Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-06 / 236. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1983. X. 6. A szocialista országok konkrét tettekkel támasztják alá békepolitikájukat Oleg Trojanovszkij: A nukleáris háborúhoz vezető egyetlen akció sem indokolható (Folytatás az 1. oldalról) szágokra. Az ilyen bonyolult helyzetben el kell mozdítani a holtpontról az atomháború veszélye elhárításának kérdését. Ez a veszély ugyanis Damoklész kardjaként fenyegeti az emberi civilizációt, melynek nemcsak városok, hanem világrészek válnának az áldozatává. Ezért határozottan tiltakozunk az új típusú amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták tervezett nyugat-európai telepítése ellen. Ez az Egyesült Államok és a NATO javára módosítaná az Európában jelenleg meglevő katonai egyensúlyt. Csehszlovákia ilyen helyzetben nem maradhat közömbös. A Pershing-2 típusú rakétákat a mi határainktól mindössze 180 kilométernyi távolságban telepítenék, tehát a másodperc töredéke alatt elérhetnék hazánk területét. Ezért a világ közvéleményével együtt arra várunk, hogy az Egyesült Államok mikor hagy fel a terméketlen vitával a genfi tárgyalásokon, és végre mikor mutat hajlandóságot az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartására épülő megállapodásra. Éppen ebből a két kulcs- fontosságú alapelvből indulnak ki a konstruktív és becsületes álláspontot tükröző legutóbbi fontos szovjet indítványok is. .Szem előtt tartják mindkét fél jogos érdekeit: ha az Egyesült Államok lemond nyugat-európai rakétatelepítési terveiről, akkor a Szovjetunió a brit és francia rakéták szintjére csökkenti európai területén levő közepes hatótávolságú eszközeit, illetve a csökkentés alá eső hányadot megsemmisíti. A tét rendkívül nagy. A genfi siker hozzájárulhatna a nemzetközi helyzet javításához, a genfi kudarc viszont nagy fokú kockázatot és bizonytalanságot hozna magával. Az a kérdés, milyen magatartást tanúsít az Egyesült Államok. Vajon hallgat-e a józan észre vagy továbbra is időhúzásra törekszik, és kitart a „Pershingek“ nyugateurópai telepítése mellett. A továbbiakban Bohuslav Chňoupek hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia a jelenlegi bonyolult helyzet megoldását célzó egyetlen reális javaslatot sem utasít el. „Nem utasítjuk vissza a nul- la-változatot sem. Épp ellenkezőleg, teljes mértékben a valódi nullaváltozat mellett szállunk síkra, amelyben természetesen a nulla ténylegesen nullát jelent. Nullát a nukleáris közepes hatótávolságú fegyverek, nuliát a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek, nullát a földi indítású rakéták, nullát a repülőgépeken elhelyezett nukleáris fegyverek, nullát a tengeri indítású nukleáris rakéták tekintetében, egyszóval nullát minden olyan rendszereket illetően, amelyek nukleáris töltetek kilövésére alkalmasak. Tárgyilagosan le kell szögezni: ha mégis sor kerülne az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítésére, ez megbontaná a hozzávetőleges paritást, s új katonaistratégiai és politikai helyzet alakulna ki. Ezt nyíltan ki kell jelenteni azok címére, akik a valós tényeket rafinált rakétaszámításokkal próbálják álcázni „kettős határozatok“, „nullaváltozatok“, „ideiglenes megoldások“ vagy „globális plafonok“ formájában. Mindezek a módozatok a közvélemény megtévesztését szolgálják, hogy a javaslatok és számadatok tömkelegében ne ismerjék ki magukat, hogy higgyenek az állítólagos szovjet fenyegetésnek, és ezt a helyzetet a rakéták telepítésére használják ki. Igen: nyíltan meg kell ismételni, hogy az amerikai rakéták nyugateurópai telepítése stratégiai veszélyt jelentene a Szovjetunióra és a Varsói Szerződés valamennyi tagállamára nézve, amelyek szükséges intézkedések foganatosítására kényszerülnének saját biztonságuk szavatolása érdekében, hogy létrehozzák a megbomlott egyensúlyt ellensúlyozó eszközöket, tehát olyanokat is, amelyek az Egyesült Államok területét érintenék. Ezt valóban teljes komolysággal tudatosítani kell. A szocialista országok ezzel kapcsolatos állásfoglalása ismert. Továbbra is érvényben van az a június 3-i csehszlovák nyilatkozat, amelyben teljes támogatásról biztosítjuk a szovjet kormány álláspontját, valamint saját és szövetségesei biztonságának garantálásához szükséges lépéseit. Úgy véljük azonban, hogy addig lehetséges a megállapodás, amíg nem kerül sor az amerikai rakéták elhelyezésére. Még mindig van tehát lehetőség. Ne feledjük: a politikában a kihagyott helyzetek általában nem ismétlődnek meg. Ezért a genfi megállapodás létrejötte Európa és az egész világ érdekeit szolgálná. A csehszlovák külügyminiszter beszédének további részében arról szólt, hogy a szocialista országok a konstruktív békepolitikát reális tettekkel támasztják alá. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülésén elfogadott nyilatkozat indítványozza, hogy a Varsói Szerződés és a NATO szerződésben mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról, és kötelezzék magukat a békés kapcsolatok fenntartására. Csehszlovákiát bízták meg e fontos dokumentum terjesztésével, és hazánk az ENSZ-tagállamok többségét tájékoztatta annak tartalmáról —A javaslatok mindenütt nagy visszhangot váltottak ki. A külügyminiszteri bizottság áprilisi prágai ülésén kidolgozták az említett békekezdeményezések megvalósításának menetét is. A szocialista országok megerősítették, hogy továbbra is a két katonai tömörülés közötti párbeszéd hívei. A csehszlovák külügyminiszter a továbbiakban úgy vélte, hogy az említett szerződéstervezet azt tekinti központi célkitűzésének, hogy az országok vállaljanak nemzetközi jogi kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy lemondanak az erő alkalmazásáról, összhangban az ENSZ Alapokmányával. A javaslat indítványozza annak az elvnek az elfogadását, hogy az országok elsőként nem vetnek be sem nukleáris, sem pedig hagyományos fegyvert. Egyszóval a szocialista országok kezdeményezése erősíti a békét, és szembeszáll a háborús veszéllyel. Az a véleményünk, hogy erről a szerződéstervezetről konkrét tárgyalásokat kell kezdeni - hangsúlyozta Bohuslav Chňoupek. A továbbiakban méltatta a madridi találkozó sikeres befejezését, amely a helsinki folyamat folytatását jelenti, és fontosnak mondotta azt a döntést, hogy januárban Stockholmban konferencia kezdődik az európai katonai enyhülés kérdéséről. Hozzáfűzte, hogy az illetékes csehszlovák szervek feladatul kapták a madridi záródokumentum határozatainak a teljesítését összhangban a csehszlovák törvényhozással. Bohuslav Chňoupek beszédének további részében azt hangsúlyozta, hogy korunk követelményeivel összhangban a közös nyelv megtalálására, a vitás kérdések tárgyalásos rendezésére kell törekedni, ezzel viszont szöges ellentétben állnak a legutóbbi hetek negatív fejleményei. Szólt a dél-koreai repülőgép esete kapcsán elindított durva szovjetellenes kampányról, majd arról, hogy az Egyesült Államok nem volt hajlandó szavatolni Gromiko szovjet külügyminiszter gépének biztonságát. Ezek az imperialista lépések arra vallanak, hogy a szervezetten szított lélektani hadviselést az ideológia területéről át akarják helyezni az államközi kapcsolatok területére. Hangsúlyozta, hogy a szocialista országok elleni kirohanások semmiben sem maradnak el a hidegháború idején elhangzott hasonló szélsőséges beszédek mögött. Bohuslav Chňoupek végezetül Csehszlovákia, az ENSZ egyik alapító országa nevében arról biztosította a világszervezetet, hazánk mindent elkövet annak érdekében, hogy az ENSZ a népek békevágyát megtestesítve elérje azokat a nemes célokat, melyeket 38 évvel ezelőtt tűzött ki maga eíé. (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés XXXVIII. ülésszakán a keddi plenáris ülésen szólalt fel Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió küldöttségvezetöjének helyettese. Oleg Trojanovszkij beszédének bevezető részében hangsúlyozta, hogy ma, amikor az egész emberiséget a nukleáris katasztrófa fenyegeti, mindazoknak, akiknek bármilyen közük is van a politikai döntésekhez, kötelességük, hogy elsőrendű figyelmet szenteljenek a békéről való gondoskodásnak. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok és a NATO tagországainak nukleáris arzenáljai óriási méreteket öltöttek. Mindezek ellenére az ezeket a fegyvereket gyártó üzemekben a futószalagok mozgását felgyorsították. A cél, hogy a nukleáris fegyvereket a lehető legközelebb tolják a Szovjetunió és szövetségesei határaihoz - a Pershing-2 közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat és a cirkáló rakétákat Nyugat-Európába akarják telepíteni. A szovjet képviselő, aki Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter helyett szólalt fel, mivel az amerikai hatóságok nem tették lehetővé Gromiko részvételét az ENSZ Közgyűlésének tanácskozásán, elutasította azt az állítást, hogy a Szovjetunió „túlságosan fel van fegyverezve“, és katonai fölényben van. Azt állítják, hogy a Nyugatnak át kell hidalnia a fennálló szakadékot. Ezzel szemben a tények - és ezt a Nyugat éppen úgy tudja, mint mi - minden kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy valamennyi területen megközelítően egyensúly van a NATO és a Varsói Szerződés között, például a stratégiai nukleáris fegyverek, az európai közepes hatótávolságú fegyverek vagy a hagyományos fegyveres erők terén. Oleg Trojanovszkij a továbbiakban elmondta, hogy az Egyesült Államok fékezi a haladást a leszerelési tárgyalásokon, amelyeken a Szovjetunió egyoldalú lefegyverzését szorgalmazza, miközben a NATO tagállamok közepes ható- távolságú nukleáris fegyvereinek készletei érintetlenek maradnának. Ha Washington álláspontja a továbbiakban sem lesz konstruktív, ha valóban sor kerül az új amerikai nukleáris rakéták Európába való telepítésére, akkor- mondotta a szovjet képviselő- természetesen meg kell tennünk az ellenintézkedéseket, hogy megőrizzük az erők egyensúlyát mind európai, mind pedig globális méretekben. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai nem törekednek katonai fölényre, de ugyanúgy nem engedik meg senkinek, hogy katonai fölényre tegyen szert velük szemben. Nem lehet megindokolni semmilyen akciót, amely a szakadékba sodorná a világot, semmilyen doktrínát vagy tervet, amely a nukleáris háború elfogadhatóságán és az abban való győzelem lehetőségén alapul. A Szovjetunió ezért javasolja, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakának napirendjére mint fontos és sürgető kérdést vegyék fel a „Nukleáris háború elítélése“ pontot. A nukleáris háborút határozottan, feltétel nélkül és mindenkorra el kell ítélni mint a népek ellen elkövethető legszörnyűbb bűntényt. Javasoljuk, hogy az ENSZ tagállamai bűncselekménynek minősítsék azoknak a politikai és katonai doktrínáknak és koncepcióknak az előkészítését, előterjesztését, terjesztését és propagálását, amelyekkel meg akarják okolni a nukleáris fegyverek elsőként való felhasználásának „jogosságát“ és egyáltalán a nukleáris háború ki robbantásának „meg- engedhetôségéť ‘. A Szovjetunió az ENSZ-köz- gyúlés elé terjeszti az erről szóló deklaráció javaslatát. Elfogadásával hozzájárulhat olyan politikai légkör kialakításához, amely nehezítené azok tevékenységét, akik a nukleáris fegyverek elsőként való felhasználásának terveit készítik elő. Ennek a deklarációnak a jóváhagyása - miután a Szovjetunió kezdeményezésére 1981-ben jóváhagyták a nukleáris katasztrófa elhárításáról szóló nyilatkozatot- az ENSZ részéről jelentős lépés lenne e fenyegetés elhárítása felé. A nukleáris háború elítélését a lázas nukleáris fegyverkezés megállítását célzó konkrét lépésekkel kellene hatékonyan támogatni. Ebben az értelemben rendkívül időszerű és konkrét intézkedés lenne a nukleáris fegyverek befagyasztása minden ilyen fegyverrel rendelkező ország részéről. A Szovjetunió már korábban- az európai stratégiai fegyverek számának és a nukleáris fegyverek számának korlátozásáról folytatott tárgyalásokon - javasolta a tárgyalások idejére ezeknek a fegyvereknek azonnali befagyasztását. A Szovjetunió most az ENSZ Közgyűlése elé terjeszt egy sürgető és fontos kérdést - „a nukleáris fegyverek befagyasztását“. Javasoljuk, hogy hatékony ellenőrzés mellett állítsák le a nukleáris arzenálok valamennyi összetevője számának növelését, beleértve a fegyverhordozók és a muníció minden fajtáját, mondjanak le az ilyen fegyverek új fajtáinak és típusainak fejlesztéséről, hirdessenek moratóriumot minden nukleáris kísérletre, úgyszintén a hordozók új fajtáinak és típusainak kísérleteire, és szüntessék be a hasadó anyagok gyártását a fegyvergyártás szükségleteire. A célhoz vezető legjobb út, ha valamennyi nukleáris hatalom egyszerre mennyiségi és minőségi téren is befagyasztja nukleáris fegyvereit. Országunk még arra is hajlandó, hogy kezdetben kétoldalú alapon ezt a Szovjetunió és az USA tegye meg, példaként a többi nukleáris hatalom számára. Ennek a javaslatnak a megvalósítása jelentősen növelné a nukleáris fegyverekkel rendlkező országok közti bizalmat és lehetővé tenné, hogy döntő fordulat álljon be a lázas fegyverkezés elvarázsolt köréből való kitöréshez. Ez átfogó mértékben is elősegítené a nukleáris fegyverek számának csökkentését, majd teljes likvidálásukat. Reméljük, hogy az ENSZ tagállamai, elsősorban a többi nukleáris hatalom konstruktív álláspontra helyezkedik javaslatunkkal kapcsolatban és támogatja azt. A Szovjetunió a jelenlegi ülésszak elé terjesztette javaslatát: „Szerződés megkötése az erő alkalmazásának betiltásáról a világűrben és a világűrből a Föld ellen“. Ezt a lépést az az aggodalom diktálta, hogy meg kell akadályozni a kozmikus térség militari- zálását. Ennek a javaslatnak a megvalósítása - amely továbbfejleszti a Szovjetunió által 1981-ben az ENSZ elé terjesztett javaslatot olyan szerződés megkötéséről, amely megtiltaná mindennemű fegyver elhelyezését a világűrben- megfelelne annak a sürgető feladatnak, hogy minden ember érdekében és javára biztosítani kell a világűr kizárólag békés célokra történő kihasználását. Konkrétan arról van szó, hogy teljesen meg kell tiltani minden fegyverkísérletet és mindennemű fegyver elhelyezését a világűrben, amelyek földi, légi vagy úrbeli objektumok elérésére szolgálnának. Ezenkívül feltételezi új műholdellenes rendszerek létrehozásának teljes megtiltását és úgyszintén a már meglevők felszámolását. Ha ez az ügyet szolgálja, készek vagyunk külön ilyen célú tárgyalásokat folytatni kétoldalú alapon is az USA-val a műholdellenes rendszerekről. A múholdel- lenes fegyverek kérdésének radikális megoldására irányuló szovjet törekvések újabb megnyilvánulása a Szovjetuniónak az a kötelezettségvállalása, hogy nem irányít a világűrbe elsőként ilyenfajta fegyvert. Országunk ezt az egyoldalú moratóriumot addig az időig hirdette meg, hogy a többi állam- s elsősorban az USA - nem irányít a világűrbe semmilyen műholdellenes fegyvereket A javaslatok, amelyekét most az ENSZ Közgyűlésének ülésszaka elé terjesztünk, külpolitikánk elvhü irányvonalának logikus folytatását, azoknak a meggyőző békeszerető javaslatoknak a folytatását jelentik, amelyeket a Szovjetunió az utóbbi években terjesztett elő. Felszólalása befejező részében Oleg Trojanovszkij hangsúlyozta, hogy tekintet nélkül arra, mennyire bonyolult a helyzet, reális lehetőség van a nemzetközi kapcsolatok eme időszaka nehézségeinek áthidalására. Felszólított minden államot, hogy a fennálló helyzetből olyan következtetéseket vonjon le, amelyek összhangban vannak az emberek vágyaival, s tegyenek erőfeszítéseket annak a problémának a megoldása céljából, amely közös az egész emberiség számára - a nukleáris háború veszélyének elhárítására. veszély elhárítására törekszik, ahogyan azt az általános vita szinte valamennyi szónoka kifejtette. A Szovjetunió javaslatai válaszok a népek követeléseire, hogy mindent meg kell tenni a nukleáris katasztrófa megakadályozására. Tanúi vagyunk egy hatalmas békemozgalomnak, amelybe az egész világ lakosságának valamennyi rétege bekapcsolódik. Az a követelés egyesíti őket, hogy konkrét intézkedéseket kell tenni a lázas fegyverkezés mennyiségi és minőségi korlátozására, s éppen ezt a célt szolgálják a legújabb szovjet kezdeményezések Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter a legújabb szovjet javaslatokat határozott lépésnek minősítette a nukleáris fenyegetés elhárítása felé vezető úton. ★ * * Az USA és a közép-amerikai diktátorrezsimek képviselőinek heves tiltakozása ellenére az ENSZ-közgyűlés ügyrendi bizottsága ajánlotta, hogy az ülésszak napirendjére vegyék fel a következő pontot: „A közép-amerikai helyzet - veszély a nemzetközi békére, biztonságra és a békekez- demé nyezésekre. ‘ ‘ A nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását célzó kezdeményezés Az új szovjet indítványok visszhangja (ČSTK) - Az ENSZ-közgyülés XXXVIII. ülésszakán előterjesztett új szovjet javaslatok élénk visszhangot váltottak ki. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy rendkívüli figyelmet érdemelnek a Szovjetunió konstruktív javaslatai a nukleáris háború elítélésére és a nukleáris fegyverek befagyasztására. A tanácskozás résztvevői körében nagy érdeklődést váltottak ki, mivel a népeket foglalkoztatja, hogyan lehetne elhárítani a nukleáris katasztrófát. Üdvözlünk minden erőfeszítést, amely a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására irányul - hangsúlyozta az ENSZ főtitkára. Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter kijelentette, hogy a Szovjetunió által előterjesztett legújabb javaslatok tovább fejlesztik az SZKP XXVI. kongresszusán jóváhagyott békeprogramot. Ezek a javaslatok a szocialista közösség tagállamai álláspontját fejezik ki, amelyet a Varsói Szerződés tagállamainak idén januárban elfogadott politikai nyilatkozata tartalmaz. Az emberiség tart a nukleáris háború veszélyétől, s a nukleáris
