Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-07 / 237. szám, péntek

Úri SZÚ 3 1983. X. 7. Berlinben a napokban nagyszabású háborúellenes akció­ra került sor, melyen az NDK fővárosának 150 ezer lakosa vett részt. Baloldali képünkön a békemanifesztáció részt­vevőinek egy csoportja látható. Az NSZK-ban ugyancsak országos méretű béketüntetésre került sor a DGB nyugat­német szakszervezeti központ felhívására. Szerda délután ötperces munkabeszüntetéssel fejezték ki a dolgozók határozott tiltakozásukat az új típusú amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése ellen. Jobboldali képün­kön a müncheni akció egy mozzanata látható. (Telefoto - ČSTK) A NATO-főtitkár elutasította a rakétatelepítés elhalasztását (ČSTK) - Joseph Luns, a NATO főtitkára az ún. atlanti köz­gyűlésen Hágában mondott be­szédében védelmébe vette a NATO nyugat-európai rakétate­lepítési tervét. A genfi leszerelési tárgyalások eddigi kudarcáért a Szovjetuniót tette felelőssé. Ka­tegorikusan elutasította azt a ja­vaslatot, hogy halasszák el a ra­kéták telepítését. Az atlanti tömb tagállamainak mintegy 200 parla­menti képviselőjét arra szólította fel, hogy egységesen támogassák a rakétatelepítést. A NATO-közgyűlésen azonban több felszólaló, elsősorban belga Todor Zsivkov Bukarestben (ČSTK) - Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár ál­lamtanács elnöke tegnap hivata­los baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. A látogatásra Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, ál­lamfő meghívására kerül sor. Todor Zsivkov megérkezését követően megkezdődött a bolgár -román csúcstalálkozó, melyen elsősorban a kétoldalú együttmű­ködés elmélyítésének lehetősége­it és az időszerű nemzetközi kér­déseket tekintik át. és holland képviselők az új ameri­kai rakéták rendszerbe állítása ellen foglaltak állást. Brüsszelben közölték: október 23-án a rakétatelepítés elleni tilta­kozásul országos tüntetést ren­deznek. Eddig már 84 szervezet jelezte, hogy támogatja a meg­mozdulást. Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) Bécsben folyó konferenciáján ugyancsak tilta­koztak a fokozott nukleáris fegy­verkezés ellen, s szorgalmazták, hogy az osztrák szakszervezetek aktívabban vegyék ki részüket a békeharcból. A kongresszusi küldöttek csütörtöki tanácskozá­sukat öt percre megszakították, s így fejezték ki, hogy támogatják azt a felhívást, amely a nukleáris hatalmakat a leszerelésre ösz­tönzi. A L’Humanité, a Francia KP lapja kommentárjában hangsú­lyozta, hogy a nukleáris fegyverek egyensúlyának kiszámításakor fi­gyelembe kell venni a francia és a brit atomütóerót is. A lap rámu­tat, senki sem követeli a francia „elrettentő erő“ csökkentését, ez viszont nem jelenti azt, hogy fi­gyelmen kívül kell hagyni. Ez az erő ugyanis objektíve létezik. Puccskísérlet Nigerben (ČSTK) - Niameyben, Niger fő­városában tegnapra virradó éjsza­ka államcsíny-kísérletet hiúsítot­tak meg - közölte jól értesült forrá­sokra hivatkozva az AFP francia hírügynökség. Mindeddig azon­ban nem ismeretes, ki állt az akció hátterében. Az AFP beszámolója szerint a főváros nyugati részében, ahol az államfő és a vezérkar székhe­lye van, éjszaka automatafegyve­rekből lövéseket adtak le. Rövid időre megszakadt a telefonössze­köttetés és bezárták Niamey nem­zetközi repülőterét is. A városban a helyzet jelenleg viszonylag nyu­godt, ám az utcákon katonák jár- őröznek. Seyni Kountche államfő, aki Vittelben részt vett a 10. francia -afrikai csúcsértekezleten, csütör­tökön utazott haza. Az NDK nemzeti ünnepén A Német Demokratikus Köztár­saság ma ünnepli megalakulásá­nak 34. évfordulóját. Ez az ese­mény a háború utáni európai hely­zet stabilizálódásának jelentős té­nyezője, a német nép életének pedig történelmi mérföldköve volt. Röviddel a potsdami szerződés aláírása után a négy nagyhatalom által megszállt Németországban két ellentétes folyamat bontako­zott ki. A nyugati nagyhatalmak az általuk megszállt övezetben a né­met nagytőke megingott gazdasá­gi uralmának fokozatos visszaállí­tására törekedtek, s ezzel ellentét­ben a szovjet megszállási övezet­ben valóban demokratikus fejlő­dés kezdődött. A nyugati nagyha­talmak politikájának céljai a német nép kettéosztásával, az NSZK megalapításával teljesen nyilván­valóvá váltak. Erre válaszolva született meg a szovjet megszállá­si övezetben a történelem első német munkás-paraszt állama, amely megteremtette a szükséges feltételeket a szocialista társada­lom építéséhez. Az elmúlt 34 év sikerei önma­gukért beszélnek. Bár ezer és ezer akadály nehezítette és nehe­zíti ma is az építőmunkát, napja­inkban a demokratikus német ál­lam legádázabb ellensége sem ta­gadhatja le, milyen nagyot fejlő­dött az ország. A csaknem telje­sen megsemmisített és lerombolt ipar ma már a világ legfejlettebbjei közé tartozik. Nemzeti jövedelme évente több mint 200 milliárd már­ka, az ipari termelés eléri a 360 milliárd márkát, s a munka terme­Eredményes 34 év lékenysége 4-5 százalékkal nő évente. A sikerekben a szocialista országokkal, köztük hazánkkal folytatott gazdasági együttműkö­dés is fontos szerepet játszik. A Német Demokratikus Köztársa­ság évek óta hazánk legjelentő­sebb kereskedelmi partnerei közé tartozik. A kölcsönös kapcsolatok kibővítése és elmélyítése szem­pontjából mindkét ország rendel­kezik az előrehaladás elengedhe­tetlenül szükséges feltételeivel. A rendszeres és folyamatos gaz­dasági együttműködést az 1981 januárjában aláírt hosszú távú ke­reskedelmi megállapodás irányít­APRÓ ANTALNAK, az or­szággyűlés elnökének a vezeté­sével befejezte hivatalos szovjet­unióbeli látogatását a magyar par­lamenti küldöttség. HELMUT KOHL nyugatnémet kancellár tegnap közel-keleti köz­útra indult, melynek első állomá­sa Jordánia, majd Egyiptomot és Szaúd-Arábiát is felkeresi. VALID DZSUMBLATT, a liba­noni Haladó Szocialista párt elnö­ke Athénban megbeszélést folyta­tott Papandreu görög kormányfő­vel. A találkozó után megtartott sajtóértekezleten a libanoni drú­zok vezetője arra szólított fel, hogy a közvélemény támogassa az ela­vult libanoni politikai rendszer új, igazságosabb alapokra való he­lyezésére irányuló libanoni hazafi­as törekvéseket. RÓMÁBAN Enrico Berlinguer, az OKP és Georges Marchais az FKP főtitkára között lezajlott talál­kozón mindkét részről komoly ag­godalommal szóltak a nemzetközi helyzet kiéleződéséről, és rámu­tattak arra, hogy az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítése a fegyverkezési hajsza újabb for­dulóját indítaná el. HELMUT SCHMIDT nyugatné­met exkancellár, a Szociáldemok­rata Párt alelnöke rövid látogatást tett Budapesten az MSZMP KB meghívására. Budapesti tartózko­dása során találkozott Kádár Já­nossal, az MSZMP KB első titká­rával is. BÉCSBEN tegnap megkezdő­dött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kormányzótanácsá­nak ülése, melyen Emil Keblúšek nagykövet, a bécsi székhelyű nemzetközi szervezeteknél akkre­ditált állandó csehszlovák delegá­tus elnökölt. ja. Az együttműködés évről évre új területekkel gazdagszik, amilyen például a mikroelektronika. Az 1980-ban megkötött kormányközi megállapodás értelmében ebben az ötéves tervidőszakban a mikro­elektronikai árucsere-forgalomnak csaknem a felével kell emelkednie az előző ötéves tervhez viszo­nyítva. A Német Demokratikus Köztár­saság - szoros szövetségben a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal - egy pillanatra sem veszíti szem elől, hogy a két német állam viszonya az európai légkör barométerének is tekinthe­tő. Ennek szellemében támogat minden olyan kezdeményezést, javaslatot, amely a katonai szem­benállás csökkentését, a békés kapcsolatok fejlesztését sürgeti, hiszen külpolitikájának alapvető célja immár 34 esztendeje, hogy német földről sohase induljon ki háború. Bár a két német állam különböző társadalmat épít, az NDK - amint erről számos eset tanúbizonyságot tett - kész bármi­kor a kapcsolatok kibővítésére, de csakis a különböző társadalmi rendszerű országok békés együtt­működésének elvei alapján, (ki) K ét beszéd - két merőben más hozzáállás, hangnem és végkicsengés az ENSZ-ben. A kétségtelenül legnagyobb ér­deklődéssel várt szovjet és ameri­kai felszólalásról van szó. Jól em­lékszünk még az amerikai elnök­nek múlt hétfőn, az általános vita nyitónapján elhangzott beszédére, amely maga volt a mesteri fokon művelt tudatos ködösítés. Az Egyesült Államok elnöke szándé­kosan nem részletezte álláspont­ját, egy sor dolgot elhallgatva is­mertette azoknak az „új“ utasítá­soknak a körvonalait, amelyeket a Genfben tegnap felújított straté­giai fegyverzetkorlátozási tárgya­lásokon résztvevő diplomatáinak adott. Reagan azt viszont leplezetle­nül kijelentette, hogy továbbra is saját nullaváltozatát tekinti a legi­deálisabb rakétacsökkentési meg­oldásnak. Az eszményinek mon­dott változat valóban csak az USA szempontjából lenne ideális, hi­szen a NATO rakétái érintetlenül maradnának, míg a Szovjetunió­nak nullára kellene redukálnia sa­ját közepes hatótávolságú eszkö­zeit. Anélkül, hogy a probléma részleteibe bocsátkoznánk, nyil­vánvaló; a Szovjetunió számára elfogadhatatlan ez a tőle egyolda­lú lépéseket követelő módozat. A hidegháborús korszak szélsősé­ges szovjetellenes kirohanásainak hangnemével vetekedő Reagan- beszédet Moszkvában úgy érté­kelték, hogy nincs változás az amerikai irányvonalban, Washing­ton nem mond le az erőfölény megszerzését célzó törekvéseiről. Számos amerikai lap és politi­kus is helytelenítette Reagan ENSZ-beli beszédének harcias hangnemét, amelyben az elnök túlontúl messzire ment a vádasko­dásokban és túlajdonképpen ma­ga győzte meg a szovjet kormányt arról, hogy az amerikai vezetéssel nem lehet komoly megállapodásra jutni. E gy ilyen Reagan-beszéd után érthetően nagy érdek­lődés előzte meg a szovjet ENSZ- delegátus beszédét. Gromiko kül­ügyminiszter kényszerű távollété­ben Oleg Trojanovszkij a kedd esti vitában ismertette a szovjet kor­mány álláspontját, és javaslatait a nemzetközi helyzet megjavítását illetően. Kimerítő beszédében ala­pos, egyértelmű érvekkel és té­nyekkel bizonyította, hogy miért is tart ott a nemzetközi helyzet, ahol tart, de az okok elemzésénél sok­kal messzebre is ment. Mert lé­nyeges indítványokat tett. Ha Re­agan ködösített mesterfokon, ak­kor a szovjet ENSZ-diplomata ez­zel ellentétben világosan, szinte kézzel foghatöan érvelt, világított rá olykor egyszerűnek tűnő, de nagyon is összetett dolgokra, összefüggésekre. Rendkívül meggyőző beszédét azzal a megállapítással kezdte, hogy az ENSZ 158 tagállama arra kötelezte magát az alapokmány­ban, hogy békében, jószomszéd­ságban kívánnak élni. Ha minden ország ehhez tartaná magát, ak­kor most nem kellene arról beszél­nünk, hogy égető szükség van az atomháború veszélyének az elhá­rítására. A szovjet küldött úgy vél­te, napjainkban a fegyverkezési hajsza nyugati erőltetése miatt annyi atomfegyver halmozódott fel, hogy csoda, Földünk egyálta­lán megbírja ezt a terhet. Aláhúz­ta, hogy mindazoknak, akik az emberiség sorsát befolyásoló lét­kérdésekben döntenek, cseleke­deteikben elsősorban a béke megőrzését kell szem előtt tartani­uk. A világ békeszerető közvéle­ménye e veszélyt felismerve egyre tömegesebben sürgeti az atomhá­ború elhárítását, ezt várja el a fele­lős politikusoktól Keleten és Nyu­gaton egyaránt. Ez a békevágy természetes és törvényszerű is, hiszen az emberek tartósan nem élhetnek örökös rettegésben, a bi­zonytalan holnapért aggódva. A békevágy napjainkban soha ko­rábban nem látott méretekben nyilvánul meg, ám mégis számos tőkés ország vezetőinek krédója nem a béke - habár szavakban ezt hangoztatják - hanem tulaj­donképpen az erőfölény, az atom­fegyverekre épülő hatalom, a he­gemónia megszerzése. Troja- novszkijt idézve ezek a körök arra törekszenek, hogy ahol már van­nak fegyverek, ott még több le­gyen, ahol nincsenek, ott-legye­nek, lehetőleg minél közelebb a Szovjetunió és szövetségesei határaihoz. A Szovjetunió határo­zottan elutasítja ezt a minél több fegyverre épülő „békét“, ami nem lehet tartós, nyugodt állapot. Való­di béke nem az erőre, fegyverek­re, alapozható, hanem a nemzet­közi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról való kölcsönös le­mondásra, a békés és egyenjogú együttműködésre. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az igazi tartós béke megteremtésének a híve és számtalan indítványa is ezt céloz­za. A Szovjetunió minden indítvá­nya a felek egyenlő biztonságából indul ki, és azt sürgeti, hogy a nagyhatalmak között meglévő stratégiai egyensúly a lehető lega­lacsonyabb szinten valósuljon meg és a végcél a valódi nullavál­tozat: mind a hagyományos, mind pedig az atomfegyverek teljes megsemmisíté­se, tehát tényle­ges nulla mind­két oldalon. A Szovjetunió is­mét megerősítet­te, hogy nem tö­rekszik fölényre, de nem engedi meg, hogy a másik fél erre szert tegyen. Jurij Andro­pov múlt heti nyilatkozatával össz­hangban Oleg Trojanovszkij meg­ismételte, hogy a szocialista or­szágok politikájának legfontosabb célkitűzése az atomveszély elhárí­tása és a jelenlegi aggasztó hely­zetben is van remény még ennek elérésére. A szovjet szónok a nuk­leáris háború veszélyét Csökkentő három fontos indítványt terjesztett elő, melyek közül kétségtelenül a legjelentősebb az a javaslat, hogy az atomfegyverrel rendelke­ző országok fagyasszák be nukle­áris fegyvereiket mennyiségi és mi­nőségi tekintetben egyaránt. „Va­jon van olyan józanul gondolkodó ember, aki nem értene egyet ezzel a javaslatunkkal?“ - tette fel a kérdést a szovjet ENSZ-nagykö- vet. Aligha, csak azok az imperia­lista körök mondanak nemet erre a nagy horderejű indítványra, akiknek érdekük a feszültség éle­zése, állandósítása, hogy erre hi­vatkozva fegyverkezhessenek a végcél, a hadászati fölény eléré­se érdekében. Az Egyesült Álla­mok európai rakétatelepítési ter­veiről Trojanovszkij nagkövet úgy vélte, hogy megvalósításuk tovább rontaná a helyzetet nem­csak Európában, hanem világmé­retekben is. A rakétatelepítés érthetően el­sősorban az elhelyezésre kisze­melt öt NATO-országgal szom­szédos államokat, így többek kö­zött Csehszlovákiát is érintené. Ezért mutatott rá szerda esti fel­szólalásában Bohuslav Chňoupek is, hogy Csehszlovákia ilyen hely­zetben nem maradhat közömbös, hiszen határaitól alig 180 kilomé­ter távolságban állítanák fel a ra­kétákat. Hazánk párt- és állami vezetésének álláspontja szerint azonban még mindig van lehető­ség megállapodásra Genfben: a legutóbbi szovjet rakétacsök­kentési javaslat jó kiindulópontot jelenthetne ehhez. Ezt az alkalmat a mostani helyzetben luxus lenne kihagyni, hiszen az elszalasztott lehetőségek a politikában nem is­métlődnek meg. A genfi siker egy­aránt szolgálná Európa és a világ népeinek érdekeit, akárcsak a szocialista országoknak az az indítványa, hogy a Varsói Szerző­dés és a NATO szerződésben mondjon le a katonai erő alkalma­zásáról. Bohuslav Chňoupek arról biztosította a világszervezetet, hogy Csehszlovákia mindent elkö­vet az Alapokmányban foglalt bé­kés egymás mellett élés előirány­zó elvek megvalósítása érde­kében. A lehetőség a helyzet romlá­sának megakadályozásá­hoz még megvan és az Egyesült Államokon a sor, ha valóban békét akar, tegyen végre ezirányú lépé­seket. P. VONYIK ERZSÉBET Fegyverek nélküli valódi békét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents