Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-14 / 243. szám, péntek
ÚJ szú 5 1983. X. 14. Egy dilemma útvesztői AVAGY HOL TART A TERMŐFÖLDVÉDELEM Gondolni a télre is Településeink fejlődésének kevésbé beavatott ismerői is köny- nyen észereveszik, hogy manapság mennyivel kevesebb falvain- kon a nagy kertek száma, s helyükön már ott vannak az új utcák, mindkét oldalukon családi házakkal. Lakótelepeink figyelmesebb szemlélői meg arról győződhetnek meg, hogy ma ugyanolyan nagyságú területre több épület kerül, mint korábban, a hatvanas vagy hetvenes években. E látszólagos jelenségek mögött a termőföldvédelem rangjának emelkedését iehet kitapintani, bár paradox módon a falvak beépítettségének fokozását kertek felszámolásával érjük el. Nem véletlenül mondogatják már néhány éve, hogy a mezőgazdasági földalap nagysága egy olyan tényező napjainkban, amely egyszerre szab határt az életszínvonal emelkedésének és a lakosság élelmezésének. De az élet- és lakásszükségletek kielégítésekor a termőföldterület mégis fogyni látszik, bár arra a mezőgazdaságnak legalább annyira szüksége lenne, mint mindnyájunknak a lakásokra. Földterület elvonása (legtöbbet az autópálya építése emészt föl!) nélkül a jövőben sem tudnánk előre lépni, de mindenképp fontos, hogy ez a legjobb termőföldeket a legkevésbé érintse, s találjuk meg annak módját, miként lehetne az elvett földterületet más úton visszaszolgáltatni a mezőgazdaságnak. Fordulat Hazánkban a termőföldvédelem 1966 óta törvényben szerepel. Tavaly Szlovákiában kormányrendeletben szigorították meg az ezzel járó döntéshozatalt. És ennek rövidesen megmutatkozott az eredménye is, mert 1982-ben alapvető fordulat állt be Szlovákia mezőgazdasági és erdőterületének alakulásában. Tizenöt év elteltével először nőtt valamelyest ez a földalap, azt megelőzően úgyszólván folyton csökkent. A szántóterület például 1 724 391 hektárról tava- lyelóttre 1 516 241 hektárra csökkent. Ugyanez tavalyra viszont 354 hektárral lett nagyobb, s az idén további 1940 hektár szántó- területtel bővült. Az illetékesek állítása szerint céltudatosabb lett a termőföldvédelem, s ebből a maguk módján kiveszik részüket mind a mezőgazdasági és építőipari, mind az ellenőrző szervek. Nem kevésbé fontos, hogy megváltozott a döntéshozatal légköre, s az érintettek hozzáállása is. A mezőgazdasági földalap némi növekedése távolról sem vezethet elégedettséghez. Ha ugyanis bármilyen termőföld-területet különböző okoknál fogva -, de leginkább építkezésre - kivonnak a megművelés alól, arra már aligha lehet újból számítani, s így gyakorlatilag terméscsökkenést eredményez. Szlovákiában például csak tavaly építkezésre 1495 hektár, erdősítésre pedig 1063 hektár mezőgazdasági területet használtak fel. Helyette főként szántóföldet nyertek; fairtással 2954 hektáros, rekultivációval 1691 hektáros területet adtak vissza a mezőgazdaságnak. Szlovákiában az egy lakosra eső szántóterület folytonosan csökken, természetesen attól függően, hogy mennyivel növekszik a lakosság száma. Ma ez 0,29 hektárnak felel meg, s kétezerben a feltételezett 5 millió 790 ezer szlovákiai lakosra fejenként 0,26 hektár jut majd, s közel kétszerte nagyobb 0,42 hektár mezőgazdasági földterület. Szükségszerűség tehát, hogy a lakosság számának gyarapodásával a növekvő élelmiszerszükségletet fedezni tudjuk, s ennek egyik előfeltétele, hogy nem vonunk ki további földterületeket a mezőgazdasági termelés körforgásából. Legalább ennyire fontos társadalmi feladat viszont az építkezések helyének előteremtése is. Dilemma előtt állunk tehát, s a megoldást már egy ideje mind az építkezési terület, mind a mezőgazdasági földalap intenzívebb kihasználásában keressük. Területkihasználás Településeink ésszerű, intenzív és gazdaságilag hatékony területkihasználásában pótolhatatlan szerepe van a területi tervezésnek. Ezért a mezőgazdasági földalap védelmét az építkezésre szükséges terület csökkentésével már a területrendezési dokumentációban éreztetni lehet. Ilyen megfontolásokból kiindulva újra értékelték 25 körzeti település területrendezési tervét, s ennek eredményeként 2000-ig az eredeti elképzelésnél közel 5230 hektárral kisebb területen helyezik el az oda szánt építményeket. Az illetékesek még ezzel a helyzettel sem elégedettek, s az elkövetkező években ismételten visz- szatérnek a települések terület- rendezési tervének átértékeléséhez. Ezúttal azonban már a termőföld legújabb, most készülő osztályozásából indulnak ki. Egy ilyen átértékelés mindenképpen megköveteli valamennyi terület számbavételét, s nem lehetséges, hogy az intenzifikálás egyoldalúén csakis a lakásépítést érintse. Inkább a járulékos létesítmények és a lakásépítés integrálásában látjuk az igazi megoldást, ehhez viszont csak új technológiai rendszerek bevezetésével juthatunk el teljes mértékben. 4 A jövőre nézve az új lakóterületek kijelölésekor hatványozottabb figyelmet érdemelnek a különösen védett, vagyis a legértékesebb földek, amelyekből nem szabadna további területeket építkezésre kisajátítani. Még azokon a lakóterületeken sem, ahol a járulékos létesítmények felépítését a következő ötéves tervidőszakra tervezik, s a lakóházak már korábban „védett“ földterületre épültek. A nemzeti bizottságok ilyen esetben is kénytelenek lesznek más lokalitást keresni. Szlovákiában a 8. ötéves tervidőszak idején közel 3300 hektár földterületre lesz szükség lakás- és családi házépítési szándékaink megvalósításához. Ezt a területet az illetékesek minimálisnak és kellően megindo- koltnak tartják. Intézkedések A termőföldvédelem fontos határköve lett az SZSZK 384/79 számú kormányrendelete, amely az érintett tárcákra és a kerületi nemzeti bizottságokra ruházta rá a földalappal való gazdálkodás felelősségét. így az érintett minisztériumokban irányelveket dolgoztak ki a termőföldvédelem gyakorlati kérdéseinek megoldására. Tavaly újabb kormányrendelet pontosította az addigi intézkedéseket, s a figyelmet főként az irányítási és ellenőrzési kérdésekre terelte. Ha elemezzük a mezőgazdasági földalap alakulását az elmúlt másfél esztendőben, néhány következtetésig mindenképpen eljutunk. Észrevehetően rendszeresebb és összehangoltabb lett a termőföldvédelemben az érintett tárcák és a központi szervek eljárása. A szigorítás fordulatot eredményezett a mezőgazdasági földalappal való gazdálkodásban s az addig megmunkálásra alkalmatlan területek rekultivációjával újabb földalaphoz jutott a mezőgazdaság. Mindenképpen fontos az is, hogy alapvetően csökken a különösen védett földterületek „kisajátítása“. Gondok A mezőgazdasági földalap csökkenését tehát néhány központi intézkedés hatására sikerült mérsékelni, s az előző évekhez képest a termőföldvédelemben kedvezőbb irányzatok lettek uralkodóvá. Az illetékesek átgondoltabb és differenciált megközelítéssel mérlegelnek minden földelvonási kérelmet. Ugyanakkor a mezőgazdasági vállalatok is többet törődnek a földalap ésszerűbb kihasználásával, fokozatosan rendet teremtenek az ingatlanok nyilvántartásában. Ezzel párhuzamosan a területrendezési tervek átértékelése után fordulat állt be a beruházások terén is, főként a lakásépítésben használják ki teljes mértékben a beépíthető területet, szintemelést alkalmazva és gyakrabban kihasználva a dombos terepet. Még akkor is, ha az építkezés költségei nagyobbak lesznek, mint korábban. Lassan, bár több nehézség kíséretében, mégiscsak kialakulnak a mezőgazdasági földalap fokozottabb védelmének feltételei. A beruházói tevékenységben, a módszertani és törvényhozási kérdésekben egyaránt. Gondot okoz egyelőre a kisajátított termőföldek helyett más, rekultiválásra alkalmas területek kijelölése, tervezése és kivitelezése. Márpedig ha elveszünk valamiből, azt máshol pótolni is kell, mert különben a mérleg kibillen egyensúlyából. Nem tisztázódott még teljesen, hogy miből fedezik majd a rekultiváció kiadásait és az igényesebb terepre szoruló komplex lakásépítés többletköltségeit. Elgondolkoztató, hogy a családi házak építésére megszabott mindössze 300—400 négyzetméteres telekméret apasztja az érdeklődés szintjét, ez már egyfajta magyarázata az egyéni lakásépítés lelassulásának. Gondűzó megoldásnak főként a rekultiválás terén a beruházási eszközök összevonása ígérkezik. Ehhez a beruházók összefogására is szükség lenne, de ez egyelőre a gyenge szervezés miatt csak lassan bontakozik ki. Termőföldvédelmi elveink ma már mindenképpen egyértelműek, tennivalónk viszont rengeteg van. S ráadásul a „nagy“ dilemma gyakorlati megpróbáltatása is számos útvesztőt rejteget. J. MÉSZÁROS KÁROLY Több év után az idén ismét előfordul, hogy a Közép-szlovákiai Szénraktárak telepein levő bama- szénkínálat meghaladja a keresletet. A fogyasztók szempontjából kedvező fejlemény következtében a vállalat igazgatósága ideiglenesen már korábban feloldotta az elmúlt években hozott, eladást korlátozó intézkedéseket. A tüzelóanyagellátás helyzetében bekövetkezett kedvező változásban közrejátszott a megszokottnál enyhébb téli időjárás, valamint a bányaüzemek, főként az észak-csehországi szénmedencék terveinek túlteljesítése. A Közép-szlovákiai Szénraktárak már az első félév során több mint 115 százalékra teljesítették felvásárlási tervüket, ami a korábbi esztendő azonos időszakához viszonyítva 114 316 tonnával többet jelentett. A jelenlegi helyzetből arra lehetne Következtetni, nugy a lakosság és a közületek teljes mértékben kihasználják a tüzelő beszerzésének lehetőségét a téli időszakra. Nos, Jozef Hurdkai igazgató tájékoztatása szerint nem így áll a dolog. Több járás- igy a zvoleni és Banská Bystrica-i- lakossága a tényleges szükségleteknek még a felét sem vásárolta meg, ami egyfelől tárolási gondot okoz a szénraktáraknak, másfelől kritikussá teszi az ellátást a téli hónapokban, mivel a hideg beálltával várható tömeges megrendeléseknek szállító jármű hiányában nem tudnak majd eleget tenni. A túlkínálat egyébként csak átmeneti jelenség, hiszen jövőre már mintegy 230 000 tonnával jut kevesebb a közületek és a lakosság ellátására a szükségletnél. Éppen ezért nem árt, ha a fogyasztók a jövőre is gondolnak. —h.a(ČSTK felvétel) Tereprendezés - bulldózerrel A bratislavai Stovnaft vállalat ebben az évben 14 új termék gyártását kezdi meg. Ezek egyike az M-6-ADD Madlt Extra 30 motorolaj, amely hozzájárul a tehergépkocsi-forgalom olcsóbbá tételéhez. Egy további készítmény a Pokol 80, a csapágyak konzerválására szolgál. A képen František Bugner a Petrol- étertartály csővezetékének szelepét kezeli (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK) Munkások között a gyárban A nyitrai Plastika üzemi pártbizottsága arra kereste a választ, hogy az alapszervezetek munkája, politikai hatása hogyan érvényesül a munkahelyeken. Az előterjesztett jelentések pozitívan értékelték a kommunisták munkáját, de azt is hangsúlyozták, hogy szilárdítani kell a párt tömegkapcsolatait. A személyes agitáció eddig alkalmazott módszerével ugyan elérték, hogy kellőképpen tájékoztassák a dolgozókat a vállalat, az ország és a világpolitika eseményeiről. Arra viszont már kevesebb idó jutott, hogy a munkások saját véleményüket is kifejthessék.- Közelebb kellett tehát kerülnünk az emberekhez - mondotta Ivan Dobrotka, az üzemi pártbizottság elnöke. - Ezért elhatároztuk, hogy nálunk is rendszeresítjük a Gottwald-napok szervezését, melyre első ízben a napokban került sor. Mielőtt az üzemi pártbizottság és a gazdasági vezetők képviselői felkeresték a munkáskollektívákat, az alapszervezetek pártcsoportjai nyilvános tanácskozáson beszéltek a dolgozókkal. Elsősorban a tervteljesítés adatait ismertették, melyek méltók a vállalat korábbi jó hírnevéhez. Természetesen a kommunisták példamutatásának, politikai munkájának is jelentős része van abban, hogy az üzemrészlegeken egyenletes a termelés, sőt egyes termékekből az előirányzottnál is többet gyártottak: örvendetes, hogy 5,6 millió korona értékű áruval teljesítették túl exportfeladataikat.- Ebből a tőkés országok piacain 3,5 millió koronával több árut értékesítettünk - jegyezte meg Klementina Horvátová, a propaganda- és a versenyszervezési osztály vezetője. - De arról is szólnom kell, hogy a belföldi árualapot 1,7 millió korona értékű termékkel gazdagítottuk. Szocialista munkabrigádjaink - szám szerint 42- en - részt vesznek A naponta teljesítjük a termelési feladatokat népszerű versenymozgalomban. Az értékelt időszakban közel félmillió korona értékű energiát takarítottak meg. Magától értetődő, hogy a gyár eredményeit nagyban elősegítette az új technológia alkalmazása, s nem utolsósorban a kiváló szakemberek, akik gondoskodnak a gép folyamatos működéséről. Persze, a munkásokat a jövő évi terv is érdekelte, s miután már a vállalattal szemben támasztott társadalmi elvárások adatait ismerték, arról érdeklődtek, hogyan biztosították a vezetők a 20 millió korona árutöbblet kitermeléséhez a feltételeket. Erre Vojtech Lende! mérnök, a tervezési osztály vezetője adott tömör választ.- Bár nem kis dolog a 20 millió korona értékű árutöbbiet legyártása - magyarázta - a feladat teljesítését egyrészt a meglevő kapacitások jobb kihasználásával, másrészt az újabb egység üzembe állításával biztosítani tudjuk.- Nem tudom igazam van-e - vette át a szót Jozef Suba, az 1. sz. alapszervezet elnöke - de úgy érzem, mintha kísértene bennünket a korábbi évek mennyiségi szemlélete. Pedig a fő cél: a minőség javítása. Nem titok, hogy az első osztályú termékeink 17 százalékos aránya, távolról sem kielégítő. Tehát változatlanul a minőség javítására kell összpontosítanunk a figyelmet. Juraj Konč mérnök, igazgató- helyettes ehhez még hozzátette: Nem engedhető meg a minőségileg kifogásolt termékek gyártása, mert raktáraink megtelnének értékesíthetetlen holmikkal. Ebből pedig komoly anyagi kára származna mind a dolgozóknak, mind pedig az üzemnek. Többen kifogásolták az üzemi konyhán készített ételek minőségét is. S hogy nem véletlenül, annak bizonyítéka, hogy až utóbbi időben 7,4 százalékkal csökkent az étkezők száma. Mindent egybevetve: a Gottwald-napok gazdag tapasztalatokat nyújtott mind a politikai, gazdasági vezetés, mind pedig a munkások számára. Az üzemi pártbizottság elnöke összegezésképpen kiemelte:- Az első próbálkozások arra késztetnek, hogy tovább haladjunk a megkezdett úton, politikai és gazdaságszervező munkánkban kamatoztassuk a tanulságokat, szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a dolgozókkal. Céljainkat ugyanis csak velük érhetjük el. SZOMBATH AMBRUS
