Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-12 / 241. szám, szerda

A tudomány eredményeinek gyorsabb gyakorlati érvényesítéséért A Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola és az Állattenyésztési Kutatóintézet kommunistáinak hozzájárulása a járás mezőgazdaságának fejlesztéséhez KOMMENTÁLJUK Járásunk mezőgazdasági dol­gozói eredményes munkát végez­nek a CSKP stratégiai irányvona­lának megvalósításában, amely az élelmiszerek termelésében az önellátás fokozatos elérését tűzi ki célul. A járási pártszervek és a mezőgazdasági üzemekben működő pártalapszervezetek az önellátás kérdésének komplex megoldására törekednek, ahogy azt a CSKP KB 1979-es 4. ülése, valamint az 1981 -es 4. ülése meg­fogalmazta. A mezőgazdasági vállalatok csak úgy tudnak eleget tenni en­nek a társadalmi elvárásnak, ha tovább emelik a mezőgazdasági termelés biológiai, műszaki és gazdasági színvonalát, ami meg­követeli a tudományos-kutatási alap sokoldalú segítségét. „Eköz­ben távolról sem csak módszerta­ni ajánlásokról van szó, hanem közvetlen gyakorlati részvételről és segítségről a tudományos-mű­szaki ismeretek következetes ér­vényesítésében“ - hangsúlyozta a CSKP KB 4. ülésén elhangzott beszámoló. Járásunk tudományos-kutatási alapjának dolgozói a tudományos- műszaki ismeretek terjesztésének hagyományos formáin kívül szoro­sabbra fűzték kapcsolataikat a já­rásban működő mezőgazdasági és szolgáltatási vállalatokkal. így rugalmasabban tudják közvetíteni a tudomány és a kutatás legjobb eredményeit a termelési gyakor­latba, s közösen nyújtanak segít­séget a bevált technológiai eljárá­sok és munkafolyamatok érvénye­sítéséhez, az újítók és a feltalálók mozgalmának fejlesztéséhez, va­lamint a növénytermesztés és az állattenyésztés hatékonyságának sokoldalú növeléséhez. A konkrét tanácsadói és az újdonságok gya­korlati bevezetésére irányuló tevé­kenység 64 feladatra terjed ki, amelyek végrehajtásáról a tudo­mányos-kutatási alap, a járási me­zőgazdasági igazgatóság és a mezőgazdasági vállalatok dol­gozóinak közös munkacsoportjai gondoskodnak. Figyelműi elsősor­ban a gabonafélék, közöttük a ku­korica, a cukorrépa, a hüvelyesek és a takarmánynövények intenzí­vebb termesztésére irányul. Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha-állomány további nemesítéséről, a borjú- és az üszónevelés javításáról, sertések és a juhok tenyésztésénél pedig az újratermelés és a takarmányo­zás színvonalának az emeléséről van szó. A gépesítés területén nagy gondot fordítunk a gépek megbízhatóságának fokozására, a javítási munkák tökéletesítésé­re, a gazdaságosan üzemeltethe­tő gépcsoportok kialakítására, va­lamint a géppark optimalizálására, elsősorban a takarékosabb ener­gia-, üzemanyag- és tüzelőanyag- fogyasztás szempontjából. A gépjavítással foglalkozó mun­kacsoport például kidolgozta a tő­kés államokból importált gépek felújításának technológiai eljárá­sát, ami jelentős devizaeszköz- megtakarítást tesz lehetővé. Az elhasznált alkatrészek fémrávite- les felújításával ezek hiánya bizo­nyos mértékben csökkent. Sikerült megoldani a lucernamag termelé­sének műszaki feltételeit, s né­hány további gépsor kialakítását. Az Állattenyésztési Kutatóinté­zet dolgozói jelenleg a szarvas- marha-nemesítési program és a sertéstenyésztés hibridizációs programjának harmadik szakaszát valósítják meg a járásban. Ez év január elsejéhez számítva például szlovákiai viszonylatban a tehén- állomány 45 százalékát képezték a nagyobb termelékenységű, ne­mesített tehenek, míg a nyitrai járásban ez az arány 65 százalé­kos volt. Hasonló a helyzet a ser­tések hibridizációs programjának a megvalósításában. Ennek gaz­dasági előnye elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a hibridserté­sekkel átlagosan 102 koronával nagyobb bevétel érhető el egy- egy vágósertésnél. A rádióimmunológiai tesztelés eredményeként 1200 tehénnél ja­vult a újratermelés színvonala, át­lagos évi tejtermelésük pedig 100 literrel növekedett. Az Állatte­nyésztési Kutatóintézet az Agro­komplex országos mezőgazdasá­gi kiállítási gazdaság keretében egy 2400 férőhelyes nagy kapaci­tású borjúneveidét, valamint egy 1370 férőhelyes tehénfarmot épít, ahol az előirányzott fajlagos tejter­melés 4000 liter, egy dolgozóra pedig évi 300 tonna tejtermeléssel számolnak. A termelés itt ipari jel­legű lesz, a gépesítés és az auto­matizálás elemeinek teljes kihasz­nálásával. A komplex racionalizációs bri­gádok főleg a gabonatermesztés­hez nyújtanak segítséget. Igyeke­zetüket az idén siker koronázta, amikor az eddigi második legna­gyobb átlagos hektárhozamot, 5,33 tonnát értünk el a járásban, s csaknem 20 000 tonna gabonát termeltünk az előirányzott terven felül. Hüvelyesekből 4,02 tonnás átlagos hektárhozamot sikerült elérni, amire nem volt példa az eddigi évek folyamán. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésére irányuló munkakezde­ményezés jelentős formáit képezik a 2. és a 4. számú kooperációs körzetekben elfogadott közös szo­cialista kötelezettségvállalások. A 2. számú kooperációs körzet egységes földművesszövetkeze­tei, a Mezőgazdasági Főiskola, az Állattenyésztési Kutatóintézet, va­lamint a Nyitrai Agrokémiai Válla­lat dolgozói 4 millió 700 ezer koro­na értékben fogadtak el közös kö­telezettségvállalásokat, amit ké­sőbb 600 ezer koronával meg­emeltek. Ezek teljesítése során az év első 9 hónapja alatt 5 millió 800 ezer koronás értéket hoztak létre. A 4. számú kooperációs körzet egységes földmüvesszövetkeze- tei, a Mezőgazdasági Főiskola és a szolgáltató vállalatok dolgozói 3 millió 700 ezer korona értékben fogadtak el közös kötelezettség­vállalásokat. Eddigi eredményeik azt bizonyítják, hogy szintén túltel­jesítik a vállalásaikat. A közös szocialista kötelezettságvállaláso- kat az együttmüködés magasabb formáinak tartjuk, ezért arra szá­mítunk, hogy a tudományos-kuta- tási alap intézményei hasonló kö­zös akciókban vesznek részt járá­sunk minden kooperációs körzeté­ben, s hogy a kommunisták még nagyobb igyekezetei fejtenek ki a társadalmi felelősség vállalásá­ban az egyes kooperációs körze­tek eredményeiért. A jövőben arra fogunk töreked­ni, hogy a tudományos-kutatási alap dolgozói még nagyobb gon­dot fordítsanak a gyengébb szín­vonalon gazdálkodó mezőgazda­sági vállalatok problémáira, s ru­galmasabban reagáljanak a gya­korlat társadalmi szükségleteire. A tudomány és a termelés integrá­lása nagyobb aktivitást követel meg az irányítási szervek és a mezőgazdasági vállalatok veze­tősége részéről. Az eddigi ered­ményeket csupán kezdeti sikerek­nek tartjuk, mert a jelenlegi helyzet távolról sem felel még meg a me­zőgazdasági termelés szükségle­teinek, lehetőségeinek és feltéte­leinek a nyitrai járásban. KAROL KOVÁČ, az SZLKP nyitrai járási bizottságának titkára A döntő fordulatra várva Országjárás közben a gyümölcs- és zöldségtermesztő ' mezőgazdasági üzemek vezetőitől gyakran halljuk, hogy az is baj, ha keveset termelnek, de még nagyobb baj, ha sokat, mert akkor nem tudnak mit kezdeni a fölösleggel. Egyszóval a termelés egyes szakaszokon már elég magas szintű, de a feldolgozás még sok kívánnivalót hagy maga után. Nem is beszélve az alkalmatlan tárolóhelyekről, amelyek miatt igen nagyok a veszteségek. A termelők aggódva figyelik az eladott termény útját, mert azt szeretnék, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a mezőgazdasági terményekkel és termékekkel. A mezőgaz­dasági üzemek dolgozóit, a kertbarátokat bosszantja, amikor látják, hogy munkájuk gyümölcsének sok esetben nincs becsülete. Az első osztályú áruból a hosszadalmas szállítás és tárolás után fogyasztásra olykor alig alkalmas zöldség, gyümölcs lesz. Most, az őszi időszakban is egyre többet zsörtölődnek a termelők, mert sok esetben hiába kínálják az árut, nem veszik át tőlük gyorsan és idejében. A Párkány (Štúrovo) környéki kertbarátok például szőlőjüket csak sok utánjárás­sal tudják értékesíteni, noha az jó minőségű, és egy részét még csemegeszőlőként is eladhatnák. Más gyümölcsfélék értékesítése is nehézségekbe ütközik. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a komáromi (Komárno) járásban az almáskertek vezetői panaszkodnak. Kissé érthetetlennek tűnik a késlekedés, hiszen a becslések szerint valószínűleg 700C tonnával kevesebb étkezési alma felvásárlására van lehetőség a tervezettnél. Ideje lenne tehát a sokat emlegetett hatékony intézkedésekkel elősegíteni, hogy az almatermés- ből a legjobb minőségűt étkezési célokra felvásárolhassák. Zöldségfélékből elég eltérő a termés. Az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériuma termelési bizottságá­nak kimutatása szerint a tervezettnél kevesebb sárgarépa, petrezselyem, kelkáposzta, őszi káposzta kerül eladásra, a felvásárló szervek mégsem veszik át szívesen a harmad- osztályú sárgarépát, ami főleg az őszi időszakban megfelelne a fogyasztásra. Ilyen szemlélettel nem lehet egyetérteni, mert előfordulhat, hogy a téli időszakban nem lesz elég sárgarépa. A paradicsom értékesítése is nagy nehézségekkel jár. Valahogy még mindig nehezen következik be az a döntő fordulat, amelyre már évek óta várunk a zöldség- és gyü­mölcs felvásárlásában. Az, hogy a termelő a termelésre összpontosíthassa minden erejét, a felvásárló pedig a lehe­tőleg a helyszínre menjen az áruért. A felvásárlót ugyanis ezért fizetik, hogy könnyítse, ne pedig nehezítse a termelők munkáját. Hiszen nem is olyan régen még arról volt szó, hogy a felvásárlók kooperálnak a termelőkkel és garanciát vállal­nak a termelési eredményekért. Ha ezt bizonyos mértékben meg tudják valósítani a sör- és cukorgyárak, akkor miért ne tehetné meg ezt a Zelenina és a többi felvásárló vállalat is. BALLA JÓZSEF Az együttműködésre alapozva Beszélgetés a Bratislavai Közgazdasági Főiskola Népgazdasági Kutatóintézetének munkájáról Gyakran hangoztatjuk: az elmélet és gya­korlat között óriási a különbség, a kettőt szinte nem is lehet összehasonlítani. Vajon nem könnyelmű ez a kijelentésünk? Hiszen általános, minden vállalat, szervezet számá­ra érvényes elméleti megoldás nem létezik. Érthetően, mert ahány vállalat, egy ugyan­azon probléma annyiféleképpen jelentkezik. S hogy mégis előbb vagy utóbb megtaláljuk az általános érvényű megoldást, az nagy részben a kutatóintézeteknek is köszönhető. A Bratislavai Közgazdasági Főiskola Nép- gazdasági Kutatóintézete egy azon intézetek közül, melyek többek között az elmélet és gyakorlat közti kapcsolat javítását tűzték ki célul. Vladimír Mikulec mérnököt, a kutatóin­tézet tudományos titkárát kértem meg, mu­tassa be a Népgazdasági Kutatóintézetet, beszéljen munkájukról, terveikről.- Kutatóintézetünk elsősorban tudomá­nyos-kutató, publikációs és pedagógiai mun­kát végez. Legfontosabb azonban a tudomá­nyos-kutató tevékenység, mely az alap- és alkalmazott kutatás keretében történik. A fel­adatokat tulajdonképpen két csoportra oszt­hatjuk. Az első csoportban a nemzetközi szocialista gazdasági integráció időszerű kérdéseivel foglalkozunk, a másik feladat- csoportot pedig a beruházások irányításának megoldásra váró problémái alkotják. Ezenkí­vül két különálló kutatási munkahelyünk a fő­iskolások eszmei-politikai profiljával és a tu- dományos-múszaki fejlődés eredményei mérésének módszertani kérdéseivel foglal­kozik.- A nemzetközi szocialista gazdasági in­tegráció időszerű kérdései véleményem sze­rint nagyon széles témakört képeznek...- Az említett első feladatcsoport keretén belül a Csehszlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének megbízásából a KGST-tagországok gazdasági szerkezetét vizsgáljuk a nemzetközi szocialista gazdasá­gi integráció és a tudományos-műszaki fejlő­dés nyújtotta lehetőségek szempontjából - mondta Vladimír Mikulec mérnök. - Mun­kánkban helyet kapnak az egyes országok pénzügyi, kereskedelmi és termelési szerke­zetének, valamint hazánk szocialista orszá­gokkal való kapcsolatának kérdései. A fel­adat megoldásának eredményeként próbál­juk közelíteni egymáshoz a szocialista orszá­gok gazdasági rendszerét.- Az említett feladatcsoport tehát nem kis igényeket támaszt az intézet dolgozóival szemben. Gondolom, a beruházások irányí­tásával kapcsolatos problémák megoldása sem egyszerű.- Ebben az ötéves tervidőszakban hét részből álló, a beruházások tervezésének ésszerűsítésével foglalkozó feladatot kel! megoldanunk. Az egyes részek tematikai körökre oszlanak, amelyeket munkakollekti- vák dolgoznak ki, majd munkájukat szakbi­zottság véleményezi. A kidolgozás folyamán minden munkaszakasz eredményeit értékel­jük, hogy az esetleges hibákat még idejében, a lehető legkisebb idő- és anyagi veszteség­gel tudjuk kiküszöbölni. Ez az értékelés azért is jó, mert így csökken a szakbizottság által újabb átdolgozásra ajánlott megoldások szá­ma. Jóllehet ez - tapasztalataink szerint - értékelés nélkül sem lenne gyakori, mégis fontosnak tartjuk.- A már említett fő feladaton kívül - foly­tatja a kutatóintézet tudományos titkára - ta­nulmányokat dolgozunk ki a népgazdasági tervezés fejlesztésének irányáról és lehető­ségeiről. Természetesen a CSKP KB 8. ülésének határozatait sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, és „melléküzemági termelé­si“ formájában különböző szervezetek és intézmények igényeit is próbáljuk kielégíteni. Vagyis, ha a szervezetek elméleti jellegű gondjaikkal hozzánk fordulnak, igyekszünk segíteni. Tulajdonképpen a kutatási-termelé- si egyesülések alacsonyabb szintjéről van szó. Például nemrég a Považská Bystrica-i Gépgyár és kutatóintézetünk között egy ha­sonló együttműködés kezdődött: amely mindkét fél számára sok jót ígér.- A Népgazdasági Kutatóintézetnek tehát nagyon sokrétű a feladata, s ha jól meggon­dolom, idáig még csak a legfontosabbról, az alap- és alkalmazott kutatásról beszéltünk. Az ilyen feladatok megoldásához a gazdasá­gi elmélet és gyakorlat különböző területein jól tájékozott szakemberekre van szükség Felkérik együttműködésre más kutatóintéze­tek, vállalatok vagy intézmények szakem­bereit is?-Természetesen. Bár jól képzett dolgo­zóink vannak, egyedül mégsem tudjuk meg­oldani a ránk bízott feladatokat, mert ezek sokrétűségéhez képest szakosodásunk eléggé szúkkörü. így aztán nem marad más hátra, mint lehetőleg jó kapcsolatokat kiépí­teni más kutatóintézetekkel, szervezetekkel. Az eddigi tapasztalatok alapján állítom, hogy nincs okunk panaszra, ugyanis az együttmű­ködés - a Csehszlovák és Szlovák Tudomá­nyos Akadémiával, a Szlovák Tervezőinté­zettel, az egyes minisztériumokkal és más intézményekkel - nagyon eredményes. Kü­lön ki kell emelni a Bratislavai Közgazdasági Főiskolát, melynek pedagógusai és tudomá­nyos dolgozói sokat segítenek a kutatóinté­zetnek. A szocialista országok közül a Szov­jetunióval, az NDK-val és Magyarországgal a leggyümölcsözőbb a kooperáció. Ezekre a jó kapcsolatokra alapozva szeretnénk a jö­vőben is kifejteni tevékenységünket. Minde­nekelőtt a nemzetközi együttműködés nyúj­totta lehetőségeket akarjuk kihasználni a tu­domány és technika területén. Azonkívül a kutatás és az eredmények gyakorlati alkal­mazása közti kapcsolat javítására is törek­szünk. Ez fjedig nagyon komoly cél, ha számításba vesszük, hogy micsoda hátrány­nyal indulunk. Gondoljuk csak meg, hogy egy gazdasági probléma orvoslásakor a ja­vasolt megoldás helyességéről szinte sem­milyen formában sem győződhetünk meg, vagyis nem nagyon lehet kísérletezni. Per­sze, olyasmi is előfordul, hogy javaslatainkat - nem azért, mert használhatatlanok - nincs aki érvényesítse. Mi viszont az ilyen nehéz­ségek ellenére is kitartóan dolgozunk. Az elmélet és gyakorlat, a kutatás és az eredményei gyakorlati alkalmazása közti kapcsolat bizony gyakran nem probléma- mentes. Azt hiszem, ez fokozottan érvényes a gazdasági kutatásra. Jóllehet a gyakorlat részéről megvan az új iránti igény, a kutatá­sok eredményeinek bevezetése mégis gyak­ran akadozik. Vajon miért? Netán az új módszerek alkalmazásával járó esetleges kockázattól félünk, ezért inkább megmara­dunk a régi, biztos (?) módszerek mellett? Ha ez így van, akkor kutatóintézeteink sajnos sokszor csak az asztalfiók, vagy jobb eset­ben a könyvtárak számára dolgoznak. Ennek elkerülése viszont már nemcsak a kutatóin- tézetek feladata. kOVACSEDIT ÚJ SZÚ 4 1983. X. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents