Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-08 / 238. szám, szombat

Aj szú 3 1983. X. 8. Meggyőződésünk, hogy a háború elkerülhető (Folytatás az 1. oldalról) Mögötte az rejlik, hogy meg akar­ják őrizni azoknak a jogait, akik kizsákmányolni, elnyomni akar­nak, fenntartják maguknak azt a jogot, hogy beavatkozzanak más országok életébe. Csehszlo­vákiában nagyobb szabadság, szélesebb demokrácia van, mint sok olyan államban, amelyek kép­viselői bírálnak bennünket. Igen, egy dologban eltérünk. A mi sza­badságunk a többség szabadsá­ga, azoké akik új életet akarnak építeni és alkotni, nem pedig azo­ké, akik élósködni, bomlasztani szeretnének. Hogy vannak elége­detlenek? No és Nagy-Britanniá- ban mindenki elégedett? Az ön számára nem tűnik a szabadság, a demokrácia, az erkölcs kigúnyo­lásának az, hogy a Nobel-békedí- jat olyan ember kapja, mint Lech Walesa, aki hazájának, Lengyel- országnak bomlasztására, test­vérgyilkos polgárháború szítására v törekedett? Ez az értékrend felbo­rításának klasszikus példája. • Tizenöt év telt el 1968 au­gusztusa óta. Véleménye szerint mennyire sikerült a csehszlovák hatóságoknak és a pártnak be­gyógyítania azokat a sebeket, amelyeket ez az esemény oko­zott? Milyennek ítéli meg a politi­kájukkal való folytatódó hazai szembenállást?- Tudja, közel voltam azokhoz az eseményekhez, amelyek 1968 januárja előtt, januárja után és augusztus után lezajlottak. Nyu­gaton kitartóan téves és az igaz­ságnak nem megfelelő nézeteket terjesztenek Csehszlovákiáról. Eredetileg azt hittem, hogy az el­lenforradalmi erőknek sikerült annyi politikai; eszmei és gazda­sági kárt okozniuk, hogy a konszo­lidálás Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának és társadalmunknak öt-hat évig is eltart. Ma biztosítha­tom önt arról, hogy Csehszlovákia már legalább tíz éve politikailag és gazdaságilag egyaránt stabilizált, rendezett állam. Csehszlovákia Kommunista Pártja nemcsak kon­szolidálódott, hanem megszilár­dult, tagállománya megnöveke­dett, és nagy tekintélynek örvend. Nincsenek behegeszteni való se­bek. Csak azzal kell törődnünk, hogy ne kényelmesedjünk el, ne felejtsük el a hibákat, és elkerüljük az új hibákat. Sebeket azok az egyének hegesztenek be, akiknek lelkiismeretfurdalásuk van, hogy hagyták - magukat elragadtatni a szocializmus, saját népük ellen. Tulajdonképpen nevetséges lenne ellenzékről beszélni. Csehszlová­kiában nincs szervezett ellenzék. Hogy vannak elégedetlen egyé­nek? Igen. Mi realisták, nem pedig . idealisták vagyunk. Világszerte- nemcsak Csehszlovákiában- rendszerint azok elégedetlenek, akiket legyőztek: főként vezetőik elégedetlenek. Ilyenek nálunk is akadnak. De ez nem ellenzék, ahogy ezt nyugaton híresztelik. . • A múlt hónapban George Bush, az Egyesült Államok alelnö­ke a kelet-európai országokat Wa­shington szemszögéből jókra és rosszakra osztotta fel, olyanokra, amelyek jutalmat, és olyanokra, melyek büntetést érdemelnek. Magyarország és Románia jó ál­lamnak számít, Csehszlovákia, az NDK és Bulgária rosszak. Ha elte­kintünk attól a motivációtól, amely Busht erre a megRülönböztetésre ösztönözte, nem gondolja, hogy (ha figyelembe vesszük az olyan országok, mint Csehszlovákia, Románia, Magyarország vagy Lengyelország politikájának és gazdaságának bizonyos differen­ciálódását) a szocialista közösség országainak nagyobb összetartá­sa helyett mégiscsak ezek az álla­mok hovatovább távolodnak egy­mástól?- Amikor elolvastam Bush úr beszédét, azt gondoltam, hogy ezt beteges, dühöngő antikommunis- tának kellett írnia. Ez méltánytalan és kulturálatlan. (gy csak olyan ember beszélhet, aki nem ismeri az európai népek történelmét és kultúráját. A cél világos: differenci­álni, gyengíteni, megosztani akar­ja a szocialista országokat. Ezt már régóta teszik, de ennyire kez­detleges módszereket első ízben alkalmaztak. Csehszlovákia Bush úr szerint rossz, tehát meg kell büntetni. Mivel ártott Csehszlová­kia az Egyesült Államoknak, hogy Bush alelnök úr ennyire gyűlöl bennünket? Csak azért, mert a magunk útján akarunk járni, nem pedig az amerikai úton. Mi nem vetjük sem az amerikai kormány, sem a nép szemére, hogy nem a szocializmus útján halad. Még nem jutottak el odáig. Mi kevésbé civilizáltak vagyunk, mint Bush úr? Tudja Bush úr, mi a civilizáció? Tudja Bush úr, hogy civilizált em­berek gázkamrákat építettek, amelyekben nők és gyermekek millióit pusztították el? Hogy a „legcivilizáltabb“ ország ok nél­kül napalmmal égette fel Vietna­mot, legyilkolta My Lay lakossá­gát, támogatja a palesztinok kiirtá­sát, megtagadja hazához való jo­gukat, az emberi civilizáció el­pusztítására készülődik? Tudja egyáltalán Bush úr, hogy abban az időben, amikor Amerika földjén még bivalyok futkároztak, hazánk­ban már megvolt a híres Károly Egyetem, ahol Húsz János tevé­kenykedett, akit Bush úr emleget, és nem tudja, ki és miért küldte máglyahalálra? Tragédia, hogy a legnagyobb imperialista állam alelnöke nem tudja megkülönböz­tetni az értékeket, nem tudja, mi a haladó, és mi a reakciós. Fel­hozhatná, hogy olyan nagy gon­dolkodó, mint Hegel, is tévedett, amikor Franciaországot a „jogta­lanság birodalmának“ minősítette, csak azért, mert abban a korban haladóbb volt, mint az akkori Né­metország. Ez olyan történelmi ta­pasztalat, amelyből tanulságot meríthetne. Azt kérdezi, nem távolodnak-e el a szocialista országok hovato­vább egymástól. Azt hiszem nem. Meghirdették talán, hogy lemon­danak a szocializmusról? A politi­kában nagyon fontos, hogy ne rin­gassuk magunkat illúziókba, ha­nem tartsuk tiszteletben a realitá­sokat. Csak a burzsoá propagan­da állítja azt, hogy a szocialista országok egységes, állítólag szovjet sablon szerint jönnek létre, fejlődnek és élnek. Ez a tétel alap­jában hamis. Mindegyik szocialis­ta ország a saját népének építi a szocializmust, s ennek során tiszteletben tartja nemzeti, törté­nelmi sajátosságait, jellegzetessé­geit. És talán a tőkés országok között nincsenek különbségek? Mégiscsak van különbség Nagy- Britannia, Dánia és Belgium kö­zött: pedig ezek az országok ugyanahhoz a gazdasági és kato­nai csoportosuláshoz tartoznak. Önöknél ezt demokráciának neve­zik. Ha viszont ez a szocialista országokban történik, máris ellen­zékiségnek nyilvánítják. Becsület­tel elárulok valamit, amit feltehető­en már nagyon jól tud. A Szovjet­unió a Varsói Szerződés és a KGST többi tagországára nem kényszerít normákat, nem avatko­zik be belügyeikbe. De az egész világ látja, milyen durván, uralkodó szellemben diktál az Egyesült Ál­lamok másoknak, sőt politikáját nemcsak szövetségeseire, hanem az el nem kötelezett államokra is megpróbálja rákényszeríteni, ami­ről Reagan elnöknek az ENSZ Közgyűlésén nemrég mondott be­széde is tanúskodik. • Milyen lehetőséget lát Cseh­szlovákia, a Vatikán és országuk katolikus egyháza feszült viszo­nyának javítására az elmúlt négy esztendő, vagyis azon időszak fej­leményeiből kiindulva, amióta Ka­rel Wojtyla lett a pápa?- Nem érdekünk, hogy feszült legyen a viszony a Vatikánnal, politikánk sem irányul erre. De nem tudom, miért sajátítja ki ma­gának a Vatikán a jogot arra, hogy meghatározza, milyen legyen Csehszlovákia társadalmi rend­szere. A katolikus egyház a XV. században máglyára küldte Húsz Jánost. Miért, milyen bűnért? Csak azért, mert igazságosabb egyházat akart, mert az emberi jogokat védelmezte, azért, mert ellene volt annak, hogy áruba bo­csátották a búnbocsánatot. Vajon a XX. század végén a Vatikán miért formál jogot arra, hogy előír­ja, ki és hogyan imádkozzon vagy ne imádkozzon? Nálunk senkit sem üldöznek vallásos meggyő­ződéséért. Ha a törvény megsze­géséért a kommunista párt tagját állítják bíróság elé, az természe­tes, de ha a katolikus egyház tag­ját, akkor ezt a hivók üldözésének tekintik. Nyugaton nagyon keveset tudnak arról, milyen az egyház valódi helyzete Csehszlovákiá­ban. Tessék csak végigjárni az országot bármelyik napon - nem­csak vasárnap -, és láthatja, hogy a templomok nyitva és telve van­nak. A szocialista állam nem ke­vés anyagi eszközt fordít a temp­lomok, a vallási szimbólumok kar­bantartására, fizeti a papokat, fenntart hat teológiai kart, van 18 egyházunk, és minden hivő egyenjogú. Az ember szabad, jo­ga van ateistának lenni, vagy a neki megfelelő vallást gyakorol­ni. Melyik ország engedi meg a vi­lágon, hogy az egyház szembe­szálljon társadalmi rendszerével, az állammal, s miért követelik ezt meg Csehszlovákiától? Az itteni hivók ezt nem akarják, éppen el­lenkezőleg: támogatják szocialista rendszerünket. Bizonyítják ezt munkájukkal és más társadalmi akciókkal, például a választáso­kon. Az egyház sem akar államel­lenes politikát követni, de vannak olyan erők, amelyek egyházunkat államellenes politikába szeretnék bevonni. Nem lenne szabad meg­feledkezni arról, népünk nagyon jól emlékszik arra, hogy éppen a katolikus egyház volt az, amely a sötétség időszakában, 300 éven át fenntartás nélkül támogatta azokat, akik a nemzeti és a nép számára kedves dolgok elpusztí­tására törekedtek. • Az utolsó kérdés közvetlenül a csehszlovák-brit viszonnyal kapcsolatos, tekintettel Malcolm Rifkined, külügyminiszterhelyettes úr látogatására. Hogyan értékeli e kapcsolatok javításának lehető­ségeit a jelenlegi londoni kor­mánnyal?- Be kell vallani, hogy kapcso­lataink jobbak is voltak. Néhány nap múlva lesz 65 éve annak, hogy államaink felvették a diplo­máciai kapcsolatokat. Ha a jelen­legi időszakban nem felelnek meg a szükségleteknek - nem akarom azt mondani, hogy rosszabbak ez nem a mi hibánk. Bizonyos illúzióink voltak, azt gondoltuk, hogy a vagyonjogi rendezést kö­vetően a brit kormány részéről több megértésre számíthatunk. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság együtt akar működni min­den országgal, Nagy-Britanniával is, fejleszteni akarja a jó - nem­csak kereskedelmi, gazdasági - kapcsolatokat, s főként - ami ma a legfontosabb - megpróbál közö­sen törekedni Európa, a világ megmentésére és a béke megőr­zésére. Nem avatkozunk be bel­ügyeikbe. Készek vagyunk arra, hogy kapcsolatainkat megjavítsuk, hogy magasabb és gyümölcsö­zőbb szintet érjenek el. ' A NATO-közgyűlés a rakétatelepítés végrehajtására szólította fel a tagállamok kormányait (ČSTK) - Az észak-atlanti köz­gyűlés felszólította a NATO-tagál- lamainak kormányait, hogy de­cemberben kezdjék meg az új amerikai közepes hatótávolsá­gú nukleáris rakéták telepíté­sét Nyugat-Európában, ha addig nem születik megállapodás a genfi szovjet-amerikai tárgyalásokon. A NATO tagállamainak parlamenti képviselői a hét eleje óta Hágában tárgyaltak. Támogatásukról bizto­sították Reagan amerikai elnök minden realitást nélkülöző javas- '■**** amely célja az erőfölény megszerzése a Szovjetunióval szemben. A közgyűlés ülésszaka kemény atlanti szellemben zajlott. Ezt erősíti meg az a nyilatkozat, amelyben a közgyűlés megelége­dését fejezi ki az USA-nak a hadá­szati fegyverekre vonatkozó legu­tóbbi javaslatával kapcsolatban. A képviselők egyebek között tár­gyaltak a NATO tagállamok fegy­verzetének korszerűsítéséről, a kelet-nyugati gazdasági kapcso­latokról és egyéb problémákról. Washingtoni törvényhozók halasztást sürgetnek (ČSTK) - Négy washingtoni törvényhozó, köztük Edward Mar­key, az ellenzéki Demokrata Párt képviselőházi tagja, azt javasolta, hogy hat hónappal halasszák el az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítését. Az indítvány célja az, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a Genfben folyó szovjet-amerikai leszerelési tárgyalásokon a köl­csönösen elfogadható megállapo­dás létrejöttéhez. Edward Markey személyesen ismertette a képvi­selőházban az erre vonatkozó ja- vaslat-tervezetet. Elfogadására azonban nagyon kevés a remény, mivel a Reagan-kormányzat nem hajlandó arra, hogy a NATO négy évvel ezelőtti rakétahatározata ér­telmében decemberben kezdődő telepítést elhalassza. Az ellenforradalmi bandák újabb Nicaragua-ellenes támadást készítenek elő (ČSTK) - A haladó nicaraguai kormány ellen harcoló ellenforra­dalmi bandák decemberre újabb széles körű offenzívát tervez­nek, melynek célja egy olyan népi felkelés kiprovokálása az ország­ban, amely megdöntené a kor­mányt. Ezt erősítette meg a nica­raguai határvédelmi alakulatok ál­tal a héten lelőtt DC-3 típusú kato­nai repülőgép egyik pilótája. A fogságba esett pilóta a Mana­guában megtartott sajtóértekezle­ten megerősítette, hogy a hondu­rasi támaszpontokon lévő nicara­guai ellenforradalmi bandák kikép­zését az amerikai titkosszolgálat tisztjei irányítják. Nora Astorge, a nicaraguai kül­ügyminiszter helyettese kijelen­tette: a néhai somozista gárda tisztjének vallomása is megerősíti, hogy a CIA egyre fokozottabb mértékben bekapcsolódik a Ni­caragua elleni akciókba. Az amerikai titkosszolgálat idén eddig 33 millió dollárt fordított a nicara­guai ellenforradalmi bandák kikép­zésére és felfegyverzésére, s a je­lek szerint ez az összeg jövőre még nagyobb lesz. A nicaraguai külügyminisztéri-' um jegyzéket intézett az amerikai kormányhoz azzal összefüggés­ben, hogy a CIA részt vesz az ország területe elleni légi akciók előkészítésében. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a DC-3 típu­sú amerikai katonai repülőgépet, amelyet október 3-án lőttek le Ni­caragua fölött, az USA más hadi- technikával együtt bocsátotta a somozista bandák rendelkezé­sére. A CIA és az ellenforradalmá­rok együttműködését a repülőgép elfogott pilótái is megerősítették. A managuai kormány leszögezi, hogy a Nicaraguát ért támadá­sok következményeiért az Egyesült Államokat terheli a fe­lelősség. Az agresszió kiterjedése súlyos következményekkel járna Közép-Amerikában A Salvadori KP nyilatkozata (ČSTK) - A Salvadori Kommu­nista Párt, amely tagja a Farabun- do Marti Nemzeti Felszabadítási Frontnak (FMLN) nyilatkozatot tett közzé, amelyben Közép-Amerika és az egész világ békeszerető erőit arra szólítja fel, fokozzák erő­feszítéseiket a béke megőrzésére és a nukleáris konfliktus kirobba­násának megakadályozására. Az USA Közép-Amerikában egyre fokozza agresszióját, s ez beláthatatlan következményekkel járna - mutat rá a dokumentum, s elítéli az amerikai hondurasi hadgyakorlatot, s az ún. Közép- Amerikai Védelmi Tanács (CON- DECA) újjáélesztését a válság ka­tonai megoldásának irányába tett lépésként értékeli. A Salvadori KP ugyancsak el­ítéli a NATO nyugat-európai raké­tatelepítési tervét, rámutatva, hogy annak megvalósítása nem­csak Európát, hanem az egész világot veszélyezteti. Miközben Salvador több tarto­mányában tovább folytatódnak a heves harcok a partizánok és a kormánycsapatok között, az amerikai képviselöház meg- ajánlási bizottsága a Fehér Ház nyomása ellenére a Salvador­nak nyújtott katonai támogatás nagyarányú csökkentését java­solja. A bizottság a kormány által kért 86,3 millió dollár helyett, csak 51,3 milliót hagyott jóvá. A szíriai elnök élesen bírálta az USA közel-keleti politikáját (ČSTK) - Hafez Asszad szíriai elnök a homszi katonai akadémián mondott beszédében élesen bírál­ta az Egyesült Államok közel-kele- ti politikáját. Hangsúlyozta, hogy az USA és NATO-beli szövetsé­gesei az arab országokat veszé­lyeztetik, mivel az izraeli agresz- szort támogatják, s maguk is repü­lőgépeket és hadihajókat külde­nek a térségbe. A szíriai elnök ezzel szemben kiemelte, hogy a Szovjetunió teljes mértékben Szíriát és az arab nemzeteket támogatja az Izrael által meg­szállt arab területek felszabadítá­sáért vívott harcban. Izrael azt tervezi, hogy a libano­niak számára lezárja az ország déli részén a megszállási zóná­ba vezető átjárókat. Az Avali fo­lyón keresztül az izraeli rádió je­lentése szerint nem haladhat át egyetlen szállítóeszköz sem. A li­banoniak csak gyalog és külön engedéllyel juthatnak az ország­részbe. Ez az intézkedés újfent azt bizonyítja, hogy Izrael Dél- Libanon bekebelezésére törek­szik. Bejrútban eközben folytatódnak a közvetítő tárgyalások, melyek célja a libanoni konfliktusban egy­mással szemben álló felek meg­békítése. Néhány napon belül ke­rül sor a nemzeti megbékélési konferenciát előkészítő tanácsko­zásra.

Next

/
Thumbnails
Contents