Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)
1983-11-25 / 279. szám, péntek
A CSKP KB Elnökségének beszámolója a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének 1984. évi állami tervéről Haladéktalanul érvényesítsük a tudomány és technika eredményeit A jövő évi terv igényes minőségi feladatai biztosításának, de a kővetkező évi feladatok teljesítésének is alapvető útja a központi bizottság 8. ülése határozatainak következetes megvalósítása. A tudomány és technika eredményeinek gyorsabb gyakorlati érvényesítéséről van szó. A tervelókészí- tés során ezért abból akövetel- ményból indultunk ki, hogy további konkrét lépéseket tegyünk ahhoz, hogy a tudomány és technika eredményeinek alkalmazása képezze az összes tervező és irányító munka alapvető tartalmát. A tudományos-műszaki fejlesztés végrehajtásának alapvető irányait képezik az állami célprogramok, melyek az energia-, nyersanyag- és anyagigényesség csökkentését és az egyes termelő ágazatokban a progresszív termékek, illetve szakágazatok gyorsabb fejlesztését hivatottak biztosítani. A jövő évben például az állami célprogramok értelmében a gépiparban csaknem 13 százalékkal növekszik a termelés, s a gépipari termelés részaránya az össztermelésben a terv szerint eléri a 8,2 százalékot, az elektronikai programok esetében pedig megközelíti az egyharmadot. A 7. ötéves terv szándékait néhány állami program vonatkozásában nem biztosítjuk teljes mértékben, ez főleg a tüzelőanyag energetikai komplexumra vonatkozik; a „Hidraulikus elemek és aggregátok“, az „Ipari robotok és manipulátorok“ programokról, valamint a „Biofaktorok és kiegészítőik“ és az „Antibiotikumok“ al- programokról van szó. A központi bizottság elnöksége és a szövetségi kormány foglalkozott a robotok és manipulátorok kihasználása fejlesztésére irányuló program teljesítésével, és intézkedéseket fogadtak el arra, hogy ösztönözzék a termelőket és a megrendelőket ezek komplexebb bevetésére, valamint a „Biofaktorok“ alprogram végrehajtásában tapasztalható fogyatékosságok felszámolására. Fokozott figyelmet kell fordítani a minisztériumok és a termelésigazdasági egységek részéről az állami műszaki fejlesztési terv végrehajtásából eredő eredmények termelésben való érvényesítésére. Eddig nem sikerült elérni a 7. ötéves tervben feltételezett szintet, az új kapacitások beindításában tapasztalható fogyatékosságok felszámolását. A műszakilag progresszív és az első osztályú termékek részaránya még mindig nem felel meg a termelés lehetőségeinek és a népgazdaság szükségleteinek. Ezért a kormány feladatul adta, hogy a gazdasági szervezetek a tervek lebontása során ezek termelésének lényegesebb növelésével számoljanak. Azzal a céllal, hogy megteremtsük a feltételeit a központi bizottság 8. ülése határozatainak idejében való végrehajtásához, jobb feltételeket biztosítunk a műszaki fejlesztési tervben a 7. ötéves tervben kitüzötteknél, növeljük a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint főleg a gépipari kutatási-fejlesztési bázis anyagi-műszaki és munkaeszközökkel való ellátását. A tudományos kutatási alap dolgozóinak száma 1983-hoz képest 4200-zal növekszik és meghaladja a 186 ezret. A tudomány és a technika fejlesztésére fordított nem beruházási eszközök volumene több mint 19 milliárd koronát tesz majd ki. A központilag irányított szervezetekben 1,3 milliárd korona értékű beruházásokkal számolunk, ebből az importált korszerű műszertechnika értéke 0,5 milliárd korona lesz. A tudományra és technikára fordított költségek a nemzeti jövedelem 4,2 százalékát képezik. Az állami terv kötelező feladataként megkezdjük a kísérleti üzemek és a prototípusgyártó műhelyek létesítését. A jövő évre 14 akció végrehajtásával számolunk, mintegy negyedmilliárd korona értékben. Mindez lehetővé teszi a termelést megelőző szakaszok erősítését a tudomány és technika eredményeinek gyorsabb gyakorlati érvényesítését, valamint az innovációs folyamatok végrehajtását. Joggal várjuk el, hogy a tudományban és a kutatásban dolgozók, a konstruktőrök, a fejlesztő- műhelyek dolgozói, a technikusok és a termelésszervezők nagyobb erőfeszítéssel hatékonyabban kihasználják a kedvezőbb feltételeket gazdaságunk intenzifikálá- sában. Javítsuk a beruházási folyamatot A népgazdaság további fejlesztése, a szerkezeti változások, az intenzifikálás, valamint a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek kihasználása szorosan összefügg a beruházások előkészítésével és végrehajtásával. A CSKP XVI. kongresszusának a beruházások lényegesebb javítására irányuló követelményei képezik az 1984-es évi beruházási koncepció alapját is. Az irányító szervek és a beruházási folyamat valamennyi résztvevőjének igyekezete a befejezetlen beruházások gyorsabb befejezésére kell, hogy irányuljon, továbbá" az új létesítmények üzembe helyezésére, a párhuzamosan megvalósított beruházások számának csökkentésére, a beruházások kivitelezési idejének lerövidítésére és az egész beruházási folyamat gazdaságosabbá tételére. A jövő évi tervben jelentős kapacitások teljesítményével számolunk, azokéval, melyeket az idén helyezünk üzembe. Ezek egyrészt hozzájárulnak az export növeléséhez és az import csökkentéséhez - főleg a Paskovi Cellulózgyárról, a vágsellyei (Šaľa) Duslo agrokémiai szereket gyártó részlegéről, a strážskéi Chemko ciklohexanónt gyártó részlegéről és továbbiakról van szó -, másrészt hozzájárulnak az anyagok szerkezetének és minőségének javításához, valamint a nagyobb energiamegtakarítások eléréséhez - például a Klement Gottwald Újkohó középfinom hengerműve, a Bohumíni Vasmű és Drótgyár kordacélgyártó részlege, a Tfine- ci Vasmű oxigénkonventeres acélműve stb. Főleg a gépipar és az elektrotechnika néhány korszerű szakágazatában bővítjük a kapacitásokat. Az idei tervteljesítési eredmények, főleg a nagyobb erőforrás- képzés lehetővé tette, hogy a beruházások szerkezetében jövőre korrekciókat hajtsunk végre. Növekszik a beruházások volumene a tüzelőanyag-energetikai alapban, amely az ipari beruházásoknak csaknem a 38 százalékát teszi ki. A 7. ötéves tervhez viszonyított növekedés mintegy 2,5 milliárd koronát tesz ki az energetikában, amit az indokol, hogy növekednek az épülőfélben levő atomerőmüvek költségvetési kiadásai főleg Jaslovské Bohunicében és Dukovanyban. Egymilliárd koronával növekednek a gépipari ágazatok gépparkjának korszerűsítésére és felújítására fordított eszközök. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági komplexumban is nagyobb hatékonyságot érjünk el, a 7. ötéves tervhez képest 4 milliárd koronával növeljük a beruházásokat. Gépek és berendezések szállításáról van szó, főleg az általános gépiparból és a saját termelésből, valamint olyan sajátos beruházásokról, mint a silógödrök építése, mezei utak, víztározók és gyümölcsösök létesítése. Az aszályos időjárás következtében szerzett tapasztalatok megkövetelik, hogy a beruházók és a kivitelezők tegyenek szükséges intézkedéseket a 7. ötéves tervben rögzített feladatok teljesítésére az öntözőberendezések építésének vonatkozásában, ebben ugyanis eddig jelentős a lemaradás. A komplex lakásépítés kívánatos erősítése, valamint a járulékos beruházások és a közműépítési feladatok kivitelezése érdekében és összefüggésben a megkezdett lakások nagyobb számával a 7. ötéves tervhez képest a komplex lakásépítési beruházások 1,3 milliárd koronával növekednek, s növekszik a kerületi nemzeti bizottságok 'célberuházása is azzal a szándékkal, hogy csökkentsék a befejezetlen beruházások számát. A beruházások összvolumene megközelíti a 150 milliárd koronát, s lényegében az idei év szintjén marad. Még 1,7 milliárd korona értékben áll rendelkezésünkre anyagi tartalék főleg a tudomány és technika eredményeinek gyorsabb érvényesítésére, a nagy hatékonyságú célgépek gyártására és a nagy teljesítményű gépek behozatalára. Azok a beruházási devizaeszközök, amelyek kizárólag az állami célprogramokra - az energia-, tüzelőanyag- és fémfelhasználási ésszerűsítési progratett részarány még mindig alacsony. A konkrét beruházásokról való döntéskor a vállalatoknál előtérbe kell helyezni a korszerűsítési akciókat, melyek hozzájárulnak a fizetési mérleg kiegyensúlyozottságához, a tüzelőanyagok, az energia, az anyagok és nyersanyagok jobb hasznosításához, a hiánycikkeknek számító termékek nagyobb mértékű gyártásához, a termelésben tapasztalható „fehér foltok“ felszámolásához. Az állami terv kötelező feladatainak keretében a jövő évben a fel- tételezések szerint összesen 104 kapacitást helyezünk üzembe, ebből 72 termelő és 32 nem termelő kapacitást. A legfontosabb termelő kapacitások közé tartozik a több mint 10 millió tonna barnaszén kitermelésére irányuló kapacitás, továbbá a 905 megawatt teljesítményű erómúvi, főleg atomerőmű- vi kapacitás, a berouni Král’ovo- dvoryi Vasmű hengersora stb. A feldolgozóiparban üzembe helyezik a nyomdaipari gépek gyártására szolgáló kapacitást, valamint a megmunkálógépeket gyártó kapacitásokat, a bratislavai gépkocsigyárban a gépkocsialkatrészek gyártására és a rožnovi, valamint a Valašské Meziŕíčí-i Teslában a színes tévéképernyők gyártására szolgáló kapacitásokat. Számolunk azzal, hogy a vékony papírok gyártására Hostin- nén üzembe helyezünk egy kapacitást, Paskovban a takarmányfehérjék, Hostivarban nyomdai festékek, Hnúšťán a műszaki gumi, Vágsellyén pedig a gumiipari adalékok gyártására szolgáló kapacitásokat helyezünk üzembe. E kapacitások népgazdasági fontossága megkövetel, hogy megvalósításuk váljék az összes munkakollektíva szervezett erőfeszítésének és aktív hozzáállásának tárgyává, s hogy a beruházásokban résztvevő szervezetek vezető dolgozói idejében foganatosítsanak intézkedéseket a kitűzött határidők megtartására. Egyúttal elő kell készíteni az 1985. évi beruházási programot is.. A jövő évi terv lebontásakor és az 1985. évi beruházási terv előkészítésekor az összes termelésigazdasági egységnek és vállalatnak ki kell értékelnie a javasolt akciókat, mégpedig a hatékonyság 8. ötéves tervidőszakra elfogadott kritériumai alapján. Annyi építkezést kezdtünk meg és úgy választjuk ki azokat, hogy a 7. ötéves terv szándékaival összhangban csökkentsük a befejezetlen beruházások számát és javítsuk a beruházási folyamatot. Növeljük a külgazdasági kapcsolatok ‘hatékonyságát mokra - irányulnak, nem használhatók fel más célokra. A tüzelőanyag- és energiatakarékossági állami célprogramok biztosítására 1,5 milliárd korona értékben új építkezések megkezdésével számolunk, főleg hulladékégetők, villanyerómúvekhez kapcsolódó fűtőművek, kis vízerőművek építésével, valamint a téglagyári kemencék rekonstrukciójával. A kétmillió korona értékig terjedő beruházások kategóriájában, valamint a költségvetésbe nem sorolt gépek és berendezések kategóriájában erre a programra több mint 1 milliárd koronát fordítunk. A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének, valamint a szövetségi kormány határozatával összhangban - mely a befejezetlen beruházások csökkentésére vonatkozik - a 7. ötéves tervben rögzített szándékokhoz viszonyítva csökkentettük az újonnan megkezdett építkezések számát, mégpedig csaknem 10 milliárd koronával megközelítőleg 46 milliárd koronára. Az olyan jelentős építkezések, mint például a mochovcei és a te- melini atomerőmű, a plzeňi atom- erőmüvi gépgyártási kapacitások, a traktorgyártási program építkezései, a kopidlnai cukorgyár rekonstrukciója, a biofaktorok gyártására szolgáló lupčai kapacitások építése stb. megköveteli, hogy a beruházók, tervezők és a kivitelezők meggyorsítsák a tervezési és kivitelezési előkészítést, melyet az adott határidőben nem biztosítottak. Ezekkel úgy kell végezni, hogy fokozatosan, legkésőbb azonban a jövő év második negyedében dönthessenek a beruházások kivitelezésének megkezdéséről. Az intenzifikálás meggyorsítása és a nagyobb hatékonyság elérése megköveteli a korszerűsítési és rekonstrukciós jellegű akciók részarányának növelését. Noha azzal, hogy megválogatjuk, mely építkezésekhez fogunk hozzá biztosítjuk az állóeszközök nagyobb jövedelmezőségét és a nagyobb munkatermelékenységét, az emlíA XVI. kongresszus a külgazdasági kapcsolatok fejlesztését, főleg a CSSZSZK aktívabb részvételét a nemzetközi munkamegosztásban, elsősorban a szocialista gazdasági integrációban, valamint a gazdaság exportképességének fokozását az alapvető népgazdasági prioritások egyikének minősítette. Nem vitás, hogy az ötéves tervidőszakban eddig a külgazdasági kapcsolatokban számos jó eredményt értünk el. Külkereskedelmünkben döntő mértékben részesedik gazdasági együttműködésünk és árucserénk a szocialista közösség országaival. A szocialista országokkal a forgalom a feltételezettnél gyorsabban növekszik, és megőriztük a kiegyensúlyozott, illetve az aktív fizetési mérleget. A hetedik ötéves tervidőszakhoz képest áruforgalmunkat a KGST-országokkal folyó árakban 16 milliárd koronával túlteljesítettük. Következő esztendőkben áruforgalmunk 9 százalékkal lesz nagyobb. Külgazdasági kapcsolataink tartóoszlopa gazdasági együttműködésünk és árucserénk a Szovjetunióval, amelynek gazdasági és társadalmi fejlődésünk szempontjából létfontossága van. A mostani ötéves tervidőszakban éves forgalmunk a Szovjetunióval 14 százalékkal növekszik és ebben az esztendőben eléri hozzávetőleg a 135 milliárd korona szintjét, arrtf kétharmada a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk értékének és 42 százaléka egész külkereskedelmi forgalmunknak. A Szovjetunióba irányuló export tervfeladatainak teljesítése az alapvető előfeltétele annak, hogy kielégítsük szükségleteinket a döntő fontosságú fűtőanyagokból, energiából és nyersanyagokból, s biztosítsuk a szükséges technikát. A céltudatos csehszlovák -szovjet gazdasági együttműködés minden vonatkozásban sikeresen és szüntelenül bővül. Ez fölég a termelés szakosítására, a kooperációra, valamint az ato- merómúvi és a vegyipari berendezéseknek, a szerszámgépeknek, a villamos motoroknak, a csapágyaknak, a számítótechnikának stb. gyártása vonatkozik. Gépipari szállítmányainkban a jövő esztendőben hozzávetőleg 40 százalékos hányadot érnek el a szakosított gyártmányok. Szükséges, hogy a szakosodásról és a kooperációról szóló szerződések az eddiginél jobban kifejezzék a szélesebb alapokon nyugvó integrált eljárás igényét, hogy megbirkózzunk a technológiai és a termelési innováció fokozódó igényeivel. A KGST-országok gazdasági integrációja folymatának jellemző vonásává válik nagyobb részvételünk a közös akciókban és programokban. Ezek közé tartozik a csehszlovák vállalatok részvétele a Szovjetunió néhány ipari ágazatának korszerűsítésében, továbbá a Krivoj Rog-i vasércfejtő és dúsító kombinát építésében, ami a KGST-országok további közös akciója lesz. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Berlinben nemrég megtartott 37. ülésszakán felmérték az elmúlt esztendő együttműködési eredményeit és a perspektív feladatokra vonatkozó új, fontos döntéseket hoztak. Szándékaink orientációja szempontjából alapvető jelentőségük lesz azoknak a dokumentumoknak, amelyeket a KGST-országok legmagasabb szintű gazdasági tanácskozása számára dolgoznak ki. Terveinkben számításba kell vennünk közösségünk stratégiai szándékait, keresnünk kell a legcélravezetőbb módját a CSSZSZK beilleszkedésének a nemzeti szocialista munkamegosztásba, s erre az eddiginél aktívabban kell törekedni. A tervek egyeztetése során nemcsak a kölcsönös szállításokat tisztázzuk, hanem fokozatosan egyeztetni fogjuk gazdaságpolitikánkat is, beleértve a beruházáspolitikának, a gazdaság szerkezeti átépítésének, az áraknak, a pénzellátásnak, a devizagazdálkodásnak stb. kérdéseit. E szándékok megvalósítása nagy hozzájárulást jelent majd gazdaságunk hosszú távú fejlődéséhez, és megkívánja, hogy a központi szervek koncepciózus megoldásokat dolgozzanak ki, a termelés, a külkereskedelem és a kutatás kezdeményező magatartást tanúsítson. Külkereskedelmi kapcsolataink a nem szocialista országokkal a CSKP XVI. kongresszusa irányvonalára épül, amely feladatul adta, hogy meg kell újítani külgazdasági kapcsolataink egyensúlyi helyzetét. Ezek a kapcsolatok továbbá kiindulnak a 7. ötéves terv koncepciójából, amely gazdaságunk exportképességének növelésére, a külfölddel való árucsere hatékonyságának fokozására ösztönöz. Az exportfeladatok ezért az ideieknél igényesebbek lesznek. (Folytatás a 7. oldalon) ÚJ SZÓ 6 1983. XI. 25.
