Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-12 / 268. szám, szombat

ÚJ szó 3 383. XI. 12. Az USA Kommunista Pártjának kongresszusa Meg kell változtatni az amerikai imperializmus örült irányvonalát Gus Hall terjesztette elő a főbeszámolót (ČSTK) - Clevelandban az Egyesült Államok Kommunista Pártja XXIII. kongresszusának nyitónapján hangzott el Gus Hall pártfőtit- kár főbeszámolója. Gus Hall a bevezetőben hang­súlyozta, hogy a kongresszus az emberiség történelmének egyik legválságosabb időszakában ta­nácskozik, amikor eldől, hogy a vi­lág a béke és a leszerelés útján halad-e tovább, vagy pedig a fegyverkezési hajsza következ­tében a háború felé sodródik. A beszámoló leszögezte, hogy az amerikai imperializmus világura­lomra, az erőfölény megszerzésé­re irányuló törekvései a világot a nukleáris szembenállás felé so­dorják. A genfi tárgyalásokon a Szovjetunió a megállapodás elé­rése érdekében már több mint fél- útig elment javaslataiban, az ame­rikai fél azonban ezekre az indít­ványokra a nyugat-európai raké­tatelepítés gyorsított ütemü meg­valósításával válaszol. A beszámoló a továbbiakban rámutatott a Grenada elleni hideg­vérű amerikai fegyveres agresszi­óra, amely nyíltan háborús lépés. A Reagan-kormányzat hadüzenet nélküli háborút folytat Nicaragua és a salvadori nemzeti felszabadító erők ellen, s folytatja a Kuba elleni felforgató akciókat, ugyanakkor egyre fokozódik az amerikai kato­nai jelenlét Libanonban is. Gus Hall leszögezte, hogy a vi­lágot fepyegető háborús veszély valóban nagy, de az atomháború elkerülhető. Az Egyesült Államok történetében még sohasem volt ilyen erős a háborúellenes mozga­lom, mint most. Az amerikaiak többsége az atomfegyverek kifej­lesztésének és gyártásának a tel­jes befagyasztása mellett száll síkra. A szónok a továbbiakban kijelentette: „Mostani kongresszu­sunkon az emberi társadalom előtt Az ENSZ-közgyülés határozatban ítélte el Izraelt Befejeződött a közép-amerikai helyzetről folytatott vita (ČSTK) - Az ENSZ Közgyűlése tegnapra virradóan nagy szava­zattöbbséggel határozatban bé­lyegezte meg izraelt az iraki atom­erőmű ellen két évvel ezelőtt elkövetett támadásáért. A határo­zat mellett szavazott 123 küldött és csak Izrael, valamint az Egye­sült Államok utasította vissza. Az elfogadott határozat hang­súlyozza,. hogy az említett akció, valamint az Irak címére szóló szüntelen izraeli fenyegetések szöges ellentétben állnak az ENSZ alapokmányával és a Nem­zetközi Atomenergia Ügynökség alapszabályaival. A közgyűlés fel­kérte a Biztonsági Tanácsot, hogy hozzon haladéktalanul intézkedé­seket hasonló atomerőművek elle­ni támadások megakadályozá­sára. A közgyűlés XXXVIII. üléssza­kán befejeződött a közép-amerikai helyzet vitája. A vitában felszóla­lók leszögezték, hogy a Reagan- kormányzat a térségben kiélezte a helyzetet, és oly mértékben fo­kozódott a .feszültség, hogy ve­szély fenyegeti a békét és a biz­tonságot. A vitában felszólaló több mint 60 ország delegátusainak abszolút többsége leszögezte, Gonzalez Portugáliában (ČSTK) - Felipe Gonzalez, spanyol kormányfő tegnap Lissza­bonba érkezett. Útjára elkísérte őt a spanyol kormány több tagja is. Gonzales Mario Soares kormány­fővel folytat majd tárgyalásokat gazdasági, kereskedelmi és köz­lekedésügyi kérdésekről. hogy Washington akciói sértik a nemzetközi jog alapelveit. Az egyes országok küldöttei azt is hangsúlyozták, hogy a térség­ben soha nem látott méreteket ölt az Egyesült Államok Nicaragua el­leni katonai készülődése. Arra hív­ták fel a figyelmet, hogy az Egye­sült Államok kész bármilyen úton - beleértve a fegyveres intervenci­ót is - a térség népeire kényszerí­teni saját akaratát. álló legalapvetőbb kérdéssel kell foglalkozni: vajon minőségi lépést teszünk-e előre a szocializmus felé vezető úton, vagy egy lépést hátra az atomkatasztrófa felé. A két világrendszer - a szocializ­mus és a kapitalizmus - közötti harc korszakában először merül fel az az aggodalom, hogy a világ­méretű osztályharc nem békés egymás mellett éléssel és versen­géssel oldódik meg. Az amerikai imperializmus min­denekelőtt világméretekben a szo­cializmus, de elsősorban a Szov­jetunió megsemmisítésére törek­szik. Ez a tény szabja meg a Rea- gan-kormányzat minden lépését és döntését. Ez az az ideológiai mozgatóeró, amelyből az elsó atomcsapásra vonatkozó elmélete táplálkozik.“ A szónok és a beszámoló az amerikai nép és a világ előtt álló jelenlegi legfontosabb feladatnak az amerikai imperializmus őrült irányvonalának a megváltoztatá­sát minősítette. „Az említett prob­lémák vita tárgyai lesznek majd a jövőre esedékes elnökválasztá­son, melyen népünk dönt arról, hogy országunk az eddigi válság­irányvonalat követi-e, melynek kí­sérőjelensége a munkanélküliek számának az emelkedése, a bé­rek csökkenése és a szociális kia­dások lefaragása. Az előttünk álló 12 hónap eldönti, hogy a Reagan- kormányzat és a monopóliumok folytathatják-e támadásaikat a munkásosztály és a nép ellen, vagy a harcok, akciók és mozgal­mak egy monopóliumellenes népi offenzívává kristályosodnak-e ki, amely új korszak kezdetét jelente­né országunkban.“ Nicaragua szembeszáll bármilyen imperialista támadással A SALVADORI KORMÁNY ÚJABB MEGTORLÓ AKCIÓBA KEZDETT (ČSTK) - Daniel Ortega, a ni­caraguai nemzeti megújulási kor­mány irányító tanácsának koordi­nátora csütörtökön Mexikóban tár­gyalt Miguel de la Madrid állam­fővel a feszült közép-amerikai helyzetről. A megbeszéléseket kö­vető sajtókonferenciáján Ortega hangsúlyozta, hogy Nicaragua az Egyesült Államok lehetséges ag­ressziója által a leginkább fenye­getett országok közé tartozik. A ni­caraguai nép azonban felkészült arra, hogy szembeszálljon bármi­lyen imperialista intervencióval. Managua ugyanakkor kész tár­gyalni az amerikai kormánnyal minden nyitott kérdésről. Csütörtökön a mexikói elnökkel tárgyalt. Richard Stone, Reagan közép-amerikai különmegbízottja. Ortega és Stone ezután együtt repült Managuába, ahol tárgyalá­sokat folytattak egymással. November 18-án kezdődik az USA közép-amerikai nagyszabá­sú hadgyakorlatának újabb szaka­sza. Az erődemonstráció során kb. 1400 észak-amerikai és hon­durasi katona fogja gyakorolni az inváziót, a terep átfésülését és a „felkelők“ elleni harcot. A gya­korlaton részt vesz öt amerikai hadihajó is. A Big Pine 2 fedőnevű hadgya­korlatot az USA a nyáron kezdte, s időtartama fél év. Nyilvánvaló, hogy a Nicaragua, illetve a térség haladó mozgalmai címére szóló fenyegetésről van szó. Tegnap arról érkezett jelentés, hogy a hondurasi fegyveres erők ágyúkkal lőtték az egyik salvadori határ menti várost. A polgári la­kosság körében nagy áldozatokat követelő kegyetlen támadás is alátámasztja a hazafiak nemrég kiadott közleményében foglalta­kat, miszerint Honduras és Guate­mala a határ mentén nagy létszá­mú csapatokat von össze, s ezek készek megkezdeni az intervenci­ót Salvador ellen. A dokumentum azt is leszögezte, hogy a beavat­kozásra a salvadori kormány Wa­shingtoni utasításra kéri majd fel Hondurast és Guatemalát. Salvadorban a rezsim megtorló intézkedések újabb hullámát indí­totta el. Az utóbbi öt nap alatt több mint 200-an veszítették életüket a katonák kegyetlen akciói során. B aráti munkalátogatást tett Prágában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titká­ra. A munkalátogatás azt jelenti, hogy Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, a köztársaság el­nökével protokoláris külsőségek nélkül, a konkrét kérdésekre össz­pontosítva nyíltan és kötetlenül folytatott tárgyalásokat a két or­szág kapcsolatait és a nemzetközi helyzetet érintő fontos kérdések­ről. A baráti jelző sem csupán szokásos formula, hiszen a szocia­lizmust építő két testvéri, szom­szédos nép olyan vezetői találkoz­tak, akik valóban régen ismerik egymást, s akiket a közös ügyért folytatott történelmi harcon, a kö­zös célokért végzett munkán túl személyes barátság fűz össze. Kádár János és Gustáv Husák személyesen is sokat tett Magyar- ország és Csehszlovákia együtt­működésének a jelenlegi szintre emeléséért, az élet szó szerint minden területére kiterjedő kap­csolatok szüntelen fejlesztéséért. Az utóbbi időszakban évente megtartott tárgyalásaik mindig újabb ösztönzést adtak a csehszlo­vák-magyar együttműködésnek, s bizonyára így lesz ez most is. A csütörtöki prágai megbeszé­lések jól beleillenek a szocialista országok vezetői - az elmúlt idő­ben megsokasodott - találkozói­nak sorába. Akár a gazdasági kér­déseket, akár a nemzetközi politi­kai helyzetet vesszük figyelembe, mindenképp indokolt, sót szüksé­ges, hogy a testvéri országok megbeszéljék az időszerű problé­mákat. Közösek a gondok és kö­zösen kell keresni rájuk a megol­dást is. Csehszlovákia és Magyar- ország gazdasági, kereskedelmi , kapcsolatainak bővítése nemcsak a két ország javát szolgálja, ha­nem egyben az egész szocialista közösséget is erősíti. Az időszerű külpolitikai kérdésekben, tehát az enyhülés, a leszerelés, a fegyver- < kezés megszüntetése kérdései­ben tapasztalható teljes nézetazo­nosság pedig azt az erőt fokozza, amelyet a szocialista országok a béke megőrzéséért vívott küz­delemben képviselnek. A tárgyalásokról kiadott köz-! lemény joggal állapítja meg, hogy növekszik a két ország árucsere-forgalma és szélesedik az együttműködés különösen azokban az ágazatokban, ame­lyek elősegítik a gyorsabb ütemű tudományos-műszaki fejlesztést, a termelés hatékonyságának nö­velését. Ezek a problémák mind­két országban napirenden van­nak, így természetes, hogy a meg­oldást is együtt keresik. Lázár György, a magyar kormány elnöke és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök egy hónapja Prá­gában épp erre a területre vonat­kozóan írt alá fontos megállapo­dásokat. Az újabb személyes találkozó adta lehetőséget Kádár János és Gustáv Husák kihasználta a nem­zetközi élet legfontosabb kérdései­nek a megvitatására is. Csehszlo­vákia és Magyarország - s erre Gustáv Husák a magas magyar ki­tüntetés átvétele­kor is utalt - Euró­pa szívében fek­szik, s így a törté­nelem során sok­szor szenvedett a pusztító hábo­rúktól. A béke árát és értékét tehát jól ismerik a Moldva és a Duna partján egyaránt. A két ország ve­zetői ezért fejezték ki ezúttal is őszinte és szilárd elhatározásukat, hogy szoros szövetségben a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal kitartóan küzdenek az európai és a világbéke megóvá­sáért. Ezt viszont közvetlenül fe­nyegeti az Egyesült Áilamok veze­tő köreinek militarista politikája, a NATO ama tervé - amely sajnos már a megvalósulás útján halad hogy amerikai közepes hatótávol­ságú nukleáris rakétákat helyez­nek el Nyugat-Európában. Az erő- egyensúly megőrzése érdekében a Varsói Szerződés természete­sen meghozza a megfelelő intéz­kedéseket, ám a prágai megbe­széléseken mégis azt domborítot­ták ki, hogy a jelenlegi feszült helyzetben is megvan a lehetőség a nemzetközi kapcsolatok veszé­lyes jelenségeinek leküzdésére. A szocialista országok konk­rét javaslatai és kezdemé­nyezései a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés, az egyenlő­ségen és a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok, a vitás kér­dések tárgyalásos rendezése irá­nyába mutatnak. Csakhogy- s a közlemény ezt is sajnálat­tal állapítja meg - a NATO-tagál- lamok mindeddig nem foglaltak ér­demben állást a nukleáris konfron­táció veszélyének elhárítását cél­zó indítványokra. Ez viszont azt teszi szükségessé, hogy a szocia­lista közösség a világ valamennyi békeszerető erejével vállvetve tovább fokozza erőfeszítéseit a háborús erők megfékezésére. Kádár János és Gustáv Husák tárgyalásai ezeknek az erőfeszíté­seknek is új ösztönzést adtak. PAPUCSEK GERGELY Reagan szovjetellenes kirohanásai a japán parlamentben (ČSTK) - Ronald Reagan négynapos hivatalos japáni láto­gatása a tokiói parlamentben el­mondott tegnapi beszédével érte el tetőfokát. Az amerikai elnök be­széde ezúttal is hemzsegett a szovjetellenes kirohanásoktól, és demagóg módon ismét védel­mezte kormányának agresszív politikáját. Reagan a „két leggazdagabb nyugati demokrácia“ szövetségét éltető frázisaival próbált hízelegni Csehszlovák-francia gazdasági együttműködés A salvadori hazafiak sorában nők is harcolnak. Felvételün­kön a keleti front parancsnokai: Joaquin Villalobos, Jorge Meléndez Mercedes del Carmen Leton, Ana Sonia Medine, Claudio Rabindranath és Juan Ramón Medrano. (ČSTK-felvétel) (ČSTK) - Párizsban megállapo­dás jött létre az Alsthom-Atlanti- gue francia állami gépipari társa­ság és a plzeňi Škoda Konszern­vállalat között a hosszú távú tudo­mányos és műszaki együttműkö­désről és kooperációról legfőképp a harmadik piacokon. A megálla­podást Jan Ludvik, a plzeňi Ško­da Művek vezérigazfatója, Fran­tišek Martiňák, a Polytechna ve­zérigazgatója és Jean-Pierre Desgeorges, az Alsthom-Atlanti - gue vezérigazgatója írta alá. Az aláírásnál jelen volt Eduard Saul csehszlovák kohó- és nehézgép­ipari miniszter, valamint Laurent Fabius francia ipari és kutatásügyi miniszter. Az aláírást megelőzően minisz­teri szintű csehszlovák-francia megbeszélésekre került sor, me­lyeken áttekintették a nehézgép­ipar terén megvalósuló árucsere­forgalom és együttműködés távla­tait. Mindkét fél kölcsönös érdek­lődést mutatott a kapcsolatok fej­lesztése iránt. Előzetes megálla­podás jött létre együttműködési vegyes bizottság létrehozásáról, melynek élén a két ország illeté­kes miniszterhelyettesei állnak majd. Az aláírást követően Eduard Saul a Csehszlovák Sajtóiroda tu­dósítójának kijelentette: az aláírt megállapodás jó feltételeket te­remt a széles körű kereskedelmi, gazdasági és műszaki együttmű­ködés fejlesztéséhez az energeti­kai gépgyártás terén. vendéglátóinak. E szövetség ne­vében hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok és Japán közös felelősséget visel“ a koholt „szov­jet fenyegetés" elleni védelem­ben. Azt szorgalmazta, hogy Ja­pán fokozottabb mértékben ve­gyen részt kormánya globális stra­tégiai céljainak megvalósításában a térségben. Azon ország képviselői előtt, melynek városára amerikai atom­bomba hullott, Reagan álszent módon a nukleáris leszerelés leg­nagyobb hívének, az atomháború ellenzőjének próbálta magát fel­tüntetni, jóllehet közismert doktrí­nái a „korlátozott atomháborúról“ és a „nukleáris megfélemlítésről“ épp az ellenkezőjéről tanúskod­nak. Az amerikai elnök atomelle­nes frázisaival szöges ellentétben megerősítette, hogy az Egyesült Államok az év végén Nyugat-Eu- rópában megkezdi a rakétatelepí­tést. Azt állította, hogy csakis így lehet állítólag megakadályozni az atomfegyverek bevetését. Reagan beszédében közvetve beismerte, hogy az általa annyira hangsúlyozott amerikai-japán ba­rátság ellenére továbbra is fenn­állnak a két ország között már hosszabb ideje elhúzódó gazda­sági és kereskedelmi ellentétek. Nézetazonosság

Next

/
Thumbnails
Contents