Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-25 / 279. szám, péntek

A CSKP KB Elnökségének beszámolója ÚJ szó 5 1983. XI. 25. a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének 1984. évi állami tervéről (Folytatás a 4. oldalról) építésének elhalasztását, a terve­zett mutatók meg nem tartását és azoknak a szerveknek és szerve­zeteknek az elnéző magatartását, amelyek engednek a tárcák, illetve a csoportérdekek nyomásának. A vezetőknek felelősségteljesen, komplexen kell megoldaniuk eze­ket a kérdéseket a döntések, a be­ruházások és az ellenőrzés során, az irányítás minden szintjén figye­lembe kell venni ezeket a szem­pontokat. Ezt a követelményt min­denütt teljesíteni kell. Hatékonyabb erőforrásképzést a termelésben Az ipari, az építőipari és a me­zőgazdasági termelésnek döntő szerepe van a nemzeti jövedelem erőforrásainak képzésében. Alap­vető feltétel, hogy ezt a képzést hatékony módszerekkel érjük el, olyanokkal, melyek megbízhatóan járulnak hozzá a társadalmi mun­ka költségeinek jelentős csökken­téséhez és az összes erőforrás nagyfokú hasznosításához. Azo- kéhoz, melyekkel népgazdasá­gunk rendelkezik. Valamennyien tudjuk, hogy ezek nem kis erőfor­rások, s hogy nem mindig haszno­síthatjuk hatékonyan. Népgazda­ságunk tartalékai és lehetőségei lényegesen nagyobbak, mint amelyekkel a tervekben is számol­hatunk. Az idei feladatok teljesíté­sében, illetve túlteljesítésében mutatkozó fejlődés számos terme- lési-gazdasági egységnél és vál­lalatnál bizonyítja ezeket a lehető­ségeket. Mozgósítani kell ezeket a tartalékokat, és be kell vonni a népgazdasági körforgásba. Éppen ezért az ipari termelés 2,9 százalékos tervezett növeke­dését nemcsak elérhetőnek, ha­nem túlteljesíthetőnek is tartjuk, főleg az exportra való termelés szempontjából. Lényegesen na­gyobb ütemet kell elérnia a feldol­gozó iparnak. A termelés stagná­lásával, illetve csökkenésével szá­molunk az anyag- és energiaigé­nyes ágazatokban és szakágaza­tokban, elsősorban a tüzelőanyag­iparban, a kohászatban, a kőolaj­finomításban és néhány építő­anyag-fajta gyártásában. Az ipari termelés növekménye főleg a kiviteli feladatok biztosítá­sára irányul, valamint a lakossági szükségletek jobb kielégítésére. Az ipar exportra irányuló termelé­se nagykereskedelmi árakban számítva több mint 5 százalékkal növekedik, és a belkereskedelem­be irányuló szállításai - kiskeres­kedelmi árakban - legalább 3 szá­zalékkal. Az export a fő tényezője a feldolgozó ipar ösztönzésének, s az export teremtheti meg a ter­melés fejlesztéséhez szükséges be­hozatali forrásokat. Éppen ezért sürgető, hogy valamennyi termelő az elsődleges feladatának tartsa a hatékony kivitel elérését, s hogy a kivitel számára teremtse meg a szükséges feltételeket és ehhez igazítsa termelését, termékeinek műszaki színvonalát, összhang­ban az igényes világpiac követel­ményeivel. A gyorsabb gazdasági növeke­dés mellett kisebb tüzelőanyag­energetikai erőforrásokkal számo­lunk a 7. ötéves tervben rögzített mutatókhoz viszonyítva; 2,2 millió tonna egyezményes fűtőanyaggal csökkentjük a fogyasztást, a nem­zeti jövedelem képzésének ener­giaigényességét pedig több mint 2 százalékkal. A terv ily módon az elért eredményekhez kapcsolódik, így például a hazai tüzelőanyag és energetikai források felhasználása az idén abszolút mértékben ki­sebb lesz, mint 1978-ban volt, bár ez részben a kedvező időjárásnak is köszönhető. Nehézségek nélkü­li a barnaszénnel való ellátás, en­nek kitermelése a múlt év október végéhez viszonyítva 3,8 millió ton- - nával növekedett. A télre bekészí­tett készletek nagysága az utóbbi évek viszonylatában az idén a leg­magasabb. A központi bizottság elnöksége és a szövetségi kor­mány rendszeresen foglalkozott a népgazdaság és a lakosság tü­zelőanyaggal, illetve energiával történő ellátásával. Nagyra érté­keljük a bányászok munkáját és a szénmedencékben elért ered­ményeket, főleg az észak-cseh­országi és a sokolovi szénmeden­cében elérteket. Ezekben aktívan reagáltak a CSKP KB 7. ülésének követelményére, melynek értel­mében teljesítették, illetve túltelje­sítették idei szénkitermelési fel­adataikat. A kedvezőbb helyzet azonban nem vezethet az erőfeszítés csök­kenéséhez a tüzelőanyagok és az energia gazdaságosabb és haté­konyabb kihasználásával kapcso­latban. Ez nem rövid távú feladat,, hanem folyamat, mellyel az összes hosszú távra szóló terve­inkben számolunk. A központi szerveknek és gazdasági szerve­zeteknek a lehető legnagyobb igyekezetet kell kifejteniük az ész­szerű tüzelőanyag- és energiafo­gyasztást célzó állami célprog­ramban kitűzött feladatok követke­zetes megvalósítására, a társa­dalmi ellenőrzés eredményeinek végrehajtására. Ez utóbbit kiter­jesztik az anyagmegtakarításokra, főleg a kőolaj és kőolajtermékek, illetve a cement megtakarítására is. Továbbra is számolunk azzal, hogy a dolgozók kezdeményezé­sének kibontakoztatása hozzájá­rul a tüzelőanyag- és energiameg­takarítások túlteljesítéséhez a X. szakszervezeti kongresszus hatá­rozatainak értelmében. A jövő évben 77 milliárd kilo- _wattóra villamos energiát terme­lünk. Az egész növekményt az atomerőművekben termeljük, ezek termelése azonban a 7. öt­éves tervben rögzített feladatokhoz viszonyítva 3 milliárd kilowattórá­val kevesebb lesz. Ezzel össze­függésben bírálóan rá kell mutatni, hogy az elfogadott intézkedések ellenére még a módosított határ­időket sem sikerül megtartanunk a Jaslovské Bohunice-i atomerő­mű 3., illetve a dukovanyi atom­erőmű 1. blokkja építésén. A tüze­lőanyag- és energetikai minisztéri­umnak az összes érintett minisz­tériummal együtt ebből a helyzet­ből le kell vonnia a megfelelő kö­vetkeztetéseket. A 7. ötéves tervidőszakra kitű­zött termelésszerkezeti változtatá­sokra irányuló szándékokkal, főleg a termelés energia- és anyagigé­nyessége csökkentésével össz­hangban 1984-ben és a tervidő­szak további éveiben is a kohá­szati termelés csökkenésével szá­molunk. Ezért a kohászati termé­kek szerkezete a minőség fejlesz­tésére irányul, valamint arra, hogy jobban igazodjon népgazdasá­gunk szükségleteihez és az im­portált nyersanyagok eredménye­sebb feldolgozásához. Gazdasági lehetőségeink keretében utaltunk ki eszközöket az új progresszív kohászati technológiák érvényesí­tésére. Az összes fémfelhasználó­nak a korlátozott erőforrásokból kell kiindulnia, és ezért következe­tesen biztosítania kell a fémfel­használás állami ésszerűsítési (programjában előirányzott mini­málisan 4,5-5 százalékos megta­karítás elérését. Tehát egyidejűleg oldjuk meg a tüzelőanyag-, az energia-, a vasérc-felhasználás csökkentésével, illetve az egyéb nyersanyagok és a beruházási eszközök felhasználásának csök­kentésével kapcsolatos felada­tokat. A gépiparnak és az elektrotech­nikának van a legnagyobb szere­pe a gazdaságfejlesztés ütemé­nek növelésében, a kivitel fokozá­sában, valamint a népgazdaság korszerű és nagy teljesítményű technikával való ellátásának kielé­gítésében. A hazai piac is egyre igényesebb a gépipari termékek­kel szemben, főleg a tartós fo­gyasztásra szánt cikkek vonatko­zásában. A gépipar és az elektrotechnika az ipari termelés növekedéséhez viszonyítva jelentősen növeli ter­melését: a gépipar 6,4 százalék­kal, az elektrotechnika pedig 10,5 százalékkal. A gépiparnak pótolhatatlan sze­repet kell betöltenie a kivitelben, amely nagykereskedelmi árakban számítva 8,1 százalékkal növek­szik. Ezek igényes feladatok, me­lyeket úgy teljesíthetünk, ha jobb lesz az együttműködés a külke­reskedelem és a termelés között, illetve, ha következetesebben old­juk meg a szállítói-megrendelői kapcsolatokban felmerülő fogya­tékosságokat, melyek gyakran szubjektív okokból csökkentik a ki­viteli aktivitást. A gépipar vezető gazdasági dolgozói számára is­meretes, milyen kemény a harc a világpiacon. Hogy ebben a harc­ban helytállhassunk, csökkenteni kell a költségeket, javítani a minő­séget és emelni a gépipari termé­kek műszaki színvonalát, jobb szervizről és pótalkatrész-ellátás­ról kell gondoskodni. A beruházások szempontjából elsőrendű fontosságúak az atom- erőművi szállítási feladatok, to­vábbá az olyan építkezésekre irá­nyuló szállítások, melyeket a jövő évben kell befejezni, illetve melyekre a nagy befejezetlenség a jellemző. Ehhez a kivitelezőknek mindenek­előtt szerelőkapacitások módosí­tásával kell. megteremteniük a fel­tételeket, illetve azzal, hogy meg­felelő lesz a dolgozók szakkép­zettség szerinti összetétele. Az elektrotechnikai ipar fontos feladata a népgazdaság elektroni- zálási folyamatának meggyorsítá­sa és az energiaigényesség csök­kentésére irányuló igyekezetek tá­mogatása abból a célból, hogy emelkedjen a gépipari termékek használati paramétereinek szín- vonala, s hogy jobb legyen a bel­kereskedelmi igények kielégítése. Ezek a döntő útjai a központi bi­zottság és a szövetségi kormány elektrotechnikai iparunk koncepci­ójával kapcsolatos határozatai tel­jesítésének. A könnyűipari termelés 2,1 szá­zalékos növelése elsősorban az importált és a hazai nyersanya­gok, illetve anyagok jobb haszno­sításától függ. A termelésnek és a külkereskedelemnek összhang­ban a távlati koncepcióval - igye­kezetét arra kell irányítania, hogy a külföldi piacokon stabilizálja köny- nyűipari termékei jelenlétét és bő­vítse az exportot. A belkereskedelembe irányuló szállítások volumenétől és minő­ségétől függ, miként teremtik meg a hiánycikkek felszámolásának, az áruválaszték bővítésének, a di­vatos és luxuscikkek növekvő ter­melésének - ez utóbbi főleg a konfekcióiparra, a szőnyeggyár­tásra, a porcelán- és üvegiparra vonatkozik - feltételeit. Olyan feladatokról van szó, melyek telje­sítésével közvetlenül hozzájáru­lunk a vásárlói igények jobb kielé­gítéséhez. A termelő vállalatoknak azért nagyobb felelősséget és gondoskodást kell tanúsítaniuk e feladatok teljesítésével össze­függésben. A vegyipari termelés 2,4 száza­lékkal növekszik, ezt a meglevő kapacitások intenzifikálásával és az ágazat szerkezeti változásaival érjük el. Elsősorban a speciális vegyipari termékek, főleg a tiszta vegyi anyagok, a biofaktorok, a poliméradalékok gyártása nö­vekszik, de növekszik a műanya­gok és a műgyanta gyártása is. Ezzel teljesítjük a 7. ötéves terv azon szándékait, melyek az ener­giaigényes vegyipari termékek részarányának fokozatos csök­kentését adják feladatul. Megte­remtjük a feltételeit a krakkoló- egység építésének, ez a kapacitás rhajd lehetővé teszi az alapnyers- anyaq jobb feldolgozását. A központi bizottság elnökségé­nek határozata értelmében a jövő évben is biztosítani kell a kőolaj­ipari termékek megtakarítását. A fafeldolgozó iparba jelentős eszközöket fektettünk azzal a cél­lal, hogy hatékonyabban kihasz­nálhassuk nyersanyagbázisunkat. Az elért eredményekkel nem lehe­tünk teljesen elégedettek, mert az új kapacitásokat nem használják ki kellően; például a žilinai cellu­lózgyárról, a štétíi Sepapról, a vra- novi Bukózáról és a žarnovicai furnérlemezgyárról van szó. Ideje, hogy az iparügyi minisztériumok a többi illetékes minisztériummal és szervezettel együtt energiku­san és haladéktalanul oldják meg ezeket a problémákat. A központi bizottság elnökségé­nek az építőiparral kapcsolatos Ál­lásfoglalása határozataiból eredő feladatok végrehajtásával növeke­dett az ágazat teljesítőképessége, noha ez bizonyos mértékig a ked­vező időjárásnak is köszönhető. Az építőipari termelés ütemének megtartásával számolunk. Fel kell számolni viszont a szerkezeti át­alakítások gyorsabb végrehajtásá­val összefüggő fogyatékosságo­kat, továbbá a szakipari munkák­ban fellelhető fogyatékosságokat, a komplex lakásépítési és a lakás- állomány javításával és karban­tartásával kapcsolatos problé­mákat. A közlekedés fő feladata a nép­gazdaság fuvarozási igényeinek ésszerűbb és hatékony bizto­sítása, továbbá a szállításigé­nyesség csökkenése. Sokkal ha­tékonyabban kell teljesíteni azokat az ésszerűsítési intézkedéseket, melyek a szállítókra vonatkoznak, beleértve a progresszív szállítási rendszerek fejlesztését is. Tovább kellcsökkenteniaszállításenergia- igényességét, főleg az üzem­anyag-megtakarítással. Ebben a vonatkozásban elismerést érde­melnek a Csehszlovák Autóközle­kedési Vállalat néhány üzemében elért eredmények. Hatékony intéz­kedések foganatosítására van szükség azonban ahhoz, hogy a teher- és a személyszállításban nyújtott szolgáltatások egyaránt megfeleljenek a felhasználók jo­gos követelményeinek. A távközlésben javítják a táv­összeköttetés és a postai szol­gáltatások műszaki bázisát, illetve a televíziós vételt. E téren is fel­adat a lakosságnak nyújtott szol­gáltatások tökéletesítése. A népgazdaságfejlesztés és a belkereskedelmi ellátás stabili­zálása szempontjából fontos fel­adatot tölt be a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A következő év­re a tervben a mezőgazdasági termelésnek lényegében a 7. öt­éves tervben kitűzött növekedési arányával számolunk. A CSKP XVI. kongresszusának határoza­taival összhangban elsősorban a szemesekből való önellátás el­éréséről van szó, továbbá arról, hogy az élelmiszertermelésben fo­kozzuk az önellátás mértékét, és hogy elérjük a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti össz­hangot, főleg a növénytermesztés gyorsabb fejlesztésével. Noha vannak pozitív eredmé­nyeink, az eddigi fejlődés nem felel meg teljesen a 7. ötéves tervben kitűzött igényes feladatok­nak. Az 1981-1983-as években a mezőgazdasági termelés volu­mene mintegy 4 milliárd koronával nagyobb a tervezettnél, miközben a növénytermesztés lemaradása kb. 2 milliárd korona értékű. A me­zőgazdasági termelés egyes ága­zataiban elért eredményeket - be­leszámítva az idei több mint 11 millió tonnás gabonatermést is - gýengíti a növénytermesztés •alacsony fokú stabilitása és az, hogy nem megfelelő a tartalékok képzése. Márpedig a növényter­mesztés stabilitása nélkül nem le­het folyamatosan és hatékonyan fejleszteni a mezőgazdasági ter­melést. Ezzel - érthetően - össze­függ az a követelmény is, hogy gyorsabban fel kell számolni a fel­dolgozó és tároló kapacitások te­rén tapasztalható aránytalansá- ^ gokat. A jövő évi terv - hasonlóan az ideihez - 11 millió tonna gabona termelésével, 15 millió tonna takarmány, 7,8 millió tonna cukor­répa 3,7 millió tonna burgonya és 290 ezer tonna repce termelésé­vel számol. A növénytermesztés e tervezett színvonalának elérésé­től függ az állattenyésztés terve­zett színvonalának elérése. Az állattenyésztés intenzitásá­nak elért színvonala megőrzését, továbbá a tömegtakarmányok kedvezőtlenebb szerkezetéből és a termelésükben a területenként nagyon is eltérő,eredményekből adódó problémák felszámolását célozza a szövetségi kormánynak az a határozata, hogy 200 ezer tonnával növelik a központi takar­mányalapokat. Az állattenyésztés további nö­velésének adottak mezőgazdasá­gunkban a feltételei. Ez persze csak a saját takarmányforrásokból történhet, a következetes, ésszerű takarmányfelhasználás alapján és a gazdasági állatok optimális állo­mányának megtartásával. Foko­zatosan meg kell teremteni a me­zőgazdasági üzemekben az állat- tenyésztés stabilizálásához szük­séges takarmánytartalékokat. Ez ugyancsak az egyik feltétele az élelmiszeripari feladatok teljesíté­sének és főleg annak, hogy javul­jon a mezőgazdaság külkereske­delemhez fűződő kapcsolata. Egész járások és kerületek, il­letve egyes mezőgazdasági ága­zatok tapasztalatai bizonyítják, hogy a tervben kitűzött feladatok megvalósíthatók. Egyes mező­gazdasági üzemek azonban nem használják ki az összes lehetősé­get, melyek még mindig jelentő­sek. Ez megköveteli, hogy növel­jék a termőföldről való gondosko­dást, csökkentsék a termelés egész folyamatában a vesztesé­geket, következetesen hajtsák végre a lemaradó mezőgazdasági vállalatoknál az intenzifikációs programokat, hatékonyabban használják ki a tudományos-mű­szaki ismereteket, valamint az élenjáró munkakollektívák haladó tapasztalatait. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány értékelte a mezőgazdasági irányítási rend­szere tökéletesítésének eredmé­nyeit, s ezek bizonyítják, hogy bár az intézkedések kedvezően befo­lyásolták az intenzitást és a haté­konyságot, számos kihasználatlan lehetőség van még következete­sebb és főleg komplexebb érvé­nyesítésükben. A mezőgazdasági termelés ha­tékonyságának növelése érdeké­ben kedvező beruházási feltétele­ket teremtünk, főleg a gépipari szállítások vonatkozásában. A 7. ötéves tervben rögzített szándé­kokon felüli beruházási eszközök­nek az intenzitás növelésére, a veszteségek csökkentésére, a minőség javítására, valamint a termelés innoválására kell irá­nyulniuk. Az élelmiszeriparban a termelóberendezések korszerű­sítése a cél. A szállító ágazatokon múlik, hogy a mezógazdasági-élelmi- szeripari komplexum irányító szer­veivel szorosan együttműködve az eddiginél jobban biztosítsák az in­tenzív fejlesztés szükségleteinek megfelelő szállításokat, azok komplex voltát és szükséges mi­nőségi színvonalát. Ez eddig saj­nos nincs mindig így. Ezzel függ össze annak a szükségessége is, hogy ésszerűbben osszuk el a mezőgazdaság fejlesztésére szánt eszközöket és hatékonyab­ban használjuk ki a terv által bizto­sított eszközöket ebben az ága­zatban. Az élelmiszeriparban - melynek a belkereskedelembe irányuló szállításai a terv értelmében 2,6 százalékkal növekednek - állandó feladat a lakosság élelmezési szükségleteinek folyamatos fede­zése. A termelőknek javítaniuk kell a termelés szerkezetét, s így biz­tosítani a fogyasztói kereslet vá­lasztékbeli jobb kielégítését. Ál­landó feladat, hogy az eddiginél jobban dolgozzák fel a nyersanya­gokat, s hogy a termelés szerke­zetét az ésszerű táplálkozás köve­telményeihez igazítsák. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents