Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-04 / 261. szám, péntek

Az Októberi Forradalom műve él és diadalmaskodik Alekszandr Botvin beszéde Tisztelt Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke! Tisztelt elvtársak, barátaim! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a huszadik század legfontosabb eseménye volt. V. I. Lenin megállapitása szerint meg­nyitotta a világ történelmének új korszakát. Hazánkat a társadalmi haladás élére állította s óriási ösztönző erővel hatott a világ fokozatos for­radalmi megújulására. A szocializ­must és a kommunizmust építő népek zászlaja, a kizsákmányolás és az elnyomás ellen, a szociális igazságosságért, a nemzeti füg­getlenségért harcoló további or­szágok dolgozóinak ihlető példa­képe lett. Az Októberi Forradalom műve él és diadalmaskodik. Országunk, amely a kommunis­ta civilizáció alapjait fekteti le, már 66 éve halad az új világ úttörőinek dicső, de nem könnyű útján. Ez alatt a felismerhetetlenségig meg­változott! Rendkívül megnőtt gaz­dasági potenciálja. A Szovjetunió jelenleg a világ ipari termelésének egyötödét állítja elő. Minőségileg megújult a mezőgazdaság anyagi- műszaki alapja. Példátlan mérete­ket öltöttek a beruházások. A szovjethatalom.éveiben mély­reható változásokra került sor a társadalmi élet minden területén. Ezeknek alapja a termelőeszkö­zök társadalmi tulajdona. Bővül és tökéletesebbé válik a szocialista demokrácia. A szocialista önigaz­gatás fejlődésének új lehetőségeit tárta fel államunk történetében a munkakollektívákról szóló első törvény, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa fogadott el. Hazánkban gyökereket vert és erősödik a két testvéri osztálynak, a munkásoknak és a kolhozpa­rasztoknak, továbbá a dolgozó ér­telmiségnek szövetsége és fel­gyorsul közeledésük folyamata. Sikeresen megoldottuk a múltból örökölt nemzetiségi kérdést. Min­den szovjet köztársaság a fejlődés magas gazdasági, szociális és szellemi szintjét érte el. Olyan nemzetiségi kapcsolatok alakultak ki, amelyek joggal tekinthetők a nemzetek lenini barátságának. Sokat tettünk már a város és a fa­lu, a fizikai és a szellemi munka közti különbségek áthidalására. A kommunista eszmékhez hú, va­lóban népi értelmiség jött létre. A világ tudományában és kultúrá­jában rangos helyre kerültünk. Az új rendszer, amely sikeresen megbirkózott azokkal a problé­mákkal, amelyeknek megoldására a kapitalizmus képtelennek bizo­nyult, az egész emberiség szem­pontjából nagy fontosságú müvet hozott ezzel létre. A világ dolgozóit különösképpen az vonzza, hogy dinamikusan fejlődő gazdaságunk nem ismeri a válságot, a munka- nélküliséget, a nép életszínvonala szüntelenül emelkedik, a szocia­lista demokrácia nem szavakkal, hanem tettekkel biztosítja az em­beri jogokat, az iskola- és az egészségügy mindenki számára Bevezetőben Eugen Turzo elv­társ hangsúlyozta: a győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét tekintve messze túl­lépte országának határait. Amikor Lenin rámutatott az Októberi For­radalom nemzetközi jellegére, ki­emelte, hogy e forradalom szikrája a világ minden országába átter­jedt, különféle nemzetiségű mun­kások millióit lelkesítette fel. A szocializmus a történelemben először lett eszmékből és elméle­tekből valósággá. Senki sem vál­toztathatja meg azt a történelmi valóságot, hogy a Szovjetunió nemzetei a világon elsőkként leráz­ták a kapitalizmus igáját. Ok épí­tették fel az egyenjogú nemzetek első szabad társadalmát, amely nem ismeri a kizsákmányolást és a nemzetiségi elnyomást. elérhető és ingyenes, virágzik a Szovjetunió nagy és kis nemze­teinek kultúrája és létrejött a sok- nemzetiségű szovjet kultúra. Pártunk és államunk politikájá­nak célja az, hogy a szovjet embe­rek évről évre jobban éljenek, munkájuk mind nagyobb eredmé­nyekkel járjon és szocialista rend­szerünk teljes egészében bizo­nyítsa humánus lényegét, alkotó képességét. Ez egyben a célja az ország társadalmi és gazdasági fejlesztése programjának is, ame­lyet a SZKP XXVI. kongresszusa dolgozott ki a 11. ötéves tervidő­szakra és a nyolcvanas évekre. A párt állandóan ellenőrzi stra­tégiáját a gyakorlatban, általáno­sítja a tapasztalatokat és ezzel pontosítja politikai irányvonalát. E tekintetben fontos határkő lett az SZKP KB 1982 novemberi, illetve 1983 júniusi ülése, amelyen a gaz­dasági építés, az ideológiai és a politikai nevelómunka szükség­leteivel összhangban konkretizál­ták az SZKP XXVI. kongresszusá­nak határozatait. Tisztelt elvtársak! A szociális igazságosságnak, a nemzetek egyenjogúságának, a nemzeti és a személyi szabad­ságnak eszméit, amelyeket az Ok­tóberi Forradalom a társadalmi élet normáivá változtatott, manap­ság általában elismerik. Az imperializmus különféle esz­közökhöz, katonai, gazdasági, po­litikai és ideológiai eszközökhöz folyamodik abban a törekvésében, hogy gátat vessen a Nagy Október e jelentős forradalmi átalakító ere­jének az útjába. Államunk, amely a Békét a né­peknek jelszó jegyében jött létre, nemzetközi fórumon szembesze­gült és szembeszegül az imperia­lizmussal, a reakció, az agresszió és a háború erőivel. A Reagan- kormányzat most az Egyesült Ál­lamokat ismét támadásba vezeti a szocializmus ellen, hogy ezzel világszerte meggátolja a haladó változásokat, visszahódítsa elve­szített hadállásait, bosszút álljon a hatvanas és a hetvenes évek­ben elszenvedett nagy vereségei­ért. Példátlan méretűvé válik az Egyesült Államok által felfokozott lázas fegyverkezés. Feltartóztat­hatatlanul növekednek a katonai költségek. A Fehér Ház, amely „keresztes hadjáratot“ hirdet a szocializmus ellen, igyekszik szétzilálni a szocializmus politikai és gazdasági helyzetét és kivívni a világ fölötti uralmat. Ennek kö­vetkeztében rendkívül feszült lett a helyzet, amelyben a termonukle­áris katasztrófa veszélye fe­nyeget. J. V. Andropov nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az emberiség nincs pusztulásra ítélve. A lázas fegyverkezéssel le kell és le is lehet számolni. Az emberiség jobb sorsot érdemel annál, mintsem hogy halálthozó fegyverek árnyé­kában konfliktusoktól terhes világ­ban éljen. A Szovjetunió követke­zetesen törekszik a feszültség enyhítésére, a lázas fegyverkezés megszüntetésére, az államok /az Októberi Forradalom törté­nelmi napjai óta'eltelt időszakban világszerte mélyreható változások mentek végbe. A világ nagy része megszabadult a kizsákmányolás­tól és a szociális elnyomástól, szemmel láthatóan nagyobbodtak a szocializmus sikerei. A szocialis­ta országok a gyakorlatban váltják valóra az emberek vágyait és re­ményeit. A győztes Októberi For­radalmat követően megalakult szovjet hatalom nem volt kitérő a társadalmi fejlődés történelmi útvonaláról, nem volt történelmi tévedés, amint ezt a kommuniz­mus elleni „keresztes hadjárat“ szószólói bizonygatják. Az Októ­beri Szocialista Forradalom a tár­sadalmi fejlődés objektív törvény­szerűségeinek következménye volt. együttműködésének bővítésére és elmélyítésére. Ezt szolgálják ha­zánk új javaslatai is, amelyeket J. V. Andropov ismertetett a Prav­da kérdéseire adott válaszaiban. Ezek a javaslatok rámutatnak a népek által igényelt igazságos és becsületes megegyezés gya­korlati lehetőségére. Ezt a célt követik a Szovjetunió új kezdeményezései is az ENSZ Közgyűlésének jelenlegi üléssza­kán, amelyeknek célja a nukleáris háborúnak határozott és fenntar­tás nélküli elmarasztalása az em­beriség ellen irányuló leggyaláza­tosabb bűntettként, továbbá az atomfegyverek mennyiségi és mi­nőségi befagyasztása és a világűr militarizálásának megakadályo­zása. A leszerelés a szocializmus eszménye és a lenini Békedekré­tum az Októberi Forradalom or­szága külpolitikájának az alapja volt, az ma és lesz a jövőben is. A tartós világbéke biztosításá­nak rendkívül fontos zálogát képe­zik napjainkban a szocialista or­szágok és politikájuk. Az SZKP és a szovjet állam nemzetközi tevékenységének cél­ja ezen országok együttműködé­sének és összeforrottságának to­vábbi megszilárdítása. A Szovjet­unió és a szocialista Csehszlová­kia vállvetve harcol a béke megőr­zéséért és a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért. A szovjet -csehszlovák kapcsolatok gyü­mölcsözően fejlődnek az 1970. május 6-i barátsági, együttmükö­dési és kölcsönös segítségnyújtá­si szerződés alapján. Politikai kérdésekben teljesen egységesek vagyunk, gyorsan fej­lődik gazdasági együttműködé­sünk, széles körűek tudományos­műszaki és tudományos kapcso­lataink. A szovjet emberek örülnek azoknak a sikereknek, amelyeket a CSSZSZK dolgozói értek el az idei népgazdasági terveknek és a CSKP XVI. kongresszusán kitű­zött feladatoknak a teljesítésében. Az SZKP KB júniusi ülésén hang­súlyozta, hogy a szocialista kö­zösség országai kapcsolataink fej­lesztésében és szilárdításában a legnagyobb jelentősége együtt­működésünk minősége és haté­konysága javításának, a politikai együttműködés további tökéletesí­tésének, a gazdasági integráció színvonala emelésének, a nemze­tek eszmei közeledésének és a kulturális értékek cseréje bővíté­sének van. Kedves elvtársak! A CSKP KB döntése alapján a csehszlovák-szovjet barátság ma kezdődő hónapjának jelszava: Szilárd szövetségben a Szovjet­unióval, szocialista hazánk továb­bi békés fejlődéséért. Engedjék meg drága elvtársak, hogy szívé­lyes köszönetét mondjak a hónap szervezőinek, kifejezzem meg­győződésemét, hogy' hozzájárul barátságunk további szilárdításá­hoz, együttműködésünk elmélyíté­séhez és hatékonyabbá tételéhez. E forradalom és a szocializmus építése a dolgozók milliós töme­geit a politikai életben való részvé­telre és munkaaktivitásra ösztö­nözte. Éppen ebből fakadnak a szovjet ember legszebb tulaj­donságai. A kommunista párt ve­zetésével a szovjet nép megvédte az Októberi Forradalom vívmá­nyait. Rövid idó alatt behegesztet­te a háború okozta súlyos sebe­ket, és feltartóztathatatlanul haladt előre. A jelenlegi időszakban a Szovjetunió óriási gazdasági és társadalmi haladást ért el. A szov­jet emberek történelmi erőfeszíté­seinek fő társadalompolitikai ered­ménye a fejlett szocializmus fel­építése, amelyet a szovjet összné­pi állam képvisel. Az Októberi Forradalom esz­méinek életerejét, érvényességét es időszerűségét teljes mértékben alátámasztotta a szocialista világ- rendszer létrejötte. A reális szo­cializmus alapján olyan társada­lom keletkezett, amelynek politikai és társadalmi gyakorlata, ideológi­ája, kultúrája és erkölcse az em­beriség humanista elképzelései­nek és törekvéseinek legmaga­sabb szintű megnyilvánulása. A jelenkor egyetlen fontos nem­zetközi problémája sem oldható meg sikeresen a szocialista orszá­gok nélkül, amelyek végleg kezük­be vették a történelmi kezdemé­nyezést, és a forradalmi világfo­lyamat meghatározó tényezőivé váltak. A szocialista internaciona­lizmus, a nemzetközi kapcsolatok új típusa lehetővé teszi a szocia­lista országok számára azon fel­adatok megoldását, amelyek jelen­tőségüket és méreteiket tekintve egyedülállóak a történelemben. Mindez nagy igényeket támaszt a szocialista országok egységé­nek és összeforrottságának meg­szilárdításával szemben. Mindig abból az elvből indultunk ki, mi­szerint hazánk sokoldalú dinami­kus fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a szocialista közösség erejének és egységének szilárdí­tásával, a Szovjetunióval való ba­rátság és sokoldalú együttműkö­dés elmélyítésével. A csehszlovákiai kommunisták, egész népünk számára az Októ­beri Forradalom ünnepségei alkal­mat adnak arra, hogy ismét rámu­tassunk: éppen a győztes Októbe­ri Forradalom hatására született meg nemzeti önállóságunk, a csehszlovák államiság. A Szov­jetunió viszonya nemzeteinkhez és a hitleri fasizmus által leigázott többi országhoz minden tekintet­ben a lenini nemzetiségi politika, a proletár internacionalizmus esz­méi iránti hűség példája volt. Nemsokára megemlékezünk a csehszlovák-szovjet barátsági, szövetségi és háború utáni együtt­Bevezetőben Vagyim Sztyepa­nov köszönetét mondott azért, hogy nagyra értékelték a Szovjet­uniónak, kommunista pártjának és Andropov elvtársnak a világbéke megőrzésére tett erőfeszítéseit. Jó hagyománnyá vált, hogy ha­zánk dolozói az Októberi Forrada­lom minden évfordulóját munkasi­kerekkel köszöntik. Az idén is so­kat fejlődött a gazdaság, a tudo­mány és a technika, fejlődik a kul­túra, emelkedik az életszínvonal. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szovjet állam politikai irányvonala, amelyet a párt dolgo­zott ki és az SZKP XXVI. kong­resszusának határozatai rögzítet­tek, világos és következetes. Ki­emelte az SZKP KB tavalyi no­vemberi és idei júniusi ülésének jelentőségét. Ezen ülések határo­zatai és Jurij Andropov beszédei a fejlett szocializmus elméletének alkotó továbbfejlesztését jelen­tették. örömmel közölhetem - mon­dotta -, hogy a szlovákiai vállala­tok termékeinek a Szovjetunióban jó hírnevük van, számos termék műszaki színvonala magas, és szállításuk tervét határidő előtt tel­jesítik. A szlovákiai iparvállalatok dolgozói már harmadik éve vállal­nak internacionalista kötelezettsé­geket, s ezeket becsülettel telje­sítik. Beszédének további részében hangsúlyozta, hogy a kommunista civilizáció megszületésénél ott volt Lenin, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezetője, az első szo­cialista állam megalapítója. Lenin reálisan viszonyult a béke kérdé­séhez. Ö és pártja tudta, hogy az igazságos, demokratikus béke csak akkor teremthető meg, ha ehhez létrehozzák a kellő anyagi feltételeket. Az imperializmus lé­nyege nem változott. Ma is ag­resszióval és az agresszió veszé­lyével fenyeget. De ha a szocializ­mus és szövetségesei erősek, és a szocializmus politikája aktív, ak­kor az imperializmus létezése elle­nére is elérhető, hogy visszaszo­rítsuk az agresszív erőket. Minek köszönhető, hogy a so­kat szenvedett Európa már csak­nem 40 éve békében él? Csak működési szerződés aláírásának 40. évfordulójáról. Ezt a szövetsé­get a közösen ontott vér pecsétel­te meg a közös ellenséggel vívott harcokban. Csehszlovákia felszabadulása új időszakot nyitott legújabb kori történelmünkben. Meghatározó módon befolyásolta Csehszlová­kia belpolitikai és nemzetközi helyzetét. A szovjet társadalom forradalmi átalakításának tapasz­talatai rendkívüli értékűek voltak a szocializmus építése irányvona­lának kidolgozása és megvalósí­tása során az ezt követő idő­szakban. A mai ünnepi alkalommal ismét mély hálánkat fejezzük ki azért a felbecsülhetetlen értékű segítsé­gért, amelyet a Szovjetunió nyúj­tott az 1968-1969. évi mély társa­dalmi válságból kivezető út meg­kereséséhez és a fejlett szocialis­ta társadalom építése programjá­nak kidolgozásához. Jelenleg is igényes feladatokat teljesítünk. Erre a CSKP XVI. kongresszusa is felhívta a figyelmet, de elegendő erőnk és képességünk van, hogy megbirkózzunk a gazdasági fel­adatokkal, és megoldjuk a mai tár­sadalompolitikai problémákat. A jelenlegi nemzetközi helyzet bonyolult, az Egyesült Államok leg- agresszívabb militarista körei ar­ra törekszenek, hogy visszafordít­sák az enyhülés folyamatát. Nem nézhetjük tétlenül, hogy az Egye­sült Államok már befejezi az új közepes hatótávolságú atomraké­ták telepítésének előkészületeit. Ezért a csehszlovák és a szovjet kormány megállapodása alapján megkezdődtek a harcászati-had- müveleti rakétakomplexumok ki- fejlesztésének előkészületei. Az emberiségnek ma valóban nincs sürgetőbb és fontosabb feladata a béke megőrzésénél. Hiszünk abban, hogy a béke és a haladás erői győznek a reakció és a hábo­rú erői elleni küzdelemben. annak, hogy a szocializmus min­den esetben semlegesíteni tudta a Nyugat katonai törekvéseit. Az amerikai imperializmus ma ismét veszélyes helyzetbe sodorja a vi­lágot. Ezzel kapcsolatban Sztye­panov elvtárs kiemelte Jurij And­ropov nyilatkozatát, amely a je­lenlegi helyzetben rendkívüli je­lentőségű dokumentum. Fő gon­dolatai világszerte nagy visszhan­got váltottak ki. Ez a nyilatkozat rámutat arra, hogy Reagan hazug szavai mögött háborús előkészü­letek rejlenek, figyelmeztet arra, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország megteszi a kellő lépéseket a veszély elhárítására. Andropov elvtárs nyilatkozatá­ban hangsúlyozza: nem tekinthető a gyengeség jelének a Szovjet­unió jóakarata és azon törekvése, hogy megállapodás szülessen a genfi tárgyalásokon. Fennállá­sának 66 éve alatt a Szovjetunió kiállt számos megpróbáltatást. Bárki, aki megtámadta független­ségét, a szovjet rendszert, a törté­nelem szemétdombjára került. Ma a Szovjetuniónál}; mindene meg­van ahhoz, hogy garantálja önma­gának és szövetségeseinek biz­tonságát. Persze, az atommániá- kusok magatartását nem szabad lebecsülni, de nem esünk pánikba. Politikánk célja továbbra is a béke megőrzése és szilárdítása, a fe­szültség enyhítése, a lázas fegy­verkezés megfékezése, az orszá­gok együttműködésének bővítése és elmélyítése. Ez a Szovjetunió Kommunista Pártjának és az egész szovjet népnek tántorítha­tatlan akarata. Mi, szovjet embe­rek büszkék vagyunk arra, hogy ebben a harcban a Szovjetunió és Csehszlovákia nemzetei közösen tesznek lépéseket arra, hogy megakadályozzák az agressziót, az európai stabilitás megsértését. E közös harc gyökerei a történe­lemben keresendők. Ma mindany- nyian a békéért küzdünk az egész világ békeszeretó erőivel együtt. És senkinek sem sikerül megállí­tania a történelmet, amely a szocializmus javára dolgozik. Végezetül minden szlovákiai dolgozónak jó egészséget és sok munkasikert kívánt. Eugen Turzo elvtárs beszéde A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségének következménye volt Politikánk célja továbbra is a béke megőrzése Vagyim Sztyepanov szovjet főkonzul beszéde ÚJSZŠ* 4 1983. XI. 4. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents