Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)
1983-11-24 / 278. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1983. XI. 24. A CSKP KB Elnökségének beszámolója a jelenlegi nemzetközi helyzetről (Folytatás a 4. oldalról) áll, hogy erejét és eszközeit hazája védelmére fordítsa, a következő nemzedékek boldog élete érdekében. Senki sem akar és követel semmi lehetetlent. Arról van szó, hogy a Csehszlovák Köztársaság erőforrásait észszerűen használjuk és hasznosítsuk és így jobban növekedjen a nemzeti jövedelem, nemzetünk gazdagsága. Ez megköveteli, hogy országunk egész termelési és tudomá- nyos-műszaki erejét kihasználjuk. Csakis az áldozatos, lelkiismeretes, jól szervezett munka teszi lehetővé az olyan értékek megteremtését, amelyek alapján fedezni tudjuk a védelemre fordított nagyobb kiadásokat és egyúttal szavatolni tudjuk népünk anyagi és kulturális színvonalát is. Ma rendkívül időszerű Gottwald jelmondata: Építsd a hazát, megerősíted a békét. A CSKP KB Elnöksége meg van győződve arról, hogy a központi bizottság jóváhagyja a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának eljárását és döntéseit, melyeket a XVI. pártkongresszuson kitűzött irányvonal megvalósítása során a külpolitika területén hozott. Folytatjuk a békepolitikát, a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival való szövetség és barátság megszilárdításának politikáját. Ez a politika megfelel a csehszlovák nép érdekeinek, jövőjének és biztonságának, ez a szocialista hazafiság és az internacionalizmus politikája. (Alcímek: Új Szó) Mester és a tanítványok A fiatalok nevelése nem csupán a család és az iskola kötelessége. A pártszervezetek is fontos feladatuknak tartják a jövő nemzedék, mindenekelőtt a munkásifjúság nevelését, irányítását. Erre törekszenek a Prágai Épületfelújító Vállalat kommunistái is. Eredményes munkájukról tanúskodik, hogy a pártszervezet tagjainak több mint a fele fiatal- A szakmunkástanulók érdeklődése a politikai tevékenység iránt nem véletlen - mondja Antonín Malý kőműves, az üzemi párt- bizottság tagja. A fiatalok a munkában is becsülettel helytállnak. Többségük a szocialista munkabrigád tagjai. Az épületek homlokzatát javítják. Nem könnyű ez a munka, ha meggondoljuk, hogy a műszak java részét a fiúk az állványokon töltik. Nálunk ismeretlen fogalom az építőipari dolgor zókra sokszor rossz fényt vető kocsmázás. Mi nem tűrjük a lógó- sokat. De nincsenek is felelőtlenek körünkben. Akik befejezték a szakiskolát, azokat olyan munkacsoportba osztják be, ahol tapasztalt elvtársak foglalkoznak velük, hogy mielőbb elsajátítsák a szakma minden csinját-bí nját s megfelelő politikai nevelésben is részesüljenek.- Az eredmény azonban nem mindig kielégítő - mondja Jirí Kopfstein, az üzemi pártbizottság elnöke. A vállalat néhány száz prágai munkahelyén ugyanis szinte lehetetlen a fiatalok rendszeres ellenőrzése és nem is mindig sikerül olyan személyt találni, aki állandóan foglalkozhatna velük. Őszintén szólva, nemegyszer hiába harcolunk a formalizmus ellen, no meg a pártcsoport sem mindig értékeli tárgyilagosan a tagjelöltek teljesítményét.- Többnyire azonban kedvezőek e téren a tapasztalatok - mondja a pártelnök. - Itt van például Malý elvtárs, aki évek óta körültekintően irányítja, neveli a gondjaira bízott fiatalokat. Antonín Malý 33 esztendeje dolgozik a vállalatnál. Amikor először vette kezébe a kőműveskanalat, már akkor tudta, hogy jól választott s mindvégig kitart mestersége mellett. Huszonhat éves kora óta oktatja, neveli az ipari tanulókat. Malý elvtárs több nevet említ: Benedikt, Groh, Hrubý és mások, akik felett ő vállalt védnökséget és javasolta a pártba őket. Különösen Mira Hájeket és Jarda Vokatýt szerette meg igazán. A legjobb ipari tanulók voltak. Malý elvtárs annak idején velük együtt alakította meg a szocialista munkabrigádot, amelyhez ma is hűek maradtak. A pártba is felvették őket. Néhány éve pedig mindketten az üzemi pártbizottságnak és a körzeti pártbizottságnak a tisztségviselőiként is lelkiismeretesen teljesítik feladataikat.- S hogyan érte ezt el?- Semmi különöset nem tettem - szerénykedik. - Úgy bántam és bánok velük ma is, mint a többiekkel. Ez azt jelenti, ha új fiatalt osztanak be hozzá, igyekszik megismerni a magánéletét, a gondolkodását, irányítja s mindenben a segítségére van. Sokat beszélget vele. Türelmesen megmagyarázza neki a párt célját, törekvéseit és azt is, hogy a jó munkásnak mindenben és minden körülmények között támogatnia kell a párt politikáját. Ha látja, hogy jó alanyra talált, akkor Malý elvtárs felhívja a fiatalemberre a pártbizottság figyelmét is. Az ő javaslatára a pártcsoport és a pártbizottság is elbeszélget a fiatallal, meghallgatja a véleményét.- Miután az elvtársak is meggyőződtek róla, hogy a javasolt fiatalnak a pártban a helye, javasolom a felvételét és vállalom tovább a védnökséget - mondja a brigádvezető. Malý elvtárshoz osztották be Pavel Červenkát is,' aki szintén megérdemli a bizalmát. Ezt bizonyítja az is, hogy jó munkájáért és példás magatartásáért még az idén jutalomutazáson vesz részt a Szovjetunióban. KARDOS MÁRTA Rendelet már van... Felelősség-átruházás - társadalmi érdekből • A kapacitáshiány kényszermegoldást szül • Gyarapodás helyett létszámcsökkenés • Az idegenkedés miértjei P _ akberkekben megoszlanak a vélemények arról, hogy a beruhá- OZ zásba bekapcsolódó partnerek közül melyiket illesse a kivitelezési tervek elkészítése. Látszatra úgy tűnhet, hogy a tervezőn kívül nem nagyon lehet ezt másra bízni. De csak látszatra van így. mert a valóságban a beruházások megannyi gyakorlati gondját orvosolhatja, ha a kivitelezési tervek kidolgozásáért a kivitelező vállal felelősséget. Nem beszélve arról, hogy ilyenkor a beruházót is mentesiti az összekötő szerep nem kívánatos többleteitől. Napjainkban, bármiképp is vesszük, társadalmi érdekké lépett elő az érintett felelősség-átruházás. A tárcák és a vállalatok közti véleménykülönbség nyilvánvalóan ezután is megmarad, de a gyakorlat irányvonala egyértelműen adott. Idevágó helyzet- elemzésünk az összefüggések feltárásából merít. M ár a hetvenes évek első felétől fennáll az a lehetőség, hogy az építővállalatok maguknak készítsék el a kivitelezési terveket. Emiatt az elmúlt ötéves tervidőszakban már 450 fővel kellett volna növelni a tervezők számát ezeknél a vállalatoknál, a valóságban azonban közel három évvel ezelőtt kétszázötvenen hiányoztak a tervezett létszámból. De még akik odakerültek, azokat sem nagyon használták ki: a tervezői kapacitásoknak mindössze öt százaléka foglalkozott a kivitelezői tervek kidolgozásával. Döntő változást jelentett e téren az építkezési dokumentációról szóló legújabb rendelet, amely tavaly január elsejétől lépett érvénybe és egyértelműen kimondja, hogy a beruházások építkezési részének szállítója a kivitelezési terveket is köteles előteremteni, vagy maga készíti el, vagy szerződéses alapon kiadja a főtervezőnek. Ez a felelősség-átruházás a beruházási folyamat leegyszerűsítéséhez vezet, ami ez idő tájt társadalmi kívánalom. De egyéb indokai is voltak a döntésnek. Felszámolható vele például a beruházó és a kivitelező közti gyakori, a tervezési előkészület késéséből eredő ellentétek forrása, s a kivitelező ezentúl sok kérdésben rugalmasabban dönthet. Ezek alapján tudományos-műszaki fejlesztésének legújabb eredményeit is beépítheti az általa készített tervekbe, s igy a tervrajzok kidolgozását összehangolhatja építéstechnoló-. giai előkészületeivel. Következésképpen, leegyszerűsödik a tervrajzdokumentáció elég bonyolult kidolgozása, kevesebb munkával is elvégezhető. A szállító-kivitelező érdekeltsége pedig az építkezés hatékonyságára irányulhat, amelynek feltételeit már a tervrajzok készítésénél megalapozhatja. A rendelet - kiindulva a szállítók tervezői kapacitásainak valós helyzetéből - lehetővé teszi, hogy a kivitelezési tervek elkészítésére felkérjék a főtervezőt, amely a munkát nem utasíthatja vissza és köteles azt elvégezni. Az iménti kivétel átmeneti kényszermegoldás, s az épitővállalatok tervezői kapacitáshiányával függ össze. Számolnak azzal, hogy idővel a kivitelezési tervek döntő mértékben az építő szervezetekben készülnek majd. Ennek elérésére folyamatos, tervszerűen megszervezett tervezői kapacitásbővítéssel törekednek. K özel két év távlatából már felmérhető: mennyire sikerül az elképzelések valóra váltása. A terv és a valóság adatainak összehasonlításából kiderül: a feltételezett tervezői létszámemelkedés helyett csökkenés állt be, amit a 7. ötéves tervidőszak első két esztendejének eredményei is igazolnak. Ezalatt félmilliárd koronával csökkent a tervezési munka értéke, és ezáltal az egy termelési dolgozóra számított munkatermelékenység is kisebb lett. Mindezt a beruházások visszafogásával, a tervezői munka iránti igény apadásával magyarázzák. Tavaly, a rendelet életbelépésének évében nem emelkedett a szállító vállalatok érdeklődése a kivitelezési tervek kidolgozása iránt. Ellenkezőleg: tovább idegenkedtek ettől a munkától, amiről a tervrajzkészítés keretében a kivitelezési tervek arányának csökkenése tanúskodik a legjobban. A vállalati tervezői kapacitásoknak közel a felét egyéb tervrajzkészítésre használják ki, amelyben vagy idegen beruházók számára főtervezői szerepet vállalnak, vagy alvállalkozásban besegítenek valamelyik főtervezőnek. A z SZSZK Építőipari Minisztériuma tavaly felmérést végzett a tárca vállalatainál a tervezési tevékenység megoszlásának betartásáról, különös tekintettel a kivitelezési tervek készítésére. Ebből az derült ki, hogy az építőipari termelés vállalatai majdhogynem valamennyi építkezésre a főtervezőnél rendelik meg a kivitelezési tervek elkészítését, és egyelőre nem is számolnak saját tervezői kapacitásaik kihasználásával erre a célra. Hogy miért járnak el így, arra különböző indokokat hoztak fel. Talán már évtizedekre visszanyúló kivitelezői szokás és egyben egyszerű eljárás, ha a tervezési előkészület késésekor van kire: a beruházóra és a főtervezőre hárítani a felelősséget. A rendelet éppen ennek kíván véget vetni, egyelőre eredménytelenül. Idegenkedést sejtető egyéb indok az is, hogy a tervezői kapacitásokat olyan munkára is kihasználják, ami nem tartozik a tervrajzkészítéshez. Takarékossági intézkedések árán éppen a tervezésben dolgozók számát állandósítják - holott emelniük kellene és ezzel próbálnak eleget tenni az irányítási apparátus létszámcsökkentési követelményeinek, kitippelve a tervezői munkakört, ahol a termelési dolgozókhoz képest alacsonyabb a munkatermelékenység. S mivel a jutalmazás is másképp történik, mint a tervezőintézetekben, következésképpen az épitővállalatok tervezőinek a szakképesítése is alacsonyabb. Gond a hiányos anyagi-műszaki ellátottság: nincsenek megfelelő helyiségek, segédeszközök, számítástechnikai berendezések, s a hozzáférhető információs források is hiányoznak. O.— ó sincs arról, hogy az épitővállalatok tervezői kapacitásainak megerősítése fokozatosan a tervezőintézetek felszámolásához vezetne. Ezek feladatai a jelenlegi a kevésbé beruházásigényes években is adottak. A kivitelezési tervek készítésének felelősség-átruházása a beruházási folyamat leegyszerűsítése és a már felsorolt előnyei miatt kívánatos, a társadalmi érdekeket szem előtt tartó törekvés. Semmiképp nem egyszerű folyamatról van szó, ezért megvalósításához fokozatosan teremtik meg a terv-, irányítási, munka- és javadalmazási feltételeket, építőipari szakágazatonként más-más mértékben. Közel két év elteltével ennek még igencsak az elején tartanak. Eredményeit akár így összegezhetnénk: rendelet már van, de hatása a gyakorlatban egyelőre édeskevés. J. MÉSZÁROS KÁROLY Kedvezően alakult a mérleg Új tejgyár épül Kassán (Košice), amely az eddiginél 450 ezer liter tejjel többet fog feldolgozni. Az építőknek 45 000 négyzetméter felületet kell'bevakolniuk, 15 000 négyzetmétert befesteniük és 6000 négyzetmétert kicsempézniük. A szerelömunkákat a Choté- bori Gépgyár dolgozói végzik. A képen: Antonín Augustin (baloldalt) és Miroslav Dušek a tejfelvevő részleg berendezését szereli. (Milan Krajňák felvétele - ČSTK) Október utolsó hetében már nem volt sok munka a Csallóköz nyugati végén elterülő falu határában, a pár hektáros parcellán utolsókat fordultak a vetőgépek. Egy gépesített csoport korszerű körülmények között takarította be a cukorrépát. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Cukorgyár felvásárló osztályának kérésére lassították le a munkát, megértve, ha túlságosan sok gyökeret halmoznának prizmákba, akkor a befülledés miatt rohamosan csökkenne a cukortartalom. A termelők is felelősséget éreznek a termény további sorsáért. Nagy László agrármérnök, a csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) Szovjet Hadsereg Efsz elnöke a vezetőség tagjaival együtt most számításokat végez. Mi sikerült, milyen kedvezőtlen hatások miatt lett kevesebb a bevétel egyes szakaszokon, az új évben mit kellene a tapasztalatok fel- használásával jobban csinálni? Mert májusig nagyon sokat ígért a határ. Az aszállyal párosuló kánikula miatt sínylődtek a növények és csak a jó talajművelésnek, a szakszerű tápanyagellátásnak, a színvonalas növényvédelemnek köszönhető, hogy a kalászos gabona átlagos hektárhozama 5,2 tonna volt. Az őszi búza jobban bírta a kedvezőtlen időjárást, 5,8 tonnát takarítottak be belőle hektáronként. A tavaszi árpa lassan fejlődött és csak 4 tonna volt a hektáronkénti termése. Reménykedtek, hogy a szemes kukorica helyrebillenti a mérleget. Az utóbbi évben elsők voltak a komáromi (Komárno) járásban. Tavaly például 7,6 tonnás hektárhozamot értek el. Jó lépés volt, hogy együttműködési szerződést kötöttek a Bábolnai Iparszerü Kukoricatermesztési Rendszer vezetőivel. Ettől a vállalattól kiváló minőségű vetőmagot, korszerű gépeket, teljes technológiai eljárást és - ami talán a legfontosabb - állandó szaktanácsot kaptak. Jogos volt tehát a bizakodásuk, hogy az idén sem lesz kevesebb fáradságos munkájuk eredménye. Az elnök szerint nem csalódtak túlságosan, mert a rendszergazdálkodásban most is 6 tonnán felül alakul a hektárhozam. Persze, ha a megfelelő időszakban esett volna eső, még nagyobb lenne a hozam. Tehát míg szemesekből elegendőt termeltek, tömegtakarmányból az őszi szárazság miatt kevesebbet tárolhatnak a tervezettnél. A múlt évi takarmánytartalék felhasználása állította kedvezőbbre a mérleget. A megmaradt silótakarmánnyal részben pótolták a ,,zöldtakarmány-vonalat“. Az őszi repce 110 hektáros területen bő termést adott: 3,1 tonnát takarítottak be hektáronként. A termésből elég sok pergett a tarlóra. Gondoltak egyet, a magot a földbe tárcsázták. Jól'Jártak. Sűrűn kikelt, s bár csak 30-40 centiméter magasra nőtt, nagy mennyiségű takarmányt adott. Takarmányszalmával keverve szívesen fogyasztják az állatok. Részben tehát pótolták a hiányt, ezért folyamatos a termelés az állattenyésztésben is. Jó pénzt hozott a csibehizlalás és más ágazat is. Tejből az év végéig - ha nem csökken le a termelés - 150 ezer literrel többet adnak el a tervezettnél. Nehéz hónapokat hagytak maguk után a szövetkezet dolgozói, de néhány héttel az év vége előtt elégedetten értékelik az eredményeket. Úgy dolgoztak, hogy a tervezett bevételt elérik, sőt, az elnök szerint még többletre is számítanak. Igaz, megszokták, hogy az év végére összejön a pénz. Az utóbbi tíz évben mindig túlteljesítették a termelési és a pénzügyi tervet. Az idei évre 6,5 millió korona tiszta nyereséget terveztek. Úgy látszik, ennél jóval több lesz, mert nemcsak a mennyiségi, hanem főleg a minőségi mutatókat is figyelték. A szabadföldben termelt zöldpaprikát 6,60 koronáért értékesítették átlagosan, a fóliasátrak alól sze- dettet pedig 9,70 koronáért. Bár néhány kisebb területen termelt zöldség, köztük a karfiol, nem termett annyit, amennyit gondoltak, a paprika pótolta a hiányt. A vetőmagkukoricát, a lucernamagot is jó pénzért értékesítették. Megtelt és még telik a szövetkezet kasz- szája. Lesz miből prémiumot fizetni a tagoknak, és az alapokat is jól feltölthetik. Úgy látszik, megteremtették a jövő évi még sikeresebb gazdálkodás feltételeit. BALLA JÓZSEF
