Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-27 / 254. szám, csütörtök

A hatékony külgazdasági kapcsolatok - gazdaságfejlesztésünk fontos tényezői (Folytatás az 1. oldalró)) A Csehszlovák Külügyminisztérium nyilatkozata a Grenada elleni fegyveres agresszióval kapcsolatban terjesztette a kormány beszámo­lóját a csehszlovák külgazdasági kapcsolatok helyzetéről a népgaz­daság tervszerű irányítási rend­szerét tökéletesítő intézkedések feltételei közt. (Beszédét lapunk holnapi számában ismertetjük) A miniszterelnök-helyettes ex­pozéját követően a kamarák állan­dó bizottságainak véleményét Stanislav Tichavský és Oravecz Imre képviselők foglalták össze. A bizottságok a 10. együttes ülést megelőzően a képviselői helyzetfelmérések után több ága­zatban megvizsgálták a komplex intézkedések és a külgazdasági kapcsolatok kölcsönhatásának helyzetét. A bizottságokban han­goztatták: Csehszlovákia külgaz­dasági kapcsolataiban meghatá­rozó tényező a KGST-n belüli együttműködés. Rámutattak a Szovjetunióval való sokoldalú gazdasági együttmüködés kulcs- fontosságú szerepére. Hangoz­tatták, hogy a külgazdasági kap­csolatokkal összefüggő feladatok teljesítését gazdaságpolitikánk egyik elsődleges céljának kell te­kinteni. Az exportképesség növe­lése az egész népgazdaság fela­data, s ehhez jó gazdasági feltéte­leket jelentenek a komplex intéz­kedések, amelyeket az eddigiek­nél következetesebben és elvsze­rűen kellene alkalmazni. A bizottságokban a képviselők megvitatták a külkereskedelem és a devizapolitika egybehangoltsá- gának kérdését Nagyon fontos­nak tartják egyebek közt a gazda­sági szervezetek rendelkezésére álló devizakeretnek a népgazda­sági feladatok teljesítésére történő felhasználását. Megállapították azt is, hogy a komplex intézkedé­sek alkalmazásának következté­ben fizetési mérlegünk kiegyensú­lyozott, s a nem szocialista orszá­gokkal szembeni adósságaink csökkennek. A vitában elsőként felszólaló Vladimír Peáek, képviselő a kül­kereskedelem szervezési kérdé­seivel s a KGST-tagállamok válla­latai közti szakosítás és kooperá­ció távlati programjaival foglalko­zott. Miroslav Hudeček képviselő a külkereskedelmi szervezetek és a termelővállalatok közti együtt­működés tapasztalatairól és az idei első negyedévi külkereskedel­mi terv teljesítéséről szólt. A kö­vetkező szónok, Michal Baran képviselő felszólalásában a Szov­jetunióval fennálló gazdasági kap­csolatainak jelentőségét méltatta. A déli szünet után az ülés veze­tését Vádav David, a Szövetségi Gyűlés elnökhelyettese vette át. A soron levő felszólaló, Jaroslav Adamik képviselő az importált energiahordozók és nyersanya­gok gazdaságos kihasználásának fontosságára hívta fel a figyelmet. A behozott mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek és nyers­anyagok a mezógazdasági-élel- miszenpari komplexum fejleszté­sére történő hatékonyabb felhasz­nálásának szükségességere mu­tatott rá Alexander Sommer kép­viselő. A mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek behozatalá­nak csökkentésével egyidejűleg gondoskodnunk kell e cikkek kivi­tele hatékonyságának emeléséről is — hangoztatta. Josef Suber képviselő a gép­ipari kivitel hatékonyságának és dinamikusabbá tételének fontos­ságát, a tudományos-műszaki ha­ladás eredményei gyorsabb alkal­mazásának szükségességét fejte­gette felszólalásában Szabó La­jos képviselő számos példával- közöttük a komáromi Steiner Gábor Hajógyár tapasztalataival- támasztotta alá, hogy külgazda­sági kapcsolataink fejlesztésében, gazdaságunk hatékonysága eme­lésében nagy szerepe van a KGST-tagállamok keretében történő szakosításoknak és koo­perációnak. Az importált gépekkel és berendezésekkel való ésszerű gazdálkodás fontosságára Erna Šarišská képviselő mutatott rá fel­szólalásában. Ľubomír Bartoš képviselő a külgazdasági kapcso­latok területén dolgozók politikai, szakmai és nyelvi felkészültségé­nek fontosságáról beszélt. Milan Grégra képviselő a gazdasági rendelkezések és a külgazdasági kapcsolatok közti összefüggések­kel, a külkereskedelmi vállalatok, tevékenységét meghatározó elő­írások betartásának szükségessé­gével foglalkozott. Božena Koci- nová képviselő a külkereskede­lem anyagi ösztönző rendszeré­vel, Alois Huml képviselő pedig a munkaverseny-mozgalom és a külkereskedelem céljai közti összefüggéssel foglalkozott fel­szólalásában. A vitában utolsóként felszólaló Juraj Turošik képviselő a külgaz­dasági kapcsolatok és a nemzet­közi feszültség enyhülése közti összefüggésekre mutatott rá. Rudolf Rohlíček szövetségi mi­niszterelnök-helyettes és a bizott­sági előadók zárszava után a kép­viselők egyhangúlag jóváhagyták a napirendi ponttal kapcsolatos határozati javaslatot. Ezt követően a képviselők Ja­romír Obzina szövetségi minisz­terelnök-helyettes indoklása, illet­ve a két kamara bizottsági előadó­nak - Josef Martinec és Ján Šebestián képviselők - ajánlása alapján egyhangúlag jóváhagyták a kormány alkotmánytörvény-ja- vaslatát a tudományos-műszaki és beruházásfejlesztési állami bi­zottság létesítésére, valamint a kormány törvényjavaslatát a szövetségi minisztériumok ha­táskörét szabályozó 133/1970 Tt törvény megváltoztatására és ki­egészítésére. Az alkotmánytörvény tehát lét­rehozza a Tudományos-műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottságot, és megszünteti a Szövetségi Műszaki Fejlesztési (Folytatás az 1. oldalról) a tárgyalásokon nagy rugalmas­ságot kezdett tanúsítani. Gondo­san elemeztük mindezeket a nyi­latkozatokat, valamint azt is, mit mond az amerikai küldöttség Genfben. Úgy látszik, az amerikai rugalmasság csupán szavakra korlátozódik. Az Egyesült Államok irányvonalának lényege változat- léin marad: az új amerikai rakéták európai telepítésével biztosítani a Szovjetunióval szembeni jelen­tős katonai erőfölényt. Amennyiben az Egyesült Álla­mok ragaszkodnék nem reális és egyoldalú álláspontjához, amely szerint a Szovjetuniónak csökken­tenie kellene közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyvereinek szá­mát, míg az Egyesült Államok és NAT O-szövetsége sei növelnék azt, természetesen nem lehet elő­rehaladással számolni a tárgyalá­sokon. KÉRDÉS: Már minden lehető­séget kimerítettek a megállapodás elérésére? VÁLASZ: Ez elsősorban az Egyesült Államoktól és attól függ, hogy hajlandó-e áttérni a tárgy­szerű párbeszédre. A Szovjetunió nem utasítja el, hogy megállapo­dásra törekedjék, amennyiben az Egyesült Államok akcióival ezt nem teszi lehetetlenné. Rugal­masságot tanúsítottunk és tanúsí­tunk a konkrét megoldás keresé­sével kapcsolatban egy, de elen­gedhetetlen követelmény tisztelet­ben tartása mellett: az európai erőegyensúlyt a közepes hatótá­volságú nukleáris fegyverek tekin­tetében nem szabad megbontani. E fegyverek szintjét mindkét olda­lon radikálisan csökkenteni kell, de úgy. hogy az erőviszonyok vál­tozatlanok maradjanak. Ettől az igazságos követeléstől nem állunk el. Ennek az elvi állás­pontnak a keretében azonban, és ezt megismétlem, rugalmasságot és konstruktív hozzáállást tanúsí­tunk. Egyes ez irányú pótlólagos lépéseinkről ma is beszélhetek. Először: A Szovjetunió, amint az ismeretes, kifejezésre juttatta, hogy kész megállapodást kötni az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek csökkentésé­re azonos szinten mindkét olda­lon, éspedig mind ami a hordozó eszközöket (rakétákat és repülő­gépeket) míndpedig robbanófeje­ket illeti. Valaki megkérdezhetné: és Beruházási Minisztériumot - mondotta Jaromír Obzina. En­nek a változtatásnak az alapvető politikai és jogi vonatkozása az, hogy a törvényhozó szerv a tudo­mányos-műszaki fejlesztést és a beruházások irányítását kollek­tív szervre ruházza, amelynek el­nöke az egyik szövetségi minisz­terelnök-helyettes lesz. Az előterjesztett törvényterve­zet általánosítja a Műszaki Fej­lesztési és Beruházási Miniszté­rium tapasztalatait, és tekintetbe veszi a CSKP KB 8. ülésének határozatait. A tervezetet felelő­sen megvitatta és elbírálta a szö­vetségi kormány törvényhozási ta­nácsa, a kormány s a Népi Kama­ra és a Nemzetek Kamarájának több bizottsága. A szövetségi minisztériumok hatásköréről szóló 133/1970-es számú törvény módosításának tervezete minden tekintetben az új alkotmánytörvényen és a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés irányítá­sának általánosított tapasztalatain alapul. Végezetül Jaromír ObZina ki­emelte, hogy a CSKP KB kezde­ményezésére két fontos törvényt terjeszt elő, amelyektől társadal­munk elvárja, hogy kedvező felté­teleket teremtsenek a tudomány és a technika fejlesztéséhez. Ezzel a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 10. együt­tes ülésének első napja befejező­dött. A Szövetségi Gyűlés kamarái csütörtökön további törvényjavas­latok és nemzetközi egyezmények megvitatásával folytatják munká­Íukat SOMOGYI MÁTYÁS És mit tesz a Szovjetunió akkor, ha annak érdekében, hogy azonos legyen a szint a rakéták robbanó­fejei tekintetében a Szovjetunió, illetve Nagy-Britannia és Francia- ország között, kénytelen lesz ke­vesebb rakétakilövőberendezést fenntartani, mint amennyivel jelen­leg a NATO rendelkezik? Hajlandók vagyunk erre is. Nem zavar minket, hogy ebben az eset­ben, tekintettel a brit és a francia rakétákon elhelyezett robbanófe­jek mennyiségére, a Szovjetunió Európában hozzávetőlegesen 140 SS 20 típusú rakéta kilövésére alkalmas berendezéssel rendel­keznék, vagyis lényegesen keve­sebbel, mint ahány, közepes ható- távolságú rakéták kilövésére al­kalmas berendezése Nagy-Britan- niának és Franciaországnak van. Másodszor: Nemrég kijelen­tettük, hogy kölcsönösen elfogad­ható megállapodás elérése esetén - ide értve azt is, hogy az Egyesült Államok lemond a rakéták európai telepítéséről - a Szovjetunió meg­semmisítené mindazokat a raké­táit, amennyivel csökkenne teljes mennyiségük Európáiban, ahe­lyett. hogy keletre telepítené át őket. S most megint megkérdez­hetné valaki: És nem történik meg az, hogy a Szovjetunió európai részében elhelyezett rakéták fel­számolásával egyidóben a keleti területein növekedni fog az olyan rakétáknak a száma, amelyeket azután keletről nyugatra lehetne átcsoportosítani? Ilyen aggályokra semmi ok sin­csen. De hogy bármiféle kétséget kizárjak ebben a dologban, egyér­telműen kijelenthetem: Nem fo­gunk szovjet rakétákat Keletről Nyugatra áttelepíteni; az európai nukleáris fegyverek csökkentésé­re vonatkozó megállapodás alá­írása és hatályba lépése pillanatá­ban a Szovjetunió keleti területein is leállítjuk SS-20-as rakéták tele­pítését. Ebből fogunk kiindulni, fel­téve, hogy az ázsiai térségben nem kerül sor lényeges változá­sokra a stratégiai helyzetben. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nem fog új köze­pes hatótávolságú nukleáris esz­közöket telepíteni olyan területe­ken, ahonnan elérhetnék a Szov­jetunió területének keleti részeit. Harmadszor: Gyakori az a vélemény, miszerint javaslatunk, hogy a csökkentés után egyik fél (CSTK) - Csehszlovákia népét és a csehszlovák kormányt felhá­borítja a békeszeretó Grenadának az Egyesült Államok intervenciós csabai által történt agresszív megtámadása. Az imperialista erők alattomos támadása, Grenada függetlensé­gének és területi egységének megsértése szöges ellentétben áll az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi jog alapvető normái­val. Ez a nyílt agresszió nemcsak a grenadai nép szuverén jogaitól való megfosztására, hanem olyan helyzet megteremtésére is irányul, amelyben az Egyesült Államok önkényesen szeretne dönteni La- tin-Amerika és a világ más térsé­gei népeinek sorsáról. Az Egyesült Államok kormányára hárul a teljes felelősség ezért a nemzetközi gaztettért, amely nemcsak növeli a feszültséget a közép-amerikai térségben, hanem a világbékére nézve is súlyos veszélyt jelent. A grenadai forradalomhoz az Egyesült Államok kezdettől fogva ellenségesen viszonyult. Ezen or­szág ellen felforgató akciókat szervezett, amelyek célja az volt, hogy destabilizálja az új, igaz­ságos társadalom felépítésére tett erőfeszítéseket. Az intervenció célja nemcsak a grenadai forradalom elfojtása, hanem az is, hogy teljes mérték­ben alávessék Közép-Amerikát és a karibi térséget az imperialista és a neokolonialista uralomnak. Bizo­nyítják ezt a Nicaraguai Köztársa­ság szuverenitása és biztonsága se rendelkezzék több mint három­száz közepes hatósugarú nukleá­ris fegyvert hordozó eszközzel, úgymond, már túlságosan korlá­tozza az ilyen hatósugarú ameri­kai repülőgépek számát. Nem akarjuk korlátozni az Egyesült Államokat. Az igaz­ságosság érdekében azonban meg kell jegyezni, hogy a szovjet közepes hatótávolságú repülőgé­pek nem állomásoznak más or­szágokban levő támaszpontokon, ahonnan el tudnák érni az Egye­sült Államok területét. Itt is ismételten hajlandók va­gyunk rugalmasságot tanúsítani: a Szovjetunió és a NATO számára egyaránt azonos szinten megha­tározni a közepes hatótávolságú repülőgépek számát, ha ez lénye­gesen eltér is attól, amit korábban javasoltunk. Meg lehetne állapod­ni e szintek konkrét magasságá­ban, s ugyanígy pontosítani lehet­ne azoknak a hordozó repülőgé­peknek a struktúráját, amelyeket a csökkentés érintene. Van kivezető út a zsákutcából, ahová a genfi tárgyalások jutottak. Csak ki kell ezt használni. Ha az Egyesült Államok igazi érdeklő­dést mutatna a kölcsönösen elfo­gadható megálapodás iránt, nem lenne szükség sok időre ennek kidolgozásához. KÉRDÉS: Vannak emberek a Nyugaton, akik olyan értelem­ben nyilatkoznak, hogy a Szovjet­unió, úgymond jóakaratának jele­ként, már most egyoldalúan csök­kenthetné Európában telepített ra­kétáinak a számát. Mit szól ön ehhez? VÁLASZ: Igen, tudunk ezekről a felhívásokról. Olykor olyan em­berektől is származnak, akiknek az európai béke megőrzése való­ban a szívükön fekszik. Nálunk nem hiányzik a jóakarat. Részünkről nem volt hiány olyan lépésekben, tehát egyoldalú lépé­sekben sem, amelyek arra irányul­tak, hogy maximálisan kedvező helyzet alakuljon ki a tárgyaláso­kon a siker eléréséhez. Emellett a tárgyalások ideje alatt a Szovjetunió több tucat kö­zepes hatótávolságú rakétáját vonta ki Európában levő fegyver­zetéből. A mai napig a fegyverzet­ből teljesen kiiktattuk az SS 5 jel­zésű rakétákat, amelyek korábban az ország európai területén voltak elhelyezve és amelyeknek melles­ellen az Egyesült Államok által elkövetett agresszív akciók, vala­mint az, hogy fokozzák a támadá­sokat Kuba és a közép-amerikai nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. Csehszlovákia nagyra értékelte azokat a jelentős sikereket, ame­lyeket a nehéz feltételek között Grenada politikai, gazdasági és szociális téren elért. Támogattuk a grenadai nép azon szándékát, hogy gazdasági és szociális téren változtatásokat hajtson végre és hogy eleget tegyen a szabadság és függetlenség elérésére irányuló vágyának. Ezeket a törekvéseket az impe­rialista erők agressziója erőszak­kal elfojtotta. A történelem azon­ban azt bizonyítja, hogy senki sem törheti meg egy olyan nép forra­dalmi elszántságát, amely meg­szabadult a gyarmati és az impe­rialista uralomtól, s az önálló fejlő­dés útjára lépett. Csehszlovákia népe és a cseh­szlovák kormány határozottan elí­téli az Egyesült Államok Grenada elleni fegyveres akcióját, s Kuba, Nicaragua, és a közép-amerikai nemzeti felszabadító harc elleni további akcióit. Teljes szolidaritá­sáról és támogatásáról biztosítja a grenadai nép hősi harcát a forra­dalmi vívmányok védelméért és azért a jogáért, hogy önállóan dönthessen sorsáról. Határozot­tan követeli az intervenció -azon­nali beszüntetését és a megszál­lók haladéktalan távozását Grena­da ból. leg nem volt kisebb hatósugaruk az SS 20-as rakétákénál, s a rob­banótöltetek erejét tekintve jelen­tősen túlhaladták azokat Akik arra szólítják fel a Szovjet­uniót, hogy egyoldalúan csökkent­se közepes hatótávolságú rakétái­nak számát, bizonyára nincsenek tájékoztatva arról, hogy a valóság­ban már ezt tesszük. A dolgok valódi állásáról természetesen tá­jékozott mind az USA, mind a NA­TO többi tagállamának kormánya Az igazságot azonban eltitkolják és félrevezetik népeiket Washington azonban csökö­nyösen tartja magát ahhoz, hogy a legközelebbi időben Nyugat-Eu- rópában elhelyezi Pershingjeit és robotrepülógépeit. Semmi sem jel­zi, hogy az USA hajlandó lenne lemondani e törekvéséről, a meny­nyiben a Szovjetunió továbbra is egyoldalúan csökkentené rakétái­nak számát. Az események ennek ellenkezőjét tanúsítják. A Szovjet­unió ezért természetesen nem kockáztathatja és nem is foggá kocskáztatni saját és szövetsége­sei biztonságát. Egészen más lenne a helyzet, ha az USA lemondana rakétáinak a bejelentett időpontban történő telepítéséről, s ezzel lehetővé ten­né a tárgyalások folytatását és a kölcsönösen elfogadható megol­dások keresését. Ezzel a feltétellel már most megkezdenénk SS 4 jel­zésű rakétáink számának csök­kentését (több mint 200 ilyen raké­tánk van) és megsemmisítésüket az 1984—1985-ös években befe­jezhetnénk. S hogyha Genfben si­kerülne igazságos alapokon álló megegyezést kötni, természete­sen megsemmisítenénk az SS 20 jelzésű rakétáink jelentős részét is. KÉRDÉS: A nyugati fővárosok­ban azt állítják, hogy az amerikai rakéták telepítésének megkezdé­sével a tárgyalások új ösztönzést kapnak és gyümölcsözőbbek lesz­nek. Hogyan lehet értékelni a ha­sonló kijelentéseket? VÁLASZ: Az csupán hazugság, amely célja a rakétatelepítés ellen küzdő nyugat-európai népek har­cának gyengítése. Teljesen világos kell hogy le­gyen: az új amerikai rakéták meg­jelenése Nyugat-Európában lehe­tetlenné teszi a genfi tárgyalások folytatását. A másik oldalon a tár­gyalások folytatódhatnak, ha az USA a gyakorlatban nem kezdi meg a rakéták telepítését. Az USA rugalmassága a szavakra korlátozódik újszá 2 1983. X. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents