Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-25 / 279. szám, péntek

A CSKP KB Elnökségének beszámolója a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének 1984. évi állami tervéről (Folytatás a 3. oldalról) házásokkal szemben támasztott igények nincsenek összhangban gazdaságunk reális lehetőségei­vel. Nem sikerül jelentősebben le­rövidíteni az építkezések idejét, megkésve adnak át egyes fontos kapacitásokat. Az eddig hozott in­tézkedések egyelőre nem ered­ményeztek lényeges javulást. A bérek és a mezőgazdasági pénzbevételek alakulása különö­sen ebben az évben nem felel meg a 7. ötéves terv előirányzatá­nak, annak ellenére, hogy ez rész­ben a tervfeladatok túlteljesítésé­nek következménye. A nagyobb pénzbevétel szükségessé teszi az árukínálat bővítését a piacon, ez viszont több árufélénél nem si­kerül. A tudományos-műszaki fejlesz­tés eredményeinek érvényesíté­sében elért eredmények és az innovációs folyamatok dinamikája nem felel meg gazdaságunk, a külföldi piac fejlődése követel­ményeinek. A helyzet javítását le­hetővé teszi a központi bizottság 8. ülése határozatainak követke­zetes megvalósítása, a tudomány, a technika gyakorlati alkalmazá­sának meggyorsítása. Több fogyatékosságnak szub­jektív oka van, így elsősorban az irányítás, a szervező munka és az ellenőrző tevékenység alacsony színvonala, az állami és tervfe­gyelem megszegése okozza. Az irányítás valamennyi szintjén, az összes termelési gazdasági egy­ségben, vállalatnál, üzemben és szervezetben elemezni kell a ku­darcok és fogyatékosságok okait. A gazdasági vezetőknek a párt és szakszervezeti szervek és szerve­zetek aktív részvételével intézke­déseket kell foganatosítaniuk a kedvezőtlen helyzet megváltoz­tatására. A dolgozók mozgósítá­sával együtt ez az alapvető felté­tele a lényegesen igényesebb fel­adatok teljesítésének a következő évben. A gazdasági előrehaladás további meggyorsításának koncepciója 1984-ben Elvtársak! Az 1984. évi állami terv javasla­ta mindenekelőtt a 7. ötéves terv teljesítésében eddig elért eredmé­nyekből, gazdaságunk belső tarta­lékai kiaknázásának lehetőségé­ből és azokból a feltételekből indul ki, amelyek előre megállapíthatók, amelyekről azt feltételezhetjük, hogy jövőre nálunk és világszerte hatást gyakorolnak majd. A terv tárgyi alapja és irányvonala a CSKP XVI. kongresszusán elfo­gadott, a gazdaság intenzifikálá- sára vonatkozó stratégiai irányvo­nal, az 1981-85. évi ötéves terv, amely ezáltal továbbra is a gazda­ság irányításának alapvető eszkö­ze marad. Ez a terv szavatolja további fejlődésünket, az idei év irányzatának megőrzését, a nép­gazdaság gyorsabb fejlesztését. A terv legfontosabb jellemvoná­sa az intenzifikálás nyomatékos érvényesítése, a nagyobb haté­konyság és a termelési erőforrá­sok hatékonyabb kihasználása. Erre felhasználják a tudományos- műszaki haladás eredményeit, a nagyobb tüzelőanyag, energia, fém valamint más nyersanyag- és alapanyag-megtakarításokat, a nemzetközi szocialista munka- megosztásban való nagyobb rész­vételt, a népgazdaság minden te­rületén a nagyobb gazdaságosság érvényesítését. Ennek alapján a források kialakításának gyor­sabb dinamikájával megszilárdít­juk gazdaságunk egyensúlyát a gazdaság legfontosabb terüle­tein. A párt központi bizottságának elnöksége és a CSSZSZK kormá­nyának elnöksége rendkívüli fi­gyelmet szentelt az 1984. évi gaz­dasági és szociális terv előkészí­tésének. Feladatul adták a tervbi­zottságoknak és az összes köz­ponti szervnek: az állami terv ja­vaslatát úgy dolgozzák ki, hogy az a gazdaság döntő szakaszain összhangban álljon a XVI. párt- kongresszus irányvonalával és tartsa tiszteletben a 7. ötéves terv feladatait. Szükség volt erre a döntésre, mivel a szervezetek, vállalatok és irányító szervek - né­hány esetben minisztériumok - ál­tal előterjesztett több tervjavaslat nem szavatolta volna a 7. ötéves terv feladatainak teljesítését, sem az életszínvonal megtartását és a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyát. Ezért szükséges lesz, hogy az állami terv lebontása időszakában az irányító dolgozók a párt- és szakszervezeti szervezetekkel együtt intézkedéseket foganato­sítsanak a jövő évi állami terv valamennyi feladatának teljesíté­sére. Az intenzifikálásra és hatékony­ságra irányuló terv koncepciója le­hetővé teszi, hogy a bruttó nemze­ti jövedelem gyorsabban növeked­jen, mint a társadalmi termék, fő­leg az ipari termelés, amely döntő mértékben részesül a társadalmi termék kialakításában. Ezt fejezi ki az is, hogy a termelési fogyasztás további 0,4 ponttal csökken. A 7. ötéves tervidőszakban elő­ször a bruttó nemzeti jövedelem növekedése eléri a 3 százalékot, ami a CSKP XVI. kongresszusa által előirányzott átlagos évi növe­kedés felső határa. A gyorsabb gazdasági növeke­dés a nagyobb hatékonysággal együtt megnyilvánul a társadalmi munkatermelékenység 2,6 száza­lékos növekedésében. Ez 86 szá­zalékra fedezi a nemzeti jövede­lem növekedését, ami lényegében több mint az előző években, de valamivel kevesebb, mint amit a kongresszus előirányzott. Ezt úgy kell elérnünk, hogy kihasznál­juk a tartalékokat a vállalatok és termelési-gazdasági egységek gazdasági terveinek kidolgozása során. A bruttó nemzeti jövedelem 15,7 milliárd koronával való növe­léséhez döntő mértékben járulnak hozzá a fejlődés minőségi ténye­zői. Ez az a legfontosabb terület, ahol küzdelem folyik majd az igé­nyes tervfeladatok eredményes megvalósításáért 1984-ben. A nemzeti jövedelem növekmé­nyének csaknem felét a külgazda­sági kapcsolatok egyensúlyának megteremtésére, a hitelek és ka­matok törlesztésére használjuk fel. Ezzel tovább javul devizahely­zetünk. A népgazdaság belső szükségletei számára előirányzott források 1,8 százalékkal lesznek nagyobbak, ez főleg a társadalmi és személyes fogyasztásra vonat­kozik, miközben a beruházások összege nem változik. A nemzet­közi helyzet megköveteli, hogy megfelelő mértékben növeljük a kiadásokat az ország védelmi képességének megerősítésére. A források kialakításában a leg­fontosabb szerepe az ipari terme­lésnek van. Növelésének alapja a hatékony strukturális változások, elsősorban pedig a termelés gyors növekedése lesz a gépipari terme­lés, az elektronika, a könnyű vegy­ipar kiválasztott ágazatainak álla­mi célprogramjai alapján, miköz­ben növelni kell a műszakilag tö­kéletesebb új termékek és a hazai nyersanyagokból készített fo­gyasztási cikkek részarányát. A gazdasági és szociális fejlő­dés, valamint az egységes cseh­szlovák gazdaság fontos kérdései megoldása érdekében a Cseh Szocialista Köztársaságban és a Szlovák Szocialista Köztársa­ságban is szem előtt tartjuk speci­fikus természeti és gazdasági fel­tételeik kihasználását, termelési­műszaki alapjuk és demográfiai fejlődésük kihasználását. Ezt cé­lozza a Szlovák Szocialista Köz­társaság gyorsabb dinamikája és ezáltal nagyobb részesedése a nemzeti jövedelem kialakításá­ban. Az összes lehetőség, tartalék és forrás kihasználása mindkét köztársaságban fontos feltétele a csehszlovák népgazdaság to­vábbi eredményes és arányos fej­lődésének. Az életszínvonal területén megvalósítjuk a XVI. kongresszuson kitűzött fő célt Elvtársak! A CSKP XVI. kongresszusán kitűzött célok megvalósítása érde­kében, a források kialakításában és az eredmények javításában elért feltételezett eredményekkel összhangban a személyes fo­gyasztás 1,5 százalékos növeke­désével számolunk, ami a 7. öt­éves terv előirányzatához viszo­nyítva 1 milliárd koronával több. A társadalmi fogyasztás 2,8 szá­zalékkal nő. (gy valósítjuk meg a CSKP XVI. kongresszusán kitű­zött fő cél - az életszínvonal és népünk szociális biztonságának megőrzését és további javítását a 7. ötéves tervidőszakban a gaz­daságban elért eredményektől függően. A személyes fogyasztás növe­kedésének fő forrása a lakosság pénzbevétele, amely 1,6 száza­lékkal nő és eléri a 400 milliárd koronát. A népgazdaságban az átlagbér több mint 2870 korona lehet. Feltételezhetően tovább nő­nek a reálbevételek és a reál­bérek. Az idei év tapasztalatai megkö­vetelik, hogy a béreszközöket ha­tékonyabban használjuk fel, job­ban ösztönözzük a jó minőségű munkára, a nagyobb teljesítmé­nyek elérésére, a társadalmi mun­katermelékenység növelésére. A gazdasági vezetőknek a szak- szervezetekkel együtt, a pártszer­vek és szervezetek támogatásával következetesen érvényesíteniük kell a javadalmazásban a differen­ciálást a valós munkaeredmények szerint és még erőteljesebben kell fellépniük az egyenlősdi, a hamis szolidaritás, valamint az ellen, hogy a bérpolitikában „szociális“ szempontokat érvényesítenek. Nem fizethetünk a rosszul elvég­zett munkáért, előnyben kell ré­szesíteni azokat a dolgozókat és munkakollektívákat, amelyek tar­tósan átlagon felüli eredményeket érnek el és munkájuk színvonala­sabb. Csakis ez a szemlélet áll teljes összhangban a javadalmazás szocialista alapelveivel, a szocia­lista erkölccsel, csakis ez felel meg a társadalom érdekeinek. Mindenkinek meg kell értenie, hogy társadalmunkban az élet- színvonal csakis munkánktól és eredményeinktől függ. Olyan ország vagyunk, ahol re­álisan szavatoljuk az emberek egyik alapvető jogát, a munkához való jogot. A szocializmusban ezt természetesnek tekintjük. Észre kell azonban vennünk, hogy a munkakerülők, a rossz munka­erkölcsű egyének visszaélnek ez­zel a vívmánnyal. Teljes mértékben támogatnunk kell a Szakszervezetek Központi Tanácsának arra irányuló törekvé­sét, hogy a munkakollektívák ke­ressék a munkaidő jobb kihaszná­lásának módját, lépjenek fel a fo­gyatékosságok ellen és tovább terjesszék a munka és a javadal­mazás brigádformáit. Ez fontos módja a munkaterme­lékenység növekedésének, ami döntő országunk gazdaságának megsokszorozása és az életszín­vonal szavatolása szempontjából. Csakis a munkatermelékenység növelése és a munkaerő-megtaka­rítás alapján növelhetjük a bére­ket. A termelési-gazdasági egysé­gek és a vállalatok többnyire nem használják ki ezeket a lehetősége­ket a bérek differenciált és gyor­sabb növelésére. Az állampolgárok szükségletei­nek jobb kielégítése érdekében jövőre a kiskereskedelmi forgalom 1,9 százalékkal nő, ami nagyobb arányú növekedés, mint a pénz­bevétel esetében. A hazai piacon a kínálat gazdagításához hozzájá­rul az ipari termékek szállításának növelése, főleg a gépipari termé­keké, így a személyautóké 27 szá­zalékkal, a színes televízióké 64 százalékkal, a mélyhűtőké 33 szá­zalékkal nő. Több kiváló minőségű áru kerül a piacra. A hazai piacon a kínálat javítá­sa szempontjából fontos a fo­gyasztási cikkek termelése‘azok­ban a szervezetekben, amelyek eddig ilyen árut nem készítettek. Az ilyen szervezetek termelésé­nek 1 százalékát képezik majd a fogyasztási cikkek. Ezt a felada­tot következetesen egybe kell hangolni, a termelési-gazdasági egységeknek hatékonyabban együtt kell működniük a belkeres­kedelemmel. Ezen a téren ki kell emelni az általános gépipari és elektrotechnikai vállalatok erőfe­szítéseit. Az élelmiszeripari cikkekkel kapcsolatban tovább javítjuk és bővítjük a piacon a választékot. Ezért a termelésnek több biológiai szempontból értékesebb élelmi­szert, főleg tejterméket, zöldséget és gyümölcsöt kell termelnie. 4,3 százalékkal több tejet és tejtermé­ket, 2,9 százalékkal több sajtot és 3,2 százalékkal több tojást kell az üzletekben értékesíteni. A hús- és hústermékek mennyisége a mai szinten marad. A számítások sze­rint azonban tovább nő a kister­melők által előállított alapvető élel­miszerek fogyasztása és ezekből több kerül a piacra. A termelésre és kereskedelemre politikai fele­lősség hárul a lakosság szükség­leteinek kielégítésével kapcsola­tos feladatok következetes teljesí­téséért. Fokozatosan meg kell szüntetni a mai helyzetet, amikor a fogyasztó egyes árufajtákat in­kább csak keres, mint vásárol. El kell ismernünk, hogy objektív okokból - a kereslet váratlan meg­változása, a kapacitások átmeneti hiánya, a behozatali lehetőségek miatt - nehézségek keletkezhet­nek, de nem tűrhetjük meg azokat a nehézségeket, amelyeket a ter­melés és a kereskedelem rugal­matlansága, az irányítás fogyaté­kosságai, a kereslet helytelen fel­mérése és más szubjektív okok okoznak. Határozottabb javulást kell elér­ni a lakossági szolgáltatásokban. Néhány részeredmény ellenére a helyi gazdálkodási vállalatoknál és az ipari szövetkezetekben még mindig sok a fogyatékosság. A nemzeti bizottságoknak a köz­ponti bizottság 6. ülése határoza­taival és a kormány határozataival összhangban állandó figyelmet kell fordítaniuk a szolgáltatásokra és jobban kielégíteni az állampol­gárok szükségleteit. Hatékonyab­ban kell megszervezniük az gész szolgáltató rendszert, legyen szó az általuk irányított vállalatokról, a szövetkezetekről, vagy pedig a kiegészítő formákról, ilyenek a nemzeti bizottságok kisüzemei, az állampolgárok engedélyezett szolgáltató tevékenysége. Az életszínvonal fontos része a lakosság szükségleteinek kielé­gítése a társadaimi forrásokból. Ezekből a forrásokból fedezzük az oktatásügy, az egészségügy, a kultúra, a testnevelés az egész szociális ellátás fejlesztését. Ezek a források jelentősen befolyásol­ják a szakképzettséget, az életfel­tételeket és közvetve hatnak a népgazdaság fejlődésére. Az el­múlt napokban újabb tanújelét ta­pasztaltuk annak, hogyan törődik kommunista pártunk és államunk népünk kulturális örökségével - átadták Prágában a Nemzeti Színház felújított épületét és az Új Színpadot a színház 100 évfor­dulója alkalmából. Kulturális téren további jelentős akciók valósulnak meg. A lakosság társadalmi fogyasz­tása nagyobb lesz, mint azt a 7. ötéves terv eredetileg előirányoz­ta. Egy főre számítva a társadalmi fogyasztás 10,8 ezer korona lesz, ami csaknem 2000 koronával több, mint 1980-ban. Az oktatásügyben kialakulnak a feltételek az oktatási-, nevelési rendszer fokozatos átépítéséhez, a fiatal szakemberek szakképzett­sége és műveltsége színvonalá­nak emeléséhez, összhangot kell teremteni a szakemberek és a szakmunkások képzése, vala­mint a népgazdaság szükségletei között, figyelembe kell venni a végrehajtott strukturális változá­sokat és főleg azokat a szükségle­teket, amelyek az intenzív fejlesz­tésre való áttéréssel kapcsola­tosak. Tovább bővül és javul a lakos­ság egészségügyi ellátása, főleg azáltal, hogy az egészségügyi lé­tesítményekben nő az orvosok és az ápolók száma és javul az anya­gi ellátottság. Az oktatásügyben és az egészségügyben 9000-rel nő a dolgozók száma, ami lehető­vé teszi a feladatok és kötelessé­gek jobb teljesítését. 1980-hoz vi­szonyítva a két ágazatban a dol­gozók száma 45-ezerrel lesz több. Ez 30 százalékkal nagyobb növe­kedés, mint amilyent a 7. ötéves terv előirányzott. Az illetékes szerveknek és ve­zetőknek szavatolniuk kell, hogy a társadalmi forrásokból a nem termelési szférára fordított jelen­tős eszközöket a lehető leghaté­konyabban, maximális gazdasá­gossággal használják fel. Jövőre 90 000 lakás felépítését tervezzük, ez mintegy 300 000 la­kos lakáshelyzetét javítja majd. Továbbra is támogatjuk az egyéni lakásépítést. Határozottabb fordu­latot kell elérni a lakóházak re­konstrukciójában, korszerűsítésé­ben és karbantartásában. A lakás­építés előkészítésével nem lehe­tünk elégedettek és ennek követ­keztében az átadott lakások szá­ma alacsonyabb, mint amint azt a 7. ötéves terv feltételezte. Ezért jövőre 7500 lakással többet kez­dünk el építeni, azzal a céllal, hogy ezeket 1985-ben át is adjuk. Következetesebben kell érvénye­síteni azt az alapelvet, amelyre a központi bizottság elnöksége nagy súlyt helyez, hogy a befeje­zett lakásokkal együtt adják át a járulékos létesítményeket és mindazt, ami megteremti a feltéte­leket a lakók elégedettségéhez, mivel az ezen a területen felmerült fogyatékosságokat az állampolgá­rok gyakran jogosan bírálják. A 7. ötéves terv előirányzatához viszonyítva növeljük a komplex la­kásépítés számára elvégzendő építőipari munkák volumenét. Figyelembe véve e feladat társadalmi jelentőségét, megkö­veteljük, hogy az építés vala­mennyi részvevője - a beruházók, a tervezők, a kivitelezők - haté­kony intézkedéseket hozzanak a feladatok idejében való és jó elvégzésére. Az életszínvonal elválaszthatat­lan részének tekintjük a környe­zetvédelmet. A beruházásokból csaknem 2 milliárd koronát szá­nunk ezekre a célokra, és további összegeket az ökológiai helyzet javítására a legszennyezettebb te­rületeken, főleg a Krušné hory vi­dékén, Ostrava környékén, Prágá­ban, Bratislavában és a Felső Nyitra mentén. Tušimiceben 700 millió korona beruházással meg­kezdjük a kénelszívó egység épí­tését, Vŕéšová na Sokolovsku-ban gázelszívó berendezést építünk. Liptovský Mikulášban közös víz­derítőt. Nyomatékosan hangsúlyoz­nunk kell, nem tűrhetjük meg a környezetvédelmi létesítmények (Folytatás az 5. oldalon) újsziL 4 1983. XI. 25.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents