Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-13 / 242. szám, csütörtök

HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT ÚJ SZÚ 5 1983. X. 13. EREDMÉNYEK Az üzemi étkeztetés eredményei és gondjai Többen, de nem elegen étkeznek munkahelyükön • Fontos rendeletek és módosítások • Az ésszerű táplálkozás elvei szerint A vágsellyei (Šala) Duslo dolgozói a má­sodik és harma­dik műszakban is meleg ételhez jutnak. Az ada­golt, mélyhűtött ételeket az egyes munka­helyeken hűtő­szekrényekben tárolják és szükség esetén felmelegítik. Képünkön: mélyhútés előtt zacskókba töl­tik a főzelé­ket. (ČSTK felvétele) Meleg étel két műszakban Gondot okoz a zöldség • Kevesen igénylik a vacsorát Életünkben fontos szerepe van az élelmezésnek, amelynek mi­kéntje egyúttal az életszínvonal fokmérője is. Társadalmunk min­dent megtesz az élelmiszergyár­tás fokozásáért, az egész lakos­ság élelmezésének szüntelen ja­vításáért. Nálunk ma már nem az elfogyasztott élelmiszer mennyi­sége jelent problémát, hanem sokkal inkább az élelmiszerek összetétele, illetve a táplálkozás rendje. Ha abból indulunk ki, hogy a dolgozók a nap több mint egy- harmadát munkahelyükön töltik, szükségessé válik, hogy megte­remtsük a feltételeket ahhoz, hogy ott is étkezhessenek. Ezt teszi lehetővé az üzemi étkeztetés. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a jól megszervezett üze­mi étkeztetés erősíti a dolgozók egészségét, elősegíti a zavartalan munkavégzést, kedvezően befo­lyásolja a munkaidő kihasználtsá­gát, s ezáltal a munkaeredménye­ket, s a dolgozók elégedettségét is. Jelentősen befolyásolja a nők és a családok életfeltételeit, lehe­tővé téve a főzésre szükséges idő lerövidítését. Az állami és gazda­sági szervek nagy fontosságot tu­lajdonítanak az üzemi étkeztetés­nek. Nem véletlenül állapította meg Szlovákia Kommunista Párt­jának 1981. évi kongresszusa: az emberek egészségének, jó erőn­létének egyik alapvető feltétele az ésszerű táplálkozás. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szere­pével összhangban hozzájárul az üzemi étkeztetés fejlesztéséhez és javításához. Milyen a helyzet ezen a téren napjainkban? A 6. ötéves tervidőszak éveiben és 1981-82-ben is eredményes fejlődés tanúi lehettünk. Jelentő­sen nőtt az iskolai étkezdékben étkező tanulók és diákok száma is. Egyre több nyugdíjas és kisebb üzemegységekben dolgozó állam­polgár is rendszeresen étkezik. 1982-ben Szlovákiában a dolgo­zók 41,2 százaléka élt az üzemi étkeztetés lehetőségével. A leg­jobb arányt — 43,7 százalékot a közép-szlovákia i kerületben ér­ték el. A legrosszabb a helyzet a nyugat-szlovákiai kerületben, ahol ez az arány csak 37 száza­Szaktanintézetünkben a diákok étkeztetésében teljes mértékben kihasználjuk a növénytermesztési szakgyakorlatok során megtermelt zöldséget, gyümölcsöt. Ezek nél­kül mi már nehezen tudnánk el­képzelni tanulóink étkeztetését. Növendékeink egy része beuta­zó, ők csak ebédelnek az iskola étkezdéjében, a bentlakóknak reggelit, tízórait, ebédet és vacso­rát adunk. A napi norma egy sze­mélyre 18,70 korona, s így bizony nagyon jól jön saját termésünk. Diákjaink tulajdonképpen a ma­guk termesztette zöldséget fo­gyasztják, ugyanis a kertészeti és a szőlészeti szakon tanulóknak az első évfolyamban heti egy, a má­sodik évfolyamban heti két, a har­madik évfolyamban pedig 2,5 nap kötelező gyakorlatuk van. Ennek során ültetik ki a palántákat, gon­dozzák a növényeket és szedik le a termést. Milyen öröm számukra, az első paprika, az első érett alma! Termésünkből egy csepp sem veszik kárba. Egy részét frissen fogyasztják el a diákok, illetve használják fel a főzéshez a sza­kácsnők, másik részét pedig be­főttek formájában kapják meg. Évente 10-10 mázsa kajszi- és őszibarack kerül poharakba. Ugyan­ennyi lecsót is készítenek télre az iskolai étkezde szakácsnői. A tíz tagú kollektíva Suba Eme- rencia konyhavezetóvel az élen benevezett a szocialista munka­lék. Az egyes járások közül 28 százalékkal az újvári (Nové Zámky) és 30 százalékkal a ko­máromi (Komárno) járásban a leg­kedvezőtlenebb a helyzet. A ga­lántai járásban az étkezők aránya 32,47 százalék, ami 1981-hez vi­szonyítva 0,6 százalékos csökke­nést jelent. Vannak munkahelyek, ahol a dolgozók több mint fele étkezik az üzemben, ilyen például a Trenčíni Szerszámgépgyár ga­lántai üzeme, a Trnavai Állami Gazdaság Vannak viszont mun­kahelyek. amelyek nem tették le­hetővé a dolgozók rendszeres ét­keztetését, ilyen például a Galán­tai Járási Lakásgazdálkodási Vál­lalat, illetve Postaigazgatóság. Az elemzések tanulsága szerint az étkezők szamának növekedése ellenére az egyes járásokban és üzemekben jelentős tartalékok vannak, amelyek kihasználásával további 20 százalékkal nőhetne az étkezők száma. Nagyon sok függ attól, hogyan viszonyulnak a gaz­dasági vezetők és a szakszerve­zetek ehhez a fontos szociálpoliti­kai kérdéshez. Emlékeztetnünk kell arra, hogy az üzemi étkeztetés megszervezése nem lehet a gaz­dasági vezetők jóakaratának kér­dése, mivel ez rendeletek által megszabott kötelességük. A távlati tervek szerint 1985-ig 55 százalékra kell növelni az étke­zők számát, 1990-ig pedig már 75 százalékra. Ennek az igényes fel­adatnak a teljesítését számos ra­cionalizációs intézkedés megvaló­sítása feltételezi. Mindenekelőtt a termelési folyamat megváltozta­tásáról van szó, szükségessé válik a meglévő technológiai berende­zések optimális kihasználása, il­letve az ételek korszerű, nagyüze­mi előállításának bevezetése. Élni kell az ésszerű táplálkozásra vo­natkozó tudományos ismere­tekkel . Az üzemi étkeztetésre vonatko­zó új jogszabályok arra ösztönzik az egyes szervezeteket, hogy job­ban használják ki az üzemétkezte­tést, valamint az étkeztetés más formáit és a nemzeti bizottságok jobb irányító és koordinációs tevé­kenységet fejtsenek ki az üzemét­keztetés területi fejlesztésében. A kormányrendelet legjelentősebb változtatása az üzemi étkeztetés brigád címért folyó versenybe és kötelezettséget vállaltak a gyümöl­csök, a zöldségek tartósítására. A káposzta savanyítását (éven­te kb. 60 mázsát) a diákok maguk végzik, ugyanis ez a művelet a tantervűkben szerepel. így kötik össze a kötelezőt a hasznossal. Már többször megtörtént, hogy annyi gyümölcsöt, káposztát tet­tünk el télre, hogy nem győzték tanulóink megenni, nem fogyott el. De nem veszett kárba. Ilyenkor értesítjük a párkányi (Štúrovo) Ze­lenina vállalat vezetőit vagy a ko­máromi (Komárno) kórház illeté­keseit, s ők mindig szívesen átve­szik a „felesleget“. Nem könnyű 350-400 étkező­nek a szájíze szerint főzni, de szakácsnőink igyekeznek. Kéthe­tente tanácskozik az étkezési bi­zottság, melynek tagjai diákok és nevelők, s ók szavazzák meg a kétheti étlapot, természetesen úgy, hogy az előírt normát figye­lembe veszik. Az élelmiszerellátással általá­ban elégedettek vagyunk. Az üzle­tek vezetőivel jó kapcsolatot tar­tunk. A hús beszerzése néha ne­hézségekbe ütközik, mert az ol­csóbb fajtákhoz és a belsőségek­hez nehezebben jutunk hozzá. VARGA LAJOS, a Karvai (Kravany nad Duna­jom) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet igazgatóhelyettese pénzügyi fedezésének módosítá­sa. Eszerint 1982. július elsejétől az üzemeltetési költségek egy ré­szét nem a kulturális fis szociális alapból, hanem a munkahelyek költségvetéséből fedezik, 1984. ja­nuár elsejétől az étkeztetés üze­meltetési költségeit teljes mérték­ben a szervezetek téritik meg. Ez jelentős, a dolgozók érdekeit szol­gáló intézkedés, amely csaknem egymilliárd koronával tehermente­síti a kulturális és szociális alapot, így lehetővé válik, hogy nagyobb összegekkel járuljanak hozzá az étkeztetés minőségének javításá­hoz anélkül, hogy korlátozni kelle­ne az említett alapból fedezett más szociális kiadásokat. Az említett rendelet értelmében a második és harmadik műsza­kokban dolgozók étkeztetéséhez az eddiginél nagyobb összeggel, 2,50 illetve 3,50 koronával járul­hatnak hozzá. A szabályok szerint a hozzájárulás növekedésének megfelelően a dolgozóknak a má­sodik és harmadik műszakban ke­vesebbet kellene tehát fizetniük egy adag ételért, mint az első műszakban. Sajnos, több munka­helyen ezt nem így értelmezik, ezért a kollektív szerződésekben is rögzíteni kell ezt a kedvez­ményt. A differenciált hozzájáru­lással azt akarjuk elérni, hogy a második és harmadik műszak­ban egyre több dolgozó fogyasz- szon meleg ételt. Tudatosítanunk kell, hogy az üzemi étkeztetés nem fejleszthető az eddigi formákkal és módsze­rekkel. így az üzemi konyhák többségében legfeljebb 500 adag ételt főznek naponta. Gyakran a berendezések elavultak, nem megfelelőek. Ezért azzal számo­lunk, hogy nagy központi üzemi konyhákat kell létesíteni, ezekből szállítják majd az ételt az üzemi éttermekbe, illetve ételkiosztókba. Ugyanakkor korszerűsíteni kell az elavult konyhákat, hogy azokban is növelhessék a munkatermelé­kenységet. Javítani kell az étke­zés kulturáltságát és a kisebb munkahelyeknek közösen kell megteremteniük % feltételeket az étkeztetéshez. Az új rendelet le­hetővé teszi, hogy a vendéglátó­ipari egységeket előre megkötött szerződések alapján kihasználják üzemi étkeztetésre. Az új rendeletek és intézkedé­sek megteremtik a feltételeket ah­hoz, hogy az üzemi étkeztetésben megvalósítsuk a CSKP XVI. kong­resszusa és a X. szakszervezeti kongresszus által kitűzött felada­tokat. Az illetékes szei /éktől és szervezetektől, azok /ezetóitól függ, hogyan élnek majd a lehető­ségekkel a dolgozókról való gon­doskodás további tökéletesítésé­1)60 DR. MATEJ KALMAN, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának osztályvezetője Az elmúlt időszakban járásunk­ban jó eredményeket értünk el a mezőgazdasági dolgozók mun­ka- és életfeltételeinek javításá­ban. Ehhez a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége is hozzájá­rult. A szociális ellátás fontos ré­sze az üzemi étkeztetés. Ezen a téren egységes földmüvesszö- vetkezeteinkben az utóbbi idő­szakban jó eredmények születtek. Saját konyhája van a Dlhá Ves-i a Gočaltovoi, a Honcei, a Szádal- mási (Jablonov) és a Szilicei Efsz- nek. Rövidesen átadják a pelsóci (Plešivec) szövetkezet üzemi konyháját és az idén kezdik meg építését Gemerská Polomában. A többi szövetkezet vendéglá­tóipari egységekben szervezi meg az üzemi étkeztetést. A szövetke­zeteket arra ösztönözzük, hogy pénzügyi lehetőségeiknek megfe­lelően, mindenütt létesítsenek Üzemünkben háromszáznyolc- vanöten dolgoznak. Alkalmazott­jainknak körülbelül a fele nő. Szo­ciális programunk keretében már évek óta nagy gondot fordítunk dolgozóink étkeztetésének meg­szervezésére, arra, hogy minél többen vegyék igénybe az üzemi étkeztetés lehetőségét. Azt sze­retnénk, ha az eddiginél többen fogyasztanának a munkahelyükön meleg ételt. Három műszakban folyik nálunk a termelés. Az első és a második műszakban dolgozók meleg ebé­det illetve vacsorát kapnak. A reg­gel hat órára munkába lépők fél tíz és fél tizenegy körül járnak étkez­ni. Ilyenkor levest és főételt kap­nak. Naponta kb. 160-an ebédel­nek. A második műszakban dolgo­zók közül már jóval kevesebben használják ki az étkezési lehető­séget, annak ellenére, hogy ők 1,10 koronával kevesebbet fizet­nek, bár ugyanolyan és ugyanany- nyi ételt kapnak. Nem a délelőtti maradékot, ugyanis a konyhában a szakácsnők szintén két műszak­ban dolgoznak. Véleményünk szerint, s ezt a dolgozókkal folyta­tott beszélgetések is igazolják, a többség azért nem vacsorázik a munkahelyen, mert a nők nagy része délelőtt otthon főz, ebédel, vacsorára hoz magával ételt vagy száraz kosztot. Néhányan arra számítanak, hogy ha megéhez­nek, a büfében is vásárolhatnak ennivalót. Annak ellenére, hogy a vacsora főzése nem gazdasá­gos számunkra, túl nagy a ráfordí­tás, eleget teszünk az igénylők­nek. Pedig sokkal többet is főzhet­nének a szakácsnők, a konyha és az étterem kapacitása is megen­gedné ezt. Az éjszakai műszakban dolgo­zóknak nem tudunk meleg ételt adni, ehhez nincsenek meg a le­konyhát, hogy így a lehető legtöbb szövetkezeti tag étkezhessen rendszeresen. A jövőben nagyobb figyelmet akarunk szentelni azoknak a dol­gozóknak, akik a csúcsmunkák idején félreeső munkahelyeken, vagy esetleg második műszakok­ban dolgoznak. Egyelőre csak az aratás, a burgonya és a széna begyűjtése idejében szállítjuk az ételt közvetlenül a földekre. El akarjuk érni, hogy az egész év folyamán elszállítsák a meleg ételt az összes részlegre, örvendetes, hogy ott, ahol saját konyhával ren­delkezik a szövetkezet, azt is le­hetővé teszik, hogy volt dolgozóik, a nyugdíjasok is étkezzenek. Ma a szövetkezeti tagok 23,5 százaléka étkezik munkahelyén. 1985-ig 35 százalékra akarjuk emelni ezt az arányt. Továbbra is gondot okoz azonban a konyhai hetöségeink, s egyelőre érdeklő­dés sem mutatkozik ez iránt. Csu­pán meleg teát kapnak éjszakán­ként. Az ellátással kapcsolatban fő­képp a húsról kell szólnom. Az árkalkuláció miatt csupán az ol­csóbb fajtákat vásárolhatjuk, ezek viszont gyakran még az előírásos­nál is zsírosabbak. A belőlük ké­szült ételt kevesen szeretik. Ezért az utóbbi időben többször vásáro­lunk baromfit. A belső részekkel is próbálkoztunk már, de az ezekből készült étel gyakran érintetlenül visszakerül a konyhába. Pedig egyébként az ételek minőségével a rendszeres kosztosok elége­dettek. A zöldségről még ennyit: a pri­mőr árut nem vásárolhatjuk, mert drága. Dolgozóink többsége ter­mel otthon, s mire az árak megen­gedik, hogy paprikát, paradicso­mot vagy egyéb salátának, körí­tésnek valót vásárolhatunk, ók már otthon megunták. Nemigen zúgolódnak, hogy nincs. Az igaz­ság az, hogy míg hozzánk kerül a termelőktől a zöldség, már olyan, hogy érdemes a konzervhez nyúl­ni. Friss gyümölcsöt egyáltalán nem tudunk adni a dolgozóknak. Dolgozó nyugdíjasaink ugyan­úgy étkezhetnek, mint a többiek, másoknak szintén szívesen ad­nánk ebédet, de mivel a várostól félreeső helyen van az üzemünk, nem igénylik ezt. A felsőszeli (Hor­né Saliby) részlegünkön dolgo­zóknak a helybeli földművesszö- vetkezettól vásároljuk az ebédet. A jövőben azon igyekszünk majd, hogy az étkezők jelenlegi 41,3 százalékos aránya tovább növekedjen. SEBŐK SZILVESZTER, a holiči Len- és Kenderfeldolgo­zó Vállalat diószegi (Sládkovičo­vo) részlege szakszervezeti bizottságának elnöke munkák gépesítése, a nagy tűzhe­lyek, katlanok, a gépek és más berendezések hiánya. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága az egyes földművesszövetkezetek szociális bizottságaival együttmű­ködve ügyel az ésszerű táplálko­zás szabályai megtartására, illetve az étkezés kulturáltságának javí­tására. Ennek érdekében az év végéig tanfolyamot rendezünk az üzemi konyhák vezetői és fősza­kácsai számára. Elképzelésünk szerint versenyt indítunk a legjobb szövetkezeti étteremért, s a szo­cialista verseny bizonyára hozzá­járul az étkeztetés színvonalának további emeléséhez. JURAJ GARAN, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége rozsnyói (Rožňava) járási bizottságának titkára Gyümölcsöt, zöldséget termesztenek VÁLTOZATOSSÁ TESZIK AZ ÉTLAPOT A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK ÉTKEZTETÉSE PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK JAVASLATOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents