Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-25 / 279. szám, péntek

A CSKP KB Elnökségének beszámolója 0.TSZÚ 3 1983. XI. 25. a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének 1984. évi állami tervéről A CSKP Központi Bizottságának 9. ülésén előterjesztette Svätopluk Potáč elvtárs Elvtársak! A Központi Bizottság elnöksé­gének megbízásából előterjesz­tem a gazdasági és a szociális fejlesztés 1984. évi végrehajtási tervének javaslatát, amelyet a CSKP KB Elnöksége és a szö­vetségi kormány az elmúlt napok­ban megvitatott. A jövő évben megkezdjük a XVI. pártkongresszuson elfoga­dott határozatok és a hetedik öt­éves tervben kitűzött feladatok megvalósításának negyedik, utol­só előtti évét. Az előttünk álló feladatok, tekintettel a megválto­zott belső és a rosszabbra fordult külső gazdasági és nemzetközi politikai feltételekre, valamint a nemzetközi helyzet bizonytalan­ságára, nagyon igényesek, de re­álisak. Teljesítésük összpontosí­tott erőfeszítéseket követel meg a párttól, az állami gazdasági szervektől, a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalomtól, a Nem­zeti Front többi szervezetétől és minden dolgozótól. Vasil' Bil’ak elvtárs körvonalaz­ta a jelenlegi nemzetközi politikai helyzet nagy komolyságát és bo­nyolultságát. Tudatosítjuk, hogy ez közvetlenül összefügg az or­szágunk gazdasági és szociális fejlesztési feladatainak megvaló­sításában követett célokkal. Annál nagyobb nyomatékkai kerül elő­térbe az intenzifikálás meggyorsí­tásának, a hatékonyság növelésé­nek, a minőség javításának, az irányítás tökéletesítésének, a fele­lősség és a fegyelem erősítésé­nek követelménye minden terüle­ten. Egyidejűleg tovább kell mélyí­teni a szocialista gazdasági integ­rációt a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Az igényes feltételek között általában kedvező eredményeket érünk el A központi bizottság ülésén foglalkoztunk azzal, hogyan sike­rült megvalósítani a CSKP XVI. kongresszusának irányvonalát, a gazdaság valamennyi alapvető területén. Áttekintettük a külső és a belső feltételek és néhány telje­sen új tényező lényeges megvál­tozásának következményeit, ame­lyekre a gazdaságpolitikában aktí­van reagálni kellett, esetleg meg kellett változtatni céljainkat. Ezért a hetedik ötéves tervben a CSKP XVI. kongresszusának feladataihoz képest a gazdaság fejlesztése terén kisebb dinamikát tűztünk ki, mégpedig arra töreked­ve, hogy megteremtsük a gazda­sági egyensúlyt, visszafizessük adósságaink egy részét konverti­bilis valutában és csökkentsük a felhalmozás részarányát az elő­állított nemzeti jövedelmen, első­sorban a beruházások terjedel­mén belül. E feltételek között is a terv azt az alapvető célt követte, hogy megtartsuk és javítsuk a la­kosság elért magas életszínvona­lát és szociális biztonságát. A gazdasági növekedésnek és az erőforrások képzésének alapja az 1981/85-ös időszakban a ren­delkezésre álló alapanyag- és nyersanyagmennyiség stagnálása mellett az intenzifikálás, a haté­konyság növelése és a munka minőségének javítása lett. Ezt a koncepciót alapjában véve meg­valósítjuk, s a gazdaság egyes területein a hetedik ötéves tervben kitűzött feladatokhoz képest jobb eredményeket érünk el. 1982-ben sikeresen megvalósí­tottuk a rendelkezésre álló nemes fűtőanyagmennyiség egyszeri csökkentését. Tíz év óta először csökkent az adósság konvertibilis valutában, mégpedig a kiviteli fel­tételek további romlása és annak ellenére, hogy egyes tőkés orszá­gok diszkriminációs lépéseket tet­tek. Fenntartottuk fizetési kapcso­lataink egyensúlyát a szocialista országokkal folytatott kereskede­lemben. A növénytermesztési tervek tel­jesítésében keletkezett lemaradás következményeit a további ki­egyensúlyozott fejlődés érdekében gazdasági intézkedésekkel oldot­tuk meg, amelyeket a rendelke­zésre álló takarmánytartalékoknak megfelelően főként a hús termelé­se és fogyasztása területén hoz­tunk. Egyidejűleg, hogy csökkent­sük ennek befolyását, a lakosság egyes csoportjaira, számos szoci­ális és bérintézkedést is hoztunk, bár az ármódosítások átmenetileg a személyi fogyasztás reálszintjé­re hatottak. Mindezen bonyolult és minded­dig megoldatlan feladat valóra vál­tása megteremtette a kellő feltéte­leket ahhoz, hogy egyes problé­mák és fogyatékosságok ellenére 1983-ban tervszerűen megkezd­jük a népgazdaságfejlesztés dina­mikájának meggyorsítását lénye­gesen igényesebb feltételek kö­zött. A CSKP Központi Bizottságá­nak Elnöksége, a Szövetségi Gyű­lés, a szövetségi, a cseh és a szlo­vák kormány rendszeresen nagy gondot fordítottak a gazdasági és a szociális fejlesztés tervfeladatai­nak teljesítésére. Az egészében véve kedvező eredmények szilár­dításához és bővítéséhez a gaz­daságfejlesztés és az idei terv tel­jesítése terén, továbbá a komoly problémák megoldására és a ne­gatív jelenségek gyengítésére tett erőfeszítések növeléséhez, a fo­gyatékosságok megszüntetésé­hez jelentősen hozzájárult az a határozat, amelyet a CSKP KB Elnöksége augusztus 19-én a népgazdasági fejlődés fő irány­zatairól és az első félévi állami terv teljesítéséről fogadott el. Ezt köve­tően országos aktívaértekezletet tartottak, amelyen Štrougal elvtárs mondott beszédet. Ezt az aktíva­értekezletet ágazati tanácskozá­sok követték a CSKP KB Elnöksé­ge tagjainak és póttagjainak, vala­mint a KB titkárainak részvételé­vel. Ezeken a tanácskozásokon konkrétan megvitatták a határoza­tokat, s az ágazatokban elért eredmények alapján elfogadott in­tézkedéseket. A párt-, a szakszer­vezeti, valamint a SZISZ szervek és szervezetek a kerületekben és a járásokban felelóssen megtár­gyalták a CSKP KB Elnökségének határozatát, s végrehajtására konkrét intézkedéseket tettek. Ezek megvalósítása az egész párt aktivitásával együtt - amelyet már az év eleje óta ösztönzött az évzáró taggyűlések és a pártkon­ferenciák tanácskozása és szá­mos határozata -, továbbá a mun­kásság, a szövetkezeti paraszt­ság, a műszaki és a többi dolgozó kezdeményezésével, a szocialista munkaverseny, az újító és a felta­láló mozgalom fejlődésével együtt - amelyek hasznát nagyra értékel­jük - jelentősen hozzájárultak az idei esztendő pozitív eredményei­hez. Ugyancsak kedvező hatása van az irányítás színvonala emel­kedésének és a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tö­kéletesítő intézkedések végrehaj­tásának. A feladatok teljesítése szempontjából nagyon fontos a Szovjetunió és a többi szocialis­ta országgal kifejtett szoros tudo­mányos-műszaki együttműködés. A tíz hónap eredményei alapján azzal számolunk, hogy az idén számos területen a tervezettnél jobb eredményeket érünk el. Min­denekelőtt a nemzeti jövedelem, amely összességében kifejezi a felhasznált társadalmi munka hatékonyságát, mintegy 2,2 szá­zalékkal emelkedik, az ipari ter­melés minimálisan 2,6 százalék­kal, az építőipari termelés pedig 1,4 százalékkal, nő a mezőgazda­sági termelés is, az állattenyész­tés tervét túlteljesítik, míg a nö­vénytermesztési terv teljesítésé­ben lemaradás lesz. Az -általában pozitívnak értékel­hető fejlődéshez hozzájárul, hogy a vállalatok és a termelési gazda­sági egységek túlnyomó többsége tervfeladatait teljesíti, sőt túltelje­síti. Ezt értékelnünk kell. Egyes vállalatok azonban egyenlőtlenül teljesítik feladataikat, termelésük struktúrája nem kielégítő vagy pe­dig nem is teljesítik feladataikat. Ezeknél a vállalatoknál és terme­lési gazdasági egységeknél ki kell aknázni a tartalékokat a tervfel­adatok teljesítésére. A végtermékek mennyiségének növelése lehetővé tette, hogy túl­teljesítsük a kivitelt a szocialista országokba, lényegében kiegyen­súlyozott pénzügyi mérleget ér­jünk el, és több árut juttassunk a hazai piacra. A nem szocialista országok viszonylatában is aktív a kereskedelmi mérlegünk, de egyelőre a kivitel értékét nem tel­jesítjük. Túlteljesítjük a beruházá­sokat, főleg a mezőgazdaság, ben és a saját termelési érték teljesítésében elért jó eredményt, főleg azokban az esetekben, ami­kor ez kívánatos és a források szempontjából lehetséges. Elvár­juk, hogy az irányító dolgozók, a párt- és szakszervezeti szervek és szervezetek hozzájárulnak az igényesség légkörének megte­remtéséhez, a pozitív irányzatok elmélyítéséhez és elősegítik a terv teljesítését azoknál a vállalatoknál és termelési gazdasági egységek­nél, amelyek nem birkóznak meg feladataikkal. Elvtársak! Rövidesen befejeződik a 7. öt­éves tervidőszak harmadik éve. Az idei eredmények befolyásolják a legnagyobb mértékben a három év feladatainak teljesítését, a gaz­daság fejlődését. Az egyre bonyo­lultabb és nehezebb feltételek el­lenére eredményeink lényegében megfelelnek elképzeléseinknek és céljainknak. Az eddigi fejlődés teljes mérték­ben megerősítette a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott gazda­sági és szociális program helyes­ségét és az ötéves terv által kitű­zött népgazdasági koncepció reá­a nukleáris erőművek és a távköz­lés területén. A hatékonyság és gazdaságos­ság növelésére gyakorolt állandó gazdasági nyomás, az anyagi ösztönzés, a dolgozók kezdemé­nyezésének fejlesztése, a terme­lés költségeinek csökkentését eredményezte, főleg a tüzelő­anyag, energia, üzemanyag és fé­mek megtakarítása illetve felhasz­nálásuk racionalizálása, részben pedig a fogyasztás limitálása útján. Ez megnyilvánult az irányító dolgozók, a munkakollektívák és a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom erőfeszítésével a rentabili­tás növekedésében, lehetővé tette a tervezettnél nagyobb nyereség elérését és a saját termelési érték növelését. Ezek a megtakarítások, a strukturális változások, valamint a termelés hatékonyságára gya­korolt nyomás azt eredményezi, hogy 0,3 ponttal csökken a terme­lési fogyasztás részaránya a tár­sadalmi termékben, ami megfelel a 7. ötéves terv célkitűzéseinek. Az idei gazdaságpolitika konk­retizálásával összhangban növe­kedik a reálbér és főleg a lakosság reálbevétele 2,4 százalékkal, a személyes fogyasztás 1,9 szá­zalékkal, és a társadalmi fogyasz­tás 3,4 százalékkal. Az idén job­ban van ellátva a piac élelmiszer­rel és számos, a lakosság által keresett ipari cikkből is több kerül a piacra. Javulás tapasztalható néhány lakossági szolgáltatással kapcsolatban is. Sok fogyatékos­ság merül még fel a hazai piac áruellátásában, az áru minőségé­ben, választékában és csomago­lásában, valamint a kereskedelem munkájában is; ezek fölöslegesen nehezítik az állampolgárok vásár­lását. A jó eredmények megtartása ebben az évben megköveteli, hogy az év végéig folytassuk erő­feszítéseinket. Meg kell őriznünk a termelés tervezett mennyiségé­lis voltát. Egyúttal azt is bizonyítja, hogy gazdaságunknak nagy, kiak­názható tartalékai vannak, ezeket kihasználhatjuk és ki is tudjuk használni, meg tudjuk" oldani a gazdaság intenzív fejlesztésé­nek útjára való fokozatos áttérés­sel kapcsolatos igényes feladato­kat. Ez ígéretes tény további fejlő­désünk szempontjából a gazda­ság hatékonyabb struktúrájának megvalósítása szempontjából. Egyúttal felhívást jelent az irányító dolgozókhoz, a párt- és szakszer­vezeti szervekhez és szervezetek­hez, hogy az összes dolgozót nyerjék meg e törekvés támogatá­sára. Az eddigi gazdasági fejlődés legfontosabb eredménye az, hogy a 7. ötéves terv koncepciójának megfelelően sikerült teljesíteni az évi terveket, szavatoltuk a nép­gazdaság alapjában véve folya­matos, kiegyensúlyozott fejlődését és a tovább romló gazdasági felté­telek ellenére nem kellett módosí­tanunk az ötéves tervet. Bebizo­nyosodott annak helyessége, hogy előnyben részesítjük a belső és külső egýensúlyt a fejlődés di­namikájával szemben. A gazdasági egyensúlyt és a gazdasági fejlődés dinamikáját lényegesen nehezebb feltételek között szilárdítottuk meg. Ennek során azonban a népgazdaság minden területén jelentős tartalé­kaink is vannak. Jobb és hatéko­nyabb irányító és szervező munka esetében eredményeink még job­bak lehetnének. Három év alatt a nemzeti jöve­delem kb. 3,5 százalékkal növeke­dett, az ipari termelés az energia- és nyersanyagigényes ágazatok stagnálása ellenére 6,8 százalék­kal nő. A strukturális változások végrehajtásával az elektrotechni­kai iparban a termelés több mint 22 százalékkal növekszik, az általános gépiparban csaknem 13 százalékkal és a gyógyszeriparban több mint 10 százalékkal. Hasonlóan nő a termelés a fafeldolgozó iparban is. A növénytermelés a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva évi át­lagban 6,7 százalékkal, az állatte­nyésztés 3,3 százalékkal. A beru­házások korlátozása miatt az épí­tőipari termelés 4,8 százalékkal lemarad az 1980. évi szint mögött. Ebben az időszakban az anyagi termelés fejlesztésében és a gaz­daság intenzifikálásában néhány figyelemre méltó eredmény szüle­tett. Csökkent a gazdaság fejlesz­tésének anyag-, energetikai-, nyersanyag-, és szállítási igé­nyessége, főleg az ipari és építő­ipari termelésben. Az általános költségek relatív csökkenése mintegy 14 milliárd koronát jelent. Az anyagi költségek aránya a tel­jesítményekhez viszonyítva 3,4 százalékkal lesz alacsonyabb. Mintegy 4,3 százalékkal csökken a saját termelési érték bérigényes­sége. A termelési-gazdasági egy­ségek és a vállalatok gazdasági tevékenységének ezek a fontos tényezői lehetővé teszik a nagyobb rentabilitás, a tervezettnél nagyobb nyereség elérését, a munkaterme­lékenység növelését a saját terme­lési érték alapján, amely három év alatt 11 százalékkal nőtt. A termelés növekedése és a népgazdaságban elért nagyobb hatékonyság alapján a személyes fogyasztás az 1982. évi csökke­nés után az idén lényegében az ötéves tervidőszak elejének szint­jén marad, míg az anyagi-társa­dalmi fogyasztás csaknem 10 szá­zalékkal nő és a 7. ötéves tervhez viszonyítva lényegesen nagyobb lesz. A társadalmi fogyasztás gyorsabban növekszik, mint a nemzeti jövedelem, ami tükrözi társadalmunk gondoskodását az emberek szükségleteinek kielé­gítéséről, a dolgozók szociális biz­tonságának szavatolását, a gaz­dasági fejlődés nehezebb feltéte­lei között is. A külgazdasági kapcsolatok egyensúlyának felújításával és az általános életszínvonal szavatolá­sával összefüggésben a társadal­mi fogyasztás gyorsabb növeke­dése mellett csökken az akkumu­láció, melynek részaránya a fel­használt nemzeti jövedelemben kb. 3,8 ponttal csökken 1980-hoz viszonyítva. Joggal állapíthajuk meg, hogy túlsúlyban vannak a pozitív irány­zatok és a tervezettnél jobb ered­mények. Fő figyelmünket azonban a negatív jelenségek és a terv teljesítésében a lemaradások ki­küszöbölésére kell irányítanunk, mivel ezek a jelenségek gyengítik közös munkánk eredményeit. A termelés felhasználásának ter­vezett irányvonalát megbontja az, hogy egyes vállalatok és termelé­si-gazdasági egységek, főleg a gépiparban, a könnyűiparban és a fafeldolgozó iparban nem teljesí­tik kivitelük tervét a nem szocialis­ta országokba, főleg amiatt, mert nem érik el a tervezett kiviteli ára­kat és a külföldi piacokon nehe­zebbé váltak az értékesítés felté­telei. Általában a kivitelben nem érünk el olyan hatékonyságot, amely fedezni tudná a behozatal növekvő árait, főleg a tüzelőanya­gokét és nyersanyagokét. Ez kor­látozza a létrehozott nemzeti jöve­delem felhasználásának lehetősé­geit a gazdaság belső szükségle­teire és további fejlesztésére. Továbbra is súlyos problémák merülnek fel a szállítói-megren­delői kapcsolatokban, ezek tükrö­ződnek a megrendelő vállalatok termelésében, a termelés ütemé­ben és a népgazdaság fejleszté­sének folyamatosságában. Egyes termelők nem elégítik ki a megren­delők szükségleteit, de ugyanak­kor olyan termékeket termelnek, amelyek növelik a készleteket, fő­leg a késztermékek készletét, vagy pedig nyomást gyakorolnak a beruházási terv túlteljesítésére. Annak ellenére, hogy a beruhá­zásokban javult a helyzet, ezen a területen továbbra is komoly problémák merülnek fel. A beru­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents