Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)
1983-11-25 / 279. szám, péntek
ÚJ szú 7 1983. XI. 25. A CSKP KB Elnökségének beszámolója a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének 1984. évi állami tervétől (Folytatás a 6. oldalról) A nem szocialista export volumen- jének értékét 4,6 százalékkal kell növelnünk. A feladatok dandárja az általános gépiparra hárul, amelynek 6,9 százalékkal kell növelnie kivitelét, illetve az elektrotechnikai iparra, amelynek exportját 7,5 százalékkal kell növelnie. Az idei esztendőhöz képest nagyobbak lesznek az exportfeladatok a fafeldolgozó, a könnyű- és az élelmiszeriparban. Értékben kifejezve csökken a kivitel a tüzelőanyag és az energetika ágazatában és a jelenlegi szinten marad meg a kohászatban és a vegyiparban. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a kivitel szintje és hatékonysága az alapvető erőforrása konvertibilis valutahiteleink törlesztésének. A hiteltörlesztés politikájának nemcsak nemzetközi politikai jelentősége van - Csehszlovákia e tekintetben a legkevésbé eladósodott országok közé tartozik hanem belgazdasági jelentősége is, főleg azzal összefüggésben, hogy a hiteleknek magas a kamatlábuk. Noha tisztában vagyunk azzal, hogy adósságaink törlesztése a kiviteli nehézségek következtében csökkenti a behozatali lehetőségeket, a nemzetközi politika fejleményei, a tőkés államok huzamos gazdasági válsága és megkülönböztető eljárásuk a szocialista országokkal szemben ismét megerősíti, hogy hiteltörlesztési politikánk helyes, és megfelel alapvető politikai és gazdasági érdekeinknek. Ez a koncepció csökkenti függőviszonyunkat a tőkés politikai és pénzügyi körök lépéseitől. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy továbbra is pártoljuk a kölcsönös előnyös együttműködést és kereskedelmet ezekkel az országokkal. A külgazdasági egyensúly megújításának politikája és a tervszerű hiteltörlesztés összefügg a kivitellel nyert devizaeszközök állagával amely meghatározza behozatali lehetőségeinket is. Továbbra is érvényes elv, hogy a behozatal teljes mértékben a hatékony kivitel által nyert deviza- eszközök szintjéről és a fizetési mérleg lehetőségeitől függ. Ez megköveteli a szigorú gazdálkodást az import nyers- és alapanyagokkal, a felesleges és célszerűtlen behozatal leállítását, az importált eszközök és berendezések hatékony kihasználását. A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének és a szövetségi kormánynak döntése alapján létesített bizottságok munkájának tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy népgazdaságunk nélkülözhet bizonyos nem feltétlenül szükséges importgyártmányokat. Szorgalmazzuk azt, hogy az állami bank továbbra is következetesen érvényesítse ezt a koncepciót a devizális importpolitikában. E területen a tartalékok teljes kihasználása devizaeszközöket szabadítana fel korszerűsítésre, rekonstrukcióra és a belső piac jobb áruellátására. Emeljük az irányításnak és a komplex intézkedések megvalósításának színvonalát A párt gazdaságpolitikája sikeres megvalósításának alapvető előfeltétele a színvonalas irányítás. A párt központi bizottságának elnöksége és a szövetségi kormány értékelve gazdaságunk adott helyzetét és további fejlődésének előfeltételeit, felmérte, hogy az ötéves tervidőszak első felében hogyan valósították meg a komplex intézkedéseket és azok miképp hatnak. A gazdasági eredmények sokoldalú elemzése alapján megállapíthattuk, hogy alapelvei a gyakorlatban helyeseknek bizonyultak. Viszont eddig nem sikerült teljes mértékben kiaknázni mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a komplex intézkedések hoznak létr.e az újratermelési folyamat hatékonyságának növelésére. Az egyes vezetők csak az olyan elveket fogadják el, amelyek megfelelnek nekik, anélkül, hogy azokat átfogó módon és teljes intenzitással alkalmaznák minden területen és az újratermelési folyamat minden szakaszában. Az általuk irányított alakulatok konkrét feltételei között gyakran képtelen a komplex intézkedések elveit hiánytalanul érvényesíteni a gyakorlatban és a munka módszereiben. Ezeket az elveket következetlenül alkalmazzák főleg a vállalaton belüli alakulatokban és elégtelenül használják ki az önálló elszámolást. Az igényelt változások azonban nem következtek még be a központi ágazati és ágazatközi szervekben sem. A népgazdaság fejlődésére kedvezőtlenül ható fogyatékosságok elemzése szerint az okok többnyire szubjektívak. Sok a gyönge pont az irányító, a szervező és az ellenőrző tevékenységben. Egyes irányító dolgozók, gondolkodásmódja és magatartása nem felel meg gazdaságpolitikai szándékainknak a CSKP XVI. kongresszusa határozatai megvalósítása bonyolult és igényes feltételeinek és az állami tervfeladatok nagyságának. Teljes mértékben nem sikerült kiküszöbölni az olyan megközelítést, amely az extenzív gazdaságfejlesztés idején megfelelt a tervezés és az irányítás rendszerének. Ahelyett, hogy az.inten- zifikálásra történő határozottabb átmenet időszakában alkotóan keresnék az új módozatokat és utakat, továbbra is a kitaposott ösvényeket járva, követelményeket támasztanak újabb erőforrásokra, beruházásokra, importra, mégpedig megfelelő eredményesség nélkül. A komplex intézkedéseket nyílt programként fogadtuk el. Az eddigi tapasztalatok alapján, tekintetbe véve a további évek gazdaság- politikai céljait és a feltételezett körülményeket, továbbfejlesztjük ezeket az intézkedéseket. A párt központi bizottsága elnökségének és a szövetségi kormánynak határozata feladatul adta, hogy dolgozzák ki a 8. ötéves tervidőszakra vonatkozóan a népgazdaság tervszerű irányítása tökéletesítésének programját. Ennek a programnak alapvető célja lesz a gazdasági nyomás és ösztönzés fokozása, hogy növeljük a hatékonyságot és a gyakorlatban gyorsabban érvényesüljenek a tudományos-műszaki fejlődés eredményei. A jövő évtől kezdve kiszélesítjük a gazdaság azon területein folytatott kísérleteket, amelyeken még nem érik el az igényelt eredményeket. Ez főleg a külgazdasági kapcsolatokra, a tudományos- műszaki fejlesztésre és a beruházásokra vonatkozik. Az egyes kiválasztott termelésigazdasági egységekben folytatjuk annak a rendszernek a kipróbálását, amelynek az eddiginél intenzívebben kell hatnia a kivitel effek- tivitására. Ennek lényege elsősorban a termelés gazdasági kötődése a külkereskedelemmel. A műszaki fejlesztés eredményeinek gyorsabb gyakorlati bevezetése érdekében jelentősen elmélyítjük tervezését és irányítását, a termelés előtti szakaszok dolgozóinak anyagi érdekeltségét, egyrészt a kutatási és fejlesztési feladatok eredményeiben, másrészt gyors és hatékony termelési alkalmazásukban. Az 1984-es esztendőben következetesebben fogjuk szabályozni a bérek alakulását. Ezeknek az intézkedéseknek eredményesebben kell szavatolniuk azt, hogy a gazdálkodó szervezetek csak a társadalmilag szükséges, hatékony és színvonalas termelés alapján tehessenek szert béreszközökre, szorosabb függőviszonyban attól, hogy milyen eredményeket érnek el a termelésben és a gazdaságosságban. Folytatjuk a nagykereskedelmi árak módosítását, ami nem érinti a kiskereskedelmi árakat. Célunk az, hogy jobban kifejezzék a beszerzési költségeket. Sor kerül a tüzelőanyag és az energia, továbbá néhány nyersanyag árának, illetve a mezőgazdasági fel- vásárlási áraknak emelésére. Ugyanakkor csökkenteni fogjuk egyes színesfémek, elektrotechnikai alkatrészek és feldolgozó ipari nyersanyagok árát. A nagykereskedelmi árak módosításának az a célja, hogy a többi szabályozóval együtt, beleértve a fogyasztás felső határának meghatározását, ösztönzőleg hassanak a nagyobb gazdaságosság elérését célzó igyekezetre azáltal, hogy kiemeljük a fűtőanyag, az energia és a nyersanyag megtakarításának gazdasági hatékonyságát. A belpolitika ezzel egyidejűleg reagálni fog a külgazdasági körülményekre. A 7. ötéves tervidőszakban eddig emelt nagykereskedelmi áraknak csaknem a fele az importált energia- és nyersanyagok ára volt, hozzávetőleg egyharmada fedezte a saját fűtőanyag, energia és nyersanyag beszerzésének megnőtt költségeit. Fontos és nagyon igényes feladat minden tervet és a belőlük következő feladatokat átdolgozni az új nagykereskedelmi áraknak megfelelően. Ennek során az alapvető tárgyi arányok nem változhatnak és nem szenvedhet kárt a tervben rögzített szándék. Abban az esetben, ha az ilyen átszámításnál az egyes területeken jelentősebb eltérés mutatkozna az eredeti elképzelésekhez képest, olyan lépéseket kellene tenni, amelyek szavatolják a terv alapvető arányait. A kormány 1981 -ben hagyta jóvá a hatékonyság és a gazdaságosság növelésének programját. Igényesebbé váló feladatai teljes mértékben tükröződnek pénzgazdálkodásunkban is. Az 1984. évi terv számol a pénzforrások gyorsabb gyarapításával, főleg az anyagköltségek viszonylag gyors csökkentése, valamint a módosított nettóteljesítmény 3,8 százalékos fokozása útján. A teljesítményekben 0,6 százalékkal csökken az összköltségek és az anyagköltségek hányada. Ezzel összefügg a készletek tervezett alakulása biztosításának fontos feladata is. Ezek a készletek az utóbbi időben tartósan növekedtek és ez sok esetben azoknak a hiányosságoknak a megnyilvánulása, amelyek a gyártmányok tervezett értékesítésének biztosításában tapasztalhatóak. A hatékonyság növelése megkívánja, hogy az iparban és az építőiparban két nappal meggyorsítsák a készletek forgóidejét. Ezek a követelmények különösképpen sürgetőek arra való tekintettel, hogy a financiális szükségletek és erőforrások között feszültség uralkodik. Az említett követelmények kell hogy tükröződjenek a nyereség 8 milliárd koronával, vagyis 7,6 százalékkal való növekedésében. Államunk pénzellátási politikája számol azzal, hogy a gazdálkodó szervezetek még szigorúbb feltételek között jutnak hozzá pénzforrásokhoz. Ennek célja a vállalatok viszonylatában az állami költség- vetésben korlátozni az újraelosztási folyamatokat, és megszilárdítani az önálló gazdasági elszámolás elveit, amelyek kifejezésre jutnak abban, hogy a vállalatok nagyobb mértékben fedezik majd a saját pénzeszközeikből tervezett szükségleteiket. A pénzgazdálkodás tervfeladatainak teljesítésétől függ az állami költségvetés kiegyensúlyozottsága. Ennek biztosítása a 7. ötéves tervidőszakban tartós szándékunk. Az állami tervet és az állami költségvetést támogatja a CSSZSZK valutaterve is. A bankok hitelpolitikáját feltétlenül differenciáltan kell gyakorolni, hogy támogassa az intenzifikálás alapvető törekvéseit, elsősorban a hatékony szerkezeti változásokat, a készletekben és a beruházásokban rejlő tartalékok jobb kihasználását és elfojtsa a rossz gazdálkodásnak, a hatékonyság hiányának bármiféle megnyilvánulását. A dolgozók kezdeményezésének fejlődése - a sikeres tervteljesítés fontos kútforrása A CSKP XVI. kongresszusa határozatainak következetes megvalósítása a kollektívák és az egyének kezdeményezésének kibontakozásától, a munkában tanúsított elkötelezettségétől függ. Dolgozóink társadalmi szükségletek iránti viszonya meggyőzően mutatkozott meg főleg a Győzelmes Február 35. évfordulójára és a további jelentős események évfordulóira indított kötelezettségvállalási mozgalom fellendülésében, a fűtőanyaggal, az energiával és az üzemanyaggal való gazdálkodás társadalmi ellenőrzésében, valamint a párt központi bizottsága elnöksége ez év augusztusi határozatának teljesítésében. Az 1984. évi tervfeladatok azonban még nagyobb követelményeket támasztanak a szocialista munkaverseny és a munkakezdeményezés szervezésével, orientációjával és fejlesztésével szemben. Ez megkívánja, hogy az üzemekben és a vállalatoknál megteremtsék a szocialista munkaverseny leghatásosabb formái érvényesítésének előfeltételeit. A szocialista munkaversenynek a minőségi tervmutatók jobb teljesítésére kell irányulnia. Elsősorban a munkatermelékenység gyorsabb növelésére, a gyártmányok minőségének javítására, a termelőeszközök jobb kihasználására, a tartalékok feltárására, és főleg a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására a gazdasági tevékenység minden területén. A szocialista munkaverseny fejlődésében kell hogy az eddiginél nagyobb szerepet töltsenek be a vezető dolgozók, az igazgatóktól a mesterekig. A kezdeményezés legjelentősebb alkotó formái közé tartoznak a komplex racionalizációs brigádok. Ezeknek szerepét a tudományos-műszaki értelmiség, a munkások és a technikusok együttműködése fejlesztésében, a tudományos és a kultúra ismeretei termelésben történő rugalmas bevezetése során, kiemelte, a párt központi bizottságának 8. ülése. Szükséges azonban, hogy a vezető gazdasági dolgozók a szak- szervezeti szervekkel együtt rendszeres gondot és figyelmet fordítsanak e brigádok tevékenységének fejlesztésére. Gazdaságunk számára fontos a feltalálók és az újítók mozgalma is. Aktivitásuk rendszeresen növekszik, számuk gyarapodik. Ezt a mozgalmat továbbra is sokoldalúan támogatjuk és kell is támogatnunk. Fejlődése számára meg kell teremteni a kedvező előfeltételeket és főleg arra kell törekednünk, hogy a nagyvállalatokban teljesen kiépítsék a műszaki, a gazdasági, a jogi és a további segítség megvalósítási bázisát. Az eddiginél jobban kell elterjesztenünk a tapasztalatokat. A kezdeményező tervezés lehetővé teszi a dolgozók kollektíváinak széles körű részvételét a terv előkészítésében, a tartalékok feltárásában és az igényesebb feladatok vállalásában. Ez a módszer fokozatosan megszokottá válik és szükséges, hogy a gazdálkodó szervezetek vezető dolgozói a legnagyobb figyelmet szenteljék neki. A szövetségi kormány elnöksége és az SZKT Titkársága közös tanácskozásán értékelték az eddigi tapasztalatokat. Megegyeztek abban, hogy a vezető gazdasági dolgozók a szakszervezeti szervekkel és szervezetekkel együtt a kezdeményező tervezést felhasználják a társadalmi szükségletek és prioritások biztosítására, következetesen megtartva a progresszívabb tervfeladatokat javasló vállalatok anyagi ösztönzésének feltételeit. A jövő évre kitűzött feladatok, célok és szándékok nagyon igényesek. Megkívánják az irányító dolgozók, a munkások, a szövetkezeti dolgozók, az értelmiség és minden dolgozó öntudatos elkötelezettségét. Minél nagyobbak a termelési feladatok és terveink - hangsúlyozta V. I. Lenin annál több embert kell bevonni e feladatok teljesítésébe. A 7. ötéves tervidőszak fő feladatainak teljesítése és az 1985 utáni időszakba való átmenet előkészítése A jövő esztendő tervfeladatainak teljesítése az alapvető előfeltétele annak, hogy sikeresen lépjünk a 7. ötéves tervidőszak utolsó évébe, amelyben eldől a CSKP XVI. kongresszusa gazdasági és szociális programjának, valamint a 7. ötéves tervnek a teljesítése. Ezzel kapcsolatban ismét emlékeztetni kell arra, hogy a feladatok jóval igényesebbek lesznek, mint az ötéves tervidőszak korábbi éveiben. Az 1985. évi terv előkészítésében a gazdaságirányítás minden szintjén feltétlenül a 7. ötéves terv szándékaiból és feladataiból kell kiindulni. Nagyobb időelőnnyel és következetesebben kell kidolgozni a gazdaságfejlesztés meggyorsításának intézkedéseit, főleg az iparban az építőiparban és a mező- gazdasági termelésben. A lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni a 7. ötéves terv feladataitól való eltéréseket a növénytermesztésben, a nem szocialista kivitelben, a bérek alakulásában és a társadalmi munkatermelékenység növelésében. Tekintettel arra, hogy a 7. ötéves terv feladatait mindenki ismeri, idejében hozzáfoghatunk az alapvető tárgyi feladatok és problémák konkretizálásához, hogy biztosítsuk az igényelt hatékonyságot és az 1985. évi terv előkészítésével kapcsolatos munkát ne odázzuk el egészen a jóváhagyott határidőig. A hosszú távú fejlődés szempontjából kulcsjelentósége van a beruházások tervének, valamint a tudomány és a technika fejlesztése tervének. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy az 1985. évi és az ezt követő beruházások, valamint a tudományos-műszaki fejlesztés orientációját a párt- és kormányszervek már a jövő év második negyedében kidolgozzák és megtárgyalják. A következő két évben nemcsak meg kell őriznünk és meg kell szilárdítanunk a gazdaságfejlesztés eddigi kedvező tendenciáját, hanem azokat fejlesztenünk is kell. (Folytatás a 8. oldalon)
