Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám, szombat

Új tartalmú ünnepeink A polgári ügyek testületeinek harminc éve Az ipari üzemek dolgozóinak és az iskolák diákjainak segítségével a žilinai járásban is sikerült meggyorsítani a burgonyaszedés ütemét. Ennek köszönhető, hogy ezt a kapásnövényt már csak az 1100 hektáros összterület egyötödéről kell betakarítani. Naponta mintegy négyezren dolgoznak a földeken. A járás második legnagyobb burgonyatermelője a Rajeci Állami Gazdaság, amely 200 hektáron termel burgonyát. Ebből 130 hektár vetóburgonya, amelyre fokozott gondot kell fordítani. A kiszá­radt talaj nem teszi lehetővé a kombájnok olyan nagymérvű felhasználá­sát, mint más években, ezért örömmel fogadják a Žilinai Közlekedési és Távközlési Főiskola, a Žilinai Építőipari Szakközépiskola, a Rajeci Gimnázium, valamint más iskolák és szervezetek segítségét. A képen: szedik a burgonyát az állami gazdaság földjén. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Döntő a jó felkészülés Kevesebb gondjuk lesz, ha üzemel az új szárító O rszágunkban a dolgozók széles rétegeinek részvé­telével valósítjuk meg a fejlett szo­cialista társadalom építésének programját, amelynek célja az em­ber személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztése. A szocia­lista építésben azok az állampol­gárok is részt vesznek, akik kultu­rális és műveltségi szintjüknél fog­va még az idealista világnézet be­folyása alatt állnak. Naponta tanúi lehetünk annak, hogy az építő munka során maguk az emberek, nézeteik és meggyőződésük is változik. Ebben a folyamatban fontos szerepet töltenek be a pol­gári ügyek testületei, amelyek eb­ben az évben ünnepük fennállá­suknak harmincadik évfordulóját. Tevékenységük célja: legyen az állampolgárok magán és társadal­mi élete ideológiai és kulturális szempontból színvonalas, fejez­zék ki világnézetüket azáltal is, hogy részt vesznek az új, szocia­lista jellegű szertartásokon és ün­nepségeken. Aránylag rövid idő alatt a testü­letek figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el, a polgári szertar­tások és ünnepségek a családi és tárdadalmi kapcsolatok megszilár­dításának fontos eszközei lettek, elősegítve az állampolgárok sza­bad szellemi és erkölcsi fejlő­dését. Harminc év előtt néhány lelkes kezdeményező, megfelelő előké­szítés, központi irányítás és segédirodalom nélkül műkedvelő­ként kezdte szervezni az új szer­tartásokat azon állampolgárok számára, akik szakítottak a vallás­sal. A tapasztalatok hiányát a nemzeti bizottságok és a nép­művelés dolgozóinak lelkesedé­sével pótolták. Megalapozták az új, szocialista szertartásokat. Az első testületek megalakítá­sát az a felismerés ösztönözte, hogy már a szocialista építés kezdeti szakaszában szükség volt új polgári szertartásokra. Szerepet játszott a tábori népművelési ott­hon polgári ügyek testületének eredményes tevékenysége is. A Belügyminisztérium 1953. áp­rilis 7-i körlevele értelmében Szlovákiában is megalakultak az első testületek, Skalicában, Brati­slavában, Piešťanyban, Prievi- dzában, Komáromban, Prešovban és más városokban. Ezeket to­vábbiak követték. Tevékenysé­gükben fordűlatot jelentett, amikor az SZSZK kormánya 1972 de­cemberében jóváhagyja a polgári ügyek testületei tevékenységének új koncepcióját. Ez a programsze­rű dokumentum a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból kiin­dulva meghatározta feladataikat a nemzeti bizottságok politikai-ne­velő munkája keretében, a szocia­lista ember nevelésében, a szo­cialista társadalmi kapcsolatok ki­alakításában. Ennek a fontos do­kumentumnak a jóváhagyásával párhuzamosan a nemzeti bizott­ságok lépéseket tettek a polgári ügyek testületei munkájához szükséges személyi és anyagi fel­tételek megteremtése érdekében. A testületek harmincéves eredményes tevékenysége is bizonyítja, hogy államunk törő­dik állampolgáraival, a társadalom osztozik örömeikben és bánataik­ban. Megállapíthatjuk, hogy a pol­gári ügyek testületének hálózata már kiépült. 2461 nemzeti bizott­ságnak yan testülete, ezekben 21 000 tag tevékenykedik. Az elért eredmények mindenekelőtt az ön­kéntes tagok áldozatos munkáját dicsérik, szabad idejükben, munka után végzik sokrétű tevékenysé­güket, anélkül, hogy külön jutalmat igényelnének ezért. A kulturális és a belügyminisz­térium, a nemzeti bizottságok, a kulturális-népművelési intézmé­nyek céltudatos munkája eredmé­nyeként a testületek színvonalas eszmei-politikai munkát végez­nek, érzékenyen, tapintatosan vi­szonyulnak az emberekhez. A szertartások esztétikai és művé­szeti színvonala egyre magasabb, a szertartástermek többsége is megfelel korunk követelményei­nek, nagy figyelmet szentelnek a szertartásokon elhangzó meg­felelő zeneszámok és versek kivá­lasztásának. Kialakult az egyes szertartások és ünnepségek tar­talmi irányzata és szervezeti fel­építése is. Örömmel nyugtázzuk, hogy az utóbbi időben az amatőr előadókon és zenekarokon kívül egyre gyakrabban szerepelnek az egyes rendezvényeken hivatásos művészek. Talán ennek köszön­hető, hogy számos hívő is meg­kedvelte a polgári szertartásokat. Ezáltal jelentős sikereket könyvel­hetünk el a világnézeti nevelés­ben, valamint a politikai nevelés­ben és a szocialista életmód for­málásában. A testületek több tíz­ezer állampolgár nézeteit befolyá­solják. A testületek tevékenységének fejlődéséről tanúskodnak a szá­mok is. Míg 1972-ben az újszülöt­tek 42,3 százaléka számára ren­deztek a testületek névadókat, 1982-ben már 86,6 százaléka számára, ami több mint száz szá­zalékos növekedést jelent tíz év alatt. A névadóknak ma már meg­van a kikristályosodott tartalma, illetve bevált szervezési felépíté­se. Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy egy-egy ünnepségen egyre kevesebb gyermek nevét írják be egyszerre az újszülöttek könyvébe és nő az egyéni név­adók részaránya. Ez természete­sen kedvezően befolyásolja az egész szertartás légkörét és növe­li ünnepélyességét. Sajnálatos hi­ba viszont, hogy egyes városok­ban és községekben a több hóna­pos csecsemőket hívják meg a névadókra. Ilyenkor a legünne­pélyesebb szertartás sem éri el a kívánt érzelmi hatást, mivel már aránylag hosszú idő telt el az ör­vendetes családi esemény óta. E gyre színvonalasabbak let­tek az utóbbi években a házasságkötések. Javult a szer­vezés, az eszmei, kulturális és művészeti színvonal - erről tanús­kodik a szertartásokon részt vevők véleménye valamint az is, hogy fokozatosan csökken az egyházi szertartások száma. A házasság- kötések szocialista jellegét szá­mos új szokás bevezetése emeli ki. Ilyenek a SZISZ-esküvők vagy a szövetkezeti esküvők, a felsza­badítási emlékművek megkoszo­rúzása, a jelképes faültetések stb. A kulturális műsorok nívójának emelése, a népi hagyományok fel­elevenítése is hozzájárul ahhoz, hogy egyre több az olyan polgári házasságkötés, melyet nem követ egyházi szertartás. 1982-ben az ilyen házasságkötések részará­nya 25 százalék volt, 1982-ben már 65,4 százalék. A testületek tevékenységének legbonyolultabb területe az el­hunytak búcsúztatása. Már a szer­tartás jellege rendkívüli igényeket támaszt a rendezőkkel szemben. Az előkészítés igényességét fo­kozza az a tény, hogy nagyon rövid idő alatt kell megszervezni az elhunyt búcsúztatását. A polgári temetések színvonala a nehézségek ellenére állandóan nő. Tartalmukkal, szervezésükkel és érzelmi hatásukkal sok esetben méltóságteljesebbek az egyházi szertartásoknál. Részarányuk nö­vekedését negatívan befolyásolja az a tény, hogy a gyászoló család nemegyszer az elhunyt világnéze­tével ellentétben egyházi szertar­tás mellett dönt, a vallásos család­tagok, a környezet vagy a családi hagyományok hatására. A testüle­téknek és aktíváknak fokozott fi­gyelmet kell szentelniük e problé­ma megoldásának. Egyre több olyan temetésen is részt vesznek a testületek tagjai, amelyeket a hozzátartozók kíván­ságának megfelelően egyházi szertartás is követ. Míg 1972-ben az egyházi temetések 19,6 száza­lékán voltak jelen, 1982-ben már 60,4 százalékán. Figyelemre méltó tevékenysé­get fejtenek ki a testületek más területeken is. 1982-ben 36 200 különféle évfordulóról emlékeztek meg, 39 993 rendezvényt szer­veztek idős polgártársaink számá­ra, 51 525 személyazonossági igazolványt adtak át ünnepélyes keretek között és 22 269 további tendezvényt szerveztek jelentős események, évfordulók kapcsán. A z említett adatok is a polgári ügyek testületei tevékeny­ségének pozitív fejlődését tanúsít­ják. Az eredmények mögött lát­nunk kell a testületek több ezer önkéntes tagjának igényes, na­gyon humánus, elismerésre méltó tevékenységét. Dr. VARJÚ ISTVÁN, a Polgári Ügyek Testületei Szlovákiai Tanácsának titkára A délelőtti órákban zuhogott az eső. Emiatt még dél felé sem lehe­tett dolgozni a határban. Pedig úgy tervezték, hogy hétvégi mű­szakokat szerveznek a termés be­takarítására. Az időjárás keresz­tülhúzta számításukat, mert csak a nehéz vontatók húzták az ekéket az egyik dűlőben. Szüllő Gyula, a csicsói (Čičov) Wilhelm Pieck Efsz fógépesítóje - ellentétben a többi vezetővel - nem zúgoló­dott túlságosan a csapadék miatt. Nyugtatta őket, hogy a termést egy kis erőfeszítéssel betakarítják. Az eső viszont nagyon kellett, máris könnyebben dolgoznak agé- pek, a nehéz boronák és hengerek alatt jobban szétmállanak a han­tok, mint pár nappal ezelőtt. Per­sze, most sem könnyű, még min­dig gyakran foghíjassá válnak a boronák. Idestova húsz éve irányítja a gépesítőcsoport munkáját. Min­den évben akadt nehézség bőven. Volt olyan ősz is, amikor két trak­tor húzta az ekét. Más őszön vi­szont könnyebben ment a munka. Ezért azt tartja, jól fel kell készülni, akkor idejében elvégezhetnek minden munkát. Ha kell, ünnep­nap vagy éjjel is üzemeltetik a leg­nagyobb teljesítményű gépeket. Úgy mint most, amikor a négy škoda 180-as traktorral Nagy Vil­mos, Belák Vilmos, Füssi László, Nagy András, Beke Ernő, Sándor Ernő, Vörös Kálmán és Nagy Béla két műszakban dolgozik. Fél Géza és Lakatos Károly a Z-160 45-ös típusú kiváló traktorral szintén nappallá teszi az éjszakát, ha a ta­lajelőkészítés megköveteli. Dolgoznak tehát, ahogy lehet. Nemcsak a szántás nehéz. A cu­korrépa betakarítása is gondokkal jár. Kénytelenek hatsoros géppel kiszántani a száraiz földből a cu­korrépát. Kiss Nándor gépészmér­nök, a szövetkezet alelnöke emiatt mérgelődik:- Laza talajból, esetleg öntözött területből jól kiszedi a répát, de a száraz talajon rosszul dolgozik. Beszakadnak a gyökerek, a répa apraja pedig a földre hull a szállí­tószalagról. Esős időben a gyöke­reken hagyja a sarat. Vibrációs kés kellene, akkor csökkenne a veszteség. A Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron láttam már ilyen gépet, jó lenne belőle néhány most a betakarításkor. A gépészmérnök nagy körutat tett a cseh országrészekben gé­pek beszerzése miatt. Sok helyen járt, ezért tudja összehasonlítani a gépi ellátás szintjét a lehetősé­gekkel. Szerinte a veszteségek csökkentésének egyik feltétele a legkorszerűbb gépek üzemelte­tése. Olyan gépi ellátottság, amely lehetővé teszi a munkák teljes fo­lyamatosságát. Nem úgy, mint most, amikor kilincselniük kell, hogy a betakarított szemes kukori­cát valahol megszáríthassák. A nemesócsai (Zemianská Olča) szárítóüzembe hetenként csak 250 tonna szemes kukoricát szál­líthatnak. Ez nagyon kevés. A meglévő gépek két nap alatt betakarítják. Most az a kérdés, mi legyen a többivel. Valamennyit szállíthatnak a nagy megyeri (Ča­lovo) szárítóba, ha szerencséjük van. Ha nincs, akkor nem tehetnek mást, lelassítják a munkát. Az alelnök nemcsak panaszko­dik, javasol, hanem - amint be­szédéből kitűnik - cselekszik is. Az LSO-25-ös típusú tisztító és szá­rító berendezéshez szerzett alkat­részeket. Ha jövőre beindul, akkor sokkal kevesebb lesz a gondjuk. Óránként négy százalék nedves­séget von el a gabonából. Égési termékek nem jutnak a szárít- mányhoz. Ezért például a borsót étkezési célokra adhatják el jó áron. Amikor a nagyobb bevétele­ket mérlegelik, a jövőbe tekintve mondja:- Nem elég a kitaposott úton járni. Szüntelenül új módszereket, korszerű gépeket kell a munkafo­lyamatokban alkalmazni. Ez szö­vetkezetünk és a népgazdaság ér­deke is. Folyik a beszélgetés az esős délutánon. Eredmények, nehéz­ségek kerülnek szóba. Dolgoz­nak, ahogy lehet. A 75 hektár kendert és a 180 hektár naprafor­gót idejében és aránylag kevés veszteséggel takarították be. Tíz- tizenkét nap alatt megteltek a siló­gödrök. A lucernamagot is idejé­ben kicsépelték. Persze, amint mondogatják, kevesebb lehetne a gondjuk, ha a szükségletekkel összhangban gyártanák a gépeket és berendezéseket az ipari üze­mek BALLA JÓZSEF K ulik Bertalan, a gömöri (Gemer) SZNF 20. évfordulója Efsz autóbag- gerének kezelője harmadik éve ül jelenlegi masinája nyergében. Ezt a Tatra 111 DO 30-ast már több mint húsz éve gyártották - mondja. - Bizony olyan régi, hogy nem tudom, az egész or­szágban működik-e belőle még összesen hat-nyolc darab. Sokszor volt már javítva. Most is nagyjavítás előtt áll. Ezt a típust még 1961-ben kezdték gyártani, s azóta már két generációval újabb autóbaggerek is vannak.- Azokat is ismeri?- Igen - válaszoja. - Kétévenként télen mi, baggerkezelók többnapos tanfolyamon veszünk részt, és megismertetnek bennün­ket a legújabb technikával. Jelenleg az UDS 110-es autóbagger a legkorszerűbb. Ez ne­vét az „univerzálný dokončovací stroj“ sza­vak rövidítéséből kapta. Úgy beszél az új gépről, mint egy számára elérhetetlen álomról.- Az UDS 110-es kényelmes, nagyobb a teljesítménye, többféle műveletet lehet vele végezni, biztonságosabb, s ami manap­ság különösen fontos, kevesebb üzemanya­got fogyaszt. De a mezőgazdaságnak ilyet egyelőre nemigen adnak, pedig ugyan szük­ség volna rá. Tudtommal járásunk szövetke­zeteiben mindössze két ilyen gép van. Na­A baggerkezelő gyón helyes, hogy a CSKP Központi Bizott­sága és Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága legutóbbi ülésén egy­aránt sürgette: a tudomány és a technika legújabb vívmányai mennél hamarabb szol­gálják a termelést. Ezért kellene a legkorsze­rűbb kotrógépekből is egyre többet gyártani. Az öreg gépeknek nagyobb az üzemanyag­fogyasztása, bár a mi Tatra 111 -esünk nor­mán felül nem fogyaszt. Takarékoskodunk az üzemanyaggal. Nekem ez pártfeladatom. Kulik elvtárs annak a pártcsoportnak a tagja, melybe a műhelyben dolgozók, a so­főrök és az építkezésen dolgozók tartoznak. Igen elfoglalt ember, hiszen 1980-tól lakóhe­lyén, Lekenyén (Bohuňovo) ő a falusi párt- szervezet elnöke. A taggyűléseken tehát két helyen is részt vesz. A földmüvesszövetke- zet kommunistáinak tanácskozásán a mun­kájával kapcsolatos kérdésekhez szokott hozzászólni. Legutóbb akkor szólalt fel, ami­kor az aratást értékelték. Arról beszélt, hogy az aratás alatt sem lehet elhanyagolni az egyéb termelést. A javítók szintén részt vet­tek az aratásban, s így a javításokra nem maradt ember, pedig az is fontos, hiszen ha például a bagger elromlik, az nagy kiesést okoz. Megtörténhet, hogy három teherautó hiába várakozik. Előfordult, hogy csupán egy kocsit küldtek a baggerhoz, ami nem kifizető­dő. Az ilyen kényszerhelyzetek persze abból is adódnak, hogy kevés a műhelyben dol­gozó.- Én azt szeretem, amikor jól halad a munka - jegyzi meg a csupa izom ember. - Olyankor 680 tonna trágyát fölrakok egy műszak alatt. Amikor elkészülünk, tovább­megyünk más gazdasági egységbe. Az elmúlt napokban egy különösen sürgős munka várt ránk. Gömörön több mint 3000 köbméter földet kellett elszállítani, hogy megkezdhessék a műtrágyatároló tartályok építését. Reggel hattól este hatig dolgoz­tunk. Trágyarakástól földpakolásig minden­féle munkát végzünk. Más üzemeknek is végzünk szolgáltatásokat, de keveset. Az az igazi, amikor két-három autót beállítanak, s jól halad a munka - mondja beszélgeté­sünk végén Kulik Bertalan, aki két esztendő kihagyásával csaknem két évtizede ül a Tat­ra nyergében. Régebbi munkahelyein is baggerkezelőként dolgozott. Vajon hány köbméter földet mozgathatott meg annyi idő alatt? FÜLÖP IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents