Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám, péntek

A negyedik kaszálás KOMMENTÁLJUK A losonci (Lučenec) járás me­zőgazdasági vállalatai 55 600 hektáron gazdálkodnak, ebből 1750 hektár az öntözhető terület. Ez bizony kevés, hiszen senki sem szavatolhatja, hogy nem is­métlődik meg az idei aszályos esztendő*. Nagyon sok az olyan • terület, amelyen öntözés nélkül aligha termeszthettek volna má­sodnövényeket. Jól tudják ezt a lo­sonci járás földművesei. Ezt bi­zonyítja, hogy azon a kerületi érte­kezleten, melyen a közép-szlová­kiai kerület járási mezőgazdasági igazgatóságainak igazgatói vettek részt, a losonci járást az öntöző­berendezések kihasználásában az élenjárók között említették. Míg az év'elejétől az öntözési tervet kerületi viszonylatban a mezőgaz­dasági vállalatok átlagosan mind­össze 60 (!) százalékra teljesítet­ték, a losonci járás magasan túl­szárnyalta a tervezett feladatokat. Hogyan sikerült ezt elérniük a losonci járás földműveseinek? Er­re a kérdésre Miroslav Garai mér­nök, a Losonci Járási Mezőgazda­sági Igazgatóság termelési-mű­szaki igazgatóhelyettese vála­szolt. befejezésével azonban csak 1986-ban számolnak! A tomášovcei CSSZB Efsz a lo­sonci járásban a közepes nagysá­gú szövetkezetek közé tartozik, eredményei alapján azonban a legjobbak közé sorolják. Az itteni földmüvesszövetkezeti dolgozók gyakorlatilag hat község határá­ban gazdálkodnak, igy Tomášov- cében, Podrečanyban, Stará Ha­liéban, Vidinában, Tuháron és Gregorová Vieskában, mégpedig összesen 2995 hektáron, s ebből 507 hektár az öntözhető terület. Főleg az évelő takarmányokat, az állandó fúféléket, elsősorban a 120 hektáros legelőt öntözik. így 600 tehenük tavalytól őszig a le­gelőn lehet, ami a tejhozamok ala­kulásában is megmutatkozik. Je­lenleg a naponkénti egy tehénre eső átlagos tejhozam meghaladja a 10 litert, október harmadik de- kádjában és november első de- kádjában 10,7 literes hozammal számolnak. Ilyen eredménnyel pe­dig eddig egyetlen mezőgazdasá­gi vállalat sem dicsekedhet rajtuk kívül a járásban. Pavel Nosáľ (balról) és Pavel Mravík munka közben- Az öntözési ütemtervet egyet­len mezőgazdasági vállalat sem tekinti fölösleges papírmunkának. A földművesek lelkiismeretesen teljesítik e terveket, hiszen tudato­sítják, milyen jelentős intenzifiká- ciós eszköz van a kezükben. Külö­nösen jó példával járnak elöl e té­ren a tomášovcei Csehszlovák -Szovjet Barátság Efsz földműve­sei. Ütemtervüket, melynek értel­mében hetente 380 hektáros terü­letet öntöznek meg 40 milliméte­res vízadaggal, az év elejétől 120 százalékra teljesítették... Vajon számolnak az öntözéses gazdálkodás fejlesztésével ebben a járásban? Amint Miroslav Garai mérnök elmondotta, Lovinobaňa határában 354 hektáron építik ki az öntözőrendszert, a Galsai (Ho- liša) és a Rátkai Efsz, illetve a Lo­sonci Magtermesztó Állami Gaz­daság számára pedig összesen 1036 hektáron. Sajnos, az építke­zések nem haladnak a terv sze­rint. A lovinobaňai öntözőrend­szert gyakorlatilag már üzemeltet­ni kellene, de a Zvoleni Mezőgaz­dasági Építóvállalat dolgozóinak hibájából csak a jövő évtől szol­gálhatja célját. Bonyolult a losonci öntözőrendszer építése is. A ve­zetékek zömét már az idén befeje­zik, a szivattyúállomás építésének- Persze, más növényeket is öntözünk - egészíti ki ismeretein­ket Miroslav Gálád mérnök, a szö­vetkezet öntözési gazdálkodásá­ért felelős agronómusa. - öntöz­zük a zöldségféléket, az idén ön­töztük a nyári keverékeket, a siló- kukoricát, s ha kell, az őszieket is öntözzük, hogy kikeljenek. Hogy miként szervezik ebben a szövetkezetben az öntözést, ar­ról Ján Kanda, növénytermesztési szakágazatvezető tájékoztatott.- összesen negyven darab sá­vos öntözőberendezésünk van, egy Iris öntözőberendezésünk, és a klasszikus csővezetékes öntö­zési módszerrel 10 hektárra juttat­hatunk mesterséges úton vizet. A vizet a Kriván-patakból nyerjük, a szivattyúállomás teljesítőképes­sége percenként 20 köbméter víz továbbítása s ez elegendő még két további vállalatnál az öntö­zésre. A földmüvesszövetkezetben két öntözócsoport gondja az öntözés. Az egyik az állandó fűfélék, illetve a legelők öntözésével törődik, összesen 143 hektáron. A másik csoport 19 sávos öntözőberende­zést kezel, s feladata a szántóföldi évelő takarmányok, illetve a silóta­karmányok öntözése. Erre a cso­portra bízták az Iris, illetve a hor­Ján Kanda megvizsgálja a meg­öntözött lucernát dozható öntözőberendezés üze­meltetését, ez utóbbit főleg a zöld­ségfélék önözésére alkalmazzák. A határszemlén Ján Kanda büszkén mutatott a lucernatáblá­ra, melyet éppen öntöztek:- Már a harmadik kaszálás után kapja a vizet - mondotta, majd folytatta az öntözés szervezésével kapcsolatos teendőik ismertetésé­vel. - A terv szerint öntözünk, ugyanakkor figyelembe vesszük feltételeinket. Az idén a nagy szá­razság idején éjjel-nappal öntöz­tünk, naponta átlagosan 20 órát. A fennmaradó négy órát a karban­tartásra, illetve az öntözőtechnika áthelyezésére használtuk ki. Ami­kor nagy volt a vízhiány, a növé­nyekre ismételt vízadagokat juttat­tunk. Persze, ez kifizetődő szá­munkra. Különösen az évelő takar­mányfélék hálásak az öntözésért, amelyeket az idén negyedszer is kaszálunk. Ez azt jelenti tehát, hogy míg az öntözött területről szénában számolva a hektárhoza­mok tömegtakarmányokból 12 tonna körül alakulnak, az öntözet- len területen maximálisan 6 tonna. Az is tény, hogy a legelők öntözé­se nélkül aligha értünk volna el jó tejhozamokat. Az viszont lényege­sen nehezíti szövetkeztünkben- és a járásunkban is - az öntö­zést, hogy nagyon egyenlőtlen a pótalkatrész ellátás. Persze, mi mindent megteszünk a nehézsé­gek enyhítéséért, hogy ha kell- öntözhessünk. JOZEF SLUKA NEM MEGY A MUNKA ROVASARA Október a pártalapszervezetekben jelentős esemény idő­pontja. A pártoktatás hallgatói először ülnek be az „iskolapa­dokba“, hogy aztán hosszú hónapokon át az oktató közremű­ködésével, de mindenekelőtt saját igyekezetük, szorgalmuk és akaratuk által számos új ismeretre tegyenek szert. Bizonyára ünneprontó a megállapítás, de mivel igaz, hát elhallgatni sem lehet, hogy sajnos minden bizonnyal ezúttal is lesznek pártalapszervezetek, ahol a korábbi rossz hagyo­mányokhoz híven az 1983/84-es pártoktatási időszak beve­zető előadását az idén sem tartják meg októberben. És szinte az is már előre bizonyosra vehető, hogy az első előadásokat „elnapoló“ alapszervezetek túlnyomó többsége a mezőgaz dasági üzemek pártalapszervezetei sorában található majd. Tény és való, a későbbi kezdést indokló magyarázatokban is van némi igazság. A nagy mezőgazdasági üzemek párt- alapszervezeteiben az ágazati és a területi szervezettség mellett egyaránt nehéz összehozni a tagságot, hiszen az emberek vagy egymástól tízkilométerekre eső munkahelye­ken dolgoznak, vagy különböző beosztásban (állattenyész­tésben, növénytermesztésben), tehát más-más időpontban. És az is igaz, hogy olyan dologidőben, mint amilyen például az október, valóban még az órák is számítanak, s aligha lenne jó akár csak egy negyednapra is leállítani mondjuk a cukorrépa betakarítását. A fentiek értelmében két dolgot a mezőgazdasági üzemek pártoktatási gyakorlatában is el lehet fogadni. Az egyik, hogy csúcsmunkák idején a pártoktatást - de akkor is csak az előadást - a taggyűlések előtt tartják meg, míg a másik engedmény, hogy a tanulmányi időszak első (esetleg az utolsó) előadását egy hónappal későbbi, illetve korábbi időpontra teszik. Ennyi és nem több! Számos mezőgazdasági nagyüzem példája bizonyítja, hogy a nagyobb arányú összevonás, sűrítés nem indokolt, az októbertől-júniusig, illetve november- től-májusig tartó előadássorozat nem akadályozza a folyama­tos munkavégzést. Hiszen, amint említettük, ha a helyzet úgy kívánja, az előadást megtarthatják a párttaggyúlés előtt, és a szemináriumi beszélgetésekre is van megoldás. Több mezőgazdasági üzemben például bevált a gyakorlat, hogy egy adott alakulat hallgatóit munkahelyük és munkaidejük szerint csoportokra osztják, s e kisebb közösségekben beszélik, vitatják meg a tananyagot és az ezzel kapcsolatos munkahelyi feladatokat, problémákat. Tehát az a szervezési mód, hogy az egész oktatási évet a téli időszakban, egy, legfejlebb két esetben összehívott és rendszerint az üzem üdülőjében megtartott két-három napos „bennlakásos tanfo­lyammal“ tudják le, nem a folyamatos munka szükségszerű velejárója, hanem elsősorban a pártoktatás irányításával megbízott egyének feladatának a leegyszerűsítése, s főleg kényelmesebbé tétele.Megdönthetetlen igazság, hogy azok­ban az üzemekben, ahol rendszeres és hatékony a párttagok, valamint a párton kívüli gazdasági vezetők, élenjáró dolgo­zók, brigádvezetők és kádertartalékok oktatása, ahol megfe­lelően igényes a tananyag, ott a párt vezető szerepe is jobban érvényesül. S ez a termelést, a feladatok folyamatosabb teljesítését és az adódó problémák, nehézségek rugalma­sabb megoldását is segíti. A megállapítás természetesen a mezőgazdasági üzemekre is érvényes. Ott, ahol a pártoktatásban betartják a tematikus és az időrendi terveket, és nemcsak az előadásokra, hanem a szemináriumi beszélgetésekre is találnak megfelelő időt, a termelési feladatokkal is könnyebben megbirkóznak. EGRI FERENC ORVOSI TANÁCSADÓ Elváltozások a szájban Ján Kurčik gulyás a tomášovcei határ legelőjére hajtotta ki a teheneket (A szerző felvételei) A száj és az állcsontok dagana­tos elváltozásai gyakoriak. Daga­natképződésre hajlamosító inge­rek érik a szájat táplálkozás és rágás közben is. A múfogak, pro­tézisek irritáló hatásának követ­kezményeként gyakran találko­zunk nehezen gyógyuló fekélyek­kel. Ehhez társul még öregkorban a csökkent nyálképzés és a kisebb érzékenységű nyálkahártya foko­zott hajlama repedésekre és de­generációra is. A fájdalomérzet csökkenése öregeknél lényege­sen meghosszabbítja a daganat lappangási idejét, némelykor már sebészetileg sem gyógyítható ha­tárig. Mai ismereteink szerint teljes ép hámból nem keletkezik rák, kiala­kulásához az úgynevezett prae- cencerosus elváltozás szolgáltatja a talajt. A legtöbb praecencerosis alig okoz szubjektív panaszokat. Ebből következik, hogy a rák elleni küzdelemben döntően fontos a minél előbbi felismerése és gyó­gyítása. Praecancerosus állapot­nak tekintjük felnőtteknél:- az egyszerűnek látszó, de nyolc napon belül felderíthető ok nélkül, gyógyulási hajlamot nem mutató fekélyeket-a fogművek okozta ártalmakat, ha azok az ingerlés megszűnése után sem hajlamosak a gyógyu­lásra- nyolc napon túl sem gyógyuló, szabályszerűen ellátott foghúzást sebet, valamint más csontműtét utáni üreget, különösen ha abban szövetburjánzást találunk- a gyógyításnak ellenálló elválto­zásokat- némely gyakori vagy gyógyítha­tatlan elváltozásokat az ajkakon- kivételesen némely kinövéseket a szájüregben- az íny vagy a száj nyálkahártyá­jának pigmentfoltjait, főleg ha azok újabb keletűek vagy növekedő tendenciát mutatnak- a cigarettázók, vagy pipások aj­kán tizennégy napon túl változat­lanul fennálló, vérzékeny pörsené- seket, fekélyeket, főképpen ha ezek a dohányzás teljes elhagyá­sa után sem hámosodnak el. Az elváltozások közül - már gyakoriságánál fogva is - a leu- koplákiának van a legnagyobb je­lentősége. A leukoplákia a száj­nyálkahártya krónikus gyulladásá­val és elszarusodásával járó álla­pot. Többnyire 40-tól 70 éves ko­rig észlelhető, fiatalabb korban rit­kán, férfiakon gyakrabban láthat­juk. Szabálytalan alakú, szürkés vagy tejfehér, tömött, száraz, el- szarusodott hámmal fedett foltok észlelhetők a szájnyálkahártyán. Az ajakzug belső nyálkáhártyáján a leggyakoribb. Igen sok kutató adatai bizonyítják, hogy a leukop- lákiák jelentős százelékából idővel rosszindulatú daganat fejlődik ki. A szájnyálkahártya bármely ré­szének fokozott elszarusodását elsősorban helyi izgató tényezők idézik elő. Elektromos áram, me­lyet a szájban elhelyezett különbö­ző fém fogpótlások váltanak ki, ajak- és egyéb kozmetikai festé­kek, foglalkozási ártalmak. Hor­monális zavarok, ételek, egyes fo­gászati anyagokkal szembeni al­lergiás állapotok, vitaminhiányok, vashiány, különösen pedig a do­hányzás okoz nyálkahártya-elsza- ru sód ást a szájban. Az éles szélű fogak vagy fog- művek, koronák, hidak, az orca nyálkahártyáján, főképpen a fog­sorok záródási vonalában okoz­hatnak káros ingereket. Ideges emberek alvás közben vagy éber állapotban ajkukat, nyelvüket, vagy szájnyálkahártyájukat rágják - mindez szarusodáshoz vezet, sót olykor kifekélyesedést okoz. A rosszindulatú daganatok kó- roktanában gyakran utalnak a két legelterjedtebb élvezeti cikk a ni­kotin és alkohol szerepére. A do­hányzás gyakran szerepel az el- szarusodás kialakulásában. A do­hányzás ártalmát fokozza a rossz szájhigiénia. Ez alatt pontosabban lepedőkkel bevont fogakat, nyel­vet, krónikus nyálkahártya-hurutot és ínyszéli gyulladást értünk. A le- pedékes száj klinikai szempontból nem mondható egészségesnek. Idősebb korban súlyosbító ténye­ző a rosszul regenerálódó, kiszá­radásra és berepedésre hajlamos, de ugyanakkor csökkent érzé­kenységű nyálkahártya. A leukoplákia gyógyítása a szájnyálkahártya daganatos el­fajulásának megelósését szolgál­ja. Módszerei: 1. a helyi izgató tényezők (do­hányzás, éles szélű fogak, hibás fogpótlások stb.) kiküszöbölése 2. gyógyszeres 3. sebészi 4. sugaras kezelés, esetleg ezek együttes alkalmazása. Minden észlelt elváltozással forduljunk mielőbb szakorvoshoz Dr. RÉPÁSSY BÉLA ÚJSZČ 4 1983. X. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents