Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-19 / 274. szám, szombat

ÚJ szú 3 1983. XI. 19. Washingtoni szenátorok a rakétatelepítés elhalasztását követelik (ČSTK) - Számos washingtoni törvényhozó Ronald Reagan elnök­höz intézett levelében sürgette az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták tervezett telepítésének fél évvel történő elhalasztását. Ezt a követelést tartalmazó levelet több szenátor is aláírta, köztük Edward Kennedy, Alan Cranston, Mark Hatfield és Patrick Leahy, továbbá a képviselöház két tagja, Edward Markey és Silvio Conte, valamint számos más demokrata és republikánus párti kongresszusi képviselő is. A levél szerzői többek között figyelmeztetnek arra, hogy a nyu­gat-európai közvélemény töme­ges háborúellenes akciói tükrözik a telepítésre kiszemelt országok választóinak elutasító álláspontját. Az amerikai törvényhozók a levél­ben a nukleáris arzenálok befa­gyasztására szólítottak fel és sür­gették, hogy mielőbb szülessen kölcsönösen elfogadható megálla­podás a Genfben folyó szovjet -amerikai tárgyalásokon. Ezzel szemben Richard Burt, az amerikai külügyminiszter titkára megerősítette, hogy a Fehér Ház szilárdan kitart a telepítés véghez­vitele mellett. Kijelentései világo­san arra utalnak, hogy az Egyesült Államok nem is várja meg a genfi tárgyalások eredményét, s csak a világ közvéleményének megté­vesztése céljából van jelen a tár­gyalásokon. HÁGA - A holland kormányban képviselt több párt parlamenti cso­portja felszólította az ország veze­tőit, hogy helyezkedjenek szembe az amerikai rakéták nyugat-euró­pai telepítésének tervével. A mun­kapárt parlamenti csoportjának határozata azt sürgeti, hogy a kor­mány szorgalmazza a genfi tár­gyalások folytatódását. A doku­mentum ugyanakkor egyértelmű nemet mond az amerikai nukleáris fegyverek öt NATO-ország terüle­tére történő telepítésére. Ezt a ha­Milliomosok kabinetje Ft. Dugger ismert amerikai újságíró Reagan mint magán­ember és mint elnök című könyvében a jelenlegi wa­shingtoni kormányt a „millio­mosok kabinetjeként“ emlege­ti. Azon pénzügyi dokumentu­mok szerint, amelyeket saját maga az elnök bocsátott ren­delkezésre, családi vagyona 2,4 millió dollárra tehető. En­nek jelentős részét az ingatla­nokkal folytatott ügyletekkel szerezte. Kalifornia állam kor­mányzójaként közel 2 millió dollárért sikerült eladnia a farmját, amelynek értékét egyébként csak 940 ezer dol­lárra becsülték. Dugger szerint Reagan az elnöki hivatalt is magánvagyo­nának gyarapítására használja ki. Csupán elnökségének első évében 741 ezer dollár volt a jövedelme, viszont az évi honoráriuma csak 200 ezer dollár. E bevételek nagy része az értékpapírok kamataiból származik. Az elnöki család a „magánemberek ajándékait“ sem utasítja vissza, s ezek csupán az 1981 -es évben Reagan beismerése szerint is 31 ezer dollárt tettek ki. A Fehér Ház ura mögött a munkatársai sem maradnak le. Például William Casey, a CIA igazgatója hozzávetőleg 5,6 milliós vagyon fölött rendel­kezik, William Brocknak, a kor­mány más magas rangú hiva­talnokának a vagyonát 9,2 mil­lió dollárra, William Smith igaz­ságügy-miniszter vagyonát 5,8 millió dollárra, Caspar Wein­berger hadügyminiszter va­gyonát pedig 3,5 millió dollárra becsülik. A könyv szerint amikor Reagant elnökké választották, E. Dickson, az ismert amerikai mágnás megjegyezte: Végre olyan embert kaptunk, aki úgy gondolkodik, mint egy üzlet­ember. Ez igaz is - fűzi hozzá a szerző mivel Reagan és tanácsadói nemcsak úgy gon­dolkodnak, mint az üzletembe­rek, hanem az üzletemberek érdekeinek megfelelően alakít­ják is az amerikai politikát. (ČSTK) tározatot támogatja a Holland Kommunista Párt, a Demokraták 1966 Párt és a Radikális Politikai Párt is. LONDON - Az itt nyilvánosság­ra hozott nyilatkozatukban a nuk­leáris leszerelés mellett foglaltak állást Anglia és Wales katolikus püspökei is. Egyértelműen kifeje­zésre juttatják az amerikai szár­nyasrakéták nagy-britanniai tele­pítésével kapcsolatos aggodalmu­kat, és felszólították a kormányt: győzze meg az aggódó közvéle­ményt arról, hogy leszerelésre tö­rekszik. Időközben a brit békeaktivisták folytatják tiltakozó akciójukat a ra­kétatelepítésre kiszemelt amerikai Greenham Common-i légitámasz­pont mellett, annak ellenére, hogy a brit hatóságok rendkívül kemé­nyen lépnek fel ellenük. Csak ezen a héten az említett bázis mellett már 184 nőt tartóztattak le. A hét folyamán ugyanis már meg­érkeztek ide az első amerikai szárnyasrakéták alkatrészei. A tá­maszpont körül új őrtornyokat emeltek és a katonák még egy drótkerítést vontak a bázis köré. Londonban a békeaktivisták a had­ügyminisztérium épülete előtt til­takoztak. A város központjában a hét eleje óta 365 tüntetőt tartóz­tattak le. LISSZABON - A portugál kom­munistákkal akcióegységben fel­lépő Portugál Demokratikus Moz­galom párt parlamenti csoportja törvénytervezetet nyújtott be, amely a Pireneusi-félsziget atom­fegyvermentes övezetté nyilvání­tását sürgeti. A dokumentum fel­szólítja a lisszaboni kormányt, kezdjen tárgyalásokat a spanyol vezetőkkel arról, hogy a két ibériai ország területén ne tároljanak és ne helyezzenek el atomfegyvere­ket. A törvénytervezetet a Diario de Lisboa napilap közölte, hang­súlyozva, hogy az európai bizton­sághoz vezető utat az atomfegy­vermentes övezetek létrehozása nyithatja meg. A brit rendőr­ség durván lép fel a Greenham Common mel­lett tüntető nők ellen. (ČSTK-felv.) Kongresszus Conakryban Guinea támogatja az antiimperialista erőket Costa Rica elhatárolja magát a hondurasi kormány politikájától Védelmi előkészületek Nicaraguában (ČSTK) - A Costa Rica-i kor­mány az utóbbi napokban több alkalommal jelezte, hogy nem kí­ván a hondurasi vezetéshez ha­sonló politikát folytatni, amely vak odaadással szolgálja ki az Egye­sült Államok érdekeit. Lous Al­berto Monge államfő kijelentette, hogy országának külpolitikája to­vábbra is a be nem avatkozás, a semlegesség, a népek függet­lenségének elvéből, a szabadsá­gért és a szuverenitásért vívott harcra való jognak az elismerésé­ből indul ki. A közép-amerikai or­szágba ezekben a napokban ér­keznek meg azok az amerikai ka­tonai szakértők, akik ott állítólag utat építenek majd. Az elnök ezzel kapcsolatosan leszögezte, hogy tekintettel az esetleges „téves“ beállításra, jobb lesz ha érkezésü­ket elhalasztják. A Notisal salvadori hírügynök­ség egyidejűleg azt közölte, hogy az Egyesült Államok befolyása alatt levő Nemzetközi Valuta Alap és a Nemzetközi Fejlesztési Ügy­nökség leállította az országnak nyújtott 80 millió dolláros hitel fo­lyósítását. Mindkét szervezet azu­tán döntött így, hogy lemondott a közismerten Amerika-barát, de Nicaragua-ellenes Fernando Vo- lio Costa Rica-i külügyminiszter és az ország elítélte Washington Grenada elleni agresszióját az ENSZ-ben. Hondurasi területen több mint 1500 amerikai katona részvételé­vel megkezdődött a Big Pine-2 fedőnevű hadgyakorlat újabb sza­kasza, melyben „a forradalmi erők kezében levő területek“ elleni meglepetésszerű támadást gya­korolják. A manőverekre Castillo hondu­rasi kikötő mellett kerül sor. A gya­korlaton helikoptereket, hadihajó­kat, tankokat és korszerű távköz­lési berendezéseket próbálnak ki. A manőverek keretében sorra ke­rülő „hadműveletekre“ többnyire a nicaraguai határ közelében ke­rült sor, ezért a hadgyakorlat köz­vetlen veszélyt jelent Nicaraguára nézve. A nicaraguai lakosság elő­készületeket tesz arra, hogy elhá­rítsák a Grenada elleni amerikai agresszióhoz hasonló esetleges akciót. Ennek érdekében Mana­gua valamennyi körzetében óvó­helyeket létesítettek légitámadás esetére. (ČSTK) - Conakryban a Guine­ái Demokrata Párt XII. kongresz- szusán Ahmed Sékou Touré, a párt főtitkára, a Guineái Népi és Forradalmi Köztársaság elnöke terjesztette elő a főbeszámolót. Hangsúlyozta, hogy a harc a bé­kéért és a leszerelésért minden ember feladata. Az imperializmus és a gyarmatosítás a legfőbb oko­zója annak a számtalan konfliktus­nak, amelyek az emberek töme­ges gyilkolásához és a destabili- zációhoz vezetnek. Éppen ezért hangsúlyozta Sékou Touré a nem­zeti felszabadítási harc, valamint az elnyomás és a kizsákmányolás elleni küzdelem elválaszthatatla­nul kötődik a békeharchoz. Kije­lentette, hogy Guinea továbbra is támogatni fogja az imperialistael­lenes és a gyarmatosítás elleni erőket. A Guineái Demokrata Párt főtit­kára a továbbiakban elítélte a cio­nizmust, a fajüldözést és a faji megkülönböztetést, követelte a Dél-afrikai Köztársaság agresz- szív akcióinak azonnali beszünte­tését a frontországok ellen és ál­lást foglalt a libanoni helyzet mi­előbbi rendezése mellett. Hangsú­lyozta, hogy Guinea aktívan hoz­zájárul az Afrikai Egységszervezet és az el nem kötelezettek mozgal­mának tevékenységéhez. A guineai forradalom elkövetke­ző szakaszának legfontosabb fel­adataként az ország gazdasági fejlesztését jelölte meg a dolgozók széles körű bekapcsolása alapján, egy olyan társadalom felépítésé­ben, amelyben nem lesz helye az ember ember általi kizsákmányo­lásának. Csehszlovák felszólalások az ENSZ-ben (ČSTK) - Ján Strúčka cseh­szlovák képviselő az ENSZ-köz- gyűlés politikai és biztonsági bi­zottságának csütörtöki tanácsko­zásán a csehszlovák és a kubai küldöttség nevében határozati ja­vaslatot terjesztett elő, melynek célja a fennálló nemzetközi lesze­relési mechanizmus támogatása. Kijelentette, hogy e nemzetközi mechanizmus hatékonysága nö­velésének egyik módja az ENSZ rendszerébe tartozó szakosított ügynökségek és intézmények által nyújtott lehetőségek teljes kihasz­nálása. A közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának vitájában a fejlesztés kérdéseiről és a nem­zetközi gazdasági együttműkö­désről Evžen Zápotocký szólalt fel. A közgyűlés adminisztratív és A Fehér Ház szépítgetni szeretné a grenadai eseményeket (ČSTK) - Az Egyesült Államok a cáfolhatatlan tények nyomására arra kényszerült, hogy „helyesbít­se“ a Grenada elleni amerikai ag­resszió során elesettekről és se­besültekről kiadott korábbi hivata­los adatait. Washington eredetileg azt közölte, hogy a harcokban 21 grenadai vesztette életét és 280- an sebesültek meg, most ezt a két adatot negyvenötre és 337-re „korrigálta“. Ezzel szemben a harcokban elesett kubai interna­cionalisták számát az eredeti 42- röl 25-re „csökkentették“. Az ada­tok módosítását nem voltak haj­landók kommentálni. „A valódi adatokat azért hami­sították meg, mert azt a látszatot próbálták kelteni, hogy Grenadán elsősorban kubaiak harcoltak“ - jelentette ki George Louison, a meggyilkolt grenadai miniszter- elnök, Maurice Bishop kormá­nyának egykori mezőgazdasági minisztere. Vádirat Reaganék ellen Az Egyesült Államok Kongresz- szusának 11 tagja vádiratot nyúj­tott be Reagan elnök, Weinber­ger hadügyminiszter. Shultz kül­ügyminiszter és Vessey vezérkari főnök ellen a washingtoni bíróság­nál, melyben azzal vádolják az említett politikusokat, hogy a Gre­nada elleni fegyveres intervenció előkészítésével és jóváhagyásá­val durván megsértették az ameri­kai törvényeket. A vádirat hangsú­lyozza, hogy a sziget elffeni invá­zió, valamint a folytatódó harci tevékenység egyaránt törvénybe ütköző. Az elnöknek nem áll jogá­ban háborút indítani egy szuverén ország ellen azzal a nyilvánvaló céllal, hogy megdöntse az ottani kormányt és az amerikai érdekek­nek jobban megfelelő rezsimet jut­tasson hatalomra. A vádirat be­nyújtását követően tartott sajtóér­tekezleten leszögezték, hogy Rea­gan elnök jelenleg lényegében négy háborút folytat: Grenadán, Nicaraguában, Salvadorban és Li­banonban. Regionális tömb a haladó erők ellen A Grenada elleni agresszióban jelképesen részt vett karibi orszá­gok csoportja úgy határozott, hogy közös fegyveres erőket hoz létre. A hírt Tom Adams, a barbadosi kormány elnöke közölte. A közös hadsereg küldetése az lesz, hogy a haladó erők elleni esetleges be­avatkozás céljából valamiféle re­gionális „tömböt alkossanak a for­radalmi veszély ellen“. Barbados, Antiqua, Dominika és St. Vincent katonai részvételével számolnak és „meghívót“ kap a közelmúlt­ban függetlenné vált St. Kristóf és Nevis államszövetség, valamint az „új" grenadai kormány is. A közös hadsereg egységeit az Egyesült Államok képezi ki és látja el fegy­verrel. A Stern kommentárja Az NSZK-ban megjelenő Stern hetilap a Grenada elleni agresszió­ról leszögezte, hogy a Fehér Ház a karibi szigetországban tanúk nélküli háborút akart rendezni. Ép­pen ezért nem engedte, hogy a vi­lág közvéleménye megtudja, való­jában mi is történt. Ez lehetővé tette, hogy Washington „hősként“ magasztalja a Grenadát megszállt tengerészgyalogosokat és hogy közben eltitkolja az intervenció hátterét és lefolyását. Az igazság azonban ennek el­lenére napvilágra került és a Fe­hér Ház az eredetileg kigondolt verziójának „módosítgatására“ kényszerült. A Reagan-kormány- zat például azt állította, hogy fegy­veres erői néhány száz amerikai diák életének a megmentése vé­gett szálltak partra Grenadán. A diákok élete valójában csak az amerikai ejtőernyősök támadása után került veszélybe. A sziget megszállása után a Pentagon „állig felfegyverzett“ kubaiakról szóló hírekkel próbálta megrémíteni az Egyesült Államok lakosságát. Később azonban kénytelen volt beismerni a Grena­dán tartózkodó kubai szakértők tényleges számát. Felmerül a kérdés, hogy vajon a Fehér Ház és a Pentagon milyen mesébe kezd akkor, ha újabb ag­ressziót hajt végre? Milyen trük­kökkel és elferdítésekkel állnak elő annak érdekében, hogy igazol­ni próbálják a '„szabadság és a demokrácia“ védelme nevében végrehajtott bűntetteiket? - teszi fel végezetül a kérdést a Stern. Költségvetési bizottsága csütörtö­kön a nemzetközi szolgáltatási bi­zottság jelentését tárgyalta. Vác­lav Oklesték csehszlovák képvi­selő felszólalásában az ENSZ Tit­kársága alkalmazottainál a mun­kaviszony kötelező befejezése korhatárának kérdésével és mun­kájuk más feltételeivel foglalko­zott. Bővül a csehszlovák-indiai árucsere (ČSTK) - A CSSZSZK külke­reskedelmi minisztériuma küldött­ségének ötnapos látogatása befe­jeztével Delhiben tegnap aláírták a jövő évi csehszlovák-indiai áru­csere-forgalomról szóló jegyző­könyvet. E szerint a két ország közti kereskedelem értéke 1984- ben 10 százalékkal lesz maga­sabb. A hagyományos importcikkek - vasérc, kávé, tea, fűszerek - mel­lett hazánk jövőre több bőr- és textilárut vásárol Indiától. India el­sősorban gépipari termékeket, hengerelt árut stb. vásárol Cseh­szlovákiától. Előkészületek az Osztrák KP kongresszusára (ČSTK) - Ausztriában tegnap kezdődtek és ma folytatódnak a kommunista párt járási szerve­zeteinek konferenciái, melyek fő napirendi pontja a párt januárra összehívott kongresszusának elő­készítése. A konferenciák megvi­tatják az Osztrák KP KB téziseit, amelyek a párt politikai, ideológiai és szervezési munkája színvona­lának emelésére irányulnak. A Ottakring bécsi járásban megtartott konferencián tegnap a főbeszámolót Franz Muhri, az Osztrák KP elnöke terjesztette elő. Beszélt a kommunisták feladatai­ról a munkahelyek megőrzéséért folytatott harcban és az országot sújtó jelenlegi gazdasági válság okainak és következményeinek le­leplezése során. December közepéig tart majd a párton belüli vita, amelynek alapján kidolgozzák a párt XXV. kongresszusának politikai határo­zatát és más dokumentumait.

Next

/
Thumbnails
Contents