Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)
1983-11-15 / 270. szám, kedd
ÚJ szú 5 1983. XI. 15. A Szovjetunió energetikája ma és holnap II. Az egységes villamosenergia-rendszer fejlesztése A Szovjetunió egyik legjelentősebb tudományos-műszaki komplex célprogramja az ország egységes villamosenergia-rendszeré- nek továbbfejlesztésére, hatékonyságának növelésére, s az energiaszállításban bekövetkező veszteségek csökkentésére irányul. E célprogram kidolgozását a villamosenergia-termelés gyors ütemű növekedése, főleg a nagy teljesítményű atomerőművek számának gyarapodása, valamint a kedvező feltételek mellett kitermelhető szénkészletének egyre nagyobb arányú energetikai hasznosítása tette szükségessé. A villamosenergia-termelés az 1960- as évi 292 milliárd kilowattóráról 1980-ban 1294 milliárdra nőtt, s az idei évi terv 1405 milliárd kilowattóra termelését irányozta elő. A Szovjetunió villamosenergiatermelésének mintegy 90 százaléka a Bajkál-tó keleti partvidékétől kezdve egészen a nyugati országhatárig - 6 időzónára terjedő távolságban - már ma is az egységes villamosenergia-rendszerhez tartozik. A jelenlegi tervidőszak folyamán az egységes rendszerhez- csatolják a közép-ázsiai területi villamosenergia-rendszert is, később pedig a Bajkál-Amúr vasútvonal villamosításával összefüggésben a keleti energiarendszert, s így az egységes villamosenergia-rendszer fokozatosan be fogja hálózni az ország egész lakott területét. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben 4000-6000 megawattnyi teljesítményeket kell majd szállítani kétezer kilométertől négyezer kilométerig terjedő távolságra, amit az egységes villamosenergia-rendszer jelenlegi műszaki színvonalával már nem lehet biztosítani. Ezért szupernagyfeszültségű távolsági vezetékeket építenek, amelyek lehetővé teszik az említett energiamennyiségek gazdaságos szállítását. Mivel a Szovjetunió európai részében elsősorban egyenletesen termelő atomerőművek fogják biztosítani az áramellátást, a csúcsfogyasztás szükségleteinek fedezésére főleg a szibériai vízi erőművekben termelt áramot fogják felhasználni. Elsősorban ezt teszi majd lehetővé az 1500 kilovolt feszültségű egyenáramú és az 1150 kilovolt feszültségű váltóáramú vezetékek megépítése. A szupernagyfeszültségű távolsági vezetékek a szibériai szénmedencék hőerőműveiben termelt olcsó áramot az uráli iparvidékre is eljuttatják. Ezáltal döntő mértékben csökkenthető a kőolajtermékek tüzelőanyagként való felhasználása az itteni erőművekben, s évente mintegy 400 ezer vagonnal kevesebb energetikai szenet kell majd vasúton szállítani, ami úgyszintén jelentős energiamegtakarításhoz vezet. Az 1150 és 1500 kilovoltos távolsági vezetékek építése azonban más szempontokból is előnyös. Az eddigi legnagyobb feszültségű, 500-750 kilovoltos vezetékekhez viszonyítva jelentős fajlagos megtakarítás érhető el ezekkel mind az acélszerkezeti elemek, mind pedig az alumíniumhuzalok tekintetében. Azt is kiszámították, hogy a 6000 megawatt szállítására képes, 2400 kilométer hosszú, 1500 kilovoltos egyenáramú távolsági vezeték megépítése kevesebbe kerül egy hasonló teljesítményű atomerőmű beruházási költségénél. A program szerint a világ első 1150 kilovoltos váltóáramú távvezetékének 900 kilométeres szakaszát Ekibasztuz és Kusztanaj között - amely az uráli iparvidéket ellátó vezeték első részét képezi - még ebben az ötéves tervidőszakban üzembe helyezik, s más vonalakon is épülnek ilyen jellegű vezetékek. A Szovjetunió egységes villa- mosenergia-rendszerének további műszaki fejlesztése nemzetközi szempontból is jelentős. E célprogram megvalósítása egyúttal lehetővé teszi a villamos energia szállításának további növelését az európai KGST-országokba. A jövőben ezért itt is szükségessé válik a Béke egységes villamosenergia-rendszer nemzetközi vonalainak az átépítése 750 kilovoltos vezetékekre. Távlatilag egy egységes európai villamosenergiarendszer létesítésére is lehetőség nyílik. MHD-generátoros energiaátalakítás A népgazdaság villamosener- gia-ellátásának feltételeit azonban más módszerekkel is lehet javítani, például az energiagazdálkodás ésszerűsítésével, az elsődleges energiaforrások hatékonyabb, intenzívebb kihasználásával. Ebben az irányban fontos szerepe lesz a magnetohidrodinamikai (MHD) generátorokkal történő energiaátalakításnak, amelyekkel a hagyományos hőerőművekhez viszonyítva mintegy 20 százalékkal javítható az elsődleges energiaforrások kihasználásának a hatásfoka. Mint ismeretes, a hagyományos eljárással a legkorszerűbb hőerőművekben is csak 37-38 százalékos, kivételes esetekben 40 százalékos hatásfokot sikerült elérni. Ez azt jelenti, hogy a tüzelőanyag fütőértékének több mint 60 százaléka a technológiai folyamatban veszendőbe megy. A Szovjetunióban világviszonylatban is úttörő munkát végeztek az MHD-generátorok kifejlesztésében és alkalmazásában. Az ezzel kapcsolatos kutatások tulajdonképpen már 1959-ben elkezdődtek, a rakétahajtóművek üzemeltetésénél szerzett tapasztalatok hasznosítása alapján, s 1961- ben már össze is szerelték a világ első kísérleti MHD-generátorát. Ezt követően a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Magas Hőmérsékleti Intézetében kidolgozták az MHD-generátorok tudományos-kutatási programját, s 1964-ben üzembe helyezték az U-02-es, majd pedig 1971-ben az U-25-ös kísérleti MHD-generá- tort. Az utóbbinál 1974-ben elérték az előirányzott 20 MW-os teljesítményt. A kísérleti üzemeltetés tapasztalatai bebizonyították, hogy a jelenlegi műszaki feltételek mellett nagy teljesítményű MHD-erőmű- vek is építhetők. Hamarosan el is készítették a műszaki terveket, s az első 500 MW teljesítményű MHD-erőmúvet Rjazanyban helyezik üzembe, még ennek az ötéves tervidőszaknak a végén. LENGYELORSZÁGI HELYZETKÉPEK I. Nem babra ment a játék Az utóbbi evekben hazánkban is - akárcsak a többi szocialista országban - szorongva, olykor aggódva vártuk a legfrissebb híreket ebből a több mint harmincmilliós baráti országból. Reméltük és hittük, hogy ez a sokat próbált, sokat megélt nemzet pártja és kormánya vezetésével képes saját erejéből kijutni a mély válságból. Az idő a reménykedőket igazolta. A lengyel államtanács ez év júliusában feloldotta a szükségállapotot, melynek bevezetése egy beláthatatlan következményekkel járó nemzeti tragédiától mentette meg ,az országot. Ezt ma már a lengyelek többsége kezdi megérteni. Sokan idézik fel magukban azt az időt, amikor Jaruzelski hadseregtábornok vette át a kormány vezetését, s nyugodt kilencven napot kért a válság megoldására. Válaszul a „Szolidaritás“ egyes vezetői „90 nyugodt nap = 90 akasztófa a kommunistáknak“ feliratú röplapokat terjesztettek. Sőt, a gdanski „Szolidaritás“-kong- resszuson, majd az 1981-es decemberi tanácskozáson már nyíltan tárgyaltak a hatalom megszerzéséről. Marian Jurczyk szczecini vezető bitófát és skanzent ajánlott a LEMP tagjainak. Számos tény bizonyítja, hogy nem babra ment a játék, s hogy az akkori viszonyok között 1981. december 13-án a szükségállapot bevezetése volt az egyetlen lehetőség. Egyetértés és összefogás Lengyelország népe a nehezén már túljutott. A válság mélypontját maga mögött tudja. De még sok feladat vár megoldásra. Ezekről ma nyíltan és őszintén beszélnek. Nem lakkoznak, nem szépítik a dolgokat. Most elsősorban a gazdasági feladatokra összpontosítják a figyelmet. Megoldásukhoz a társadalom egyetértésére és cselekvő összefogására van szükség. Wojciech Jaruzelski kormányfő egyik beszédében így fogalmazta meg a jövő kilátásait: „Senki sem szavatolhat egy erős, igazságos és jól élő Lengyelországot. Sok év, több mint egy évtized kell ahhoz, hogy a szocialista közösségben jelentős, Európában és a világban számító, modern és jól szervezett ország legyen -, de azzá lesz“. Ennek megvalósításán fáradozik ma minden becsületes, hazáját szerető, a szocializmushoz hű lengyel állampolgár. Javul a közellátás Október végén az egyhetes lengyelországi tartózkodás alatt nemcsak Varsóban, hanem Katowicében, Lengyelország második legnagyobb városában is lépten- nyomon tapasztaltuk a konszolidáció jeleit. Mindkét nagyvárosban akár tíz év előtti is lehetne az utcakép. A közismerten vidám kedélyű lengyelek a hosszú válság után is megőrizték derűs kedélyüket. S ahogyan a 27 éves Kurdziel Piotr vájár, párttag, a KWK „Katowice“ bánya ifjúsági szervezetének elnöke mondta - kezdik visz- szanyerni önbizalmukat is. Egyébként már csak itt-ott látni sorbanálló embereket, azt is inkább Katowicében tapasztaltuk. Igaz, hét vége volt, s mindenki igyekezett beszerezni a szükséges élelmet. Főleg húsért kell még sorbanállni - amit jegyre adnak, havi 2,5 kg a fejadag -, de Varsóban már azért sem.- Folyamatosan javul a közellátás Katowicében is - mondta a fiatal vájár most már egészen tűrhető, kivált az előzményeket figyelembe véve. A szükségállapot bevezetése előtt volt olyan időszak, hogy sok családban naponta csak vízben főtt gríz került az asztalra. Persze, mi bányászok akkor is kaptunk egy kevés húst. De mi a közellátási nehézségek ellenére sem fogadtuk el a „Szolidaritás“ sorozatos sztrájkfelhívásait. A katowicei bányákban és üzemekben csupán egyszer volt egy négyórás munkaszünet.- S ez mivel magyarázható?-Tudom, amit most mondok frázisnak tűnik, kiváltképpen ilyen fiatalember szájából, mint én vagyok, de így igaz: a mi vidékünkön még él az emberekben az igazi munkásszolidaritás. Itt régen igen szegényesen éltek az emberek, s ezt az idősebbek még nem felejtették el, sőt bennünk, fiatalokban is igyekeztek ezt mélyen tudatosítani. Elhallgat s kérdően ránk néz. Biztatjuk, hogy folytassa, érdekes, amit mond.- Én nem mondom azt, hogy már minden rendben van, csak az első csatát nyertük meg. Nem könnyű az élet itt sem. Pedig a bányászok aránylag jól keresnek, van aki a hónap végén 40 ezer zlotyt is hazavisz. Átlagosan 30 ezer zloty a bányászok keresete. Mi négy kilógramm húst kapunk egy hónapra. Itt jegyzem meg, hogy a munkások átlagkeresete 14 ezer zloty, igaz akad még 7-9 ezer zlotys kereset is. Lengyelországban jelenleg eléggé differenciált a jövedelem. Ez együtt jár a Lengyel Egyesült munkáspárt legutóbbi kongresszusán jóváhagyott gazdasági reformpolitikával. A való képhez tartozik; 14 ezer zlotys bér megfelel a mi átlagos keresetünknek. Csakhogy ott az árak jóval magasabbak. A kereset összegének például egytizede elmegy a havi két és fél kiló húsadagra, a másik tíz százalék cukorra és zsírra, amit szintén jegyre adnak. Az utóbbi időben jelentősen megemelkedett a lakbér is. Egy család csak újságokra ezer zlotyt költ havonta. A fiatalok problémái Katowice és környéke Lengyel- ország legnagyobb ipari központja. Amerre a szem ellát aknafelvonók, gyárkémények és modern lakóházak emelkednek a magasba. Mindez 1945 óta épült. Több mint száz éve, hogy felhozták a föld mélyéből az első kőszenet. A katowicei bányákban ma összehasonlíthatatlanul könnyebb a munka, mint régen volt. A vágathajtásokat szovjet gyártmányú, PK 9 B kombájnokkal végzik, mert ezekkel gyorsabb és biztonságosabb a vágathajtás. A szénkitermelés pedig lengyel gyártmányú FA 205 gépekkel történik. Sokat könnyített a munkán a nagy teljesítményű mobil daruk beállítása. Érzékeny jelző- és riasztóberendezések szolgálják a bányamunka biztonságát. Nem véletlen tehát, hogy egyre több fiatal jelentkezik bányásznak. Kurdziel Piotr például már hét éve dolgozik a bányában. Jelenleg a hatszáz bányász fiatalt magába tömörítő ifjúsági tömegszervezet fizetett elnöke. Amikor megkérdeztük tőle, hogy szerinte mi ma az ifjúsági szervezet legfontosabb feladata, kissé eltűnődve azt mondta:- Nekünk, fiataloknak is meg kell tanulnunk jól dolgozni. Azt, hogy ne csak beszéljünk, hanem cselekedjünk is. Különben őszintén meg kell mondanom, hogy a mi fiataljaink többsége jól dolgozik. Vállalják a szombati és a vasárnapi műszakokat is. Az elnök biztató jelnek tartja, hogy egyre több fiatal tömörül munkabrigádokba, s nő a politizáló fiatalok száma. A legjobbbak közül többen kérik felvételüket a pártba, de csak igazán a legjobbakat veszik fel. A tagjelöltségi idő itt is újra két év. A párttaggá nyilvánításnál nemcsak a jó munkát, szakismeretet, hanem a politikai elkötelezettséget, a szilárd helytállást is figyelembe veszik. Nagy leckét kaptak a közelmúltban abból is, hogy a szakismeret és a szorgalmas munka még nem minden. Fontos a politikai tisztánlátás, az elvhűség és a józan ítélőképesség is.- És a fiatalok legfőbb problémái?- Én még nőtlen vagyok, tehát neken nincs lakásproblémám, bányász-szállóban lakom, 1500 zlotyt fizetek havonta. Tudom, hogy a fiatal házasoknak milyen gond a lakásszerzés. Ezt is az eddigi gyakorlatnál rugalmasabban kell megoldani. Nálunk jelenleg öt évig kell várni egy szövetkezeti lakásra, amelyre 90-től 150 ezer zlotyig kell befizetni. Ennek 20 százalékát az üzem megtéríti. Ami a jövőt illeti, a szakszervezettel közösen megkezdtük egy családi házépítő szövetkezet szervezését, reméljük, az majd könnyít a lakásgondok megoldásában. Egyébként elmondta, hogy legfőbb céljuk a termelés folyamatosságának a biztosítása. A szénkitermelés tervét teljesítik. TÖRÖK ELEMÉR Az MHD-generátor tüzelókamrájában 2500 C°-ra hevítik a plazmát 250 milliárd kilowattórával többet A magnetohidrodinamikai generátorban az áram körülbelül 2000-2500 C°-ra hevített plazmában képződik, amikor az erősen ionizált plazma elektromágneses mezőben halad át. Az U-25-ös MHD-generátornál erre a célra szupravezetékes elektromágnest alkalmaztak. A magas hőmérsékletet földgáz égetésével érik el - egyébként más tüzelőanyag is alkalmazható mégpedig legalább 1200 C°-ra előmelegített, oxigénnel dúsított levegő beavatásával. A plazmát az ionsúrúség, vagyis a vezetőképesség növelése céljából különböző vegyszerekkel, például kálium-karbonáttal (hamuzsírral) is dúsítják. A plazma az MHD-csatornában haladva tűzálló elektródokon adja le az indukálódott egyenáramot, amelyet egy speciális invertor alakít át váltóárammá, amely egyúttal az MHD-generátor működését is automatikusan szabályozza. Ezután a még mindig magas hőmérsékletű plazmát először az adalékválasztóba, innen pedig gözgenerá- torba vezetik, s a keletkezett gőzt hagyományos úton történő áramfejlesztéshez hasznosítják. Az MHD-erómű tehát kétszer termel áramot, s a két eljárás együttesen eredményezi az 55-60 százalékos hatásfokot. Az MHD-generátorok hasznos- cántt azzal jellemezhetjük, hogy amennyiben a Szovjetunió összes hőerőműve ilyen rendszerrel működne, úgy az üzemeltetésükhöz mintegy 75 millió tonnával kevesebb egyezményes tüzelőanyagra lenne szükség, illetve azonos mennyiségű tüzelőanyag felhasználása esetében 250 milliárd kilowattórával több áramot lehetne termelni évente. Egyes amerikai szakemberek előrejelzései szerint a kilencvenes évek végén az MHD-generátoros áramtermelés lesz a leghatékonyabb, amely a jelenlegi hőerőművekhez viszonyítva 15-20 százalékkal csökkenti a termelési költségeket. Az MHD-generátorok egyaránt működhetnek nyílt és zárt rendszerben. Amíg nyílt rendszerű generátorokat - a fent ismertetett módon - hőerőművekkel kombinálva kell üzemeltetni, a zárt rendszerek a jövőben az atomerőművekhez csatlakoztatva jöhetnek számításba. A magnetohidrodinamikai áramtermelés tudományosműszaki fejlesztése tehát további lehetőségeket tárhat fel a gyakorlati alkalmazás elótt. Az MHD- generátorok jól érvényesülhetnek például az alumíniumkohászatban, ahol párhuzamosan van szükség a nagy mennyiségű villamos energiára és a magas hőmérsékletre. A szovjet szakemberek Jugoszláviában nyújtanak segítséget az ilyen irányú kutatási-fej- lesztési munkákhoz. MAKRAI MIKLÓS
