niosz Papaszpiru (Görögország), Miltiadisz Papatanasziu (Görögország), Nino Pásti (Olaszország), Antoine Sanguinetti (Franciaország), Mihaelisz Tom- bopulosz (Görögország) és Günter Vollmer (NSZK). A kiadvány nemrég jelent meg a Német Szövetségi Köztársaságban. A szerzők szerint megírására az a felismerés ösztönözte őket, hogy a leszerelést csak határozott békeakciókkal lehet elérni. A nyugatnémet békemozgalom maga rendez 1984-ben népszavazást új amerikai nukeáris rakétáknak az NSZK területén történő telepítéséről - jelentette be Jo Leinen, a nyugatnémet békemozgalom koordinációs bizottságának képviselője azzal kapcsolatban, hogy a bonni parlament elutasító magatartást tanúsít a zöldek pártjának erre vonatkozó javaslatával szemben. Jo Leinen élesen elítélte Friedrich Zimmermann-nak, az NSZK belügyminiszterének kijelentését, aki a népszavazás megtartására benyújtott javaslatot arrogánsán visszautasította, azzal az állítással, hogy a nyugatnémet állampolgárok nem illetékesek a rakétatelepítés kérdésében. A rakétatelepítés ügyében megtartandó népszavazás követelését ismételten elutasította Hans Engelhard igazságügyminiszter is. Azt mondotta, hogy egy ilyen népszavazás megtartásához meg köllene változtatni az NSZK alkotmányát. Grenadán folytatódnak a letartóztatások Az USA törvényellenes provokatív akciója A Lincoln-emlékmű előtt több mint 50 ezren tüntettek a Reagan- kormányzat közép-amerikai politikája ellen (Telefoto - ČSTK) Havanna az elesett kubai internacionalistáktól búcsúzik (ČSTK) - Holguin kubai városból vasárnap este repülőgépen szállították át Havannába annak a 24 kubai internacionalistának a koporsóját, akik a Grenada elleni amerikai agresszió során vesztették életüket. A repülőtéren a kubai forradalmi fegyveres erők és a milíciák kiválasztott egységeinek tagjai álltak díszőrséget. Az elesett kubaiak emléke előtt a párt és az állam legfelsőbb vezetői - Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, állam- és kormányfő, Raul Castro hadseregtábornok, az államfő és a miniszterelnök első helyettese, honvédelmi miniszter és mások - rótták le kegyeletüket. A kubai állami zászlóval letakart 24 koporsót gyászinduló kíséretében katonai gépjárművekre helyezték. Az autóoszlop ezután a repülőtérről a havannai Forradalom téren levő Jósé Marti emlékmű felé vette az irányt. Az útvonal mentén havannaiak ezrei sorakoztak fel, hogy így tisztelegjenek honfitársaik emléke előtt. A Forradalom téren már vasárnap délután több tízezren gyülekeztek, majd a kubai főváros lakosai egészen a kora reggeli órákig tisztelegtek az amerikai agresszió áldozatai emlékének. (ČSTK) - A Grenadai fővárosban és környékén az amerikai megszálló egységek a hét végén is folytatták a forradalmi hadsereg katonái és a megdöntött rendszer aktivistái utáni kutatást. Szórványos lövöldözésre is sor került. A letartóztatásokat névtelen bejelentések, illetve volt kormányhivatalnokok listái alapján hajtották végre. Az őrizetbe vett személyeket a Point Salines-i internáló táborban gyűjtik össze, ahol amerikai katonák hallgatják ki őket. A tábor foglyaival kegyetlenül bánnak, több fogoly arról panaszkodott az újságíróknak, hogy az amerikai katonák megrugdossák és más módon kínozzák őket. Az amerikai katonák vasárnap a megdöntött kormány 31 képviselőjét - köztük több minisztert és a forradalmi katonai tanács néhány tagját - átadták a grenadai bábrezsim hatóságainak. Ezeket a személyeket később bíróság elé állítják. Az USA újabb provokatív akciót hajtott végre, amely teljes mértékben beleillik a Reagan-kormányzat kalandor külpolitikájának kereteibe. Amint arról a Newsweek című hetilap beszámolt, amerikai titkos ügynökök csoportja a múlt héten a külügyminisztérium munkatársainak kíséretében törvény- ellenesen behatolt Grenada washingtoni képviseletének a területére. Az akció során feltörték az ajtózárakat és átkutatták a helyiségeket. Ezt követően a zárakat kicserélték, majd „őrt“ állítottak a képviselet épülete elé. A bonni hadügyminisztérium előtt: - Miniszter úr, úgy érzem, a békemozgalom igen hatásos... (Stern) Perui helyhatósági választások Nagyarányú ellenzéki győzelem Reagan elutazott Dél-Koreából Bush-csoport... (ČSTK) - Az amerikai kormányzat Japánt szemmel tartó különleges csoportot alakított, élén George Bush alelnökkel, akinek az a feladata, hogy alapos figyelemmel kísérje, miként teljesíti Japán a Ronald Reagan és Nakaszone Jaszuhiro kormányfő múlt heti tárgyalásain elfogadott japán kötelezettségeket. A Japán szempontjából megalázó döntésről szöuli sajtóértekezletén tájékoztatott Larry Speaks, a Fehér Ház szóvivője. Az amerikai elnök tegnapi rádióbeszédében kijelentette: a japán kormányfő ígéretet tett a katonai kiadások növelésére és a japán piacoknak a amerikai áruk előtt történő megnyitására. Az említett Bush-csoport létrehozása egyet jelent Japán belügyeibe való durva beavatkozással és az a feladata, hogy a távol-keleti partnert minden eszközzel a vállalt kö- tezelettségek teljesítésére kényszerítse. Amerikai sajtóértesülések szerint az alelnök és csoportjának tagjai sürgetni fogják, hogy Tokió a Csendesóceán északnyugati térségében végrehajtandó hadműveletekhez további pénzösszegekkel járuljon hozzá. A csoport elsősorban azzal kíván majd nyomást gyakorolni Tokióra, hogy kilátásba helyezi az amerikai piac lezárását egyes japán termékek előtt. (ČSTK) - Az Egyesült Államok elnöke tegnap befejezte háromnapos dél-koreai látogatását, és kíséretével visszautazott Washingtonba. Ronald Reagan Csőn Tu Hvan dél-koreai diktátorral elsősorban az amerikai katonai jelenlét további növelése mellett szállt síkra a Koreai-félszigeten. A látogatásról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok a jövőben is hozzájárul Dél-Korea további katonai megerősítéséhez. A Fehér Ház szerint ugyanis Dél-Korea „biztonsága“ és a szöuli bábkormány szilárd helyzete „az ázsiai és csendes-óceáni térség békéjének, biztonságának záloga“. Hogy Ronald Reagan mennyire „aggódik"a térség békéjéért és biztonságáért, azt „igazolja“ a két LDP-javaslat (ČSTK) - Japánban már több mint 1 hónapja tart a parlamenti válság. Valamennyi ellenzéki párt képviselői bojkottálják a legfelsőbb japán törvényhozó szerv munkáját és azt követelik, hogy az október közepén megvesztegetési botránya miatt négyévi börtönre és 500 millió jen pénzbüntetésre ítélt Tanaka volt kormányfőt fosz- szák meg képviselői mandátumától. A kormányzó Liberális Demokrata Párt vezetősége a belpolitikai válság áthidalása céljából indítványozta, hogy a parlamentben képviselt pártok főtitkárainak részvételével tartsanak tanácskozást. A kormányzó párt, mint ismeretes, az ügyben Tanaka exkormányfő oldalán áll. Korea közötti demilitarizált övezetben tett provokatív látogatása. Reagan már a negyedik amerikai elnök, aki 1950 óta Dél-Koreában járt, viszont az első, aki meglátogatta az országot két részre osztó övezetet. (ČSTK) - A Peruban vasárnap rendezett helyhatósági választások első részleges eredményei az ellenzék nagyarányú győzelmét jelzik. Országos méretekben az élen a Néppárt áll a szavazatok 32 százalékával, mögötte a második az Egységes Baloldal koalíció, amely eddig a szavazatok 31 százalékát szerezte meg. A koalíció jelöltjét, Alfonso Barrantes Lin- gán kommunista képviselőt választották Lima polgármesterévé. A kormányzó Népi Akció Párt az előzetes eredmények szerint a szavazatoknak csupán a 12 százalékát szerezte meg. A választások azt mutatják, hogy a peruiak elégedetlenek Fernando Belaun- de Terry elnök kormányának gazdaságpolitikájával. A helyhatósági választásoknak azonban nincs közvetlen befolyásuk a kormányzat tevékenységére. Az utóbbi napokban Peruban fokozta tevékenységét a Fényes ösvény nevű terrorszervezet, amely meg akarta zavarni a választásokat. Szombat óta három ember halt meg különböző merényletek során, s többen megsebesültek. Ayacucho tartomány három megyéjében nem tartották meg a választásokat, mivel a terroristáknak sikerült megfélemlíteniük a jelölteket. A választások végső eredményeit tíz napon belül hozzák nyilvánosságra. THE OBSERVER Megduplázzák a brit nukleáris potenciált A vasárnaponként megjelenő angol hetilap, a The Observer washingtoni tudósítója arról számol be, hogy az amerikai vezérkari főnökség egyik bizalmas jelentése szerint Nagy-Britannia titokban megduplázza Polaris típusú nukleáris rakétáinak csapásméró képességét. Az angol lap szerint a csapásmérő képesség kétszeresének nagy hatása lesz az európai fegyverkorlátozás jövőjére s arra a brit szerepre is, amelyet az ország a nyugati szövetségben, mint úgynevezett független elrettentő katonai potenciállal rendelkező állam játszik. Az angol lap által idézett amerikai dokumentum - amely az Egyesült Államok katonai helyzete 1984 címet viseli - megállapítja, hogy az új Chevaline robbanófejek, amelyeket most helyeznek rá az angol tengeralattjárókon található Polaris rakétákra, két, egymástól független célpontra irányíthatók. Ezzel lehetővé válik, hogy a rakéták a korábbi 64 helyett 128 célpontot érjenek el. Valamennyi eddigi hivatalos brit állásfoglalás, amely a Polarisok Chevaline robbanófejeinek modernizálására vonatkozott, azt hangoztatta: a 64 rakéta egyikének sincs meg az a képessége, hogy egy célpontnál többre mérjen csapást. A mostani amerikai kiszivárogtatás még bonyolultabbá teheti az európai közepes hatótávolságú rakétákról folyó genfi tárgyalásokat - állapítja meg a The Observer. A Szovjetunió ugyanis mindig ragaszkodott ahhoz, hogy az angol és a francia nukleáris erőket is figyelembe kell venni a két nagyhatalom közötti tárgyalásokon. Andropov főtitkár legutolsó ajánlata, amely szerint a Szovjetunió mintegy 140-re csökkenti SS-20- as rakétáinak számát, annak az elképzelésnek az alapján született, hogy a Szovjetunió ilyenformán kiegyenlíti a 162 angol és francia rakétából álló nukleáris erőket. Az a tény azonban, hogy a legújabb angol rakéták egymástól független célpontra is irányíthatók, megváltoztathatja az And- ropov-ajánlatot. Az amerikai vezérkari főnökség dokumentuma az első hivatalos megerősítése a Chevaline robbanófejek fejlesztésének. A fejlesztés egyébként Nagy-Britanniában, a kipróbálás pedig az Egyesült Államokban történt. Szakértők feltételezése szerint a Chevaline akár hat független robbanófejet is tartalmazhat- egyenként ^0 vagy 50 kilotonná- sat, három-négyszeresét a Hirosimára ledobott bombának. Ha a Polarisok egymástól független célpontra is irányíthatók- írja az angol lap felmerül a kérdés: megváltoznak-e a célpontok? Nevezetesen a „városokra csapó“ angol nukleáris erők „ellencsapásmérő“ erőkké válnak-e vagyis a szovjet nukleáris erőkre irányítják-e őket? Ha ez utóbbi történnék, akkor az angol nukleáris erőt az eddiginél sokkal inkább az amerikai haditervek részének kell tekintdni. A vezérkari főnökség dokumentumának szóban forgó . része egyébként az írás 20. és 21. oldalán található, š a következőképpen hangzik: „A Polaris A3 rakéták- Chevaline robbanófejjel - ható- távolsága csakriem 3000 mérföld, s mindegyik rakéta két egymástól ' független célra irányítható robbanófejet hordoz, a megfelelő behatolási eszközökkel felszerelve.“
