Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-04 / 234. szám, kedd
A m mm m m rw m m ww // w kolto idoszerusege Györy Dezső: Kiáltó szó Figyelmeztetés (bolgár-szovjet-NDK) A felszabadulás után napjainkban látott napvilágot először olyan Győry-versgyűjtemény, melyet hazánkban adtak ki, s melynek anyagát először válogatta csehszlovákiai magyar irodalomtörténész. Az eddigi válogatások mind Magyarországon jelentek meg (az 1957-ben kiadott Zengő Dunatáj című gyűjteményhez Fábry Zoltán csak az előszót írta, de nem ő válogatta), annak ellenére, hogy Györy Dezső költészete a csehszlovákiai magyar ifjúság generációs öntudatának kifejezője volt a két világháború között, s egész lírája, de publicisztikai tevékenysége is olyan szervesen kötődik a csehszlovákiai magyar nemzetiség társadalmi, politikai és kulturális valóságához, hogy számbavétele nélkül fel sem mérhető igazán nemzetiségi magyar irodalmunk és kultúránk. Győry volt az a csehszlovákiai magyar költő, aki reálisan, őszintén és együttérzőn tárta fel a magyar kisebbség életét és küzdelmeit; írói-költői munkásságának csaknem egésze e kisebbségi körben fogant. A két háború közötti haladó szellemű irodalmunkban Fábry Zoltán és For- báth Imre életműve mellett: egyik leggazdagabb fejezet az övé. Szeberényi Zoltán nem kimondottan széles körű válogatást tesz közzé. Szándéka és célja szerint, amit a Győry Dezső hagyatéka (1900-1974) című, a versanyaghoz kapcsolt tanulmányában is kifejt, elsősorban a Fábry által jellemzett „pár exellence szlovákiai magyar költőt mutatja be, s a versek által a csehszlovákiai magyarság életében betöltött szerepét és jelentőségét is hangsúlyozza. Ezek a versek a költő életútjának földrajzi állomásait is jelzik (Rimaszombat, Losonc, Kassa, Prá„Van egy pompás hangú fiatal énekesnőnk, aki külföldön már bizonyított. Itthon alig ismerik a nevét. Pedig az emberi hang tünékeny matéria, az énekesek karrierje nem tart hosszú ideig. És mi élteti az előadóművészt, ha nem a siker? De lehetséges a siker szereplés nélkül?“ 1981 nyarán írtam ezeket a sorokat Ida Kirilováről, a bratislavai Nemzeti Színház szólóénekeséről. Hogy mi volt az a külföldi bizonyítás? A művésznő 1977- ben a tou!ous-i nemzetközi énekversenyen második helyen végzett; 1980-ban az olaszországi Vercelliben ugyan nem díjazták, de hangjára felfigyelt Helena Oliveira, a Rio de Janeiro-i nemzetközi énekverseny fö szervezője és személyesen hívta meg a brazil fővárosba, a versenyre. Oliveira nem csalódott, Ida Kirilová a rendkívül erős mezőnyben a negyedik lett. Azóta két év telt el. A riói siker után hogyan alakult a pályája?- 1981 -ben Dvorák Az ördög és Kata, valamint Mozart Cosí fan tutte című operájában énekeltem.- Mindössze ebben a két operában?- Igen. Aztán az a bécsi ügynökség, amely annak idején Peter Dvorskýt is szerződtette, közölte, hogy a bonni színház egy mezzoszopránt keres. Gondoltam, megpróbálom. Előénekeltem, majd azonnal aláírtam a hároméves szerződést.- Mire számított, amikor a bonni próbaéneklésre indult?-Tulajdonképpen semmi különösre. Vagy sikerül, vagy nem. Tudtam, hogy az NSZK-ban óriási a konkurrencia, van miből válogatni, sok az állás nélküli énekes. A nyugati operaházakat elárasztják a külföldi énekesek. A bonni színház szereplőgárdája is ilyen vegyes: egyetlen német tagja van, a többi amerikai, japán, görög, magyar, román és lengyel, de legtöbb az amerikai. Az európai operákban gazdag a repertoár, sokat lehet énekelni, az Egyesült Államokban, ahol kevés az állandó ga ), és egyben aránylag összefüggő képet adnak majdnem fél évszázad közép-európai történelméről, társadalmi és politikai jellegzetességekről. Győry egész emberi és költői magatartása a „közép-európai ember" példázata, és jelenti azt az attitűdöt, amely az emberi és alkotói öntudat erejével vetíti elénk a sorsot, melyet a felszabadulás után született nemzedék már csak könyvekből ismerhet. A négy ciklusra (Varjak postája, Kiáltó szó, Hegyek árnyékában, A történelem sodrában) tagolt gyűjtemény hosszmetszetben állítja az olvasó elé Györy lírai fejlődésének fokozatait - a jellegzetes stíluseszményt hordozó kezdeti, szinte adys hangvételtől, a szabadvers, később egy népies hang keveredésén át a végső letisztulásig. A költő már fiatalon a megújhodás szükségét hirdeti: ,,A munkás-szemben megcsalódott árnyak / A munkás-szemben új vágyak cikáznak(Új hit elé, 1923). Meggyőződése szerint egy tisztul- tabb, emberibb magyarságnak kell a kisebbségi sorsban kialakulnia. A kisebbségi magyarság problémakörét kell elsősorban saját magában tisztáznia, hogy aztán a köz számára is megfogalmazhassa mondanivalóját. 1934-ben már a Duna-völgy népei összefogásának szükségességét hirdeti, mert meg van győződve róla, hogy ez a leghathatósabb ellenszere a terjedő fasizálódásnak. A népek testvériségének, egymásra utaltságának hirdetésével síkraszall a jogfosztottak és elnyomottak igaza, a népek együttműködése mellett (Lidérc a Kárpátokon, A nép szava, Kardos humanizmus, A jel, Az én két testamentumom, Emberi hang...). társulat, nincs sok lehetőségük a kezdőknek. Az NSZK-ban állandó szerződést kaphatnak, ott gyakorolják, futják be magukat. A színházaknak ez előnyös, mivel aránylag olcsó pénzért szerződtethetik a jó hangú, de még ismeretlen művészeket. így aztán nem csoda, hogy a nyugatnémet közönség hallatlanul igényes. Lelkesen brávózik, de ha nem tetszik valami, „pfujt“ kiált és fütyül is. Milyen a bonni társulat?- Kis együttes, de a színháznak elég pénze van arra, hogy világsztárokat hívjon meg egy-egy előadásra, ezek szinte egymásnak adják a kilincset. Nagyon gazdag a repertoár, a klasszikusok mellett rendszeresen színre kerülnek kortárs szerzők művei is. Tavaly például Johnson amerikai kortárs zeneszerző Opera négy hangra című egyfelvonásosát adták elő. Hallatlanul érdekes darab, minden dallama mindössze négy hangra, a cé, é, gé, és há hangokra épül. Tulajdonképpen operaparódia, a műfaj bevett zenei formáit karikí- rozza. Nincs is konkrét cselekménye, azt maga a rendező gondolta ki. öten énekelnek, a szereplők mindegyike egy-egy énekestípus jellegzetes modorosságainak tart görbetükröt. Ebben az altszólamot énekeltem.- Ez már főszerep...- így is mondhatnánk, bár mind az öt szólam egyenrangú. Bonnban a Traviata Anninájával kezdtem, majd Mozart Figaro házasságának Marcellináját énekeltem, így jutottam el az Opera négy hangra altszólamához.- Művészi fejlődése szempontjából mit jelent a bonni szerződés?- A repertoáromat nem nagyon gazdagítja, a „szívügyeimet“, Carment, Amnerist stb. nem éneklem, de rengeteget tanultam. Ha kis szerepeket is énekeltem, megtiszteltetésnek éreztem, hogy olyan nagyságokkal léphetek színpadra, mint Jósé Carreras, Mara Zampieri, Edda Moser, Juan Pons, Fiorenza Cossotto, Katia Ricciarelli, Hermann Prey... Ezek kétségkívül korunk legnagyobb Győry a harmincas évek második felében talán a legértékesebb és legemberibb dokumentumokkal gazdagította a magyar antifasiszta költészetet. A háborúba sodródó Európa sovinizmussal, fajgyűlölettel és szocializmusellenességgel telített légkörében bátran szembehelyezkedik a nemzeti uszítás és népellenesség minden megnyilvánulásával, hitet téve az emberség mellett. Az Én minden népet féltek attól című versében négy sorba sűríti mondanivalója lényegét - internacionalista hitvallását: ,.mindnek kívánom, amit egynek, / hiszen közös a nyeremény, / én minden népet féltek attól, / amitől féltem az enyém“. E hitvalláshoz szervesen kapcsolódik az önvallomásféle aforizmaként értelmezhető befejezése: „a sors értelme: nép lenni a népek / s ember lenni az emberek között“. Ez a néhány verssor is kellően bizonyítja, hogy a költő szavainak érvénye nemcsak szükebb hazája, hanem a Dunatáj és Európa népeire is vonatkozott. A Csehszlovákiai Magyar írók sorozatban megjelent Kiáltó szó című válogatás azt tükrözi, hogy Győry pályakezdésétől fogva a Fábry megfogalmazásával összecsendülö vox humana költője, lírájának vezérmotívuma kifejezetten politikai költészet és közéleti líra. Emberiessége és a tömegek érdekeivel való összefonódása az idők folyamán egyre gazdagodó átalakuláson ment át, háború ellen protesztáló hangja és pontos felismerései, állásfoglalásai a jövő számára is értékesek. Ez ad aktualitást művének a mai időkben is és teszi elevenné hatását. (Madách, 1983) ALABÁN FERENC énekesegyéniségei. Sokat beszélgettem velük, láttam, hogy próbálnak, hogyan élik át a trémát - hiába, a legnagyobbak sem mentesek a fellépés előtti gyötrő idegfeszültségtől -, tanúja voltam csodás átváltozásaiknak. Hallottam ugyanazt a két világsztárt egyazon héten rettenetesen, majd csodálatosan énekelni. Számomra mindez roppant tanulságos, szinte megfizethetetlen tapasztalatokkal gazdagít.- Hogyan készülnek ott egy- egy bemutatóra?- A bemutatót megelőzően szinte egész nap próbálunk, reggel kilenctől kettőig, majd egy kis szünet után folytatva akár este tízig. Feszült iramban folyik a munka, mivel a vendégrendezőknek, karmestereknek csak 2-3 hét áll rendelkezésükre a betanításhoz. Igaz, hogy addigra a zenekar és az énekesek már tökéletesen kell, hogy ismerjék a szólamukat. A rendezők az utolsó mozdulatig mindent előre betervezve, kész elképzelésekkel látnak munkához. Nincs rögtönzés, kísérletezés, mindenki tudja a kötelességét. A próbák nehezek, kimerítőek, de enélkül nincs igazán jó előadás.- Úgy tudom, a budapesti Állami Operaház művészeti vezetője kazettáról hallotta önt énekelni, s ezt követően, alig néhány hét múlva vendégszereplésre hívta. A Carmen címszerepében kellett volna bemutatkoznia. Miért nem fogadta el a meghívást?- A Carment ugyan betanultam, de sosem volt még alkalmam elénekelni színpadon. Nem akartam felkészületlenül állni az igényességéről ismert budapesti közönség elé. Ha Pestre megyek, nem száz, hanem kétszáz százalékosan akarok biztos lenni magamban.- És addig?- Várok. Ezt az évet még Bonnban töltöm, ahol több bemutatón működök közre és többször fellépek Bratislavában is.- Aztán?- Ki tudja? Majd meglátjuk. VOJTEK KATALIN Georgi Dimitrov születésének 100. évfordulója tiszteletére készült a Figyelmeztetés, amely az antifasiszta harcos emlékének adózik, élete jelentősebb mozzanatainak megidézésével. A ne- mes-nagyszerű gondolatokat jelképező alkotás ősbemutatója tavaly májusban, a kommunista és nemzetközi munkásmozgalom élenjáró képviselőjének centenáriuma alkalmából volt. Most a lipcsei per 50. évfordulóján a mi mozijaink is műsorra tűzték a nagyszabású alkotást. A bolgár, szovjet és NDK-filme- sek közreműködésével készült mű Georgi Dimitrov eseményekben gazdag életének azokat a mozzanatait mutatja be, amelyek a munkásmozgalom történetében meghatározó fontosságúak. A film a Kommunista Internacionálé 1935-ös sorsdöntő kongresszusával kezdődik, majd felidézi az 1932-es és 1933-as éveket, láthatjuk a Reichstag felgyújtását, az ártatlan kommunisták meghurco- lását, az emlékezetes lipcsei pert, amelyen Dimitrov védőbeszéde vádbeszéd lett, s az elszánt kommunista harcos a fasizmust és kiszolgálóit „ültette“ a vádlottak padjára. A Figyelmeztetés Juan Antonio Bardem munkája. Aki valamelyest is ismeri a világhírű spanyol rendező pályáját, egy csöppet sem csodálkozik azon, hogy éppen ő vállalkozott a film elkészítésére. Hiszen Bardem volt az, aki az ötvenes években A biciklista halálával és a Főutcával új hangot ütött meg a spanyol filmművészetben, s a Franco-rezsim, a kényszerű hallgatás évei után a hetvenes évek végén megrendezte a Hosz- szú hétvégét, majd a Hét januári napot, amelyekben korunk égető kérdéseivel foglalkozott. Juan Antonio Bardem nem a szokványos életrajzi filmek stílusában forgatta a Figyelmeztetést, hiszen Dimitrov életének egy-egy mozzanatát, legbonyolultabb szakaszát úgy tárja a néző elé, hogy közben megidézi a kor szellemét, az egyre nagyobb veszélyt jelentő fasizmus éleződését, de az európai proletariátus szerveződését, tiltakozó akcióit is. A film a Komin- ter VII. kongresszusával kezdődik, az alkotók azonban visszalapoznak a történelemkönyvben, Dimitrov kongresszusi beszéde ugyanis addigi politikai tevékenységének, tapasztalatainak az összegezése volt, meg kellett tehát mutatniuk az előzményeket is, azt, hogy Dimitrov miért sürgette a fasisztaellenes egységfront létrehozását. Eredeti híradó- és dokumentumfelvételek felhasználásával készült a film, a korabeli felvételek élő képet adnak az adott időszakról, s nem csupán hitelesebbé teszik a művet, hanem a mondanivalót is kiegészítik, alátámasztják Érdekes megoldást alkalmazott a rendező: míg a Reichstag felgyújtását, a Komintern kopgresz- szusát, a lipcsei pert, a letartóztatásokat, a kommunisták meghur- colását és a munkásság szerveződését korabeli képekkel illusztrálja, addig például Dimitrov és Göring emlékezetes szópárbaját eljátszatja, mégpedig a brechti színház stílusában. A rendező Dimitrov szerepét bolgár színészre, Petar Gjurovra, a szófiai Néphadsereg Színház művészére bízta, s választása helyesnek bizonyult, hiszen a spanyol rendező értelmezésének megfelelően személyesíti meg az antifasiszta harcos alakját. Juan Antonio Bardem szerint Georgi Dimitrov a tisztességes életért, a békéért folyó harc szimbóluma. Mint tavaly a Karlovy Vary-i filmesztivá- lon nyilatkozta: ,,Dimitrovot egyszerű emberként akartam megmutatni, hiszen én nem forgatok filmet emlékmüemberekről. Olyannak akartam bemutatni Di- mitrovot, amilyen akkor lehetett, amikor még nem tudta, hogy »jelkép lesz« a huszadik század második felében ...A Figyelmeztetés arról az egyszerű emberről és kommunistáról szól, aki becsületesen teljesítette kötelességét, vállalását, küldetését. Dimitrov már a harmincas évek elején figyelmeztetett a fasizmus, az imperialista háború veszélyére. A film készítésekor ez a gondolat vezetett bennünket. Ebben látjuk az alkotás időszerűségét is, hiszen napjainkban, a lázas fegyverkezés időszakában, amikor a reakció erői nyugtalanságot szítanak, Dimitrov figyelmeztetése felettébb aktuális. Arra szólít fel, hogy a világ haladó és imperialistaellenes erői egyesüljenek, s közösen fékezzék meg a fegyverkezési hajszát. “-ymA bratislavai Slovan moziban hetek óta telt ház előtt vetítik a Betonon legeltette a lovait című szlovák filmet, mely Milka Zimková (a képen jobbra) főszereplésével készült „Rengeteget tanultam“ Találkozás Ida Kirilová operaénekesnővel Peter Gjurov bolgár színész Georgi Dimitrov szerepében új szil« 4 1983. X. 4. ÚJ FILMEK