Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-13 / 242. szám, csütörtök

Ó J szú 3 1983. X. 13. A NATO-tábornok ilyen jövőt szán Európának (A Rudé právoból) Rogers nyugtatni igyekszik a rakétatelepítést ellenzőket A NATO-tábornok szerint „abszolút megbízhatóak“ a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek (ČSTK) - Bemard Rogers tá­bornok, a NATO európai fegyve­res erőinek főparancsnoka az új­ságírókkal megtartott találkozóján kijelentette, hogy a NATO-nak a Varsói Szerződés tagorszá­gaival szemben folytatnia kell a katonai elrettentés politikáját, többek között azáltal is, hogy megkezdi az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítését. Ezzel a kije­lentésével igyekezett befolyásolni annak az országos rakétaellenes tüntetésnek a résztvevőit, amelyre október 26-án került sor Brüsz- szelben. Rogers szerint a megfélemlítés politikájának katonailag, politikai­lag és gazdaságilag is „meg kell védenie a Nyugatot“ a Kelettel szemben. Az új rakéták telepítése véleménye szerint elkerülhetetlen az USA és nyugat-európai szövet­ségesei közti katonai és politikai „egység“ megőrzése szempont­jából. A tábornok így közvetve megerősítette, hogy Nyugat-Euró­pa az USA túsza. A nyugati közvéleményt nyug­talanítja az a lehetőség, hogy „té­vedésből“ lőnek ki egy rakétát, ami láncreakciót váltana ki. Első­sorban a Pershing-2 rakéták je­lentős meghibásodási aránya elle­nére Rogers azzal az állítással igyekezett megnyugtatni a két­kedőket, hogy ezek az új rakéta- rendszerek „abszolút megbíz­hatóak“. Olaszország Kommunista képviselők interpellációja (ČSTK) - Olasz kommunista parlamenti képviselők egy cso­portja interpellációjában követelte, hogy Betti no Craxi kormányfő és Giulio Andreotti külügyminiszter részletesen tájékoztassa a tör­vényhozást arról, hogyan kíván az olasz kormány hozzájárulni a genfi szovjet-amerikai tárgya­lások eredményes befejezésé­hez, A kommunista képviselők ez­zel összefüggésben felszólították Genf * —— Folytatódtak a tárgyalások (ČSTK) - Tegnap plenáris üléssel folytatódtak Genfben a szovjet-amerikai tárgyalások az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkenté­séről. a kormányt, teljes felelősséggel és komolysággal tanulmányozza át a rakétatelepítés elhalasztására vonatkozó görög javaslatot, s vizs­gálja meg az érdekelt európai or­szágok részvételének lehetőségét a közepes hatótávolságú rakéták­ról folytatott tárgyalásokon. TOKIÓI DÖNTÉS (ČSTK) - A kormányzó Liberá­lis Demokrata Párt képviselői és más konzervatív erők szavazatai­nak köszönhetően a japán képvi­selőháznak a kormány ügyeivel foglalkozó állandó bizottsága teg­nap jóváhagyta a fegyveres erők számának jelentős növeléséről szóló törvényjavaslatot. A haditen­gerészetet, a légierőt és a tartalé­kosokat 4 ezer katonával erősítik meg. Az MSZMP KB ülése (ČSTK) - Budapesten tegnap ülést tartott a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizott­sága. A Politikai Bizottság javas­latára megvitatta a nemzetközi kérdésekről szóló beszámolót, a szakszervezeti tevékenység fej­lesztésével kapcsolatos álláspont­tervezetet, néhány terület-köz­igazgatási kérdést és a gazdasági helyzetről szóló beszámolót. Chilei tiltakozó akciók (ČSTK) - A chilei fővárosban ked­den százezres tüntetéssel kezdődött meg a Pinochet-diktatúra elleni három­napos tiltakozó akciók sorozata. A megmozdulás 1973 óta a legna­gyobb volt az országban, és azt bizo­nyítja, hogy a chilei társadalom minden rétege a demokrácia helyreállítását, Pinochet távozását követeli. A felvonulók a fővároson végigvo­nulva rendszerellenes jelszavakat kiál­toztak, s több helyütt nagygyűléseket rendeztek. Ezeken neves személyisé­gek is részt vettek, többek között Jorge Lavandero, volt kereszténydemokrata szenátor, a polgári ellenzék pártjait tömörítő Proden elnöke, továbbá Fa­biola Letelier, az Allende-kormány meggyilkolt külügyminiszterének húga, Matilde Urruti, Pablo Neruda özve­gye és Rodolfo Seguel, a rézbányá­szok szakszervezetének elnöke. A nagygyűlés szónokai hangsúlyoz­ták a chilei népnek szoros egység­ben kell fellépnie a diktatúra ellen. A nagygyűlés után a tömeg az elnöki palota felé indult, s rendőrök százai ekkor avatkoztak be gumibotokkal, víz­ágyúkkal, könnygázgránátokkal és ké­zifegyverekkel. Több személy megse­besült és számos tüntetőt letartóz­tattak. Pakisztáni katonák határprovokációja (ČSTK) - A PTI indiai hírügynökség tegnap közölte, hogy az észak-indiai Dzsammu és Kasmír államokban az elmúlt három nap során a pakisztáni katonák több ízben tüzet nyitottak az indiai határőrökre. A hírügynökség ezzel összefüggésben emlékeztet ar­ra, hogy Pakisztán ebben a térségben tudatosan a határ indiai oldalán épített ki három megerősített állást és folyik újabb lövészárkok építése. Pakisztán 1947 óta tartja megszállva Kasmír je­lentős részét és ezen a vidéken állan­dóan India-ellenes provokációkat folytat. események margójára ▼ M ár maga az a körülmény, hogy a Tanaka-per 6 és fél évig húzódott, jelzi: a kulisszák mögött nagy erők mesterkedtek azon, hogy a Lockheed-botrány- ban kompromittálódott egykori ja­pán kormányfő ne nyerje el méltó büntetését. A tokiói bíróság végül- is tegnap 4 évi börtönre és 2 millió dollár pénzbüntetésre ítélte Tana­ka Kakueit. Ám ez nem jelenti azt, hogy Japán történelmének legna­gyobb megvesztegetési botrányá­ra sikerült pontot tenni. De vegyük sorjában a dolgokat... A Lockheed-botrány 1976-ban robbant ki, s méreteit tekintve so­A Tanaka-per Tanaka kan az amerikai Watergate-hez hasonlítják. A vád Tanaka ellen az volt, hogy 500 millió jent, azaz mintegy 2 millió dollár összegű csúszópénzt fogadott el az ameri­kai repülőgépgyártól, s ennek fejé­ben megkönnyítette a cég sziget- országi eladásait. (Persze nem csak Tanaka, hanem sok más ma­gas rangú politikus és üzletember is belekeveredett az ügybe - több­ségük enyhe büntetéssel meg­úszta.) A maratoni tárgyaláson bebizo­nyosodott, hogy Tanaka 1973 au­gusztusa és 1974 márciusa között- tehát miniszterelnöksége idején!- négy részletben kapta a pénzt. (Mellesleg 1974-ben épp pénz­ügyi machinációk miatt távozott.) A vizsgálat olyan részleteket is kiderített, hogy az egyik pénzcso­magot a tokiói brit nagykövetség mögötti csendes utcában adták át egy kartondobozban... Az ügy hatalmas vihart kavart és kavar ma is Japánban, az egész országot foglalkoztatja - és felhá­borítja akárcsak annak idején a Watergate-botrány az USA-t. Az 1945 óta kormányon levő Liberális Demokrata Párt által felépített poli­tikai rendszer gyökereit kezdi ki a botrány, tehát messze túlhaladja Tanaka, mint egyén, sorsát. So­kan teszik fel a kérdést: hogyan lehetséges, hogy egy ennyire kompromittálódott ember meg­őrizhette befolyását a politikában. S nem csak egyszerű befolyásról van szó, ugyanis Tanaka a kor­mánypárt legnagyobb és legerő­sebb frakcióját irányítja, s mint ilyen, miniszterelnökök, kormá­nyok sorsáról képes dönteni. Nem véletlenül ragadt rá a „királycsiná­ló“ jelző! Nakaszone Jaszuhirót is ő segítette a kormányfői tisztség­be, Nakaszone viszont hét minisz­térium vezetését (köztük a kulcs- fontosságú igazságügyi tárcáét) bízta a Tanaka-frakció tagjaira. A liberális demokraták tehát most enyhén szólva kényelmetlen helyzetbe kerültek. Egyszer már kifejezésre juttatták, hogy készek „megvédeni“ Tanakát (a mandá­tumának megvonását követelő el­lenzéki indítványt a parlamentben leszavazták), de vajon meddig mehetnek el anélkül, hogy saját hatalmi pozícióikat veszélyeztet­nék? A közvélemény egyhangúlag követeli Tanaka eltávolítását a po­litikai életből. A várható belpolitikai viharra az LDP nem nézhet közö­nyösen. Egyesek szerint az sem kizárt, hogy a kormány lemond és Naka­szone miniszterelnök elórehozatja az amúgy csak jövő nyáron ese­dékes parlamenti választásokat. Bizonyára forró ősz elébe néz a távol-keleti szigetország. S mi lesz Tanakával? Mindenesetre ta­gad, s az ítélet ellen fellebbezett. Nyilván a következő ítélet után is ezt teszi majd, s így az ügy még évekig elhúzódhat. Az idő nagy úr, sok mindent feledtethet... PAPUCSEK GERGELY Újabb felszólalások az ENSZ-közgyűlés általános vitájában (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés XXXVIII. ülésszakának általános politikai vitájában felszólalt Paulo Teixeira Jorge angolai külügymi­niszter. Leszögezte, hogy az or­szága elleni agresszió fokozódása része az USA legreakciósabb imperialista körei és a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző rezsimje globális támadásának Afrika haladó országai ellen. A Rea­gan-kormány stratégiai célja, hogy a kontinensen megakadályozza a szociális és gazdasági változá­sokat és olyan rezsimeket juttas­Kommentárunk K étnapos látogatást tett Prá­gában Lázár György ma­gyar miniszterelnök, és Ľubomír Strougallal, a szövetségi kormány elnökével áttekintették a két szomszédos baráti ország meg­annyi területre kiterjedő együttmű­ködésének számos kérdését, fő­leg pedig továbbfejlesztésének le­hetőségeit, tartalékait. Az ilyen magas szintű tárgyalá­sok hosszú évek óta rendszeresek Csehszlovákia és Magyarország kapcsolataiban, s jelentőségük abban rejlik, hogy mindig ösztön­zést adnak a közös tevékenység bővítéséhez a gazdaság, a tudo­mány, a kultúra terén. Ezúttal is nyílt és tárgyszerű légkörben foly­tatott a két kormányfő igazi mun­kamegbeszéléseket, s joggal álla­píthatták meg, hogy országaink együttműködése tervszerűen fej­lődik. Az árucsere kiegyensúlyo­zotttan bővül: az elmúlt 7-8 esz­tendőben megkétszereződött, s az idén eléri az 1,4 milliárd rubel értéket. A fejlődés valóban dina­mikus, ami megfelel a két ország szükségleteinek. Vannak azonban még ki nem merített lehetőségek a gazdasági együttműködésben, s ezek feltá­rása és kihasználása annál is in­kább fontos, mivel Csehszlovákia és Magyarország a gazdaság in­tenzív fejlesztésének szakaszát kezdte meg. A mindkét népgazda­ság számára objektív adottság­ként jelentkező - rosszabbodó - nemzetközi gazdasági viszo­nyok pedig nem csak indokolják, hanem egyenesen meg is követe­lik, hogy a két szocialista ország erősítse együttműködését. Eredményes tárgyalások A tartalékok legfőbb forrása az integráció, bár a gyártásszakosí­tás és a termelési kooperáció ed­dig is nagy szerepet kapott a gaz­dasági, műszaki-tudományos kapcsolatokban (az árucserefor­galom csaknem 40 százaléka ilyen egyezmények alapján való­sul meg). Elsősorban a gép­iparban születtek jelentős ered­mények, de - amint azt a tárgyalá­sokról kiadott közlemény is hang- gsúlyozza - a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció fejlesz­tése különösen az elektrotechnikai termékeket, az automatizálási be­rendezéseket gyártó ágazatok­ban, a mezőgazdaságban, a vegy­iparban és az élelmiszeriparban további lehetőségeket nyújt a gaz­dasági együttműködés elmélyíté­séhez, az árucsere növeléséhez. A külső gazdasági viszonyok­hoz hasonlóan a nemzetközi poli­tikai légkör is rosszabbodik, s ezért elengedhetetlen, hogy a testvéri szocialista országok szi­lárdítsák szövetségüket az imperi­alista törekvésekkel szemben. A kormányfői tárgyalásokon ezek­ről a kérdésekről is szó volt, s a két fél határozottan leszögezte: Cseh­szlovákia és Magyarország a Var­sói Szerződés többi tagállamával együtt következetesen folytatja a világbéke megőrzésére, a nem­zetközi biztonság megszilárdítá­sára, a fegyverkezési hajsza meg­fékezésére, az államok közötti bé­kés kapcsolatok fejlesztésére irá­nyuló külpolitikáját. A Szovjetunió és a többi szocialista ország ja­vaslatai és kezdeményezései jó alapot teremtenek a fenti célok eléréséhez. Ľ ubomír Štrougal és Lázár György eredményes tár­gyalásokat folytatott amelyek bi­zonyára ezúttal is új ösztönzést adnak a két ország népei közötti együttműködésnek. Hiszen a kö­zös elhatározások megvalósítása egyaránt szolgálja Csehszlovákia és Magyarország javát, ugyanak­kor hozzájárul az egész szocialis­ta közösség egységének, erejé­nek megszilárdításához. (pap-) son hatalomra, amelyek teljesítik az imperialisták akaratát. Az an­golai külügyminiszter közölte, kor­mánya követeli a dél-afrikai csapatok azonnali távozását Angolából. Ez a feltétele annak, hogy megkezdődjenek a tárgyalá­sok a törvényes alapon Angolá­ban tartózkodó kubai egységek fo­kozatos kivonásáról. Határozottan visszautasította, hogy Namíbia függetlenségének megadását összefüggésbe hozzák a kubai csapatok angolai jelenlétével. Gosu Wolde etióp külügymi­niszter tolmácsolta Mengisztu Haile Mariam etiópjai államfő üzenetét a közgyűléshez. Az ál­lamfő az üzenetben bírálja az Egyesült Államokat a béke és a stabilitás megbontásáért Afriká­ban. felhívja a figyelmet az USA hadgyakorlataira Etiópia közelé­ben, amelyekbe bevonják Szomá­liát is. Az amerikai intervenciós gyorshadtest használja a Szomá­liái katonai berendezéseket. A dél-afrikai politikai foglyokkal való nemzetközi szolidaritási nap alkalmából az ENSZ több tag­állama követelte a fogva tartott dél-afrikai hazafiak szabadon bo­csátását, élesen elítélte az Egye­sült Államokat és a NATO további tagállamait, amiért együttműköd­nek a fajüldöző rezsimmel. A nem­zetközi szolidaritási nap alkalmá­ból a világszervezet tagállamaihoz üzenetet intézett az ENSZ főtitká­ra is. Az üzenet leszögezi, hogy a világszervezetnek hatékony in­tézkedéseket kell foganatosítania annak érdekében, hogy meg­szűnjön a Dél-afrikai Köztársa­ság és Namíbia őslakosságának kiirtása. A KNDK elítéli az ellene folyó kampányt A rágalomhadjárat célja ellenségeskedés szítása a két Korea között (ČSTK) - A KCNA hírügynök­ség tegnap nyilatkozatot adott ki, amelyben határozottan elitéli a dél-koreai rezsim által szított, a Koreai NDK ellen irányuló kampányt, s elítéli az USA és Szöul azon törekvéseit, hogy Közös Piac Megoldatlan nehézségek (ČSTK) - Athénban tegnap si­kertelenül fejeződött be a Közös Piac külügy-, pénzügyi- és mező- gazdasági minisztereinek há­romnapos értekezlete. A tanács­kozáson elsősorban a közösség pénzügyi és mezőgazdasági poli­tikájával kapcsolatos problémákról volt szó. A miniszterek ugyancsak Athénban november 9-e és 12-e között folytatják megbeszélése­iket. a Koreai-félszigeten mestersége­sen szítsák a feszültséget. A nyi­latkozat leszögezi, hogy ürügyként a rangooni robbanást használják ki, amely során a burmai látogatá­son tartózkodó Csőn Tu Hvan dél-koreai elnök kíséretében levő néhány személy életét vesztette, illetve megsebesült. Bár a burmai hatóságok még nem hoztak nyilvánosságra hiva­talos jelentést a vizsgálatról, Szö­ulban azt állítják, hogy a merénylet előkészítésében részt vett a KNDK. E rágalom célja ellensé­geskedést szítani észak és dél között. A szöuli hadsereg és a Dél-Koreában állomásozó ame­rikai csapatok harci készültségé­nek elrendelése fenyegeti Korea, Ázsia és az egész világ békéjét. Követeljük, hogy az alaptalan vá­daskodásokkal azonnal hagyja­nak fel - áll a nyilatkozatban.

Next

/
Thumbnails
Contents