Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám, szombat
Új tartalmú ünnepeink A polgári ügyek testületeinek harminc éve Az ipari üzemek dolgozóinak és az iskolák diákjainak segítségével a žilinai járásban is sikerült meggyorsítani a burgonyaszedés ütemét. Ennek köszönhető, hogy ezt a kapásnövényt már csak az 1100 hektáros összterület egyötödéről kell betakarítani. Naponta mintegy négyezren dolgoznak a földeken. A járás második legnagyobb burgonyatermelője a Rajeci Állami Gazdaság, amely 200 hektáron termel burgonyát. Ebből 130 hektár vetóburgonya, amelyre fokozott gondot kell fordítani. A kiszáradt talaj nem teszi lehetővé a kombájnok olyan nagymérvű felhasználását, mint más években, ezért örömmel fogadják a Žilinai Közlekedési és Távközlési Főiskola, a Žilinai Építőipari Szakközépiskola, a Rajeci Gimnázium, valamint más iskolák és szervezetek segítségét. A képen: szedik a burgonyát az állami gazdaság földjén. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Döntő a jó felkészülés Kevesebb gondjuk lesz, ha üzemel az új szárító O rszágunkban a dolgozók széles rétegeinek részvételével valósítjuk meg a fejlett szocialista társadalom építésének programját, amelynek célja az ember személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztése. A szocialista építésben azok az állampolgárok is részt vesznek, akik kulturális és műveltségi szintjüknél fogva még az idealista világnézet befolyása alatt állnak. Naponta tanúi lehetünk annak, hogy az építő munka során maguk az emberek, nézeteik és meggyőződésük is változik. Ebben a folyamatban fontos szerepet töltenek be a polgári ügyek testületei, amelyek ebben az évben ünnepük fennállásuknak harmincadik évfordulóját. Tevékenységük célja: legyen az állampolgárok magán és társadalmi élete ideológiai és kulturális szempontból színvonalas, fejezzék ki világnézetüket azáltal is, hogy részt vesznek az új, szocialista jellegű szertartásokon és ünnepségeken. Aránylag rövid idő alatt a testületek figyelemre méltó eredményeket értek el, a polgári szertartások és ünnepségek a családi és tárdadalmi kapcsolatok megszilárdításának fontos eszközei lettek, elősegítve az állampolgárok szabad szellemi és erkölcsi fejlődését. Harminc év előtt néhány lelkes kezdeményező, megfelelő előkészítés, központi irányítás és segédirodalom nélkül műkedvelőként kezdte szervezni az új szertartásokat azon állampolgárok számára, akik szakítottak a vallással. A tapasztalatok hiányát a nemzeti bizottságok és a népművelés dolgozóinak lelkesedésével pótolták. Megalapozták az új, szocialista szertartásokat. Az első testületek megalakítását az a felismerés ösztönözte, hogy már a szocialista építés kezdeti szakaszában szükség volt új polgári szertartásokra. Szerepet játszott a tábori népművelési otthon polgári ügyek testületének eredményes tevékenysége is. A Belügyminisztérium 1953. április 7-i körlevele értelmében Szlovákiában is megalakultak az első testületek, Skalicában, Bratislavában, Piešťanyban, Prievi- dzában, Komáromban, Prešovban és más városokban. Ezeket továbbiak követték. Tevékenységükben fordűlatot jelentett, amikor az SZSZK kormánya 1972 decemberében jóváhagyja a polgári ügyek testületei tevékenységének új koncepcióját. Ez a programszerű dokumentum a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból kiindulva meghatározta feladataikat a nemzeti bizottságok politikai-nevelő munkája keretében, a szocialista ember nevelésében, a szocialista társadalmi kapcsolatok kialakításában. Ennek a fontos dokumentumnak a jóváhagyásával párhuzamosan a nemzeti bizottságok lépéseket tettek a polgári ügyek testületei munkájához szükséges személyi és anyagi feltételek megteremtése érdekében. A testületek harmincéves eredményes tevékenysége is bizonyítja, hogy államunk törődik állampolgáraival, a társadalom osztozik örömeikben és bánataikban. Megállapíthatjuk, hogy a polgári ügyek testületének hálózata már kiépült. 2461 nemzeti bizottságnak yan testülete, ezekben 21 000 tag tevékenykedik. Az elért eredmények mindenekelőtt az önkéntes tagok áldozatos munkáját dicsérik, szabad idejükben, munka után végzik sokrétű tevékenységüket, anélkül, hogy külön jutalmat igényelnének ezért. A kulturális és a belügyminisztérium, a nemzeti bizottságok, a kulturális-népművelési intézmények céltudatos munkája eredményeként a testületek színvonalas eszmei-politikai munkát végeznek, érzékenyen, tapintatosan viszonyulnak az emberekhez. A szertartások esztétikai és művészeti színvonala egyre magasabb, a szertartástermek többsége is megfelel korunk követelményeinek, nagy figyelmet szentelnek a szertartásokon elhangzó megfelelő zeneszámok és versek kiválasztásának. Kialakult az egyes szertartások és ünnepségek tartalmi irányzata és szervezeti felépítése is. Örömmel nyugtázzuk, hogy az utóbbi időben az amatőr előadókon és zenekarokon kívül egyre gyakrabban szerepelnek az egyes rendezvényeken hivatásos művészek. Talán ennek köszönhető, hogy számos hívő is megkedvelte a polgári szertartásokat. Ezáltal jelentős sikereket könyvelhetünk el a világnézeti nevelésben, valamint a politikai nevelésben és a szocialista életmód formálásában. A testületek több tízezer állampolgár nézeteit befolyásolják. A testületek tevékenységének fejlődéséről tanúskodnak a számok is. Míg 1972-ben az újszülöttek 42,3 százaléka számára rendeztek a testületek névadókat, 1982-ben már 86,6 százaléka számára, ami több mint száz százalékos növekedést jelent tíz év alatt. A névadóknak ma már megvan a kikristályosodott tartalma, illetve bevált szervezési felépítése. Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy egy-egy ünnepségen egyre kevesebb gyermek nevét írják be egyszerre az újszülöttek könyvébe és nő az egyéni névadók részaránya. Ez természetesen kedvezően befolyásolja az egész szertartás légkörét és növeli ünnepélyességét. Sajnálatos hiba viszont, hogy egyes városokban és községekben a több hónapos csecsemőket hívják meg a névadókra. Ilyenkor a legünnepélyesebb szertartás sem éri el a kívánt érzelmi hatást, mivel már aránylag hosszú idő telt el az örvendetes családi esemény óta. E gyre színvonalasabbak lettek az utóbbi években a házasságkötések. Javult a szervezés, az eszmei, kulturális és művészeti színvonal - erről tanúskodik a szertartásokon részt vevők véleménye valamint az is, hogy fokozatosan csökken az egyházi szertartások száma. A házasság- kötések szocialista jellegét számos új szokás bevezetése emeli ki. Ilyenek a SZISZ-esküvők vagy a szövetkezeti esküvők, a felszabadítási emlékművek megkoszorúzása, a jelképes faültetések stb. A kulturális műsorok nívójának emelése, a népi hagyományok felelevenítése is hozzájárul ahhoz, hogy egyre több az olyan polgári házasságkötés, melyet nem követ egyházi szertartás. 1982-ben az ilyen házasságkötések részaránya 25 százalék volt, 1982-ben már 65,4 százalék. A testületek tevékenységének legbonyolultabb területe az elhunytak búcsúztatása. Már a szertartás jellege rendkívüli igényeket támaszt a rendezőkkel szemben. Az előkészítés igényességét fokozza az a tény, hogy nagyon rövid idő alatt kell megszervezni az elhunyt búcsúztatását. A polgári temetések színvonala a nehézségek ellenére állandóan nő. Tartalmukkal, szervezésükkel és érzelmi hatásukkal sok esetben méltóságteljesebbek az egyházi szertartásoknál. Részarányuk növekedését negatívan befolyásolja az a tény, hogy a gyászoló család nemegyszer az elhunyt világnézetével ellentétben egyházi szertartás mellett dönt, a vallásos családtagok, a környezet vagy a családi hagyományok hatására. A testületéknek és aktíváknak fokozott figyelmet kell szentelniük e probléma megoldásának. Egyre több olyan temetésen is részt vesznek a testületek tagjai, amelyeket a hozzátartozók kívánságának megfelelően egyházi szertartás is követ. Míg 1972-ben az egyházi temetések 19,6 százalékán voltak jelen, 1982-ben már 60,4 százalékán. Figyelemre méltó tevékenységet fejtenek ki a testületek más területeken is. 1982-ben 36 200 különféle évfordulóról emlékeztek meg, 39 993 rendezvényt szerveztek idős polgártársaink számára, 51 525 személyazonossági igazolványt adtak át ünnepélyes keretek között és 22 269 további tendezvényt szerveztek jelentős események, évfordulók kapcsán. A z említett adatok is a polgári ügyek testületei tevékenységének pozitív fejlődését tanúsítják. Az eredmények mögött látnunk kell a testületek több ezer önkéntes tagjának igényes, nagyon humánus, elismerésre méltó tevékenységét. Dr. VARJÚ ISTVÁN, a Polgári Ügyek Testületei Szlovákiai Tanácsának titkára A délelőtti órákban zuhogott az eső. Emiatt még dél felé sem lehetett dolgozni a határban. Pedig úgy tervezték, hogy hétvégi műszakokat szerveznek a termés betakarítására. Az időjárás keresztülhúzta számításukat, mert csak a nehéz vontatók húzták az ekéket az egyik dűlőben. Szüllő Gyula, a csicsói (Čičov) Wilhelm Pieck Efsz fógépesítóje - ellentétben a többi vezetővel - nem zúgolódott túlságosan a csapadék miatt. Nyugtatta őket, hogy a termést egy kis erőfeszítéssel betakarítják. Az eső viszont nagyon kellett, máris könnyebben dolgoznak agé- pek, a nehéz boronák és hengerek alatt jobban szétmállanak a hantok, mint pár nappal ezelőtt. Persze, most sem könnyű, még mindig gyakran foghíjassá válnak a boronák. Idestova húsz éve irányítja a gépesítőcsoport munkáját. Minden évben akadt nehézség bőven. Volt olyan ősz is, amikor két traktor húzta az ekét. Más őszön viszont könnyebben ment a munka. Ezért azt tartja, jól fel kell készülni, akkor idejében elvégezhetnek minden munkát. Ha kell, ünnepnap vagy éjjel is üzemeltetik a legnagyobb teljesítményű gépeket. Úgy mint most, amikor a négy škoda 180-as traktorral Nagy Vilmos, Belák Vilmos, Füssi László, Nagy András, Beke Ernő, Sándor Ernő, Vörös Kálmán és Nagy Béla két műszakban dolgozik. Fél Géza és Lakatos Károly a Z-160 45-ös típusú kiváló traktorral szintén nappallá teszi az éjszakát, ha a talajelőkészítés megköveteli. Dolgoznak tehát, ahogy lehet. Nemcsak a szántás nehéz. A cukorrépa betakarítása is gondokkal jár. Kénytelenek hatsoros géppel kiszántani a száraiz földből a cukorrépát. Kiss Nándor gépészmérnök, a szövetkezet alelnöke emiatt mérgelődik:- Laza talajból, esetleg öntözött területből jól kiszedi a répát, de a száraz talajon rosszul dolgozik. Beszakadnak a gyökerek, a répa apraja pedig a földre hull a szállítószalagról. Esős időben a gyökereken hagyja a sarat. Vibrációs kés kellene, akkor csökkenne a veszteség. A Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron láttam már ilyen gépet, jó lenne belőle néhány most a betakarításkor. A gépészmérnök nagy körutat tett a cseh országrészekben gépek beszerzése miatt. Sok helyen járt, ezért tudja összehasonlítani a gépi ellátás szintjét a lehetőségekkel. Szerinte a veszteségek csökkentésének egyik feltétele a legkorszerűbb gépek üzemeltetése. Olyan gépi ellátottság, amely lehetővé teszi a munkák teljes folyamatosságát. Nem úgy, mint most, amikor kilincselniük kell, hogy a betakarított szemes kukoricát valahol megszáríthassák. A nemesócsai (Zemianská Olča) szárítóüzembe hetenként csak 250 tonna szemes kukoricát szállíthatnak. Ez nagyon kevés. A meglévő gépek két nap alatt betakarítják. Most az a kérdés, mi legyen a többivel. Valamennyit szállíthatnak a nagy megyeri (Čalovo) szárítóba, ha szerencséjük van. Ha nincs, akkor nem tehetnek mást, lelassítják a munkát. Az alelnök nemcsak panaszkodik, javasol, hanem - amint beszédéből kitűnik - cselekszik is. Az LSO-25-ös típusú tisztító és szárító berendezéshez szerzett alkatrészeket. Ha jövőre beindul, akkor sokkal kevesebb lesz a gondjuk. Óránként négy százalék nedvességet von el a gabonából. Égési termékek nem jutnak a szárít- mányhoz. Ezért például a borsót étkezési célokra adhatják el jó áron. Amikor a nagyobb bevételeket mérlegelik, a jövőbe tekintve mondja:- Nem elég a kitaposott úton járni. Szüntelenül új módszereket, korszerű gépeket kell a munkafolyamatokban alkalmazni. Ez szövetkezetünk és a népgazdaság érdeke is. Folyik a beszélgetés az esős délutánon. Eredmények, nehézségek kerülnek szóba. Dolgoznak, ahogy lehet. A 75 hektár kendert és a 180 hektár napraforgót idejében és aránylag kevés veszteséggel takarították be. Tíz- tizenkét nap alatt megteltek a silógödrök. A lucernamagot is idejében kicsépelték. Persze, amint mondogatják, kevesebb lehetne a gondjuk, ha a szükségletekkel összhangban gyártanák a gépeket és berendezéseket az ipari üzemek BALLA JÓZSEF K ulik Bertalan, a gömöri (Gemer) SZNF 20. évfordulója Efsz autóbag- gerének kezelője harmadik éve ül jelenlegi masinája nyergében. Ezt a Tatra 111 DO 30-ast már több mint húsz éve gyártották - mondja. - Bizony olyan régi, hogy nem tudom, az egész országban működik-e belőle még összesen hat-nyolc darab. Sokszor volt már javítva. Most is nagyjavítás előtt áll. Ezt a típust még 1961-ben kezdték gyártani, s azóta már két generációval újabb autóbaggerek is vannak.- Azokat is ismeri?- Igen - válaszoja. - Kétévenként télen mi, baggerkezelók többnapos tanfolyamon veszünk részt, és megismertetnek bennünket a legújabb technikával. Jelenleg az UDS 110-es autóbagger a legkorszerűbb. Ez nevét az „univerzálný dokončovací stroj“ szavak rövidítéséből kapta. Úgy beszél az új gépről, mint egy számára elérhetetlen álomról.- Az UDS 110-es kényelmes, nagyobb a teljesítménye, többféle műveletet lehet vele végezni, biztonságosabb, s ami manapság különösen fontos, kevesebb üzemanyagot fogyaszt. De a mezőgazdaságnak ilyet egyelőre nemigen adnak, pedig ugyan szükség volna rá. Tudtommal járásunk szövetkezeteiben mindössze két ilyen gép van. NaA baggerkezelő gyón helyes, hogy a CSKP Központi Bizottsága és Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága legutóbbi ülésén egyaránt sürgette: a tudomány és a technika legújabb vívmányai mennél hamarabb szolgálják a termelést. Ezért kellene a legkorszerűbb kotrógépekből is egyre többet gyártani. Az öreg gépeknek nagyobb az üzemanyagfogyasztása, bár a mi Tatra 111 -esünk normán felül nem fogyaszt. Takarékoskodunk az üzemanyaggal. Nekem ez pártfeladatom. Kulik elvtárs annak a pártcsoportnak a tagja, melybe a műhelyben dolgozók, a sofőrök és az építkezésen dolgozók tartoznak. Igen elfoglalt ember, hiszen 1980-tól lakóhelyén, Lekenyén (Bohuňovo) ő a falusi párt- szervezet elnöke. A taggyűléseken tehát két helyen is részt vesz. A földmüvesszövetke- zet kommunistáinak tanácskozásán a munkájával kapcsolatos kérdésekhez szokott hozzászólni. Legutóbb akkor szólalt fel, amikor az aratást értékelték. Arról beszélt, hogy az aratás alatt sem lehet elhanyagolni az egyéb termelést. A javítók szintén részt vettek az aratásban, s így a javításokra nem maradt ember, pedig az is fontos, hiszen ha például a bagger elromlik, az nagy kiesést okoz. Megtörténhet, hogy három teherautó hiába várakozik. Előfordult, hogy csupán egy kocsit küldtek a baggerhoz, ami nem kifizetődő. Az ilyen kényszerhelyzetek persze abból is adódnak, hogy kevés a műhelyben dolgozó.- Én azt szeretem, amikor jól halad a munka - jegyzi meg a csupa izom ember. - Olyankor 680 tonna trágyát fölrakok egy műszak alatt. Amikor elkészülünk, továbbmegyünk más gazdasági egységbe. Az elmúlt napokban egy különösen sürgős munka várt ránk. Gömörön több mint 3000 köbméter földet kellett elszállítani, hogy megkezdhessék a műtrágyatároló tartályok építését. Reggel hattól este hatig dolgoztunk. Trágyarakástól földpakolásig mindenféle munkát végzünk. Más üzemeknek is végzünk szolgáltatásokat, de keveset. Az az igazi, amikor két-három autót beállítanak, s jól halad a munka - mondja beszélgetésünk végén Kulik Bertalan, aki két esztendő kihagyásával csaknem két évtizede ül a Tatra nyergében. Régebbi munkahelyein is baggerkezelőként dolgozott. Vajon hány köbméter földet mozgathatott meg annyi idő alatt? FÜLÖP IMRE