Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-18 / 273. szám, péntek

2JSZÚ 3 1983. XI. 18. A Biztonsági Tanács előtt a török ciprióták egyoldalú lépése GRENADA Most már kinyílik a Fehér Ház pénztárcája A szovjet televízió kommentár­ban szögezte le, hogy a Szovjet­unió és a többi szocialista állam síkraszáll a ciprusi-kérdés olyan rendezéséért, amely külső kato­nai vagy egyéb beavatkozás nélkül jön létre és figyelembe veszi mind a Cipruson élő görö­gök, mind pedig az ottani törö­(ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap előzetes konzul­tációk után összeült a ciprusi és a brit kormány kérésére, hogy megvitassa a ciprusi török ál­lam egyoldalú kikiáltása nyo­mán előállt helyzetet. Tegnap megérkezett a világszervezet székhelyére Rauf Denktas, a cip­rusi török közös­ség vezetője, to­vábbá Jakovu ciprusi és Hara­lambopulosz görög külügymi­niszter is. New Yorkba várták Szpirosz Kipria- nu ciprusi állam­főt is. Az ülés meg­kezdése előtt az ENSZ főtitkára nyilatkozatot tett közzé, amelyben mélységes saj­nálkozásának adott hangot az „Észak-ciprusi Török Köztársa­ság“ kikiáltása miatt, ami ellent­mond a BT korábbi Ciprusra vo­natkozó határozatainak. A NATO központjában aggo­dalmat keltett a ciprusi független török állam kikiáltása, mert attól tartanak, hogy ez újra kiélezi a görög-török vitát a szövetség déli szárnyán. Megfigyelők rámu­tatnak, hogy a ciprusi törökök lé­pése a legrosszabbkor jön a liba­noni helyzet éleződése és a nyu- gat-európai rakétatelepítés meg­kezdése idején. Az Egyesült Álla­mok és nyugat-európai szövetsé­gesei helytelenítették a ciprusi tö­rök állam kikiáltását. Az amerikai elnök távirata (ČSTK) - Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke táviratot intézett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségéhez a szov­jet-amerikai diplomáciai kapcso­latok felvételének 50. évforduló­ján. Ebben leszögezi: az évforduló kapcsán bizik abban, hogy a két ország ismét az előttük álló fela­datok megoldása érdekében konstruktív munkát fejthet ki. Tekintet nélkül eltérő filozófi­ánkra és értékrendszerünkre, melyre kormányaink támaszkod­nak, irja Reagan, keressük a nem­zetközi feszültség csökkentésé­hez és a biztonságosabb világ megteremtéséhez az utat. kök törvényes jogait. A Szovjet­unió korábban már javaslatot ter­jesztett elő a ciprusi probléma széles körű, nemzetközi konferen­cián történő megvitatására. Kenan Evren török államfő tel­jes támogatásáról biztosította a ciprusi törököket. Az ankarai kormány ugyan sietett leszögezni, hogy országa nem felelős a ciprusi törökök döntéséért, de ennek elle­nére az egyedüli állam eddig, amely elismerte az önkényesen létrehozott „Észak-ciprusi Török Köztársaságot“. (ČSTK) - Anthony Rushford, az amerikaiak által felállított gre­nadai ideiglenes „kormány“ egyik képviselője bejelentette, hogy rö­videsen háromtagú bíróságot állí­tanak fel, amely a rendőri hajtóva­dászatok során őrizetbe vett gre- nadaiak felett fog ítélkezni. Rush- ford a rendkívüli állapot megszün­tetését a helyzet stabilizálódásá­nak bizonyítékaként igyekezett feltüntetni, s kijelentette, hogy az előkészületben levő választáso­kon részt vehet Maurice Bishop meggyilkolt miniszterelnök Új Mozgalom Pártja a JEWEL is. Az új „kormány“ pozícióit hiva­tott megerősíteni az is, hogy a Fe­hér Ház amerikai üzletemberek egy csoportját küldte Grenadá­ra. A washingtoni kormány képvi­selője szerint az lesz a feladatuk, hogy megvizsgálják a Grenadá- nak nyújtandó pénzügyi támoga­tás lehetőségeit. Míg Washington Bishop idején törölte Grenadát valamennyi se­gélyprogramjából, most az ameri­kai kormány 3 millió dollárt folyósít a szigetország „gazdasági és szociális újjáépítéséhez“. Alan Cranston szenátor, aki a demokraták színeiben az elnök­jelöltségre pályázik, elítélte a Rea­gan-kormányzat intervenciós ak­cióit. San Franciscó-i sajtókonfe­renciáján rámutatott, hogy az USA agressziójával egy apró szi­getországot semmisített meg. A kormány titokban tartja az ame­rikai invázió során elesett grena- daiak számát, s hihetetlenül elfer­dített adatokat hoz nyilvánosság­ra. A szenátor aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a wa­shingtoni kormányzat a más or­szágok, elsősorban Salvador, Ni­caragua és Libanon belügyeibe való katonai beavatkozás kiter­jesztésének útján halad. BRIT BEKEAKTIVISTÁKAT VETTEK ŐRIZETBE (ČSTK) - A brit rendőrség Lon­don központjában a szerda esti órákban tüntetést fojtott el. A leg­nagyobb tiltakozó akcióra a Trafal­gar téren került sor, ahol 200 em­ber békeőrséget tartott a Szent Márton templom előtt. A rendőrök 40 személyt letartóztattak a brit parlament épülete előtt, 23-at pe­dig őrizetbe vettek. A háború áldo­zatainak emlékművénél a rendőr­ség ugyancsak letartóztatott több tüntetőt, akik az emlékmű körül láncot akartak kialakítani. Az elmúlt napokban a Green­ham Common-i légi bázisnál, ahol megkezdődött az amerikai robot­repülőgépek felszerelése, több, mint 600 békeaktivistát vettek őri­zetbe. Bruce Kent, a nukleáris lesze­relésért folyó kampány (CND) fő­titkára nyilatkozatában rámutatott, hogy nem a békemozgalom, ha­nem a konzervatív kormány az, amely megsérti a törvényeket, amikor amerikai ellenőrzés alatt álló rakétákat állít rendszerbe az ország területén. Kijelentette, hogy a béketüntetések a követke­ző hetekben még nagyobb erővel fognak folytatódni. Párizs továbbra sem számítja be az európai egyensúlyba saját rakétáit A TASZSZ nyilatkozata (ČSTK) - A TASZSZ szovjet hírügynökség nyilatkozatot tett közzé a ciprusi helyzetről. Ez egyebek között megállapítja: A ciprusi török közösség veze­tése november 15-én bejelentette, hogy ún. független államot hozott létre a sziget északi részén, ame­lyet már tizedik éve idegen katonai hatalom tart megszállva. Ez a Cip­rus megosztására irányuló akció ellentétben áll az ENSZ-közgyülés és a Biztonsági Tanács határoza­taival. Nem kétséges, hogy ez a szeparatista akció megrendíti az igazságos politikai rendezés alap­jait. Figyelemre méltó, hogy az em­lített események Cipruson akkor játszódtak le, amikor általában ki­éleződött a nemzetközi feszültség azon erők akciói következtében, amelyek válsággócokat teremte­nek a világ különböző térségei­ben, s igyekeznek bizalmatlansá­got és ellenségeskedést szítani az államok és népek között. A ciprusi helyzet alakulása egyenes követ­kezménye ezeknek az akcióknak. A Szovjetunió osztja azt a mély­séges aggodalmat, amely most általánosan kifejezésre jut a cipru­si események alakulásával kap­csolatban. A Szovjetunió vezetése úgy ítéli meg, hogy a ciprusi nép­nek, az egész térségben a béke és a nyugalom szilárdításának ér­dekében áll, hogy a ciprusi törökök vezetése vonja vissza döntését, és hogy minél előbb újítsák fel mindkét közösség képviselői a konstruktív tárgyalásokat az ENSZ-főtitkár közreműködésével. (ČSTK) - Francois Mitterrand francia köztársasági elnök televí­ziós nyilatkozatában külpolitikai kérdésekről beszélt. Ismét eluta­sította, hogy a genfi tárgyaláso­kon figyelembe vegyék a francia nukleáris ütőerőt. Ezt az állás­pontját azzal védte, hogy szerinte Franciaország nukleáris rakétáit nem közepes hatótávolságú, ha­nem hadászati fegyvereknek kell minősíteni. Többször megismétel­te, hogy a béke megóvása erőe­gyensúlyt követel, ami szerinte azt jelenti, hogy a Szovjetuniónak kell csökkentenie nukleáris potenci­álját. Mitterrand azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy Európában katonai erőfölényre törekszik. Moszkva célja - mondotta - „el­szakítani Nyugat-Európát az Egyesült Államoktól“. Mitterrand a kelet-nyugati kap­csolatokról szólva Franciaország békeeröfeszítéseire helyezte a hangsúlyt, és síkraszállt a szov- jet-amerikai párbeszéd folytatása mellett. Ez korábbi nyilatkozatai­hoz viszonyítva hangváltást jelent, ám az alapvető kérdésekben Mit­terrand álláspontja változatlan maradt. = A moszkvai Pravda szerkesztőségi cikke (ČSTK) - A moszkvai Pravda mai száma „Washington ismét csal“ címmel szerkesztőségi cikket közöl, amelyet az alábbiakban is­mertetünk: W ashingtonban ismét „új“, állítólag messzemenő instrukciókat jdtak az európai nukleáris fegyverekről szóló tár­gyalásokon részt vevő amerikai küldöttségnek. A Fehér Ház álláspontjának je­lentős megváltozásaként tünteti fel, hogy egyetért azzal: a Szovjet­unió és az USA egyaránt 420 robbanótöltetet tartson meg köze­pes hatótávolságú rakétáin „az egyenlő globális maximális határ­ként“. Valószínűleg azzal számolnak, hogy a tárgyalások matematikájá­ban kevésbé járatos emberek hagyják magukat megtéveszteni ezzel a számmal - hiszen a 420 kevesebb, mint az 572 robbanó­töltet, amennyit az amerikaiak Nyugat-Európának szeretnének ajándékozni. A legnagyobb csalás épp eb­ben van. A számokkal való játék helyettesíti a tárgyalások értelmét: a meglevő közepes hatótávolságú fegyverek csökkentése helyett je­lentős mértékben kívánják növelni számukat az USA oldalán és így akarják megsérteni a fennálló erő- egyensúlyt. A Szovjetuniónak ugyanakkor egyoldalú leszerelést javasolnak. Az ún, „pontosított“ amerikai változat - csakúgy, mint a korábbi washingtoni változatok - egyálta­lán nem a kölcsönösen elfogadha­tó megállapodás keresésére irá­nyul. Az a körülmény, hogy épp most terjesztették elő, s hogy a leg­utóbbi amerikai „javaslathoz“ hasonlóan nagy reklámot csinál­nak neki, csak leplezni kívánja az amerikai rakéták Európába szállí­tásának megkezdését. Nem a tár­gyalások megmentésére irányul, hanem ellenkezőleg, arra, hogy végérvényesen meghiúsítsák a reményt a genfi megállapodás kidolgozására. Most nemcsak megismétlik Wa­shington obstrukciós álláspontjá­nak alapvető vonásait, amelyek már rég tarthatatlanoknak mutat­lag azt jelenti, a Szovjetuniónak épp 140 SS-20-as rakétája lehet­ne, amivel állítólag maga is egyet­ért. Eközben megfeledkeznek egy apró /.részletről“, nevezete­sen arról, hogy amikor a szovjet fél azt javasolja, európai területein a csökkentés után maradjon 140 rakétája, ezen a brit és a francia rakéták nukleáris robbanótöltetei­vel való egyenlőséget érti. Ezek­ből jelenleg 162 egység van rend­szerben. Amerikai rakétákról itt Washington ismét csal koztak, hanem ezen felül egyene­sen félrevezetik a közvéleményt. Hogy ez mennyire így van, ki­derül az amerikai küldöttségnek átadott új instrukciók tartalmából. Ezek néhány primitív trükkböl indulnak ki. Az első trükk egyáltalán nem új. Az amerikai számítógépek- s feltételezhető, hogy a Penta­gon megfelelően karbantartja őket- ismét „megfeledkeztek“ a brit és a francia nukleáris rakétaesz­közökről. Mégis reálisan léteznek, szabad szemmel látni lehet őket. S nincs belőlük kevés, s hogy ha még pontosabbak akarunk lenni, „a körülmények furcsa véletlene“ folytán hozzávetőleg 420 robba­nófejjel rendelkeznek. És épp ez a csalás: az USA egyenlő szintről beszél - mindkét oldalon 420 egy­ségről, ám a valóságban arra tö­rekszik, hogy az arány 840 legyen a 420-hoz a NATO javára. A második trükk: Washing­tonban azt állítják, hogy nemcsak egyenlőséget javasolnak, hanem még kedveztek is a Szovjetunió­nak, mivel a 420 robbanófej állító­egyáltalán nincs szó. Azoknak nincs itt mit keresniük. N em elég azonban, hogy Washington, amint hiszi, ügyes manőverével egyszerűen kétszeres erőfölényt szerez a rob­banótöltetek tekintetében a NATO számára. Ami a rakéták számát illeti, a helyzet igen abszurd lenne, mivel ennek a változatnak a meg­valósítása azt jelentené, hogy míg a Szovjetuniónak csak 140 rakétá­ja maradna, az USA a meglevő 162 francia és brit rakétához hoz­záadná a maga 420 rakétáját. A valóságban tehát így néz ki a „szovjet állásponthoz közelítő lépés“. A harmadik trükk: az euró­pai közepes hatótávolságú nukle­áris fegyverek korlátozása problé­májának megoldását Washington ismét „globális megközelítéssel“ igyekszik helyettesíteni. A gyakor­latban ez azt jelenti, hogy a 140 rakéta, amelyet kegyesen meg­hagynak a Szovjetuniónak, az or­szág egész területére vonatkozik - tehát mind európai, mind ázsiai részére. Más szavakkal, az USA egyetlen ceruzavonással szeretné megsemmisíteni az országunk ázsiai részében levő, védelmi fel­adatokat ellátó valamennyi megfe­lelő fegyverünket. Láthatjuk, rend­kívül nagy az étvágyuk. Az Egye­sült Államoknak azonban jogában állna a 420 rakétát tetszés szerinti helyen elhelyezni, a lényeg, hogy elérhessék a Szovjetunió területét. E tisztességtelen módszerek és csalások segítségével Washing­ton félre akarja vezetni az embe­reket, és a maga számára megha­tározó pozíciókat akar elérni. A pershingek és a robotrepülőgé­pek nyugat-európai elhelyezése fontos része ennek a tervnek. Milyen következtetést lehet le­vonni Washington eme politikai trükkjéből? Mindenekelőtt megint teljes valóságában mutatkozott meg, hogy az USA jelenlegi kor­mánya cinikusan figyelmen kívül hagyja a nemzetek reményeit és óhaját, s teljesen leplezetlenül lát­ható koncepciója, miszerint „van­nak fontosabb dolgok a békénél“. Vitathatatlan tény továbbá, hogy Washington tudatosan ássa alá az európai nukleáris fegyverekről fo­lyó tárgyalásokat. Teszi ezt aggá­lyok nélkül, kimondott rosszindu­lattal, s eközben figyelmen kívül hagyja Európa és az USA becsü­letes emberei millióinak tiltakozá­sát, akik nem akarnak a Pentagon nukleáris túszaivá válni. W ashingtonban és néhány más NATO-ország fővá­rosában azonban hiába gondolják egyesek, hogy sikerül kibújniuk a felelősség alól, amely a megálla­podás meghiúsítása, a lázas nuk­leáris fegyverkezés további roha­mos fokozódása miatt rájuk hárul. Az olasz parlament háromna­pos vita után jóváhagyta a kor- ( mány döntését, miszerint még az idén megkezdik az amerikai ro- botrepülögépek telepítését Szi­cíliában. Az olasz KP véleményét parlamenti beszédében Berlingu- er főtitkár ismertette. Az OKP sze­rint a rakéták olaszországi telepí­tését egy évvel el kell halasztani, ahogy ő mondta, technikai hala­dékot kell adni annak reményé­ben, hogy a genfi tárgyalások eredményesen zárulnak. A par­lament leszavazta a kommunisták ilyen értelmű indítványát. Olaszor­szágban tehát szabad utat kapott a robotrepülőgépek szicíliai telepí­tése. Genfi ülés (ČSTK) - Genfben tegnap újabb plenáris ülést tartott a statégiai fegyverek korlátozá­sáról és csökkentéséről tárgya­ló szovjet és amerikai kül­döttség. Az osztrák kancellár elutazott Budapestről (ČSTK) - Fred Sinowatz oszt­rák szövetségi kancellár tegnap befejezte hivatalos magyarországi látogatását, és elutazott Buda­pestről. Lázár György miniszter- elnökkel a látogatás során a két­oldalú kapcsolatok továbbfejlesz­tésének lehetőségeiről és idősze­rű nemzetközi kérdésekről tár­gyalt, és fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Elutazása előtt megtartott sajtó- konferenciáján Fred Sinowatz ki­jelentette, hogy látogatása véle­ménye szerint hozzájárult a köl­csönös bizalom megerősítéséhez és ezzel együtt az enyhülési folya­mat eredményeinek megőrzésé­hez is. Közölte, hogy a lázas fegy­verkezés nagyon nyugtalanítja Ausztriát, amely ezért felhívással fordult a genfi tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldött­ség vezetőjéhez, hogy legalább a fő kérdésekben állapodjanak meg, s ezeket majd később rész­letesen megtárgyalhatják. Eljárá­sunkban abból indulunk ki — mon­dotta az osztrák kancellár -, hogy a katonai egyensúlynak a fegyve­res erők és fegyverzet lehető leg­alacsonyabb szintjén kell megvaló­sulnia. F-16-osok Venezuelának (ČSTK) - Megérkezett Venezu­elába az első hat darab F-16-os típusú amerikai bombázógép. A latin-amerikai ország összesen 24 darab ilyen gépet rendelt az Egyesült Államoktól. A Washing­tonnal kötött megállapodás értel­mében a gépek vezetésére az USA-ban képezik ki a venezuelai pilótákat. Az egész szállítmány az egyébként is rendkívül eladóso­dott Venezuelának 615 millió dol­lárjába kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents