Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-04 / 261. szám, péntek

Josef Haman elvtárs beszéde ÚJ SZÚ 3 1983. XI. 4. (Folytatás az 1. oldalról) nyitja a szocialista rendszer fölé­nyét és történelmi előnyeit, mély demokratizmusát és valódi huma­nizmusát. Nemes célok A csehszlovákiai kommunisták mély rokonszenwel kísérik figye­lemmel azokat az energikus erőfe­szítéseket, amelyeket a Szovjet­unió Kommunista Pártja a szovjet társadalom erősítésére és tökéle­tesítésére, fejlődési dinamikájá­nak meggyorsítására, az új fela­datok alkotó megoldására és a to­vábbi célok kitűzésére tesz. Ná­lunk is nagy visszhangra találnak azok a gondolatok, amelyeket Jurij Andropov elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az SZKP KB tavalyi novemberi és idei júniusi ülésén fejtett ki. Ezek a gondolatok jelentős elméleti ösztönzést adnak a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak megvalósításához. Az Októberi Forradalom évfor­dulója kapcsán tisztelettel emléke­zünk azokra a kommunistákra és más haladó emberekre, akik ná­lunk harcoltak, feláldozták erejü­ket, sőt sok esetben életüket az Októberi Forradalom igazságáért, nemzeteink szabadságáért, a dol­gozók jobb életéért. A kenyérért és a munkáért, a burzsoá uralom és a kizsákmányolás ellen, a fa­sizmus ellen, a nemzeti és demok­ratikus forradalomban, a fejlődés népi demokratikus irányáért és a szocializmus építése során foly­tatott küzdelem nálunk is bebizo­nyította, hogy csak a munkásosz­tály a parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel szövetkezve, a kommunista párt vezetésével az Októberi Forradalom zászlaja alatt, a marxizmus-leninizmus eszméi alapján volt képes végle­gesen megoldani népünk alapvető szociális és nemzeti kérdéseit. Országunk szabadságának és biztonságának érdekei, a békés élet szükségletei és társadalmunk távlati fejlődése alapján egyértel­mű következtetést vonhatunk le: népünk számára nincs és nem is lesz más út, mint a marxizmus-le­ninizmus útja, amelyen a népet Csehszlovákia Kommunista Pártja biztonsággal vezeti. Nincs és nem lehet más út, mint a Szovjetunió­val, szabadságunk, szocialista bé­kés jelenünk és jövőnk védőpaj­zsával való szilárd szövetség, ba­rátság és együttműködés útja. Gratulálunk a szovjet népnek A csehszlovákiai kommunisták, egész népünk, a munkásság, a párasztság, az értelmiség, az idősebb és a felnövekvő nemze­dékek, minden igazi csehszlovák hazafi őszinte érzéseit és szilárd meggyőződését kifejezve, a CSKP KB, a Nemzeti Front KB, a legfelsőbb állami szervek nevé­ben forró testvéri üdvözletünket küldjük a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a párt központi bizott­ságának és az egész szovjet nép­nek, gratulálunk az Októberi For­radalom 66. évfordulója alkalmá­ból. örömünket fejezzük ki az or­szágépítő sikerekkel kapcsolat­ban, és új győzelmeket kívánunk az SZKP XXVI. kongresszusa programjának megvalósítása során. Az Októberi Forradalom, a mai történelem legnagyobb eseménye eszméinek erejével, példamutatá­sával és a Szovjetunió létezésével meghatározó módon befolyásolta a XX. század történelmi fejlemé­nyeit. Megkezdte a világ forradal­mi átalakulásának folyamatát, amelynek a második világháború után új fontos mérföldköve a szo­cialista világrendszer kialakulása és fejlődése lett. E világrendszer a haladó, a demokratikus és a bé­keszerető erők fő támasza. Büsz­kén állapítjuk meg, hogy Cseh­szlovákia szilárd láncszeme az egyenjogú államok e közösségé­nek, amelyet egybekapcsol az eszmék, az érdekek és a célok egysége. Különösen a jelenlegi időszakban tartjuk a legfontosabb­nak a szocialista országok egysé­gének és közös eljárásának sok­oldalú szilárdítását. Ez erejük fő forrása. Ebben a szellemben a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság aktívan részt vesz a Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében. Támogatjuk a KGST-tagországok gazdasági kérdésekről tartandó legmagasabb szintű tanácskozá­sát. Meggyőződésünk, hogy ez to­vábbi fontos lépést jelent sokolda­lú együttműködésünk elmélyítésé­ben, a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsításában s a tagor­szágok és egész közösségünk gazdasági erejének növelésében. Forradalmi változások A XX. században egész földré­szeken viharos forradalmi változá­sok mentek végbe. Kifejlődött a hatalmas nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom. A nemzeti felszabadító harc ki­bontakozása számos latin-ameri- kai, ázsiai és afrikai népnek hozta meg a szabadságot. Az el nem kötelezett országok széles moz­galma fokozott mértékben kap­csolódik be az antiimperialista frontba. Számos fejlődő ország a szocialista utat választja. Az im­perializmus mély válságáról ta­núskodik, hogy leszűkül befolyási szférája, és a tőkés társadalom mély válságba kerül. Egyre világo­sabban megmutatkozik, hogy a jö­vő alapvető kérdéseire őszinte vá­laszt egyedül a marxizmus-leni­nizmus képes adni. Reagan elnök százszor kijelent­heti, hogy a kommunizmus a törté­nelem tévedése, és megjósolhatja megszűnését. A világ már sok ilyen jóslatot hallott. És jól emléke­zik arra, milyen dicstelenül végez­ték azok, akik a leghangosabban kiabáltak. Semmilyen vak osztály­gyűlölet nem képes változtatni azon, hogy az Októberi Forrada­lom eszméi egyre szemmel látha­tóbban bizonyítják erejüket és életképességüket, s az egész vi­lág számára a haladás mércéi. A szocializmus elválaszthatatlanul összefügg a békével Az Októberi Forradalom és öröksége, a marxizmus-leniniz- mus eszméinek gazdagsága és a Szovjetunió gyakorlata rendkívül nagy ösztönzést ad a társadalmi élet és az emberi tevékenység legkülönfélébb területeinek. En­gedjék meg, hogy figyelmemet most arra a területre irányítsam, amely ma a legfontosabb az em­beri társadalom, a Föld jövője szempontjából, amelyre most a nemzetközi közvélemény nagy érdeklődéssel tekint. Ez a nemzet­közi helyzet, milliók harca az em­beriség békés jövőjéért. Az Októberi Forradalom óta el­telt hatvanhat évben a népek tu­datosították, hogy a szocializmus megszületése óta elválaszthatat­lanul összefügg a békével. Mély történelmi logikája van annak, hogy a szovjethatalom a béke zászlaja alatt lépett be az életbe. Egyik első aktusa a békéről szóló dekrétum kiadása volt. Az imperia­lizmus politikájával ellentétben következetesen mutatta a békés egymás mellett élésnek, a lesze­relésnek, a nemzetközi problémák igazságos rendezésének útját. A Szovjetunió és az egész szo­cialista közösség növekvő erejé­nek és hatalmának, a néptömegek által a nemzetközi események alakulására gyakorolt növekvő be­folyásnak köszönhetően a törté­nelemben először adott a reális lehetősége annak, hogy elhárítsuk az új háborús világkatasztrófát, ki­vegyük az imperializmus kezéből azt a jogot, hogy dönthessen a há­ború és a béke kérdésében. A Szovjetunió erőfeszítéseinek köszönhetően megszűnt az impe­rializmus monopóliuma az atom­fegyverek területén, s létrejött az Egyesült Államok és a Szovjet­unió, a NATO és a Varsói Szerző­dés erőegyensúlya. Egy ország sem tett annyit, mint a Szovjetunió azért, hogy a második világháború után megakadályozza az új vi­lágégést, hogy az európai földré­szen a békés élet hosszú idősza­ka következzen. E hadászati egyensúly elérésének elvi jelentő­sége van. Olyan tényező ez, amely visszatartja az imperializ­mus agresszív törekvéseit, és megfelel minden nép létérde­kének. E tények hatására az imperia­lizmussal éles harcban fejlődött ki az enyhülés folyamata, amely a hetvenes években a nemzetközi helyzet fontos tényezője lett. Je­lentős hasznot eredményezett a népeknek, komoly visszhangra és támogatásra talált minden föld­rész lakosságának széles réte­geinél. A világszerte végbement nagy, progresszív változások, az impe­rializmus politikai, gazdasági, ideo­lógiai pozícióinak elvesztése a legagresszívabb erő, elsősorban az Egyesült Államok gyűlölködő reakcióját váltották ki. Igyekeznek mozgósítani minden tartalékot ar­ra, hogy fenntartsák és helyreállít­sák kiváltságaikat és uralmukat, s kizsákmányolhassák a világ töb­bi részét. A nemzetközi imperializ­mus legagresszívabb erői által a nemzetközi haladás visszafordí­tására tett reakciós kísérlet a fő oka annak, hogy a nyolcvanas évek kezdetétől a nemzetközi fe­szültség kiéleződött. Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei agresszív politikájának következ­tében a világ a második világhá­ború vége óta egyik legsúlyosabb válaszútjához érkezett. Az Egyesült Államok agresszív tervei Az imperializmus agresszív poli­tikájának egyik legveszélyesebb eleme az a törekvés, hogy meg­bontsa a szocializmus és az impe­rializmus, a Szovjetunió és az Egyesült Államok erőegyensúlyát, visszaszerezze hadászati fölé­nyét, megteremtse a feltételeket az első csapáshoz az atomhábo­rúban. Ezért az Egyesült Államok nem hajlandó követni a Szovjet­unió példáját és arra kötelezni ma­gát, hogy nem vet be elsőként atomfegyvert. Kalandorterveiben, amelyek veszélyessége egyenes arányban van a meglevő és csak kifejlesztés alatt álló fegyverrend­szerek pusztító erejével, kulcssze­repe van annak a döntésnek, hogy új közepes hatótávolságú rakétá­kat telepítenek egyes nyugat-eu- rópai országokban. Agresszív céljainak elérése ér­dekében az Egyesült Államok az imperialista nyomás, kizsákmá­nyolás, zsarolás és provokáció eszközeinek egész arzenálját hozta mozgásba. Fokozza a lázas atomfegyverkezést, világszerte fe- szültségi tűzfészkeket teremt. Az imperializmusra jellemző, hogy növekvő agresszivitását a szabadságról, az emberi jogok­ról, az állítólagos szovjet fenyege­tésről kiagyalt frázisokkal képmu­tató módon leplezi. De nem habo­zik brutális erőszakot alkalmazni, amint erről az utóbbi napokban a Grenada elleni nyílt agresszió tanúskodik. A nemzetközi közvé­lemény felháborodottan ítéli el a nemzetközi jog elemi normái, az ENSZ Alapokmánya durva meg­sértésének ezt a további esetét, az azon kis állam elleni barbár fegyveres támadást, amely az amerikai imperializmus szemében azt a bűnt követte el, hogy a saját útján járva akarta rendezni életét. Mai gyűlésünkről üdvözletünket, harcos internacionalista szolidari­tásunkat küldjük Grenada, Nicara­gua, Kuba népének, Latin-Ameri- ka, a Közel-Kelet és más térségek azon nemzeteinek, amelyek a szabadságért és a haladásért, az imperializmus és a fajüldözés ellen küzdenek. A Szovjetunió az enyhülés helyreállítására törekszik Az amerikai imperializmus ag­resszív törekvéseire a Szovjetunió megfontoltan és határozottan vá­laszol. Javaslatainak célja a nem­zetközi enyhülés helyreállítása, a fegyverkezés korlátozása és a leszerelés. Andropov elvtárs a moszkvai Pravdának adott nem­régi interjújában részletezte a Szovjetunió új, jelentős konkrét javaslatait. A Szovjetunió azért küzd, hogy a nemzetközi helyzet alakulása ne csússzon le az atom­konfliktushoz vezető lejtőn, s ezt kölcsönösen elfogadható konst­ruktív megoldások javaslataival egészíti ki mindkét fél azonos biz­tonsága alapján A Szovjetunió békepolitikája, jóakarata és megegyezésre való törekvése nem gyengeségének, hanem az emberiség sorsáért vál­lalt felelősségének megnyilvánu­lása. Békeharcunk elválaszthatat­lanul összefügg a szocialista kö­zösség védelmének és biztonsá­gának törvényes jogával. A szo­cialista országok kezdettől fogva nem hagytak kétséget afelől, hogy az amerikai rakéták nyugat-euró­pai telepítése esetén a hadászati erőegyensúly fenntartása érdeké­ben megfelelő ellenintézkedése­ket tesznek. A CSKP Központi Bizottsága és a csehszlovák kormány is több alkalommal világosan kimondta, hogy országunk és a szocialista közösség biztonsága érdekében ellenlépésekre kerül sor. A mün­cheni árulás és a megszállás drá­gán megfizetett tapasztalataiból kiindulva népünk - tudatosította, hogy nem ülhet ölbe tett kézzel, amikor országunk nyugati határán új veszélyes támadó fegyvereket kezdenek halmozni. A törvényes önvédelemnek ezt a lépését az imperialista erők eljárása kény­szerítette ki. Dolgozóink a gyűlé­sek és a tanácskozások ezrein fejezik ki egyetértésüket a legfel­sőbb párt- és állami szervek állás­pontjával. A szocialista közösség alapve­tő, tartós orientációja a béke meg­őrzését, a feszültség enyhítését, a lázas fegyverkezés megfékezé­sét, az eltérő társadalmi rendszerű országok együttműködésének bő­vítését és elmélyítését célzó kö­vetkezetes külpolitika marad. Ez­ért örömmel fogadtuk a madridi találkozó pozitív eredményeit, amelyek bizonyítják, hogy az eny­hülés lehetőségei nincsenek ki­merítve. Hiba volna lebecsülni a jelenle­gi helyzet komolyságát, egy pilla­natra sem szabad elveszteni az éberséget, gyengíteni az ellenál­lást az imperializmus agresszív politikájával szemben. A világon annyi tömegpusztító eszköz van, hogy erre nem volt példa a törté­nelemben, de az is fontos, hogy növekednek azok az erők, ame­lyek képesek gátat vetni az őrült fegyverkezésnek, az imperialista kalandoknak, képesek megvé­deni a békét. Mély szocialista hu­manizmus hatja át Andropov elv­társnak azt a szeptember 28-i kije­lentését, miszerint az emberiség nincs pusztulásra ítélve. A lázas fegyverkezésnek véget kell és vé­get lehet vetni. Tartósan érvényes történelmi hagyományok Az Októberi Forradalom világ- történelmi jelentősége mélyen visszatükröződik a különböző né­pek sorsában. Szerencsénk, hogy e forradalom jótékony hatása és eszméi oly nagy befolyással voltak nemzeteink mai történelmére és szocialista jelenünkre. Az Októberi Forradalom példamutatása volt az, amelynek hatására hatvanöt éve fellendült a forradalmi mozga­lom, megszűnt az Osztrák-Ma­gyar Monarchia és az elnyomó Habsburg-uralom évszázadai után megalakult az önálló Cseh­szlovákia. A Szovjetunió volt az, amely a második világháborúban nemzeteinket is megmentette a pusztulástól, és meghozta a szabadságot. Népünk mindörök­re a Szovjetunióval való barátság és szövetség útját választotta. Hazánk felszabadulásának és nemzeti felszabadító harcunk nagy eseményeinek, főként a Szlovák Nemzeti Felkelésnek, a duklai hadműveletnek és a cseh nép májusi felkelésének közelgő 40. évfordulója arra ösztönöz ben­nünket, hogy ismét kiemeljük azo­kat a tartósan érvényes történelmi hagyományokat, amelyek a mo­dern csehszlovák államiság alap­ját képezik. Az Októberi Forradalom példá­ja, az SZKP tapasztalatai, a szoci­alizmus építésének szovjet gya­korlata s a Szovjetunió sokoldalú segítsége és támogatása a szo­cialista változások győzelmének, a szocializmus sikeres építésének pótolhatatlan tényezői lettek. A csehszlovákiai feltételek között is teljes mértékben beigazolódott a szocializmus építése lenini elve­inek általános érvényessége. A szocialista Csehszlovákia fejlett ország, amelynek erős ipara, nagyüzemi termelésen alapuló korszerű mezőgazdasága, gazdag kulturális élete és magas művelt­ségi szintje van. Olyan állam, amely a mai nyugtalan világban magas életszínvonalat, szociális biztonságot és reménykeltő pers­pektívát ad a népnek. A szocialista Csehszlovákia fontos vívmánya a nemzetiségi kérdés lenini megoldása. Ezekben a napokban emlékeztünk meg a csehszlovák államszövetségről szóló történelmi törvény elfogadá­sának 15. évfordulójáról. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy ez teljes mértékben bevált. Felszaba­dította a szocialista fejlődés új erő­it, új szintre emelte a cseh és a szlovák nemzet testvéri szövet­ségét és együttműködését. Szilárdult hazánk nemzetközi helyzete A hetvenes években a fejlett szocialista társadalom építésének a CSKP XIV. kongresszusán kitű­zött s a XV. és a XVI. pártkong­resszuson továbbfejlesztett irány­vonalát valósítottuk meg. Ennek során szilárdult a szocialista rend­szer, elmélyült a szocialista de­mokrácia. Gondoskodtunk a nép­gazdaság fejlődéséről, az élet- színvonal emelkedéséről és a nép szociális biztonságáról. Szilárdult Csehszlovákia nemzetközi hely­zete és tekintélye. Meghatározó jelentőséget tulajdonítunk a szo­cialista országokkal, mindenek­előtt a Szovjetunióval való együtt­müködés további elmélyítésének. Elmondhatjuk, hogy a nyolcva­nas évekig megteremtettük a fel­tételeket ahhoz, hogy megőrizzük a nép békés életét és megbirkóz­zunk az új igényes feladatokkal. A társadalom figyelmét jelenleg az intenzív gazdasági fejlődés útjára való áttérés meggyorsítására és arra összpontosítjuk, hogy gazda­ságunk gyorsabban aľkalmazkod- jon az igényesebb nemzetközi fel­tételekhez. A hetedik ötéves terv­időszak első éveiben fontos ered­ményeket értünk el gazdaságunk belső, de főként külső egyensú­lyának megszilárdításában az im­perialista körök kereskedelmi diszkriminációja és pénzügyi boj­kottja ellenére. Népünk büszke lehet az elért eredményekre, és biztonsággal tekinthet a jövőbe. De nincs ok az önelégültségre. A CSKP Központi Bizottsága következetesen való­sítja meg a nagy igényesség politi­káját, bírálóan elemzi az elért eredményeket, nyíltan feltárja a fogyatékosságokat. Pártunk kö­vetkezetesen abból indul ki, hogy az új társadalom építése akadá­lyok leküzdését, egyre igényesebb feladatok teljesítését követeli meg. Az igényesség növelése különö­sen most fontos, amikor a nemzet­közi helyzet alakulása szükséges­sé teszi hazánk gazdasági erejé­nek és védelmi erejének szilárdí­tását. Mindez több és jobb munkát követel meg, szükségessé teszi a társadalom anyagi, szellemi és erkölcsi erőinek hatékonyabb mozgósítását. Teljesítjük igényes feladatainkat Nagyra értékeljk, hogy népünk békeakaratát konkrét tettekkel, a munkakezdeményezés és a szocialista verseny fejlesztésé­vel, a tartalékok mozgósításával, a munkatermelékenység növelé­sével és minőségének javításával támasztja alá. Minden feltétel adott ahhoz, hogy megbirkózzunk a jövő időszak feladataival. Az Októberi Forradalom örök­sége él és fejlődik a politikai és munkakezdeményezés áramlatá­ban, népünk hazafias és internaci­onalista érzéseivel, a szocializmus és a Szovjetunióval való barátság ügye iránti odaadásával. Ez né­pünk boldog, békés életének, ha­zánk szocialista építése új sikerei­nek legmegbízhatóbb záloga. (Alcímek: ÚJ Szó)

Next

/
Thumbnails
Contents