Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-08 / 264. szám, kedd

Levelezőink írják Évente új színdarab A lévai (Levice) járás egyik kis községében, Ipolyfödémesen (Ipeľské Úl'any) 90 tagja van a CSEMADOK helyi szervezeté­nek, melynek elnöke Jusztin Fe­renc. A tagok többsége fiatal, akik az ország különböző részein dol­goznak és tanulnak. Hétvégeken, amikor hazajönnek, nem sajnálják a fáradságot, örömmel és lelkese­déssel bekapcsolódnak a kulturá­lis munkába. Már hagyománynak számít, hogy a színjátszók minden évben új darabot mutatnak be, mellyel a hazai közönségen kívül a környező falvak lakóit is elszóra­koztatják. Említést érdemel a leg­utóbb bemutatott - Vörösmarty Mihály-Görgey Gábor: Handaba- sa avagy a fátyol titka című - há­rom felvonásos színmű, amelyet Ipolyfödémesen kétszer, ezenkí­vül Paláston (Plášťovce) és Felső- szemeréden (Horné Semerovce) adtak elő telt ház előtt. Ezzel a színdarabbal a Nagytúron (Veľ­ké Túrovce) megrendezett amatőr színjátszók járási versenyén a második helyen végeztek. A da­rab betanításáért Velebný Anna rendező, a szervezet kultúrfelelő- se érdemel dicséretet, aki egyben elnyerte a legjobb díszletért és jelmezért járó díjat is. A fiatalok a hosszú téli estékre újabb színda­rab betanulását tűzték ki célul. Csáky László Öregek napja Perbenyíken (Pribeník) 1969- től hagyományosan minden évben megrendezik a nyugdíjasok talál­kozóját. Az idén a nőszövetség és a Vöröskereszt helyi szervezete valamint a polgári ügyek testülete közösen rendezte meg atalálkozót, melyen 85 nyugdíjas vett részt. Az időseket Sápos Menyhért, a hnb- elnöke köszöntötte meleg szere­tettel. Az ünnepi beszéd után a nőszövetség énekkara lépett fel. Műsorukban régi, szép népdalokat és nótákat énekeltek, melyek az öregek szeméből könnyeket csal­tak ki. A kultúrműsor után követke­zett a megvendégelés, majd min­den résztvevő kapott egy szál ró­Vadászkonyha napjai Nagy sikert arattak a va­dászkonyha napjai Komá­romban a Pokol vendéglőben. Az étlapról az őz­húsból készült ti­zenegyféle főétel mellől nem hi­ányzott a vad- disznó-pecsenye sem, ötféle mó­don elkészítve kínálták a fo­gyasztóknak, ti­zenötféle körí­téssel. A levesek és a hatféle elő­ételek ugyancsak vadból készül­tek. A két mesterszakács, Lakatos Éva és Kovács Ottó rendkívüli íze­ket készítettek a ritka alapanyag­ból. Nem csoda, hogy az érdek­lődés várakozáson felüli volt. Ebéd­idő alatt csak úgy győzték a mun­kát, hogy a Jednota fogyasztási szövetkezet Jankó Margit mester irányításával naponta több keres­kedelmi tanulót bocsátott segítsé­gükre. Ennek köszönhetően az ételek felszolgálása zökkenőmen­tes volt. A nagy sikerre való tekin­tettel Blahovics Gábor, a Pokol vezetőjének javaslatára a vadász­napokat egy héttel meghosszab­bították. A felvételen Kovács Ottó a vad­disznó-pecsenyét adagolja, mel­lette Szathmáry László fópincér. Sztrecskó Rudolf zsát, továbbá az asszonyok egy kendőt, a férfiak pedig zsebken­dőt-. A mozgásképtelen, beteg öre­geket otthonukban köszöntötték K. Kázsmér Éva Segítettek az idénymunkások A galántai járás üzemei, vállala­tai, intézményei, iskolái és a Nem­zeti Front tömegszervezetei tevé­kenyen bekapcsolódtak az őszi mezőgazdasági munkákba. Szep­tember közepétől október közepé­ig a gyümölcs, zöldség, szőlő, va­lamint a cukorrépa és a kukorica betakarítását 8855 idénymunkás segítette és az értékelt időszakig 110 521 órát dolgoztak. Többek között begyűjtőitek 1078 tonna szőlőt, 388 tonna zöldségfélét, 241,1 tonna almát, 241,6 tonna kukoricát és 102,8 tonna cukorré­pát. A legtöbb idénymunkás a hi­daskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz, a Pusté Sady-i Efsz, a šo- porňai Győzelmes Február Efsz, a felsőszeli (Horné Saliby) Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Efsz és a farkasdi (Vlčany) Haladás Efsz földjein dolgozott. Oláh Gyula Határidő előtt A végéhez közeledik a vetés agro­technikai ideje, s ezért minden gazda­ságban nyújtott műszakokban végzik az őszi mezőgazdasági munkákat. így van ez a Jolsvai (Jelšava) Állami Gaz­daság licei (Licince) határában is, ahol október 21-én már az utolsó hektár búzát is elvetették. A 480 hektár vetés- terület helyett 520 hektár területet ve­tettek be őszi árpával, búzával, rozzsal és őszi keverékkel. Ebben az évben nem volt fennakadás a vetőmag be­szerzésével s mind idejében megérke­zett. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az agrotechnikai határidő elótt négy nappal elvégezték ezt a fontos őszi munkát. _. Bányász Ida Három járás életéből A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója tiszte­letére kommunista szombatot tar­tottak a nagykürtösi (Veľký Krtiš) járásban. A rendkívüli műszak tel­jesítette célját: elősegítette a terv­feladatok folyamatos teljesítését, a gazdaságokban hozzájárult a terménybetakarítás meggyorsí­tásához, a falvakban pedig a vá­lasztási program teljesítését segí­tette elő. összesen 21 308 ember vállalt munkát és 145 186 óra le­dolgozásával 3 200 598 korona értéket hozott létre. + A Plachtineci Efsz-ben lassan befejezéséhez közeledik a szőlő­szüret. Idén 132 hektár területről takarítják be atermést, ami azelőző évinél is jobbnak ígérkezik. A ta­valyi 800 tonna szőlő is szép ered­ménynek számított a gazdaság­ban. Az eddigi eredmények alap­ján ebben az évben a tavalyinál száz tonnával több termésre van kilátás. + Nemrégiben adták át Zsélyben (Želovce) rendeltetésének az új művelődési ház első részét. Eb­ben kaptak helyet a hnb irodái, a posta és a vendéglátóipari üzemegység. Dicséretet érdemel a község lakossága, az értékelt időszakig 14 626 órát dolgozott társadalmi munkában a létesít­mény építésénél. + A Nagykürtösi Járási Nemzeti Bizottság dolgozói minden ősszel segítenek a földművesszövetke­zeteknek a termés betakarításá­nál. A Dačov Lom-i Efsz-ben tíz hektárról szedték fel a burgonyát, a Slovenské Ďarmoty-i Magter­mesztő Állami Gazdaság szőlé­szetében pedig szüreteltek. Bodzsár Gyula + A Vöröskereszt rozsnyói (Rož­ňava) járási alapszervezetei 30 ezer órát dolgoztak tásadalmi munkában. Z-akcióban több mint kétezer facsemetét és díszbokrot ültettek ki, továbbá 200 kilogramm gyógynövényt és tíz tonna papír-, valamint textilhulladékot gyűjtöt­tek. A járásban 120 önkéntes vér­adó kapta meg a Jánsky-emlék- érem bronzjelvényét. + Ulman Istvánnak, a Pelsőci (Plešivec) Efsz dolgozójának ne­vével a környék lakossága a Gö­möri népi fafaragók kiállításon ta­lálkozhatott. Fafaragásaiban a fa­lun éló embereket örökíti meg. Legszebb alkotása az öregember pipával, Az élet fája, Esztendő Falun stb. Csak szabad idejében hódol kedvtelésének, a merev fa­tömbök életre keltésének. Évek óta az ő ötletei nyomán készül a gombaszögi országos kulturális ünnepély színpada. Gál Edit + A losonci (Lučenec) járás há­rom legnagyobb burgonyaterme­lője közé tartozik a mýtnai Új Élet Efsz. Idén 80 hektáron termesztett burgonyát, melyet az idénymun­kások - köztük a Losonci Közép­fokú Textilipari Szaktanintézet ta­nulói - segítségével idejében be­takarítottak. Az aszály miatt a ta­valyi 13,7 tonnás hektárhozammal szemben az idén csak 12 tonnát értek el. * Befejezés előtt áll a cukorrépa betakarítása a buzitai (Buzitka) Győzelmes Február Efsz földjein, ahol az idén 185 hektár területen termelnek cukorrépát. Hetek óta naponta mintegy 15 dolgozó tíz vagonnyit szállított a rimaszombati (Rimavská Sobota) cukorgyárba. Mint mindenütt az idei termést az aszály itt is jelentősen megviselte: a répafejek kisebbek, a cukortar­talom 15,4 és 16,7 milligramm kö­zött mozog. Kanizsa István Központi fűtés F. P.: Földszinti szövetkezeti la­kásukban a radiátorok nem adnak elég meleget. Forduljon a lakás- szövetkezet vezetőségéhez, hogy végezzenek lakásukban ellenőrző méréseket. Ha a hőmérséklet átla­ga 18 foknál alacsonyabb lenne, igényelheti, hogy szemeljenek fel lakásukba további vagy hatéko­nyabb radiátorokat, mert ellenke­ző esetben kénytelen lenne a Pol­gári Törvénykönyv 171. §-a értel­mében a bíróság útján kérni a használati díj csökkentését. Anyasági segély B. G.: Mivel második gyermeke az első gyermeke születése után több mint három évvel született, ön mint efsz-tag nem részesülhe­tett abban a kedvezményben, hogy az anyasági segélyt az előző szülése idején megállapított se­gély összegében folyósítják. Jubileumi jutalom F. M.: A 159/1970 sz. rendelet értelmében az olyan elismerésre méltóan jó dolgozónak, aki a mun­káltatójánál több mint öt éve dol­gozik jutalmat lehet megítélni, de rendszerint csak abban az évben* amikor valamilyen évfordulója van: például a dolgozó 50. évének betöltésekor vagy abból az alka­lomból, hogy először lépett öreg­ségi, illetve rokkantsági nyugdíjba (ezt ön tévesen végkielégítésnek nevezte). A jutalomra senkinek sincs perelhető jogigénye. Az em­lített rendelet 3. §-a értelmében a vállalatok még további feltétele­ket is szabhatnak, de a rendelet­ből nem lehet olyan rendelkezést megállapítani, hogy ezt a jutalmat magányosan élő nő ne kaphatná meg. Továbbá egészen téves volt a munkáltatója álláspontja, hogy a 25 évet ugyanannál a vállalatnál kell ledolgozni. Az on által gondozott személy kérjen a járási nemzeti bizottsá­gon magatehetetlenségi pótlékot. Egyébként perelhető igénye a gondozásért az állammal szem­ben nincs. Foglalkozási betegség? Cz. J:'Tartós betegeskedése (porc és csontkopás) miatt csak könnyű munkát végezhet (éjjeliőr) és így a keresete lényegesen csökkent. Ha a 128/1975 sz. ren­delet értelmében olyan beteges elváltozásról lenne szó, amely lég­kalapács vagy hasonló rezgést okozó munkaeszköz hosszabb használatának következménye, vagy ha a beteges elváltozás a melléklet 29. pontja alá lenne sorolható, joggal kérhetné, hogy a foglalkozási betegségek sza­kosztálya ismerje el az ön egész­ségromlását foglalkozási beteg­ségnek. Az igazolás alapján legfeljebb égy év idejére igényelhet kereset­kiegészítést a munkáltatójával szemben. Továbbá a Munka Tör­vénykönyve 190 és köv. §-ai értel­mében igényelheti foglalkozási betegségének kártalanítását (fáj­dalomdíjat, a társadalmi érvénye­sülés megnehezüléséért járó egy­szeri kártalanítást és a keresetki­esés járadék formájában való meg­térítése). Mindezeket az igényeket azon időponttól számított egy éven be­lül érvényesítheti - esetleg per útján, ha a munkáltató vállalat nem ismerné el igényeinek jogos­ságát amikor tudomást szerzett arról, hogy foglalkozási betegség­ről van szó. Ajánljuk, hogy ebben az esetben forduljon ügyvédhez. Ha egészségromlása nem te­kinthető foglalkozási betegség­nek, tartós egészségromlására való tekintettel, valamint arra való tekintettel, hogy a megbetegedése előtti jövedelmével szemben több mint egyharmaddal alacsonyabb a keresete, a szükséges orvosi igazolások és keresetkimutatása alapján a járási nemzeti bizottság járadékosztályán kérelmezze a részleges rokkantjáradékot. Ezt a járadékot (10 százalékos eme­léssel) akkor is ajánlatos kérnie, ha foglalkozási betegségről lenne szó. Más munkára való beosztás K. A.: Olvasónkat (aki részle­ges rokkantként dolgozott a szö­vetkezetben) a szabadságáról va­ló Visszatérése után a szövetkezet elnöke értesítette, hogy más mun­kára fogják beosztani - ez azon­ban mindmáig nem történt meq. Az efsz a 122/1975 sz. törvényt végrehajtó 138/1975 sz. kormány- rendelet 18. §-a értelmében, köte­les a tagját más munkára beoszta­ni, ha az az orvosi véleményezőbi­zottság vagy az egészségügyi, il­letve a szociális ellátás szervei döntése értelmében alkalmatlan­ná vált eddigi munkája ellátására, továbbá akkor, ha ragályos beteg­ség terjesztésének veszélye állna fenn. További ilyen ok lehet a bíró­ság által hozott jogerős javító-ne­velő intézkedést kimondó ítélet vagy fegyelmi intézkedés. A szövetkezet, ugyancsak a tag beleegyezése nélkül is, más - a szerződéstől eltérő - munkára oszthatja be a tagját, ha az az időjárási viszonyok miatt nem vé­gezheti eddigi munkáját, ha elemi csapás elhárítása végett szüksé­ges a más munkára való beosztás vagy ha a más munkára való be­osztást a szövetkezet feladatai tel­jesítésének érdekei indokolják (de legfeljebb 30, esetleg 60 munka­nap idejére). A szövetkezet az idézett kor­mányrendelet alapján elállhat a tagjával kötött munkaszerződés­től, ha nem áll módjában a tagjá­nak munkát biztosítani vagy ha a tag nem teljesíti az általa végzett munka ellátására előírt követel­ményeket. Ha a szövetkezet eláll a megkötött munkaszerződéstől, köteles ezt írásban megtenni, fel­tüntetni az elállás okait és azt is, hogy a munkaszerződéstől való elállás mikor válik hatályossá. Olvasónknak elsősorban az ér­telmes,. békés megegyezést ajánl­juk, főleg abban az esetben, ha elfogadható számára a felkínált új munkahely. Az áthelyezés esetle­ges hatálytalanítását és a keletke­zett keresetkiesést egy éven belül lehet a járásbíróságon perelni, de csak akkor, ha előzőleg az efsz békéltető bizottsága előtt nem jött létre egyezség a bizottsághoz be­nyújtott indítvány beadásától szá­mított 30 napon belül. A természetbeni járandóságo­kat illetően a szövetkezet alapsza­bályzatából kell kiindulni (esetleg ■forduljon panaszával a járási me­zőgazdasági igazgatósághoz). Kizárás? Zs. F.: Az ön esetében feltéte­lezhető, hogy a fentebb említett ,,szerződéstől való elállásról“ van szó (ezt azonban a szövetkezet­nek írásban kellett volna adnia). Nem valószínű, hogy a szövetke­zetből való kizárásról lenne szó, mert erre csak a szövetkezet tag­gyűlése jogosult és csak súlyos fegyelemsértés miatt. A termé­szetbeni juttatásokat illétően a fenti válaszunkra utalunk. Családtag ápolása K. L.: Két gyermekük lázas hasmenésben betegedett meg, röviddel azután, hogy a felesége megkezdte szabadságát. Az egész üdülési szabadsága (2 hét) ápolással telt el. Az orvos ugyan kiírta a családtag ápolásáról szóló igazolást, az igényt azonban nem ismerte el sem a munkáltató, sem pedig a társadalombiztosítási bi­zottság (KNP). Kérdi, jogos-e az álláspontjuk? A vállalat és a bizottság állás­pontja helyes. A Munka Törvény- könyve 107. §-a szerint a már megkezdett szabadság akkor sza- -kad meg, ha a dolgozót munka- képtelennek ismerik el, esetleg, ha meg kellett kezdenie katonai szol­gálatát. Ha tehát a szabadságán lévő szülő kénytelen a szabadsá­ga ideje alatt a gyermekéről gon­doskodni, ezzel szabadsága nem szakad meg és nem keletkezik igénye családtagápolási táppénz­re (még három nap idejére sem). ÚJ «Aki 6 1983. XI. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents