Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám, péntek

ÚJ szú 5 1983. X. 14. Egy dilemma útvesztői AVAGY HOL TART A TERMŐFÖLDVÉDELEM Gondolni a télre is Településeink fejlődésének ke­vésbé beavatott ismerői is köny- nyen észereveszik, hogy manap­ság mennyivel kevesebb falvain- kon a nagy kertek száma, s helyü­kön már ott vannak az új utcák, mindkét oldalukon családi házakkal. Lakótelepeink figyelmesebb szem­lélői meg arról győződhetnek meg, hogy ma ugyanolyan nagyságú területre több épület kerül, mint korábban, a hatvanas vagy hetve­nes években. E látszólagos jelen­ségek mögött a termőföldvédelem rangjának emelkedését iehet kita­pintani, bár paradox módon a fal­vak beépítettségének fokozását kertek felszámolásával érjük el. Nem véletlenül mondogatják már néhány éve, hogy a mező­gazdasági földalap nagysága egy olyan tényező napjainkban, amely egyszerre szab határt az életszín­vonal emelkedésének és a lakos­ság élelmezésének. De az élet- és lakásszükségletek kielégítésekor a termőföldterület mégis fogyni látszik, bár arra a mezőgazdaság­nak legalább annyira szüksége lenne, mint mindnyájunknak a la­kásokra. Földterület elvonása (legtöbbet az autópálya építése emészt föl!) nélkül a jövőben sem tudnánk előre lépni, de minden­képp fontos, hogy ez a legjobb termőföldeket a legkevésbé érint­se, s találjuk meg annak módját, miként lehetne az elvett földterüle­tet más úton visszaszolgáltatni a mezőgazdaságnak. Fordulat Hazánkban a termőföldvédelem 1966 óta törvényben szerepel. Ta­valy Szlovákiában kormányrende­letben szigorították meg az ezzel járó döntéshozatalt. És ennek rö­videsen megmutatkozott az ered­ménye is, mert 1982-ben alapvető fordulat állt be Szlovákia mező­gazdasági és erdőterületének ala­kulásában. Tizenöt év elteltével először nőtt valamelyest ez a föld­alap, azt megelőzően úgyszólván folyton csökkent. A szántóterület például 1 724 391 hektárról tava- lyelóttre 1 516 241 hektárra csök­kent. Ugyanez tavalyra viszont 354 hektárral lett nagyobb, s az idén további 1940 hektár szántó- területtel bővült. Az illetékesek ál­lítása szerint céltudatosabb lett a termőföldvédelem, s ebből a maguk módján kiveszik részüket mind a mezőgazdasági és építő­ipari, mind az ellenőrző szervek. Nem kevésbé fontos, hogy meg­változott a döntéshozatal légköre, s az érintettek hozzáállása is. A mezőgazdasági földalap némi növekedése távolról sem vezethet elégedettséghez. Ha ugyanis bár­milyen termőföld-területet külön­böző okoknál fogva -, de leginkább építkezésre - kivonnak a megmű­velés alól, arra már aligha lehet újból számítani, s így gyakorlatilag terméscsökkenést eredményez. Szlovákiában például csak tavaly építkezésre 1495 hektár, erdősí­tésre pedig 1063 hektár mezőgaz­dasági területet használtak fel. Helyette főként szántóföldet nyer­tek; fairtással 2954 hektáros, re­kultivációval 1691 hektáros terüle­tet adtak vissza a mezőgazda­ságnak. Szlovákiában az egy lakosra eső szántóterület folytonosan csökken, természetesen attól füg­gően, hogy mennyivel növekszik a lakosság száma. Ma ez 0,29 hektárnak felel meg, s kétezerben a feltételezett 5 millió 790 ezer szlovákiai lakosra fejenként 0,26 hektár jut majd, s közel kétszerte nagyobb 0,42 hektár mezőgazda­sági földterület. Szükségszerűség tehát, hogy a lakosság számának gyarapodá­sával a növekvő élelmiszerszük­ségletet fedezni tudjuk, s ennek egyik előfeltétele, hogy nem vo­nunk ki további földterületeket a mezőgazdasági termelés körfor­gásából. Legalább ennyire fontos társadalmi feladat viszont az épít­kezések helyének előteremtése is. Dilemma előtt állunk tehát, s a megoldást már egy ideje mind az építkezési terület, mind a me­zőgazdasági földalap intenzívebb kihasználásában keressük. Területkihasználás Településeink ésszerű, intenzív és gazdaságilag hatékony terület­kihasználásában pótolhatatlan szerepe van a területi tervezés­nek. Ezért a mezőgazdasági föld­alap védelmét az építkezésre szükséges terület csökkentésével már a területrendezési dokumen­tációban éreztetni lehet. Ilyen megfontolásokból kiindulva újra értékelték 25 körzeti település te­rületrendezési tervét, s ennek eredményeként 2000-ig az eredeti elképzelésnél közel 5230 hektár­ral kisebb területen helyezik el az oda szánt építményeket. Az illetékesek még ezzel a hely­zettel sem elégedettek, s az elkö­vetkező években ismételten visz- szatérnek a települések terület- rendezési tervének átértékelésé­hez. Ezúttal azonban már a termő­föld legújabb, most készülő osztá­lyozásából indulnak ki. Egy ilyen átértékelés mindenképpen meg­követeli valamennyi terület szám­bavételét, s nem lehetséges, hogy az intenzifikálás egyoldalúén csak­is a lakásépítést érintse. Inkább a járulékos létesítmények és a la­kásépítés integrálásában látjuk az igazi megoldást, ehhez viszont csak új technológiai rendszerek bevezetésével juthatunk el teljes mértékben. 4 A jövőre nézve az új lakóterüle­tek kijelölésekor hatványozottabb figyelmet érdemelnek a különösen védett, vagyis a legértékesebb föl­dek, amelyekből nem szabadna további területeket építkezésre ki­sajátítani. Még azokon a lakóterü­leteken sem, ahol a járulékos léte­sítmények felépítését a következő ötéves tervidőszakra tervezik, s a lakóházak már korábban „vé­dett“ földterületre épültek. A nem­zeti bizottságok ilyen esetben is kénytelenek lesznek más lokali­tást keresni. Szlovákiában a 8. ötéves tervidőszak idején közel 3300 hektár földterületre lesz szükség lakás- és családi házépí­tési szándékaink megvalósításá­hoz. Ezt a területet az illetékesek minimálisnak és kellően megindo- koltnak tartják. Intézkedések A termőföldvédelem fontos ha­tárköve lett az SZSZK 384/79 szá­mú kormányrendelete, amely az érintett tárcákra és a kerületi nem­zeti bizottságokra ruházta rá a földalappal való gazdálkodás fe­lelősségét. így az érintett minisz­tériumokban irányelveket dolgoz­tak ki a termőföldvédelem gyakor­lati kérdéseinek megoldására. Ta­valy újabb kormányrendelet pon­tosította az addigi intézkedéseket, s a figyelmet főként az irányítási és ellenőrzési kérdésekre terelte. Ha elemezzük a mezőgazdasá­gi földalap alakulását az elmúlt másfél esztendőben, néhány kö­vetkeztetésig mindenképpen elju­tunk. Észrevehetően rendszere­sebb és összehangoltabb lett a termőföldvédelemben az érintett tárcák és a központi szervek eljá­rása. A szigorítás fordulatot ered­ményezett a mezőgazdasági föld­alappal való gazdálkodásban s az addig megmunkálásra alkalmatlan területek rekultivációjával újabb földalaphoz jutott a mezőgazda­ság. Mindenképpen fontos az is, hogy alapvetően csökken a külö­nösen védett földterületek „kisajá­títása“. Gondok A mezőgazdasági földalap csökkenését tehát néhány köz­ponti intézkedés hatására sikerült mérsékelni, s az előző évekhez képest a termőföldvédelemben kedvezőbb irányzatok lettek ural­kodóvá. Az illetékesek átgondol­tabb és differenciált megközelítés­sel mérlegelnek minden földelvo­nási kérelmet. Ugyanakkor a me­zőgazdasági vállalatok is többet törődnek a földalap ésszerűbb ki­használásával, fokozatosan ren­det teremtenek az ingatlanok nyil­vántartásában. Ezzel párhuzamo­san a területrendezési tervek átér­tékelése után fordulat állt be a be­ruházások terén is, főként a lakás­építésben használják ki teljes mértékben a beépíthető területet, szintemelést alkalmazva és gyak­rabban kihasználva a dombos te­repet. Még akkor is, ha az építke­zés költségei nagyobbak lesznek, mint korábban. Lassan, bár több nehézség kí­séretében, mégiscsak kialakulnak a mezőgazdasági földalap foko­zottabb védelmének feltételei. A beruházói tevékenységben, a módszertani és törvényhozási kérdésekben egyaránt. Gondot okoz egyelőre a kisajátított termő­földek helyett más, rekultiválásra alkalmas területek kijelölése, ter­vezése és kivitelezése. Márpedig ha elveszünk valamiből, azt más­hol pótolni is kell, mert különben a mérleg kibillen egyensúlyából. Nem tisztázódott még teljesen, hogy miből fedezik majd a rekulti­váció kiadásait és az igényesebb terepre szoruló komplex lakásépí­tés többletköltségeit. Elgondolkoz­tató, hogy a családi házak építé­sére megszabott mindössze 300—400 négyzetméteres telek­méret apasztja az érdeklődés szintjét, ez már egyfajta magyará­zata az egyéni lakásépítés lelas­sulásának. Gondűzó megoldásnak főként a rekultiválás terén a beruházási eszközök összevonása ígérkezik. Ehhez a beruházók összefogásá­ra is szükség lenne, de ez egyelő­re a gyenge szervezés miatt csak lassan bontakozik ki. Termőföldvédelmi elveink ma már mindenképpen egyértelműek, tennivalónk viszont rengeteg van. S ráadásul a „nagy“ dilemma gyakorlati megpróbáltatása is szá­mos útvesztőt rejteget. J. MÉSZÁROS KÁROLY Több év után az idén ismét előfordul, hogy a Közép-szlovákiai Szénraktárak telepein levő bama- szénkínálat meghaladja a keresle­tet. A fogyasztók szempontjából kedvező fejlemény következtében a vállalat igazgatósága ideiglene­sen már korábban feloldotta az elmúlt években hozott, eladást korlátozó intézkedéseket. A tüzelóanyagellátás helyzeté­ben bekövetkezett kedvező válto­zásban közrejátszott a megszo­kottnál enyhébb téli időjárás, vala­mint a bányaüzemek, főként az észak-csehországi szénmeden­cék terveinek túlteljesítése. A Közép-szlovákiai Szénraktá­rak már az első félév során több mint 115 százalékra teljesítették felvásárlási tervüket, ami a koráb­bi esztendő azonos időszakához viszonyítva 114 316 tonnával töb­bet jelentett. A jelenlegi helyzetből arra lehetne Következtetni, nugy a lakosság és a közületek teljes mértékben kihasználják a tüzelő beszerzésének lehetőségét a téli időszakra. Nos, Jozef Hurdkai igazgató tájékoztatása szerint nem így áll a dolog. Több járás- igy a zvoleni és Banská Bystrica-i- lakossága a tényleges szükség­leteknek még a felét sem vásárol­ta meg, ami egyfelől tárolási gon­dot okoz a szénraktáraknak, más­felől kritikussá teszi az ellátást a téli hónapokban, mivel a hideg beálltával várható tömeges meg­rendeléseknek szállító jármű hiá­nyában nem tudnak majd eleget tenni. A túlkínálat egyébként csak átmeneti jelenség, hiszen jövőre már mintegy 230 000 tonnával jut kevesebb a közületek és a lakos­ság ellátására a szükségletnél. Éppen ezért nem árt, ha a fo­gyasztók a jövőre is gondolnak. —h.a­(ČSTK felvétel) Tereprendezés - bulldózerrel A bratislavai Stovnaft vállalat ebben az évben 14 új termék gyár­tását kezdi meg. Ezek egyike az M-6-ADD Madlt Extra 30 motor­olaj, amely hozzá­járul a tehergép­kocsi-forgalom olcsóbbá tételé­hez. Egy további készítmény a Po­kol 80, a csap­ágyak konzer­válására szolgál. A képen František Bugner a Petrol- étertartály csőve­zetékének szele­pét kezeli (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK) Munkások között a gyárban A nyitrai Plastika üzemi pártbi­zottsága arra kereste a választ, hogy az alapszervezetek munká­ja, politikai hatása hogyan érvé­nyesül a munkahelyeken. Az elő­terjesztett jelentések pozitívan ér­tékelték a kommunisták munkáját, de azt is hangsúlyozták, hogy szi­lárdítani kell a párt tömegkapcso­latait. A személyes agitáció eddig alkalmazott módszerével ugyan elérték, hogy kellőképpen tájékoz­tassák a dolgozókat a vállalat, az ország és a világpolitika esemé­nyeiről. Arra viszont már kevesebb idó jutott, hogy a munkások saját véleményüket is kifejthessék.- Közelebb kellett tehát kerül­nünk az emberekhez - mondotta Ivan Dobrotka, az üzemi pártbi­zottság elnöke. - Ezért elhatároz­tuk, hogy nálunk is rendszeresítjük a Gottwald-napok szervezését, melyre első ízben a napokban ke­rült sor. Mielőtt az üzemi pártbizottság és a gazdasági vezetők képviselői felkeresték a munkáskollektívákat, az alapszervezetek pártcsoportjai nyilvános tanácskozáson beszél­tek a dolgozókkal. Elsősorban a tervteljesítés adatait ismertették, melyek méltók a vállalat korábbi jó hírnevéhez. Természetesen a kommunisták példamutatásának, politikai mun­kájának is jelentős része van ab­ban, hogy az üzemrészlegeken egyenletes a termelés, sőt egyes termékekből az előirányzottnál is többet gyártottak: örvendetes, hogy 5,6 millió korona értékű áru­val teljesítették túl exportfelada­taikat.- Ebből a tőkés országok pia­cain 3,5 millió koronával több árut értékesítettünk - jegyezte meg Klementina Horvátová, a propa­ganda- és a versenyszervezési osztály vezetője. - De arról is szól­nom kell, hogy a belföldi árualapot 1,7 millió korona értékű termékkel gazdagítottuk. Szocialista mun­kabrigádjaink - szám szerint 42- en - részt vesznek A naponta teljesítjük a termelési feladatokat népszerű versenymozgalomban. Az értékelt időszakban közel fél­millió korona értékű energiát taka­rítottak meg. Magától értetődő, hogy a gyár eredményeit nagyban elősegítette az új technológia alkalmazása, s nem utolsósorban a kiváló szak­emberek, akik gondoskodnak a gép folyamatos működéséről. Persze, a munkásokat a jövő évi terv is érdekelte, s miután már a vállalattal szemben támasztott társadalmi elvárások adatait is­merték, arról érdeklődtek, hogyan biztosították a vezetők a 20 millió korona árutöbblet kitermeléséhez a feltételeket. Erre Vojtech Lende! mérnök, a tervezési osztály veze­tője adott tömör választ.- Bár nem kis dolog a 20 millió korona értékű árutöbbiet legyártá­sa - magyarázta - a feladat teljesítését egyrészt a meglevő kapacitások jobb kihasználásával, másrészt az újabb egység üzem­be állításával biztosítani tudjuk.- Nem tudom igazam van-e - vette át a szót Jozef Suba, az 1. sz. alapszervezet elnöke - de úgy érzem, mintha kísértene bennün­ket a korábbi évek mennyiségi szemlélete. Pedig a fő cél: a minő­ség javítása. Nem titok, hogy az első osztályú termékeink 17 szá­zalékos aránya, távolról sem ki­elégítő. Tehát változatlanul a mi­nőség javítására kell összpontosí­tanunk a figyelmet. Juraj Konč mérnök, igazgató- helyettes ehhez még hozzátette: Nem engedhető meg a minőségi­leg kifogásolt termékek gyártása, mert raktáraink megtelnének érté­kesíthetetlen holmikkal. Ebből pe­dig komoly anyagi kára származ­na mind a dolgozóknak, mind pe­dig az üzemnek. Többen kifogásolták az üzemi konyhán készített ételek minősé­gét is. S hogy nem véletlenül, annak bizonyítéka, hogy až utóbbi időben 7,4 százalékkal csökkent az étkezők száma. Mindent egybevetve: a Gott­wald-napok gazdag tapasztalato­kat nyújtott mind a politikai, gazda­sági vezetés, mind pedig a mun­kások számára. Az üzemi pártbi­zottság elnöke összegezéskép­pen kiemelte:- Az első próbálkozások arra késztetnek, hogy tovább halad­junk a megkezdett úton, politikai és gazdaságszervező munkánk­ban kamatoztassuk a tanulságo­kat, szorosabbra fűzzük kapcsola­tainkat a dolgozókkal. Céljainkat ugyanis csak velük érhetjük el. SZOMBATH AMBRUS

Next

/
Thumbnails
Contents