Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-19 / 274. szám, szombat

Egy hét a nagyvilágban Szombat: Vasárnap: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: November 12-18. Londonban megnyílt a Brit KP XXXVIII. kongresszu­sa - Reagan amerikai elnök megkezdte szöuli tár­gyalásait. Hazaszállították Havannába a Grenadában elesett 24 kubai állampolgár holttestét - Clevelandben befejez­te tanácskozását az Egyesült Államok Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa Heseltine brit hadügyminiszter bejelentette, hogy a Greenham Common támaszpontra megérkeztek az első amerikai szárnyasrakéták - Az olasz parlament­ben megkezdődött a rakétavita Ciprus török kisebbsége kikiáltotta az Észak-ciprusi Török Köztársaságot - Budapestre érkezett Sino­watz osztrák kancellár Az olasz parlament megszavazta a szárnyasrakétá­kat - Bejrutban tett látogatást a szíriai külügymi­niszter Összeült a BT a ciprusi fejlemények megvitatására - Francia repülőgépek légitámadást hajtottak végre a libanoni Bekaa-völgyben levő célpontok ellen Kölnben megnyílt az SPD, Karlsruheban az FDP kétnapos kongresszusa a rakétatelepítésről - Varsó­ban megkezdődött a LEMP KB 14. ülésszaka, amely­nek napirendjén gazdasági kérdések szerepelnek Másfélmillió ember vett részt hétfőn Havannában a forradalom terén a Grenadában elesett kubaiak tiszteletére megtartott nagygyűlésen, amelyen Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, az államtanács és a minisztertanács elnöke mondott beszédet (Telefoto - ČSTK) Önkényes önállóság Ciprus 1960. augusztus 16-án nyerte el függetlenségét, az elmúlt 23 év mégis úgy telt el, hogy valójában állandóan veszélyben forgott a szigetország valódi füg­getlensége. A ciprusi kérdés az ENSZ-közgyülések állandó napi­rendi pontja maradt. Az üggyel kapcsolatban több határozatot ho­zott a közgyűlés és a Biztonsági Tanács is, de ezek megvalósítását szinte mindig megakadályozta va­lami. Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár az idén szeptemberben terjesztette elő újabb javaslatát, hogy Cipruson újítsák fel a köz­ponti kormány működését görög államfővel és török elnökhelyet­tessel az élén. A javaslat szerint a kormány tagjainak 60 százaléka görög, 40 százaléka török nemze­tiségű lenne. A parlament alsóhá­zában 70:30, a felsőházban 50:50 százalékos lenne a török és a gö­rög képviselők aránya. A görögök a sziget területének 70-77 száza­lékát, a törökök 23-30 százalékát laknák. Szpirosz Kiprianu elnök, aki Makariosz érsek halála után 1977- ben került az ország élére, a ja­vaslatot elfogadta, míg Rauf Denktas, a török közösség veze­tője az indítványt elutasította és „független állam“ kikiáltásával fe­nyegetőzött, amire végül is sor került a héten, november 15-én. Denktas már eddig is „államfő“ volt, hiszen a török ciprióták már 1975. február 13-án kikiáltották a szeparatív „ciprusi török szövet­ségi államot“. A most kikiáltott „független“ Észak-ciprusi Török Köztársaság a sziget területének kb. 32 százalékán fekszik, 150 ezer török nemzetiségű ciprióta lakja, vagyis a sziget összlakossá­gának kb. 18 százaléka. Az 1974- es török invázió óta több mint 20 ezer török katona állomásozik a szigetnek ezen a részén. Jellemző, hogy az önkényesen kikiáltott „köztársaságot“ elsőként és kizárólag Törökország ismerte el. Nyilvánvaló, hogy Ankara tudta és hozzájárulása nélkül nem ke­rülhetett volna sor erre az önké­nyes lépésre, amelyet az ENSZ főtitkára is elítélt, felhívta a figyel­met arra, hogy ellentétben áll az ENSZ Ciprusról hozott határoza­taival. A ciprusi törökök döntése nyug­talanságot váltott ki NATO-körök- ben is, mivel tartani lehet attól, hogy Törökország és Görögor­szág, az 1959-ben kötött, a sziget- ország függetlenségét garantáló megállapodás két kezese között ismét kiéleződnek a nacionaliz­mussal „fűszerezett“ ellentétek, ami jelentősen gyengítené az Észak-atlanti Szövetség déli szár­nyát. A Biztonsági Tanács ülésén minden valószínűség szerint az „új köztársaságot“ és egyben Tö­rökországot is elmarasztaló hatá­rozat fog születni, hiszen éppen a NATO meggyengülésétől tartva ezúttal az Egyesült Államok is a lépés elutasítóinak sorába állt. Libanon Genf után A libanoni nemzeti megbékélési konferencia genfi első szakasza után támadt reményekből a héten sok elveszett. Az ország több ré­szén a korábbi hevességgel újul­tak ki a harcok. Ismét fegyvert ragadtak a keresztény falangisták, a síita Amal szervezet fegyveresei és a drúz miliciák is. A harcokba újra beavatkozott a libanoni had­sereg, a multinacionális erők ame­rikai és francia kontingense és „természetesen“ Izrael is. Táma­dások érték a Bekaa-völgyben ál­lomásozó, az arabközi biztonsági erőkhöz tartozó szíriai egységeket és rendkívül heves és súlyos har­cok folytak az El-Fatah palesztin szervezet két szárnya között az észak-libanoni Tripoli város körze­tében. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy a feszültség szításának tétje nem­csak Libanon megosztása, az iz­raeli és az amerikai katonai jelen­lét állandósítása, hanem Szíria térdre kényszerítése is. Sorozato­san hangzanak el az izraeli és amerikai fenyegetőzések Da­maszkusz címére elvhű álláspont­ja, a különbéke határozott elutasí­tása miatt. Az amerikai légierő sorozatosan hajt végre provokatív felderítő repüléseket a szíriai állá­sok felett, melyek nem titkolt célja a legérzékenyebb célpontok kere­sése egy esetleges támadáshoz. A héten az izraeli légierő mellett francia gépek is bombázták a Be­kaa-völgyben levő célpontokat a szíriai állások térségében, Szíria határának közvetlen közelében Ezt nyomatékos figyelmeztetés­nek, s talán inkább nyílt fenyege­tésnek lehet felfogni, hiszen céljuk mintegy annak bizonyítása volt, hogy számukra a szíriai csapatok pozíciói könnyűszerrel elérhetőek és megsemmisíthetőek. A sorozatos provokációk miatt is megélénkült az arab országok diplomáciai tevékenysége a liba­noni válság rendezése érdekében. Sajnálatos módon, Asszad elnök váratlan megbetegedése miatt Damaszkusz kénytelen volt le­mondani Amin Gemajel hétfőre tervezett szíriai útját, amely min­den bizonnyal hozzájárult volna a két ország közti viszony tisztá­zásához. A Genf óta szorosabbá vált kapcsolatok fenntartására szerdán Bejrútba utazott Khad- dam szíriai külügyminiszter és tár­gyalt Gemajel államfővel és a kor­mány több tagjával. Ez is bizonyít­ja, hogy Bejrútban már felismerték a libanoni-szíriai párbeszéd és együttműködés fontosságát, azt, hogy a két ország érdekei meg­egyeznek ami az izraeli csapatok kivonását, a soknemzetiségűnek nevezett NATO-erők távozását, a palesztin belviszályok megszün­tetését illeti. Összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA A C-141 Starlifter amerikai katonai szállítórepülógép, amely hétfőn a délelőtt folyamán a Londontól nyugatra fekvő Greenham Common légi támaszpontra szállította az első amerikai, Tomahawk típusú szárnyas rakétákat. Heseltine brit hadügyminiszter szerint a tervezett 160 Toma- hawkból az idén 16-ot telepítenek Nagy-Britanniába (Telefoto - ČSTK) KIS _________ NY FLVOR Kerüljük a tükörfordítást! Aki kétnyelvű környezetben él, szinte mindennap váltakozva hol az egyik, hol a másik nyelven fejezi ki gondolatait. Ilyenkor akarva, nem akarva fordít. A fordítás „hűségét“ kétségkívül szem előtt kell tartani. Ilyenkor azonban nemegyszer előfordul, hogy a fordító egyik-másik mondatot szó szerint, „szöveghűen“ igyek­szik visszaadni, s így születik az úgynevezett tükörfordítás. A szó szerinti fordítás nem mindig kifogástalan, mert ami jó más nyelvekben, nem mindig helyes a magyarban. Alapvető követelmény, hogy aki idegen nyelven megfogalmazott gondola­tot akar magyarul kifejezni, jól ismerje mindkét nyelvet, mert csak így kerülheti el a nyelvrontó tükörfordítást. Ha pedig valaki nem biztos a dolgában, győződjön meg róla a Magyar Nyelv Értelmező Szótárában, melyik a helyes kifejezés vagy szókapcsolat. Aki ezt nem teszi meg, könnyen véthet a nyelvhelyesség ellen. Lássunk néhány, sajtótermékeinkben megjelent jellegzetes mondatot: Az író arra törekszik, hogy az olvasók elgondolkodjanak afölött, miért érte el a regény hőse célját oly nehezen. A szlovák ember valami fölött szokott elgondolkodni (... rozmýšľa nad niečim), a magyar viszont valamin gondolkodik el. Tehát így lesz helyes a mondat: Az író arra törekszik, hogy az olvasók elgondolkodja­nak azon, miért.. A beszámoló fölötti vitában a hozzászólók több szempontból foglalkoztak a felvetett kérdésekkel. Mivel a vita indul, támad vagy folyik valamiről, a mondatot így kellett volna kezdeni: A beszámo­lóról indult vitában vagy a beszámoló utáni vitában... A vállalat vezetősége gondoskodik a munka minőségének az emeléséről (... zvyšovanie kvality práce). Csakhogy a minőséget nem emelni, hanem javítani kell. Kívánatos is, hogy minden vállalat szorgalmazza a minőség javítását. Az oktatás és nevelés tartalma lehetővé teszi, hogy reális feltételeket teremtsünk a tanulók helyes világnézetének a kialakí­tására (... podmienky na formovanie...). Minthogy a magyar nem valamire teremt feltételeket, hanem megteremti valaminek a felté­teleit, ez a mondat így lett volna kifogástalan: Az oktatás és nevelés tartalma lehetővé teszi, hogy megteremtsük a tanulók helyes világnézete kialakításának a feltételeit. A kongresszus befejeztével Clevelandben „El Reagannel!“ jelszó alatt nagygyűlést tartottak. A szlovák nyelvben helyes a „pod heslom“ használata, ennek azonban a magyarban - a mondattól függően - a jelszó jegyében vagy a jelszóval felel meg. A nagygyűléseket általában valamilyen jelszó jegyében tartják. Az igényes műveletet több munkahely együttműködésével valósították meg (... náročnú operáciu uskutočnili...). A műveletet végezzük, elvégezzük vagy végrehajtjuk. Tehát helyesen: Az igényes műveletet több munkahely együttműködésével hajtották végre. Megvitatták a választások megvalósításával kapcsolatos javaslatokat (... uskutočnenie volieb...). Ebben a mondatban a fordító a választások megejtése, megtartása vagy akár lebo­nyolítása szókapcsolatok közül választhatott volna. A képviselők őszintén támogatják a nagy jelentőségű javasla­tokat (... úprimne podporujú...). Ebben az esetben az „úprimne“ magyar megfelelője például a fenntartás nélkül lehetne. HASÁK VILMOS Tanyai vagy tanyasi? Egyikük is, másikuk is képzett melléknév. Ismerjük őket, bár vannak, akik a második helyen említett változatot megkérdőjele­zik, helytelen képzésűnek tartják. Ha a hasonló típusú mellékneveket vesszük alapul, azok valóban a tanyai formát látszanak igazolni. Ebben a tanya főnévhez az -i melléknévképző (ún. denominális nomenképző, azaz névszóból névszót alkotó képző) járul. Ez az egyik leggya­koribb melléknévképzőnk, sokféle jelentésárnyalat kifejezésére alkalmas. Ez elsősorban attól függ, milyen jelentésű szóhoz kapcsolódik. Állhat például személyt vagy annak állapotát, foglal­kozását jelölő alapszón, s ekkor „erre vonatkozó“-t jelent: apai szeretet, színészi alakítás; állhat intézményt jelentő alapszón: bizottsági határozat, iskolai kirándulás; időt vagy helyet jelentő alapszón „egy ideig tartó“, illetve „valahová tartozó“ jelentés­ben: évi jövedelem, kerti virág. Elvont fogalmat kifejező alapszó­hoz is járulhat, „azzal kapcsolatos“ értelemben: fogyasztási adó, győzelmi induló. A tanyai alapszava (tanya) helyet jelöl. Ennek megfelelően a belőle képzett melléknév jelentése lehet: ott található, ott történő (tanyai épület, tanyai élet); ott élő, onnan származó (tanyai lakos, tanyai ember); onnan való (tanyai baromfi). A másik szó, a tanyasi is élő, sűrűn használt alak. Az alapszó azonban itt sem más, mint az előzőben, tehát a tanya (nem pedig „tanyas“ vagy „tanyás“). Vajon itt miért -si alakú az eddigi -/' képző? Van-e más szavunk, melyben szintén ez a forma jelenik meg, ami igazolná ennek helyességét? Bizony, van. Mégpedig a falusi, az idevalósi és az odavalósi. A legelső talán a falusi lehetett, mégpedig a városi mintájára. Ez a két szó gyakran szerepelt (és szerepel ma is) egymás mellett az életmód, az egyes szokások összehasonlításakor. S ilyenkor a teljesen sza­bályos városi mellett a szabályosabb falui helyett a falusi jelent meg, a hasonló hangzás kedvéért, és talán a magánhangzók torlódásának elkerülése végett. Valószínűleg ennek mintájára jött létre a tanyai mellett is egy másik változat, a tanyasi. Jelentése: onnan való, onnan származó (tanyasi ember). Népies hangulatú szó. Ugyanezt a jelentést hordozza a már említett idevalósi, odava­lósi is. Ezeknél is -si a képző, tehát semmiképpen sem a valós melléknévből származnak. (E két szóról még azt is meg kell jegyeznünk, hogy konkrét helyviszony kifejezésére nem szoktuk használni őket, tehát nem mondjuk, hogy „ez a könyv idevalósi“, csak azt, hogy „ez a könyv idevaló“.) A falusi és a tanyasi mintájára másodlagosan jöttek létre, mint ahogy a másodlagos mellett, ennek hatására, az elsődleges! (Hiszen itt az elsődleges volna a szabályos.) Az ilyen és ehhez hasonló változásokat nevezzük a nyelvészetben analógiás fejlődésnek. Elmondhatjuk tehát, hogy mindkét, a címben szereplő szó: a tanyai is a tanyasi is helyes, csak használati körükben, hangulatukban különböznek egymástól. BALOGH JUDIT ÚJ SZÚ 4 1983. XI. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents