Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-12 / 241. szám, szerda
A tudomány eredményeinek gyorsabb gyakorlati érvényesítéséért A Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola és az Állattenyésztési Kutatóintézet kommunistáinak hozzájárulása a járás mezőgazdaságának fejlesztéséhez KOMMENTÁLJUK Járásunk mezőgazdasági dolgozói eredményes munkát végeznek a CSKP stratégiai irányvonalának megvalósításában, amely az élelmiszerek termelésében az önellátás fokozatos elérését tűzi ki célul. A járási pártszervek és a mezőgazdasági üzemekben működő pártalapszervezetek az önellátás kérdésének komplex megoldására törekednek, ahogy azt a CSKP KB 1979-es 4. ülése, valamint az 1981 -es 4. ülése megfogalmazta. A mezőgazdasági vállalatok csak úgy tudnak eleget tenni ennek a társadalmi elvárásnak, ha tovább emelik a mezőgazdasági termelés biológiai, műszaki és gazdasági színvonalát, ami megköveteli a tudományos-kutatási alap sokoldalú segítségét. „Eközben távolról sem csak módszertani ajánlásokról van szó, hanem közvetlen gyakorlati részvételről és segítségről a tudományos-műszaki ismeretek következetes érvényesítésében“ - hangsúlyozta a CSKP KB 4. ülésén elhangzott beszámoló. Járásunk tudományos-kutatási alapjának dolgozói a tudományos- műszaki ismeretek terjesztésének hagyományos formáin kívül szorosabbra fűzték kapcsolataikat a járásban működő mezőgazdasági és szolgáltatási vállalatokkal. így rugalmasabban tudják közvetíteni a tudomány és a kutatás legjobb eredményeit a termelési gyakorlatba, s közösen nyújtanak segítséget a bevált technológiai eljárások és munkafolyamatok érvényesítéséhez, az újítók és a feltalálók mozgalmának fejlesztéséhez, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés hatékonyságának sokoldalú növeléséhez. A konkrét tanácsadói és az újdonságok gyakorlati bevezetésére irányuló tevékenység 64 feladatra terjed ki, amelyek végrehajtásáról a tudományos-kutatási alap, a járási mezőgazdasági igazgatóság és a mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak közös munkacsoportjai gondoskodnak. Figyelműi elsősorban a gabonafélék, közöttük a kukorica, a cukorrépa, a hüvelyesek és a takarmánynövények intenzívebb termesztésére irányul. Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha-állomány további nemesítéséről, a borjú- és az üszónevelés javításáról, sertések és a juhok tenyésztésénél pedig az újratermelés és a takarmányozás színvonalának az emeléséről van szó. A gépesítés területén nagy gondot fordítunk a gépek megbízhatóságának fokozására, a javítási munkák tökéletesítésére, a gazdaságosan üzemeltethető gépcsoportok kialakítására, valamint a géppark optimalizálására, elsősorban a takarékosabb energia-, üzemanyag- és tüzelőanyag- fogyasztás szempontjából. A gépjavítással foglalkozó munkacsoport például kidolgozta a tőkés államokból importált gépek felújításának technológiai eljárását, ami jelentős devizaeszköz- megtakarítást tesz lehetővé. Az elhasznált alkatrészek fémrávite- les felújításával ezek hiánya bizonyos mértékben csökkent. Sikerült megoldani a lucernamag termelésének műszaki feltételeit, s néhány további gépsor kialakítását. Az Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozói jelenleg a szarvas- marha-nemesítési program és a sertéstenyésztés hibridizációs programjának harmadik szakaszát valósítják meg a járásban. Ez év január elsejéhez számítva például szlovákiai viszonylatban a tehén- állomány 45 százalékát képezték a nagyobb termelékenységű, nemesített tehenek, míg a nyitrai járásban ez az arány 65 százalékos volt. Hasonló a helyzet a sertések hibridizációs programjának a megvalósításában. Ennek gazdasági előnye elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a hibridsertésekkel átlagosan 102 koronával nagyobb bevétel érhető el egy- egy vágósertésnél. A rádióimmunológiai tesztelés eredményeként 1200 tehénnél javult a újratermelés színvonala, átlagos évi tejtermelésük pedig 100 literrel növekedett. Az Állattenyésztési Kutatóintézet az Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállítási gazdaság keretében egy 2400 férőhelyes nagy kapacitású borjúneveidét, valamint egy 1370 férőhelyes tehénfarmot épít, ahol az előirányzott fajlagos tejtermelés 4000 liter, egy dolgozóra pedig évi 300 tonna tejtermeléssel számolnak. A termelés itt ipari jellegű lesz, a gépesítés és az automatizálás elemeinek teljes kihasználásával. A komplex racionalizációs brigádok főleg a gabonatermesztéshez nyújtanak segítséget. Igyekezetüket az idén siker koronázta, amikor az eddigi második legnagyobb átlagos hektárhozamot, 5,33 tonnát értünk el a járásban, s csaknem 20 000 tonna gabonát termeltünk az előirányzott terven felül. Hüvelyesekből 4,02 tonnás átlagos hektárhozamot sikerült elérni, amire nem volt példa az eddigi évek folyamán. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló munkakezdeményezés jelentős formáit képezik a 2. és a 4. számú kooperációs körzetekben elfogadott közös szocialista kötelezettségvállalások. A 2. számú kooperációs körzet egységes földművesszövetkezetei, a Mezőgazdasági Főiskola, az Állattenyésztési Kutatóintézet, valamint a Nyitrai Agrokémiai Vállalat dolgozói 4 millió 700 ezer korona értékben fogadtak el közös kötelezettségvállalásokat, amit később 600 ezer koronával megemeltek. Ezek teljesítése során az év első 9 hónapja alatt 5 millió 800 ezer koronás értéket hoztak létre. A 4. számú kooperációs körzet egységes földmüvesszövetkeze- tei, a Mezőgazdasági Főiskola és a szolgáltató vállalatok dolgozói 3 millió 700 ezer korona értékben fogadtak el közös kötelezettségvállalásokat. Eddigi eredményeik azt bizonyítják, hogy szintén túlteljesítik a vállalásaikat. A közös szocialista kötelezettságvállaláso- kat az együttmüködés magasabb formáinak tartjuk, ezért arra számítunk, hogy a tudományos-kuta- tási alap intézményei hasonló közös akciókban vesznek részt járásunk minden kooperációs körzetében, s hogy a kommunisták még nagyobb igyekezetei fejtenek ki a társadalmi felelősség vállalásában az egyes kooperációs körzetek eredményeiért. A jövőben arra fogunk törekedni, hogy a tudományos-kutatási alap dolgozói még nagyobb gondot fordítsanak a gyengébb színvonalon gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok problémáira, s rugalmasabban reagáljanak a gyakorlat társadalmi szükségleteire. A tudomány és a termelés integrálása nagyobb aktivitást követel meg az irányítási szervek és a mezőgazdasági vállalatok vezetősége részéről. Az eddigi eredményeket csupán kezdeti sikereknek tartjuk, mert a jelenlegi helyzet távolról sem felel még meg a mezőgazdasági termelés szükségleteinek, lehetőségeinek és feltételeinek a nyitrai járásban. KAROL KOVÁČ, az SZLKP nyitrai járási bizottságának titkára A döntő fordulatra várva Országjárás közben a gyümölcs- és zöldségtermesztő ' mezőgazdasági üzemek vezetőitől gyakran halljuk, hogy az is baj, ha keveset termelnek, de még nagyobb baj, ha sokat, mert akkor nem tudnak mit kezdeni a fölösleggel. Egyszóval a termelés egyes szakaszokon már elég magas szintű, de a feldolgozás még sok kívánnivalót hagy maga után. Nem is beszélve az alkalmatlan tárolóhelyekről, amelyek miatt igen nagyok a veszteségek. A termelők aggódva figyelik az eladott termény útját, mert azt szeretnék, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a mezőgazdasági terményekkel és termékekkel. A mezőgazdasági üzemek dolgozóit, a kertbarátokat bosszantja, amikor látják, hogy munkájuk gyümölcsének sok esetben nincs becsülete. Az első osztályú áruból a hosszadalmas szállítás és tárolás után fogyasztásra olykor alig alkalmas zöldség, gyümölcs lesz. Most, az őszi időszakban is egyre többet zsörtölődnek a termelők, mert sok esetben hiába kínálják az árut, nem veszik át tőlük gyorsan és idejében. A Párkány (Štúrovo) környéki kertbarátok például szőlőjüket csak sok utánjárással tudják értékesíteni, noha az jó minőségű, és egy részét még csemegeszőlőként is eladhatnák. Más gyümölcsfélék értékesítése is nehézségekbe ütközik. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a komáromi (Komárno) járásban az almáskertek vezetői panaszkodnak. Kissé érthetetlennek tűnik a késlekedés, hiszen a becslések szerint valószínűleg 700C tonnával kevesebb étkezési alma felvásárlására van lehetőség a tervezettnél. Ideje lenne tehát a sokat emlegetett hatékony intézkedésekkel elősegíteni, hogy az almatermés- ből a legjobb minőségűt étkezési célokra felvásárolhassák. Zöldségfélékből elég eltérő a termés. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma termelési bizottságának kimutatása szerint a tervezettnél kevesebb sárgarépa, petrezselyem, kelkáposzta, őszi káposzta kerül eladásra, a felvásárló szervek mégsem veszik át szívesen a harmad- osztályú sárgarépát, ami főleg az őszi időszakban megfelelne a fogyasztásra. Ilyen szemlélettel nem lehet egyetérteni, mert előfordulhat, hogy a téli időszakban nem lesz elég sárgarépa. A paradicsom értékesítése is nagy nehézségekkel jár. Valahogy még mindig nehezen következik be az a döntő fordulat, amelyre már évek óta várunk a zöldség- és gyümölcs felvásárlásában. Az, hogy a termelő a termelésre összpontosíthassa minden erejét, a felvásárló pedig a lehetőleg a helyszínre menjen az áruért. A felvásárlót ugyanis ezért fizetik, hogy könnyítse, ne pedig nehezítse a termelők munkáját. Hiszen nem is olyan régen még arról volt szó, hogy a felvásárlók kooperálnak a termelőkkel és garanciát vállalnak a termelési eredményekért. Ha ezt bizonyos mértékben meg tudják valósítani a sör- és cukorgyárak, akkor miért ne tehetné meg ezt a Zelenina és a többi felvásárló vállalat is. BALLA JÓZSEF Az együttműködésre alapozva Beszélgetés a Bratislavai Közgazdasági Főiskola Népgazdasági Kutatóintézetének munkájáról Gyakran hangoztatjuk: az elmélet és gyakorlat között óriási a különbség, a kettőt szinte nem is lehet összehasonlítani. Vajon nem könnyelmű ez a kijelentésünk? Hiszen általános, minden vállalat, szervezet számára érvényes elméleti megoldás nem létezik. Érthetően, mert ahány vállalat, egy ugyanazon probléma annyiféleképpen jelentkezik. S hogy mégis előbb vagy utóbb megtaláljuk az általános érvényű megoldást, az nagy részben a kutatóintézeteknek is köszönhető. A Bratislavai Közgazdasági Főiskola Nép- gazdasági Kutatóintézete egy azon intézetek közül, melyek többek között az elmélet és gyakorlat közti kapcsolat javítását tűzték ki célul. Vladimír Mikulec mérnököt, a kutatóintézet tudományos titkárát kértem meg, mutassa be a Népgazdasági Kutatóintézetet, beszéljen munkájukról, terveikről.- Kutatóintézetünk elsősorban tudományos-kutató, publikációs és pedagógiai munkát végez. Legfontosabb azonban a tudományos-kutató tevékenység, mely az alap- és alkalmazott kutatás keretében történik. A feladatokat tulajdonképpen két csoportra oszthatjuk. Az első csoportban a nemzetközi szocialista gazdasági integráció időszerű kérdéseivel foglalkozunk, a másik feladat- csoportot pedig a beruházások irányításának megoldásra váró problémái alkotják. Ezenkívül két különálló kutatási munkahelyünk a főiskolások eszmei-politikai profiljával és a tu- dományos-múszaki fejlődés eredményei mérésének módszertani kérdéseivel foglalkozik.- A nemzetközi szocialista gazdasági integráció időszerű kérdései véleményem szerint nagyon széles témakört képeznek...- Az említett első feladatcsoport keretén belül a Csehszlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének megbízásából a KGST-tagországok gazdasági szerkezetét vizsgáljuk a nemzetközi szocialista gazdasági integráció és a tudományos-műszaki fejlődés nyújtotta lehetőségek szempontjából - mondta Vladimír Mikulec mérnök. - Munkánkban helyet kapnak az egyes országok pénzügyi, kereskedelmi és termelési szerkezetének, valamint hazánk szocialista országokkal való kapcsolatának kérdései. A feladat megoldásának eredményeként próbáljuk közelíteni egymáshoz a szocialista országok gazdasági rendszerét.- Az említett feladatcsoport tehát nem kis igényeket támaszt az intézet dolgozóival szemben. Gondolom, a beruházások irányításával kapcsolatos problémák megoldása sem egyszerű.- Ebben az ötéves tervidőszakban hét részből álló, a beruházások tervezésének ésszerűsítésével foglalkozó feladatot kel! megoldanunk. Az egyes részek tematikai körökre oszlanak, amelyeket munkakollekti- vák dolgoznak ki, majd munkájukat szakbizottság véleményezi. A kidolgozás folyamán minden munkaszakasz eredményeit értékeljük, hogy az esetleges hibákat még idejében, a lehető legkisebb idő- és anyagi veszteséggel tudjuk kiküszöbölni. Ez az értékelés azért is jó, mert így csökken a szakbizottság által újabb átdolgozásra ajánlott megoldások száma. Jóllehet ez - tapasztalataink szerint - értékelés nélkül sem lenne gyakori, mégis fontosnak tartjuk.- A már említett fő feladaton kívül - folytatja a kutatóintézet tudományos titkára - tanulmányokat dolgozunk ki a népgazdasági tervezés fejlesztésének irányáról és lehetőségeiről. Természetesen a CSKP KB 8. ülésének határozatait sem hagyhatjuk figyelmen kívül, és „melléküzemági termelési“ formájában különböző szervezetek és intézmények igényeit is próbáljuk kielégíteni. Vagyis, ha a szervezetek elméleti jellegű gondjaikkal hozzánk fordulnak, igyekszünk segíteni. Tulajdonképpen a kutatási-termelé- si egyesülések alacsonyabb szintjéről van szó. Például nemrég a Považská Bystrica-i Gépgyár és kutatóintézetünk között egy hasonló együttműködés kezdődött: amely mindkét fél számára sok jót ígér.- A Népgazdasági Kutatóintézetnek tehát nagyon sokrétű a feladata, s ha jól meggondolom, idáig még csak a legfontosabbról, az alap- és alkalmazott kutatásról beszéltünk. Az ilyen feladatok megoldásához a gazdasági elmélet és gyakorlat különböző területein jól tájékozott szakemberekre van szükség Felkérik együttműködésre más kutatóintézetek, vállalatok vagy intézmények szakembereit is?-Természetesen. Bár jól képzett dolgozóink vannak, egyedül mégsem tudjuk megoldani a ránk bízott feladatokat, mert ezek sokrétűségéhez képest szakosodásunk eléggé szúkkörü. így aztán nem marad más hátra, mint lehetőleg jó kapcsolatokat kiépíteni más kutatóintézetekkel, szervezetekkel. Az eddigi tapasztalatok alapján állítom, hogy nincs okunk panaszra, ugyanis az együttműködés - a Csehszlovák és Szlovák Tudományos Akadémiával, a Szlovák Tervezőintézettel, az egyes minisztériumokkal és más intézményekkel - nagyon eredményes. Külön ki kell emelni a Bratislavai Közgazdasági Főiskolát, melynek pedagógusai és tudományos dolgozói sokat segítenek a kutatóintézetnek. A szocialista országok közül a Szovjetunióval, az NDK-val és Magyarországgal a leggyümölcsözőbb a kooperáció. Ezekre a jó kapcsolatokra alapozva szeretnénk a jövőben is kifejteni tevékenységünket. Mindenekelőtt a nemzetközi együttműködés nyújtotta lehetőségeket akarjuk kihasználni a tudomány és technika területén. Azonkívül a kutatás és az eredmények gyakorlati alkalmazása közti kapcsolat javítására is törekszünk. Ez fjedig nagyon komoly cél, ha számításba vesszük, hogy micsoda hátránynyal indulunk. Gondoljuk csak meg, hogy egy gazdasági probléma orvoslásakor a javasolt megoldás helyességéről szinte semmilyen formában sem győződhetünk meg, vagyis nem nagyon lehet kísérletezni. Persze, olyasmi is előfordul, hogy javaslatainkat - nem azért, mert használhatatlanok - nincs aki érvényesítse. Mi viszont az ilyen nehézségek ellenére is kitartóan dolgozunk. Az elmélet és gyakorlat, a kutatás és az eredményei gyakorlati alkalmazása közti kapcsolat bizony gyakran nem probléma- mentes. Azt hiszem, ez fokozottan érvényes a gazdasági kutatásra. Jóllehet a gyakorlat részéről megvan az új iránti igény, a kutatások eredményeinek bevezetése mégis gyakran akadozik. Vajon miért? Netán az új módszerek alkalmazásával járó esetleges kockázattól félünk, ezért inkább megmaradunk a régi, biztos (?) módszerek mellett? Ha ez így van, akkor kutatóintézeteink sajnos sokszor csak az asztalfiók, vagy jobb esetben a könyvtárak számára dolgoznak. Ennek elkerülése viszont már nemcsak a kutatóin- tézetek feladata. kOVACSEDIT ÚJ SZÚ 4 1983. X. 12.
