Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám, kedd

"ÍJ szú 3 1983. X. 4. Az USA minden eszközt felhasznál a nicaraguai forradalom megsemmisítésére Daniel Ortega sajtókonferenciája • Miguel d’Escoto beszéde (ČSTK) - Ronald Reagan kor­mánya kulisszák mögötti machi­nációkhoz folyamodik, hogy meg­akadályozza az ENSZ-ben a kö- zép-amerikai válságos helyzet megvitatását - jelentette ki Daniel Ortega Saavedra, a nicaraguai kormányzó tanács koordinátora, miután hazatért az ENSZ-közgyű­lés XXXVIII. ülésszakáról. Managuai sajtóértekezletén Ortega hangsúlyozta, hogy az USA durva nyomása ellenére az államok többsége támogatja azt a nicaraguai javaslatot, hogy a Közgyűlés napirendjére vegyék fel a közép-amerikai helyzetet. Hozzáfűzte, hogy a térség problé­máit addig nem lehet megoldani, míg az USA hadihajóival fenyegeti Nicaraguát, és felforgató kam­pányt folytat az ország ellen. Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter beszédével kez­dődött meg vasárnap New York­ban a „Nicaragua és Közép-Ame- rika - nemet Reagan háborús poli­tikájának!“ nevű kétnapos nem­zetközi konferencia. A tanácsko­záson neves politikai és közéleti személyiségek, tudósok, háború­ellenes, szakszervezeti, ifjúsági, néger polgárjogi és vallási szerve­zetek képviselői vesznek részt. A nicaraguai külügyminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány minden esz­NAGY-BRITANNIA A Munkáspárt legnagyobb problémája a belső viszálykodás Neil Kinnock a párt új elnöke (ČSTK) - Az ellenzéki brit Mun­káspárt új vezére Neil Kinnock, helyettese pedig Roy Hattersley. Ezt a döntést hozta a Munkáspárt vasárnap Brightonban megkezdett 82. évzáró konferenciája. A 41 éves Kinnock a küldöttek 71 szá­zalékának szavazatait szerezte meg. Kinnock Michael Footot váltja fel e tisztségben. Foot a munkáspártiaknak az idei júniusi parlamenti választásokon való si­kertelen szereplése miatt mondott le. Az új pártvezér a leszerelés kérdéseiben a nukleáris fegyverek ellenzői közé tartozik. Sam McCluskie, a konferencia elnöke nyitóbeszédében a párton belüli viták lezárására szólított föl. A munkáspárti konferencia hét­főn a júniusi választási vereség okainak elemzésével folytatódott. Jim Mortimer, a párt főtitkára szervezési és politikai tényezőkre vezette vissza a súlyos vissza­esést. Annak a véleményének adott hangot, hogy nem a Mun­káspárt politikája volt a vereség oka, s hogy erről a politikáról nem szabad lemondani. Egyben rámu­tatott a párt legnagyobb problémá­jára, a belső viszályokra. PAKISZTAN Összetűzések Szindh tartományban (ČSTK) - A dél-pakisztáni Szindh tartományban - a már több mint egy hónapja tartó legheve­sebb kormányellenes tüntetések színhelyén - vasárnap megtartot­ták a helyhatósági választások második részét. A szavazást azért osztották két fordulóra, hogy a ha­tóságok megelőzzék az ellenzék várható tiltakozó akcióit. Az óvin­tézkedések ellenére azonban egész nap tartottak az összetűzé­sek, s hivatalos adatok szerint leg­kevesebb hat ember veszítette életét. Ellenzéki források 18 ha­lottról szólnak. A Mozgalom a demokrácia helyreállításáért - a nyolc ellenzé­ki pártot tömörítő szervezet - által hét hete megkezdett állampolgári engedetlenségi kampány során a hatóságok több mint 200 sze­mélyt öltek meg. Ziaul Hak tábornokelnök saját programjával igyekszik megzavar­ni az ellenzéki mozgalmat. Ebben 1985-re ígérte, hogy a demokrati­kus úton megválasztott kormány­nak átadja a hatalmat. Amint azonban a helyhatósági választá­sokon is megmutatkozott, Hak tá­bornok kizárólag az őt nyíltan tá­mogató erőknek biztosít helyet a hatalomban. Az ellenzéki pártok, amelyek vezetői börtönben vagy külföldi száműzetésben vannak, nem állíthattak jelölteket. közt felhasznál a nicaraguai forra­dalom megsemmisítésére. „Wa­shington először meg akart ben­nünket vásárolni, amikor azonban ez nem sikerült, titkos háborúba kezdett ellenünk“ - mondotta a miniszter, s hozzáfűzte, hogy az USA Nicaragua ellen fokozza gaz­dasági agresszióját is. A nicara­guai népgazdaságnak nagy káro­kat okoznak az ellenforradalmárok katonai akciói. A miniszter a továbbiakban em­lékeztetett rá, hogy az USA eluta­sítja a párbeszédet Nicaraguával, s inkább olyan provokációkat ter­vez, amelyek háborús konfliktust idézhetnek elő. Fiatal nicaraguai férfiak tízezrei jelentkeztek a múlt hét végén a sorozó bizottságoknál, hegy a nemrég érvénybe lépett törvény értelmében megkezdjék szolgála­tukat a fegyveres erők köteléké­ben. Managuában a sorozó bizott­ságok épületei előtt felvonulásokat rendeztek, melyek résztvevői tá­mogatásukról biztosították a kor­mánynak az ország védelmi ké­pessége növelésére irányuló erő­feszítéseit. Gandhi aggódik (ČSTK) - Indira Gandhi indiai miniszterelnök az NBC amerikai tévétársaság egyik műsorában komoly aggodalmának adott han­got amiatt, hogy az amerikai kor­mány az Indiai-óceán térségében agresszív politikát folytat. Rámu­tatott, hogy a Diego Garcia szige­ten levő amerikai nukleáris tá­maszpont növeli a feszültséget a térségben. Az indiai kormányfő bírálta a Reagan-kormányzatot a Pakisz­tánnak nyújtott katonai támogatás miatt is. A korszerű fegyverek szállítmányai Indiában rendkívüli aggodalmat keltenek. Kijelentette, hogy a mozgalom célja elsősor­ban a válsághelyzetek megol­dása. A Nagasaki kö­zelében fekvő ja­pán kikötő, Sa­sebo lakosainak ezrei tiltakoztak a Carl Vinson amerikai repüló- gép-anyahajó lá­togatása ellen. Néhány tüntető mintegy 25 ki­sebb hajóval igyekezett elzár­ni a kikötő bejá­ratát, de a japán rendőrség szét­zavarta őket. A képünkön: a tüntetők egyik hajója, háttérben a Carl Vinson. (Telefoto- ČSTK) Weinberger Rómában Napirenden a rakétatelepítés technikai részletei (ČSTK) - Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter hétfőn megérkezett Rómába, s megbe­szélést folytatott olasz kollégájá­val, Giovanni Spadolinivel és Gi- ulio Andreotti külügyminiszterrel. Weinbergert olaszországi látoga­tása során fogadják a Vatikánban is. A Pentagon főnöke által Rómá­val folytatott tárgyalások központi témája az új amerikai rakéták tele­pítése. Az olasz sajtó megjegyzi, hogy Weinberger ismét „próbára teszi Róma lojalitását“ a NATO- tervekkel kapcsolatban. Az II Messagero azt írja, Weinberger az olasz kormány képviselőivel a robotrepülőgépek szicíliai telepítésének „technikai részleteit' ‘, vitatja meg. Az amerikai hadügyminiszter meg van győződ­ve arról, hogy Olaszország hajlan­dó támogatni a NATO nukleáris ereje „korszerűsítésének“ tervét - írja a lap. FÜLÖP-SZIGETEK Sztrájkolnak az amerikai támaszpontokon (ČSTK) - Két fülöp-szigeteki amerikai katonai támaszpont több mint 20 ezer polgári alkalmazottja hétfőn sztrájkba lépett, hogy így támassza alá béremelési követe­léseit. Az USA területén kívül fék­Levél Jurij Andropovhoz (ČSTK) - Az afrikai és ázsiai írók Taskentben megtartott 7. kon­ferenciájának résztvevői levelet intéztek Jurij Andropovhoz, az SZKP KB főtitkárához, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökéhez, amelyben ar­ról biztosítják őt, hogy műveikben továbbra is síkraszállnak a béké­ért, az emberek közötti kölcsönös megértésért folytatott küzdelem mellett. „Határozottan támogatjuk az ön meggyőződését, miszerint a jóakaratú emberek közös erőfe­szítéseivel meg lehet védeni a bé­két“ - hangsúlyozza az afrikai és ázsiai írók által a legfelsőbb szovjet vezetőhöz intézett levél. vő legnagyobb amerikai légibázis, a Clark, valamint a Subic Bay haditengerészeti bázis személy­zete sztrájkol. A tiltakozó akciót háromhetes sikertelen tárgyalások előzték meg. A Fülöp-szigeteken több mint 15 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot, többségük épp az érintett támaszponton. A manilai és a washingtoni képviselők idén júniusban kötöttek új, öt évre szóló szerződést, amely 1989-ig bizto­sítja az USA-nak a bázisok hasz­nálati jogát. Cserébe ezért az Egyesült Államok 900 millió dollár értékű katonai és gazdasági segít­séget nyújt a Fülöp-szigeteknek. KOMMENTÁRUNK „Érdemi.“ munkához lát október 9-én az augusztusban Reagan el­nök által kinevezett ún. kétpárti Kissinger-bizottság: egyhetes kör­utat tesz Panamában, Costa Ricá­ban, Salvadorban, Guatemalában, Hondurasban és Nicaraguában. „Tanulmányozni“ fogja a közép­amerikai helyzetet, az ottani ame­rikai érdekeket, ill. az „azokat fe­nyegető veszélyeket“, s decem­ber 1 -ig terjeszti elő jelentését az elnöknek. A bizottság már megalakulása pillanatában bizalmatlanságot kel­tett washingtoni politikai körökben, pedig Reagan célja épp ennek ellenkezője volt. Azzal, hogy a de­mokrata és a republikánus párt képviselőiből állította össze a bi­zottságot, valamiféle „nemzeti megegyezés“ gondolatát akarta megvalósítani. A korábbi ilyen két­párti - vagy pártközi - bizottságok ugyanis megkönnyítették az elnök dolgát (a Scowcroft-bizottságnak sikerült megszereznie a Kong­resszus hozzájárulását az MX programhoz). Most azonban a két­ségek egyik forrása épp a bizott­ság összetétele. Helyet kapott benne többek között a demokrata párt veterán vezetője, Robert Strauss és Lane Kirkland, az AFL- CIO szakszervezeti szövetség de­mokrata elnöke. Ők ketten leg­alábbis ellenzik a fegyveres be­avatkozást Közép-Amerikában, s nem kétséges, hogy nézeteik összecsapnak majd Jeane Kirk­patrick ENSZ-nagykövetével, aki a „kemény irányvonal“ legelvete­mültebb védelmezője, s ugyan­csak a bizottság tagja. A kétkedők másik érve, hogy Nixon elnök egykori nemzetbiz­tonsági tanácsadója és külügymi­nisztere nem sokat ért a latin­amerikai ügyekhez, bár a konti­nensen szerzett már „babérokat“: szerepet játszott az 1973-as véres chilei eseményekben, a demokra­tikus kormány megdöntésében. szik kelteni, hogy Reaganék a bé­kés megoldást keresik a térség­ben kialakult konfliktusokra. Ám szinte a bizottság megalakulásá­val egyidőben indult útnak Közép- Amerika partjai felé az amerikai hadiflotta, s kezdődött meg Hon­duras területén a Nagyszabású hadgyakorlat, melynek erőde­Mit keres Kissinger? Még a Népi Egység hatalomra jutásakor vált ismertté mondása: „Nem hiszem, hogy tétlenül kelle­ne szemlélnünk, ahogy egy or­szág saját népének felelőtlensége miatt kommunistává válik“. Ezt a kijelentését most gyakran idézik az amerikai lapok, mintegy utalva arra, ezúttal sem várható Kissin- gertől és bizottságától semmi jó. Reagan elnök persze nem azért állította fel a bizottságot, hogy az szembeszálljon eddig követett Kö- zép-Amerika-politikájával, hanem épp ellenkezőleg: Kissinger fela­data, hogy segítsen Reagannak meggyőzni az amerikaiakat arról a „veszélyről“, amelyet Nicaragua és a térség forradalmi mozgalmai jelentenek az USA-ra nézve. A Newsweek megfogalmazása szerint a bizottságnak ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a kongresz- szus engedékenyebb legyen a kormánnyal szemben, ami a kö­zép-amerikai diktátorrezsimeknek nyújtott támogatást illeti. A Kissinger-bizottság felállítása egyben azt a látszatot is igyek­monstráció-jellegéhez nem fér kétség. Tovább áramlanak a kato­nai segélyek a salvadori rezsim­nek, a somozista ellenforradalmi csoportoknak, Hondurasban tá­maszpontok láncolatát építik a ni­caraguai határ mentén, amerikai katonák közvetlenül vesznek részt a hondurasi partizánmozgalom el­leni harcokban, az amerikai „ta­nácsadók“ száma Salvadorban is növekszik, gyors iramban folyik a diktátorrezsimek katonáinak ki­képzése az USA-ban, s a Pana­ma-csatorna övezetében... Ugyancsak a katonai „megol­dás“ irányába tett lépés, hogyGua- temalavárosban Honduras, Sal­vador, Costa Rica és Guatemala magas rangú katonai képviselői a „nicaraguai forradalmi kormány­nyal és a térség haladó mozgal­maival szemben követett közös taktikáról“ tárgyaltak, s újjáélesz­tették az ún. Közép-amerikai Vé­delmi Tanácsot (CONDECA), a sandinisták győzelme után vég­képp széthullott katonai tömböt. A gondolat ihletője természetesen (Népszava) ismét az USA, s az előkészületek­ben aktívan részt vett Paul Gor­man tábornok, az USA déli hadse­regcsoportjának főparancsnoka. (Vides Casanova salvadori had­ügyminiszter így fogalmazta meg a térség reakciós rezsimeinek fel­adatát: „a lehető leghatékonyab­ban szembeszállni a kommunista agresszióval“. Márpedig ez is a washingtoni „héják“ terminoló­giája.) Washington a másik oldalon nem tesz semmit a valóban békés rendezésért. Bár szavakban üd­vözli a Contadora-csoport kezde­ményezéseit, de Panama, Mexikó, Venezuela és Kolumbia javaslata­iról nem akar tárgyalni. Richard Stone elnöki különmegbízott kül­detése is balul ütött ki, mert ugyan létrejött a találkozó a salvadori kormány és ellenzékének képvi­selői között, ám a megbeszélések kudarcba fulladtak. A Bogotában a múlt héten lezajlott találkozót a junta képviselői szakították meg, mert a salvadori hazafiak kijelen­tették, nem hajlandók részt venni a jövőre tervezett választásokon. Erre az országban uralkodó terror miatt nem látnak lehetőséget. A legutóbbi jelentések szerint is a kormánycsapatok repülőgépek­ről mészárolják a lakosságot. Hát ilyen helyzetben utazik a kétpárti bizottság Közép-Ameri- kába, hogy - Kissinger szavai szerint - „a demokratikus fejlődés útjait keresse“. Félő azonban: a hadihajók árnyékában nem talál­ja meg őket... PAPUCSEK GERGELY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents