Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-12 / 241. szám, szerda
ÚJ szú 5 1983. X. 12. (Stanislav Tereba felvétele) Épül Prága tizenharmadik hídja Amikor az idén nyáron a prágai Barrandov sziklái alatt épülő hídon jártam, két fiatalemberrel - Karéi Pitákkal és Josef Váchallal - beszélgettem. Mindketten önként jelentkeztek a harmadik ifjúsági építkezésre, és mivel megszerették munkájukat, továbbra is kitartanak mellette. Tőlük tudtam meg, hogy az Antonín Zápotocký hidat, amely a maga nemében egyedülálló alkotás, a Prágai Közúti és Vasúti Építóvállalat építi, és hogy a bizonyos foglalkozási ágakban mutatkozó hiány miatt az ország minden részéből ide irányított fiatalok segítsége nélkülözhetetlen. Ezektől a fiataloktól is függ, tehát a híd minősége és a rákapcsolódó Déli útvonal élettartama. Ezt azonban - bár a kezdeti eredmények kielégítóek - csak a jövő hivatott eldönteni. ÉPÍTŐINEK BÜSZKESÉGE Köztudott, hogy a hidak - ősidők óta építőik büszkeségei- a tervezők tehetségét, rátermettségét tükrözik. Ilyen a Barrandov alatt épülő híd is, amelyért - s ez már ma nyilvánvaló - nem vallanak szégyent az utókor előtt. A szakemberek ugyanis a főváros leglátványosabb és legnagyobb alkotását látják ebben a Moldvát áthidaló, műszaki szempontból rendkívül igényes, 356 méter hosszú, helyenként 40-60 méter széles, különálló részt képező, vasbeton konstrukcióban, amelynek mindegyikén 4—4 sávban közlekednek majd a járművek. A híd magában nem sokat jelentene tartozékai, a hídfők és a rájuk kapcsolódó szint feletti és alatti hidak, a rá- és levezető utak, valamint a gyalogosok számára fenntartott járdák nélkül. Ezek ugyanis Petr Martinovský, az építkezés vezetője szerint ugyanúgy nélkülözhetetlenek, mint a nói ruhát kiegészítő cikkek: a cipó, a kesztyű, vagy akár a retikül. Prága tizenharmadik hídjának,- a »Déli vasútvonal e szerves részének - az építését öt évvel ezelőtt kezdték meg. Az építkezés elsó szakaszát - a híd felét- szeptember 20-án adták át a forgalomnak. A dolgozók késés nélkül teljesítették az ez évre előirányzott feladatokat, és már a második szakasz munkáit is megkezdték, hogy 1985-ben az egész hidat átadhassák a forgalomnak. EGYSZERŰBB LESZ A KÖZLEKEDÉS Mit jelent a főváros egyelőre bonyolult közlekedési rendszerében ennek az építkezésnek a fokozatos átadása? Az épülő útvonalak - beleértve a Zápotocký hidat - a Prága városrészei közötti kapcsolat megteremtésével, a belváros és a történelmi részek forgalmas utcáinak a kikerülésével a környezet védelmét is lehetővé teszik - mondja Petr Martinovský. örvendetes, hogy már a híd egyik felének átadása is az utcai forgalom részbeni csökkentését eredményezi. Egyszerűbb a közlekedés, a Moldva mindkét partján eltűnnek a főbb útvonalakról a tehergépkocsik, amelyek az épülő Délnyugati várost és a Barrandovi lakótelepet látják el építőanyaggal. Egyszersmind tehermentesül a Palackv híd és a főjavításokra váró Jirásek híd, de ugyanilyen fontos a kilátásba helyezett üzemanyag- és időmegtakarítás is. Igaz ugyan, hogy a híd egyelőre csak Modrany és Chuchle irányából közelíthető meg, az év végéig azonban, az „S“ rámpa felépültével Smíchovra, majd a Brno felé vezető D1 autósztrádán Strakonice irányába is közlekedhetnek rajta a gépkocsik. 1985-ben pedig a „H“ rámpa üzembe helyezésével megteremtik a kapcsolatot a D1 és a Plzeň felé vezető D5 autósztráda között is. Az egész útvonal építését - a hídhoz tartozó építményekkel együtt - tervszerűen 1989-ben fejezik be. Prága közlekedési nehézségeinek fokozatos enyhülése tehát már nem a jövő zenéje.- Noha a problémák megoldásához az épülő metró is lényegesen hozzájárul, az utcák végleges tehermentesítése elképzelhetetlen lenne a Déli útvonal és a Zápotocký híd felépítése nélkül- mondja a szakember, majd így folytatja: - Közel negyed százada építem a hidakat, de ehhez hasonlóval, eredetiségét és különlegességét tekintve, még nem volt dolgom. A SZÁMÍTÁSTECHNIKA IGÉNYBE VÉTELÉVEL Hogy az olvasónak némi fogalma legyen az építkezés nagyságáról, néhány adatot kell ismertetnünk: a 33 000 négyzetmétert felölelő híd a maga nemében hazánk legnagyobb ilyen műve lesz. Ez egyébként az összehasonlításokból is kitűnik, ezek szerint pl. Prága középső pályaudvarának- a főváros leghosszabb hídjának- az áthidalása mintegy 20 000 négyzetméteres, a Klement Gottwald híd területe 12 800, a bratislavai SZNF hídja pedig 9200 négyzetméteres. Nem csoda tehát, hogy a híd rendkívüli méretei olyan problémák elé állították és állítják a jövőben is a dolgozókat, amelyeknek megoldása a legnagyobb szaktudást és lelkiismeretességet igényli. A szakemberek a híd tervezésekor is kemény fába vágták fejszéjüket. Teljes néqv évre volt szükségük ahhoz, hogy végül is a legelőnyösebb megoldás, a tizenharmadik javaslat mellett döntsenek. Ebben nagy segítséget jelentett számukra a KGST-orszá- gokban hasonló célokra ezúttal először alkalmazott számítástechnika. MŰSZAKI ÉS MUNKAIGÉNYESSÉG Nagy gondot jelentett a munka körültekintő megszervezése is. A szakember szerint nagy előny, hogy az utóbbi években szerzett értékes tapasztalataikat a híd második felének az építésénél érvényesíthetik. Sajnos, nehezíti munkájukat a rendszertelen anyag- szállítás. A cementet nem Prága környékéről - mint az feltételezhető lenne hanem Morvaországból, a jó minőségű homokot pedig Suchdol nad Lužnicéból szállítják ide. Az építkezésen naponta mintegy négyszázan dolgoznak. Nagy segítséget jelent a komplex racionalizációs brigád is, amelynek tagjai a beruházó és tervező vállalatok képviselői. A szocialista munkabrigádok együttes kötelezettségvállalásainak pontos teljesítése is bizonyítja, hogy a dolgozók egyszer s mindenkorra törölték szótárukból a lehetetlen szót. Külön fejezetet érdemelnek a fiatalok. Kezdetben ugyanis kevés volt a szakmunkás, főleg az ácsokban mutatkozott hiány. Ezt a fogyatékosságot a SZISZ-tagok és a lengyel munkások bekapcsolásával sikerült kiküszöbölni. A hetven fiatal negyedévenként váltja egymást az építkezésen. Az ellszállásolásukról és ellátásukról az építőipari dolgozók Déli Városában felépült munkásszállójában gondoskosnak. A Zápotocký híd építése tehát valamennyi dolgozó fegyelmezettségéről, kifogástalan munkájáról tanúskodik. Azt bizonyítja, hogy akarattal, megértéssel, jóindulattal a legnagyobb nehézségek is leküzdhetők. KARDOS MÁRTA A NÉPET SZOLGÁLJÁK Harmincéves a Klement Gottwald Katonai Politikai Akadémia A felszabadulás, a munkásosztály győzelme után szükségessé vált a csehszlovák néphadsereg átépítése, a jól képzett, elvhű tisztek nevelése. Az elsó időszakban tanfolyamokon képezték őket, majd 1950-ben létre jött a Josef Hakenról elnevezett katonai-politikai tanintézet, amely középfokú végzettséget adott. Ez megfelelt az akkori követelményeknek, de az idő múlásával egyre nagyobb szükség volt egy főiskolai szintű politikai iskolára, amely abban az időben csak a Szovjetunióban működött. A párt központi bizottsága többször is foglalkozott ezzel a kérdéssel, majd döntés született egy katonai politikai akadémia létesítéséről. Az ünnepi megnyitóra, amelyen jelen volt Antonín Zápotocký, köztársasági elnök is, 1953. október 14-én került sor. Harminc év telt el azóta. A politikai akadémiát ez alatt az idő alatt többször is átszervezték. A köztársasági elnök parancsa értelmében Bratislavában 1969. szeptember 1 -én megkezdte működését az Antonín Zápotocký Katonai Akadémia Politikai Kara, amely abban az időben néphadseregünk politikai és pedagógiai dolgozóit, tisztjeit képezte. A tanulási idő négy év volt. S mint egykor a harcokban, a kar kiépítésében is a szovjet elvtársak, a moszkvai V. I. Lenin Katonai Politikai Akadémia tanárai nyújtottak segítséget. A köztársasági elnök 1972. júA Csillagszálló korszerű klubhelyisége (ČSTK felvétele) ni us 28-án keltezett parancsával megszüntette a kar működését s ezzel párhuzamosan elrendelte a Klement Gottwald Katonai Politikai Akadémia megalakítását. A parancsnok Jirí Reindl vezérkari ezredes lett. Jirí Reindl, aki ma vezérőrnagy, így emlékszik a kezdetre:- Az első időszakban helyszűkével küszködtünk, hiszen egy laktanyát kellett az oktatásra rövid időn belül átalakítani. A tanári kart is meg kellett szervezni. Ma már tanáraink közül harmincötén a moszkvai Katonai Politikai Akadémián szereztek tudományos fokozatot. A politikai akadémia 1974-ben vette át a csapatzászlót. Az eltelt tíz év alatt a tanterv tökéletesítése mellett bővült az akadémia is. Az úgynevezett Csillagszálló, a kör alakú toronyház, amelyben a hallgatók laknak, ma már a szlovák főváros egyik szimbóluma. A CSKP KB XVI. kongresszusának előestéjén újabb létesítményt adtak át: a klubhelyiséget, a központi konyhát, a parancsnoki székházat. Az akadémia fejlesztése folytatódik, újabb létesítmények épülnek, így fedett uszoda és szakkabinetek. Míg korábban csak a hivatásos katonatisztek kérhették felvételüket az akadémiára, négy évvel ezelőtt fölvették azokat az érettségizett fiatalokat is, akik a szigorú felvételi vizsgákon megfeleltek. A hivatásos tisztek mellett tehát ott tanulnak a fiatalok is, akik az öthónapos pótszolgálat letöltése után törzsőrmesteri rangban kezdik el a tanulást, s az akadémia elvégzése után hadnagyi ranggal kerülnek a csapattestekhez. Az elsó évfolyam hallgatói között még aránylag kevés a párttag, éppen ezért az oktatás mellett nagy gondot fordítanak a hallgatók politikai nevelésére, illetve arra, hogy elkészítsék őket a pártba való felvételre. Az utolsó évben a szervezettség már csaknem százszázalékos. Az akadémián lehetőség nyílik a tudományos munkára is, ebbe a hallgatók mintegy negyven százaléka kapcsolódik be, de számos szakkör is működik. Az akadémia futball, kosárlabda és röplabda csapata eredményesen szerepelt a különböző versenyeken. Színjátszó csoportja a néphadsereg alkotó versenyének 10. évfolyamában az első helyen végzett. Aktívan dolgozik a modellező és a hifi szakkör is. Az említetteknél is jelentősebb az a tény, hogy a tanulás a szórakozás mellett a hallgatók a társadalmi munkákból is kiveszik részüket, elsősorban a patronált szövetkezetben és üzemekben. A parancsnoki és a tanári kar tagjai közül többen a polgári életben is aktívan tevékenykednek mint képviselők vagy a polgári bizottságok tagjai, a városi, városkerületi pártbizottságok, a szocialista akadémia lektorai. Az utóbbi tevékenységből a hallgatók is kiveszik részüket, többen a SZISZ városi bizottságának aktivistái, pionírvezetők.-A hallgatókat az elsó naptól kezdve arra neveljük, hogy sokoldalú, jólképzett, kezdeményező politikai dolgozókká váljanak a néphadseregben, hogy sohase felejtsék el azt, hogy a népet szolgálják - mondja búcsúzóul Jirí Reindl vezérőrnagy, az akadémia parancsnoka. NEMETH JÁNOS Többen többet tehetnének Egy kis község a nagy vár közelében Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) község, amint azt a neve is elárulja, a festői szépségű büszke vár közelében terül el. Mindössze 690 lakosa van. A falu pártalapszervezete is kicsi: tíztagú. Igaz, 14 regisztrált tag is segíti a szervezet munkáját. Mindezt Fíiíczky Jánostól, a falusi szervezet elnökétől tudom meg, aki a legutóbbi évzáró taggyűlés óta áll a szervezet élén. Munkahelye szerint nem a falusi szervezetbe kellene tartoznia, hiszen a Žilinai Pamiatkostav dolgozója, de mivel Rozsnyón (Rožňava), illetve annak környékén dolgozik (kőművesként), egészen Ig- lón (Spišská Nová Ves) volna a legközelebbi üzemi szervezet, melynek tagja lehetne.- Szükség szerint meghívjuk taggyűléseinkre a regisztrált tagokat - mondja. - A hnb 19 képviselője közt is vannak olyan párttagok, akik nem helyben dolgoznak. Tavaly a községben szervezett pártoktatásra is jártak regisztrált tagjaink.- Ki tartotta az előadásokat?- Gebe János elvtárs, a volt iskolaigazgató, aki a szomszéd faluban, Jólészen lakik. Az előadást több esetben a taggyűlés napján rendeztük. A megjelenés a pártoktatáson és a taggyűléseken egyaránt jó. Két nyugdíjas tagunk van. Három nó is tagja alapszervezetünknek.- Milyen az együttműködés a falusi szervezet és a helyi nemzeti bizottság között?- Igen jó - hangzik válasza. - A hnb elnöke, Vojtech Kriak, szintén tagja alapszervezetünk pártbizottságának. A nemzeti bizottság képviselői részt vesznek az agitációs munkában. Az agit- kettósök hívják meg a lakosságot például a nyilvános gyűlésekre. Ók fordultak a lakossághoz akkor is, amikor a helyi állami gazdaságnak segítségre volt szüksége a szénakaszáláshoz, vagy a szalmabegyűjtéshez és egyéb csúcsmunkákhoz. A gazdaság viszont többek közt úgy segíti a falut, hogy fuvart biztosít az iskolának, az összegyűjtött hulladékvas elszállítására. Az állami gazdaságnak külön üzemi pártalapszervezete van, de termelési eredményeikről minket is rendszeresen tájékoztatnak. Erre a célra az üzemgazdászt hívjuk meg minden második hónapban taggyűlésünkre.- Mivel foglalkoztak legutóbbi nyilvános gyűlésükön?- A helyi nemzeti bizottság elnöke számolt be a választási program teljesítéséről. Jelenleg a villanyhálózatot korszerűsítjük és higiéniai helyiséget építünk a már meglévő művelődési házhoz. Jövőre a Jednota új üzlet építését kezdi meg a faluban. Ha elkészül, a régit átalakítjuk valamivé, de még nem tudjuk, mivé. A helyi társadalmi és tömegszervezetek munkájáról szólva a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szervezetét emelte ki, melynek elnöke Nagy Mária, valamint a CSEMADOK, a SZISZ, a Vöröskereszt és a sportszervezet tevékenységét. Elismerés illeti a község faliújságjának gondozóját, Balázs Lajost is. Befejezésül azt kérdeztem a kis község pártszervezetének elnökétől, vajon miben szeretnének lényeges javulást elérni. Ezt válaszolta:- Igen örülnénk, ha nemcsak mindig ugyanazok vennének részt a falu építésében és társadalmi életében. FÜLOP IMRE
