Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)
1983-11-08 / 264. szám, kedd
Az Októberi Forradalom elévülhetetlen jelentősége ÓJ szú 1983. XI. 8. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM új korszakot nyitott az emberiség fejlődésében. Hatását és jelentőségét az idő nem apasztja, hanem növeli. Eszméi mélyreható és messzemenő befolyást gyakoroltak bolygónk társadalmi fejlődésére és mint erőteljesebben hatnak. Növekszik és erősödik a szocialista világrendszer, és az imperialista gyarmati rendszer felbomlásának velejárójaként független, valamint szocialista irányvételű országok jöttek és jönnek létre. A NOSZF 66. évfordulójáról olyan időszakban emlékezünk meg, amelyben a,világ rendkívül veszélyes helyzetbe került, kiéleződik a harc eszmei hagyatékáért és mind élesebb támadások érik a hatására teremtett történelmi művet. . A Szovjetunióban, majd a második világháború után további szocialista országokban a szocializmus építésének gyakorlata jelentősen gazdagította a szocialista forradalomról, a szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló marxista-leninista tanítást. Az oroszországi szocialista forradalom lefolyása és ebben az országban a szocializmus építésének időszaka gyarapította a forradalmi harc útjáról és módjáról szóló elképzeléseket. Feltárta a szocialista forradalom konkrét feltételeinek és általános törvényeinek jelentőségét. Oroszországban 1917 októberében a szocialista forradalom győzelme megvalósította a proletár demokrácia új formáját, a proletárdiktatúrát. Oroszország proletariátusa a világ munkásmozgalmának élcsapata lett. Ez a forradalom nagy hatással volt a világproletariátus politikai és osztályöntudatára. Hatására világszerte forradalmi hullám indult el útjára. Finnországban 1918 januárjában győzött a proletárforradalom, és kikiáltották a munkások és a parasztok szocialista köztársaságát. Az év végén Ausztriában és Németországban tört ki polgári demokratikus forradalom, majd 1919 áprilisában kikiáltották a Bajor Tanáesköztársaságot. A Magyar Tanácsköztársaságot 1919 márciusában kiáltották ki. Minden oldalról ellenségtől körülvéve, hősiesen harcolt létéért. A magyar proletárok a Tanácsköztársaság viszonylag rövid fennállása alatt számos sikert értek el, s bukását főleg az agrárkérdés megoldásában elkövetett súlyos hibák mellett a külföldi intervenció és a belső ellenforradalom idézte elő. A Magyar Tanácsköztársaság közvetlen hatására Prešovban 1919. június 16-án kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Forradalmi kormányzata ugyan csak rövid időre, de felszámolta a cseh és a szlovák burzsoázia uralmát és megvalósította a proletárdiktatúrát. A NOSZF közvetlen hatására létrejött első szovjetköztársaságok tapasztalatai nagyon tanulságosak voltak a nemzetközi munkás- mozgalom számára. Megerősítették, hogy a munkásosztály győzelmét nem szilárdíthatják meg a tömegekkel szoros kapcsolatban álló, tapasztalt és fegyelmezett marxista proletárpárt nélkül, valamint a parasztsággal és a városi kispolgársággal kialakított helyes szövetségi politika nélkül. Az elhúzódó háború, amely a katonák és a dolgozók millióinak mérhetetlen szenvedést okozott, óriási elégedetlenséget idézett elő. Erősödött a proletariátus osztályöntudata és harca a háború befejezéséért, a demokráciáért és a szabadságért. A monarchiában az Októberi Forradalom győzelme után aktivizálódott a néptömegek harca a háború ellen, a nemzeti és a szociális felszabadulásért. A monarchiát 1918 októberében és novemberében polgári demokratikus forradalom zúzta szét. Helyén utódállamok jöttek létre. A Csehszlovák Köztársaság ugyan történelmileg, a reakciós Habsburg Monarchiához képest, haladó, de mégiscsak polgári demokratikus köztársaság volt. Ebben a burzsoá országban nem elégítették és nem is elégíthették ki a munkások és a többi kizsákmányolt szociális érdekeit. A szlovák nemzet nem volt egyenjogú és a köztársaság képtelen volt megszüntetni Szlovákia gazdaságának elmaradottságát. Az uralkodó cseh burzsoázia külpolitikailag a nyugati tőkés hatalmakra orientálódott. Ezzel nem biztosíthatta sem a nemzeti szabadságot, sem az állami függetlenséget. Külpolitikai irányvétele húsz év múlva a müncheni kapitulációhoz és végül az állami önállóság teljes elvesztéséhez vezetett. A mondottakból következik, hogy a polgári köztársaság létrejöttével távolról sem ért véget a harc népünk szociális és nemzeti felszabadulásáért. Csehszlovákia proletariátusa már nem idegen uralommal nézett farkasszemet,, hanem a saját nemzeti burzsoáziájával. A NEMZETI DEMOKRATIKUS FORRADALOM győzelmének kísérő jelensége volt a cseh és a szlovák nacionalizmus hullámának felduzzadása. Ez a hullám elérte a munkásmozgalmat is. A munkások ábrándokat tápláltak azzal kapcsolatban, hogy a szocializmus elérhető reformok, parlament és - a burzsoáziával együttműködésben - demokratikus választások segítségével. A proletariátus kezdetben a szociáldemokrata pártban látta képviselőjét, mert ennek a pártnak sokéves hagyományai voltak és a legerősebb volt az új államban. Vezetői azonban mindinkább meghátráltak a forradalmi hadállásokból és átálltak a burzsoáziával való kompromisszumok és együttmüködés útjára. Az Októberi Forradalom azonban egyértelműen bizonyította, hogy a szocialista forradalom csak a forradalmi marxista-leninista párt vezetésével valósítható meg, amely következetesen képes képviselni a proletariátus érdekeit. A Csehszlovák Szociáldemokrata Pártban megkezdődött a bonyolult differenciálódás folyamata. Ezt később betetőzte a marxista baloldal különválása, majd 1921 májusában Csehszlovákia Kommunista Pártjának a megalakulása. Az oroszországi szocialista forradalom győzelme után a differenciálódás folyamata felgyorsult az egész szociáldemokrata mozgalomban is. Eredményeképpen jöttek létre az egyes kommunista pártok. A proletariátus osztályharcának érdekei azonban megkövetelték az imperializmus ellen harcoló erők egyesítését és tevékenységük egyeztetését. Ezt a feladatot csak az új típusú proletárpártok világméretekben történő szervezése teljesíthette. Már csak azért is szükséges volt az ilyen szervezet, mivel a szociáldemokrata pártok jobboldali vezérei 1919 februárjában Bernben megújították a csődbe jutott II. Internacionálé tevékenységét. Az oroszországi bolsevikok kezdeményezésére 1919. március 2-6-án nemzetközi konferenciát tartottak, amely a Kommunista Internacionálé első, alakuló kongresszusaként ment át a történelembe. Jelentősége az, hogy a gyakorlatban kezdte megvalósítani a proletár- diktatúrát, elutasította a II. Internacionálé opportunizmusát, szociál- sovinizmusát, a szocialista tanítás eltorzítását és soraiban egyesítette a világproletariátus leghaladóbb, legforradalmibb erőit. A Kommunista Internacionálé létrejötte hozzájárult a kommunista mozgalom megszilárdulásához, meggyorsította a kommunista pártok szervezésének folyamatát. A fiatal kommunista pártokban még megnyilvánultak a ki nem küszöbölt szociáldemokrata nézetek. Előfordultak bennük szélső baloldali nézetek is, amelyeket Lenin Baloldaliság, a kommunizmus gyermekbetegsége című művében bírált. A kommunista pártok eszmei és szervezeti megszilárdulása szempontjából nagy jelentősége volt a Kommunista Internacionálé 1920-ban megtartott II. kongresszusának, amelyen jóváhagyták a Kommunista Internacio- náléba való belépés 21 feltételét. Ezek a feltételek tömören kifejezték az új típusú párt eszmei, taktikai és szervezési alapelveit. Céljuk az volt, hogy meggátolják az opportunista és a centrista pártok belépését a Kommunista Interna- cionáléba. MÁR AZ OKTÓBERI FORRADALOMBAN, majd a többi szocialista forradalomban megnyilvánuló alapvető törvényszerűségek egyike a proletárforradalom kifejezetten békés jellege volt. Nem véletlen, hogy a fiatal szovjethatalom egyik első dekrétuma a Békedekrétum volt. A tartós béke megőrzésének törekvése szerves része a proletárforradalom programjának. Szovjet-Oroszország, majd a Szovjetunió külpolitikája kezdettől fogva következetesen érvényesítette a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvét. Minden fórumon egyértelműen kifejezte elszántságát, békés módon megoldani a vitás kérdéseket. Ennek a békepolitikának a súlya rendkívül megnőtt a második világháború után, amikor létrejött a szocialista világrendszer. Alapvető vonása lett a szocialista országok, illetve a szocialista országok és a világ többi része közti kapcsolatoknak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Békeprogramja, amelyet magáénak vall több más szocialista ország is, előirányozza a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elvének védelmét, a határozott szembeszegülést az imperializmus agresszív erőivel, hogy az emberiséget megóvja az új világháború fenyegetésétől. Az Októberi Forradalom békés hagyatékának manapság különösképpen nagy a jelentősége. A Reagan-kormányzatnak és NATO-szövetségeseinek jelenlegi militarista politikája ugyanis új hadjáratot indított a szocialista országok ellen. Minden haladó embernek határozottan tiltakoznia kell a lázas fegyverkezés és a tiáború előkészítése ellen. A szocialista államok semmiképp sem hajlandóak lemondani az erőegyensúlyról, amint arról a Varsói Szerződés néhány tagállamának az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott állásfoglalása is tanúskodik. A haladó emberiség nap nap után hatalmas tiltakozó tüntetéseken és nagygyűléseken utasítja el az új világháborúra törekvő erők akcióit. A szocialista jelen a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak nagyszerű hagyatéka és nekünk erőnk teljéből mindent meg kell tennünk, hogy megőrizzük a békét és szavatoljuk az emberiség boldog jövőjét. Dr. RICHARD GROSZ Jó szervezés - rövidebb kampány AGRONÓMIAI SZOLGÁLATTAL SEGÍTIK A TERMELŐKET A cukorrépatáblákon teljes ütemben dolgoznak a háromsoros kiszántó- és fejelőgépek. A járművek egy része a gyökereket, más része a répakaréjt szállítja el. Gyalogmunkások villával szedik össze a földön maradt répát. Minden mezőgazdasági üzemben igyekeznek a lehető legkisebb veszteséggel betakarítani a ter- rflést. Szükség is van most minden répagyökérre, mert amint a Trenčíni Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon hallottam, a hektárhozam az aszály miatt csak 32-34 tonna lesz, alacsonyabb a tervezettnél. A cukortartalom viszont olyan nagy, hogy megvannak a feltételek a cukorgyártás tervének teljesítésére. Egy jól megrakott teherautót követve érkezek a Trenčianská Teplá-i Vágmenti Cukorgyár udvarára. Már az első percekben látszik, hogy szervezetten folyik az átvétel. A jármüvek rövid várakozás után kiüríthetik rakterűket. A gondos munkára is felfigyelek: a prizmába halmozott cukorrépát mésszel permetezték, hogy tovább tartósíthassák. František Kováč, a nyolcvanhárom éves üzem igazgatója a helyszínen irányítja a munkát, mert most nincs sok idő a tétovázásra. Addig kell dolgozni, amíg az időjárás engedi. Tizenhárom éve dolgozik itt, megtanulta, hogy a szervezés és irányítás szerves része az ellenőrzés. A látottak alapján szólhat hozzá érdemben a munkaszervezési problémákhoz. Nincs olyan nap, hogy ne lenne tökéletesíteni-, javítanivaló. Bár mostanában sok elismerést kaptak, hiszen szlovákiai méretben a legeredményesebben dolgoznak, a legnagyobb arányban vonják ki a cukrot a répából. Mégis előfordulnak zökkenők, amelyek időszakonként lassítják a munkát. A legtöbb gondot - mint minden cukorgyárban - a cukortartalom megállapítása okozza. Kissé hihetetlennek tűnik, mert a felvásárlás megkezdése óta az átlagos cukor- tartalom 16 százalék. Egyes mezőgazdasági üzemek vezetői mégis elégedetlenek, tiltakoznak, úgy vélik, több cukrot tartalmaz répájuk, több pénzt kaphatnának érte. Kérik az Állami Minőségvizsgáló Szolgálat dolgozóinak véleményét. Az igazgató beleegyezik, és hangoztatja, hogy üzemüknek nem érdeke megrövidíteni a termelőket, s évek óta javul a velük való együttműködés. Ennek köszönhető a magas cukortartalom elérése is. Szervezés közben tapasztalatairól beszél. Az új felvásárlási rendszer bevezetése óta minden erejükkel arra törekednek, hogy a termelők főleg a minőség figyelembe vétele alapján értékesíthessék a cukorrépát, nem hagyják őket magukra. Háromtagú agro- nómiai tanácsadó szolgálatot létesítettek. A szakképzett dolgozók szoros kapcsolatot tartanak a mezőgazdasági üzemek agronómu- saival, és tanácsokat adnak nekik a helyes tápanyag-ellátására, növényápolásra és a legkorszerűbb betakarítási módszerek alkalmazására. A magas cukortartalom elérését 1 millió 800 ezer korona prémiummal is segítették. Jó eredményeket hozott a jampoli- prostéjovi mozgalom is, hektáronként több mint öt tonna cukrot termeltek a mezőgazdasági üzemek. A legnagyobb termelőüzem, a Nové Mesto nad Váhom-i Állami Gazdaság 5,5 a Trenčianská Tu- rá-i Efsz 6,7, a Cachticei Efsz 6,9 tonna cukrot termelt hektáronként. A becslések szerint az idén még nagyobb lesz az egy hektárra jutó cukortermelés, növekedik tehát a mezőgazdasági üzemek bevétele, így a termelők növelik e hasznos növénynek a termőterületét. A cukorgyár hatáskörében a Považská Bystrica-i járásban jövőre 200 hektárral nagyobb területet vetnek be cukorrépával. Az igazgató véleménye szerint jóval több cukrot lehetne termelni, ha jobban lerövidíthetnék a feldolgozás idejét. Igaz, üzemükben már tettek néhány intézkedést. A napi norma túlteljesítésével két- három nappal rövidül le a cukorrépa-feldolgozás időtartama. . Úgy számítják, hogy december vége felé befejezhetik a kampányt. A távlatok még többet ígérnek. A felsőbb szervek már eldöntötték, hogy Drážovcében új cukorgyár épül. Ha ez megvalósul, akkor még rövidebb ideig kell a cukorrépát tárolniuk a szabad ég alatt. Újabb járművek érkeznek. A cukorgyár átvevői gyorsan és pontosan dolgoznak. Azzal is törődnek, hogy a teherautók egy része ne térjen vissza üresen. Répaszelettel rakják meg. Ezen a téren is alkalmazzák a gazdaságosság elvét. Préseléssel 15-16 százalékra csökkentették a víztartalmat, kisebb mennyiséget kell tehát elszállítani a mezőgazdasági üzemekbe, vagy ahogy az igazgató mondja, nem vizet szállítanak, hanem takarmányt. A cukorgyárban a jó minőségű nyersanyagból már készül a hófehér cukor. A vezérigazgatóság üzemei közül az értékelés szerint itt készül a legjobb minőségű. Ez is a cukorgyár jó nevét öregbíti. BALLA JÓZSEF Korszerűsítik a hideghengerdét A csaknem negyedszázada működő, több mint 24 ezer embert foglalkoztató Kelet-szlovákiai Vasmű évente immár átlagosan tíz milliárd korona értéket meghaladó árut termel, s ezzel igen fontos népgazdasági feladatot teljesít. A termelés mellett további jelentős feladatként jelentkezik a vasmű egyes üzemeinek folyamatos korszerűsítése, az elhasználódott gépi berendezések nagyobb teljesítményekre képes gépekkel törtéhó felváltása, illetve jelentős beruházásokat igénylő új üzemek létesítése. A beruházási feladatként jelentkező soron levő korszerűsítés az immár húsz esztendeje működő hideghengerdében kezdődött el. Milan Ondaš mérnök, az üzem vezetője az újságíróknak elmondott tájékoztatójában kihangsúlyozta, hogy a jelenlegi; csaknem 80 millió korona ráfordítást igénylő, majd az 1985-88-as évek folyamán további csaknem egymilli- árd korona költséggel járó igényes korszerűsítési munkálatoknak két alapvető célja van. Az első az, hogy az eddiginél sokkal jobb munkakörülmények között dolgozhasson a vasmű hideghengerdé- jének kollektívája és javíthassa a gyártmányok minőségét. A második cél pedig az, hogy a vasmű termékei hovatovább versenyké- pessebbek legyenek a világpiacon, s jó minőségű lemezt adjon a hazai elektrotechnikai, közszükségleti* és élelmiszeripar részére is. Minden kétséget kizáró tény, hogy a hideghengerde két évtizede használatban levő gépi berendezéseivel képtelen lenne eleget tenni a kor követelményeinek, a vásárló partnerek igényeinek. Ezért vált szükségessé az üzem folyamatos korszerűsítése a csaknem teljes üzemelés mellett. Az üzem saját szakemberein kívül résztvesznek a korszerűsítésben a Škoda Plzeň, a Klatovyi Kovofi- niš, a Bratislavai, a Kassai (Košice) Mélyépítő Vállalat, a Plzeňi Kohóipari Tervezőintézet, prágai és kassai részlegének szakemberei is. A beruházás kivitelezéséhez behozatalra is szükség van. Ennek ellensúlyozására a hideghengerde üzem jelentős anyagmegtakarításokra törekszik. A közelmúltban három napon át folyt a tanácskozás az ország legkülönbözőbb partnerszerveinek vezető képviselői és a vasmű felújítandó hideghengerde üzeme felelős szakemberei között arról, hogy milyen formában tegyék minél összehangoltabbá a betervezett közös munkát. (kulik)
