Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-25 / 252. szám, kedd

ÚJ szó 5 1983. X. 25. Megújuló lendülettel A politikai munka tapasztalatai a Považská Bystrica-i Csapágygyárak Konszernvállalatnál A CSKP KB 8., valamint az SZLKP KB legutóbbi ülésének dokumentumai hangsúlyozták: a tudományos-műszaki fejlesz­tésben azokon a helyeken érik el a legjobb eredményeket, ahol sokoldalúan kihasználják a kollektívák alkotó kezdeményezését, ahol a mérnökök, technikusok tevékenysége szervesen összefo­nódik a szakmunkások tapasztalataival és mesterfogásaival. Nálunk, a Považská Bystrica-i Csapágygyárak Konszernvállalat­nál erre az újítómozgalom bizo­nyult a legalkalmasabbnak. Dol­gozóink az ötödik ötéves tervidő­szakban 9000, a hatodikban 14 500 benyújtott javaslataikkal jelentős mértékben korszerűsítet­ték a termelési folyamatokat és a gyártmányokat. A hetedik ötéves terv végéig pedig 19 000 újítója- vaslat felterjesztésére vállaltak kö­telezettséget. A fejlődésben kétségkívül nagy szerepet játszott az, hogy a politi­kai és gazdasági vezetők minden gyáregységünkben tudatosították: az újítómozgalom segítése, támo­gatása a legelőnyösebb szellemi és anyagi befektetés. A feltalálók és az újítók jutalmazására kifize­tett minden egyes korona vállala­tunk méreteiben 11,20 korona megtakarítását eredményezte, s a hetedik ötéves terv két és fél éve folyamán az újítójavaslatok 131 millió korona megtakarítását tették lehetővé. És ennek nem csupán a gazdasági, hanem az erkölcsi haszna is jelentős, mert az a dolgozó, akit az alkotó gon­dolkodásra és cselekvésre meg­nyertünk, egyszersmind kiveszi részét az irányításból is, tevőlege­sen támogatja gazdaságpolitikai céljaink elérését. Az újítómozgalom kibontakozá­sára kedvezően hatott, hogy a pártszervezetek és a gazdasági vezetők az üzemi szakszervezeti bizottságokkal, a SZISZ, valamint a Csehszlovák Tudományos-Mű­szaki Társaság munkahelyi szer­vezeteivel karöltve céltudatos programot dolgoztak ki a feladatok teljesítésére, minden résztvevő szervezetnek pontosan körülhatá­rolták kötelességét. Bár számotte­vő az a segítség, amelyet tőlük kapunk, távolról sem használjuk ki azokat a lehetőségeket, amelye­ket a mozgalom nyújthat szá­munkra. Jelentős előrehaladás ellenére nem sikerült kellőképpen kiépíteni az újítómozgalom tömegbázisát. Noha üzemünkben 100 dolgozóra számítva 14 javaslat esik - ez jóval több az országos átlagnál - egyes vállalatok eredményei kö­zött nagyok az eltérések. A jók 15- tel, a gyengébbek pedig csak 9 ja­vaslattal dicsekedhetnek, termelé- si-gazdasági egységünk mintegy 33 000 dolgozója közül mindössze 1700 az újítók és a feltalálók száma. Beszélni kell természetesen a beadott javaslatok minőségéről is. Nem közömbös számunkra, hogy az újítójavaslatoknak csak a felét fogadják el, egyes gyáregy­ségeinkben adminisztratív módon, érzéktelenül viszonyulnak a javas­latokhoz, a törvényben megsza­bott két hónap határidőt is megha­ladja a javaslatok alkalmasságá­nak megítélése. Hosszú időt vesz igénybe továbbá a már elfogadott, alkalmas és bevezetésre előnyös javaslatok termelésben történő ér­vényesítése. A jelentős kezdeményezések további formáit is felkaroljuk, tá­mogatjuk. Különös figyelmet érde­melnek a Považská Bystrica-i Gépgyárban az újítók és a feltalá­lók takarékossági versenymozgal­mának eredményei, valamint az egyének és a kollektívák alkotó kezdeményezései, melyek eddig vállalatainknál legalább 300 dol­gozót mozgósítottak. A tüzelő­anyag-, az energia-, a fém- és a nyersanyagok megtakarítására, valamint a legkorszerűbb műsza­ki-gazdasági problémák megoldá­sára vonatkozó kezdeményezése­ket a vezérigazgatóság dijával ju­talmazzuk. Az eddigiekből kitűnik, hogy vállalatainknál széles tömegalapja van a dolgozók gazdasági ered­ményekre törekvő kezdeménye­zésének. Ám látni kell, hogy azok a feladatok, amelyek a legköze­lebbi években reánk hárulnak, nem oldhatók meg csupán a dol­gozók és a munkáskollektívák széles körű, öntevékeny kezde­ményezésével. Ebben jelentős részt kell vállalnia magára a hiva­tásos tudományos-kutatási alap­nak. Azt várjuk tőle, hogy az apró, egymástól elszigetelt konstrukciók és technológiák helyett az innová­ciós folyamat felgyorsítására és a műszaki fejlesztés eredményei­nek gyorsabb alkalmazására, hasznos és komplex rendszerek kifejlesztésére törekedjen. Ez főképpen azokra a termelési ágazatokra vonatkozik, amelyek­nek gyártmányai szerves részét képezik népgazdaságunk célprog­ramjának, meghatározó módon befolyásolják részvételünket a nemzetközi piacokon. A kínálat nagy, mindenki eladni akar, de minél több újdonságot, korszerű terméket kínálunk, annál nagyobb az esély, hogy álljuk a versenyt, jó pénzért értékesítsük gyártmánya­inkat. Mindenekelőtt a szerszám­gépeket és a méréstechnikai be­rendezéseket gyártó üzemekről van szó, ahol lényeges fordulatot kell elérnünk a dolgozók hozzáál­lásában, gondolkodásmódjában, az eddigi kényelmet, a rutint ma­gas fokú és alkotó szakmai lele­ményességnek, előrelátásnak kell felváltania. Ugyanez ^érvényes a Qör- gőscsapágyak gyárrészlegé­re, melynek bár komplettizáló a szerepe, döntő mértékben befo­lyásolja a végtermékek minősé­gét, műszaki színvonalát, számot­tevően osztozik a termelési-gaz­dasági egység exportfeladatainak teljesítésében is. Nem elégséges azonban, ha csak egyes ágazatokban jutunk előbbre, meghatározó ugyanis, hogy a műszaki haladás minden üzemegységben széles körben érvényesüljön, kedvezően befo­lyásolja mind a gyártmányfelújí­tást, mind pedig a termékek minő­ségét. E célból számos intézke­dést foganatosítottunk elsősorban a dolgozók erőteljesebb mozgósí­tására, a munkaverseny új formái­nak kialakítására, az anyagi érde­keltség növelésére. Jóllehet fáradozásainkat nem kísérik átütő sikerek, mégis biza­kodva beszélhetünk a pozitív eredményekről. Dolgozóink a leg­több helyen példásan teljesítik a feladatokat. A skalicai gyáregy­ségben a tűcsapágy, Kysucké No­vé Mestoban a nagyobb megter­helésre alkalmas hengercsapágy kifejlesztésével hívják fel magukra a figyelmet, mellyel nagy mérték­ben csökkentették a hasonló ter­mékek behozatalát. A prešovi üzemben különleges kúpcsap­ágyak gyártására rendezkedtek be, s ezzel négy hónappal a határidő lejárta előtt teljesítették az OMNIA külkereskedelmi vállalat megren­delését. Magasabb használati ér­tékű új gyártmányok között foglal helyet az M 210-es jelzésű moped kerékpár és a PA-50-es 2 kW tel­jesítményű kerti kistraktor, mely a nyitrai AX '80 kiállításon egy aránt kivívta a látogatók tetszését. Kezdeményezés, alkotás, ere­detiség - nem varázsszavak, de olyan fogalmak, amelyeket mind nagyobb súllyal veszünk igénybe a gyártmányaink iránti fokozottabb követelmények mai időszakában és népgazdaságunk fejleszté­sében. LADISLAV SKLENÁR, a Považská Bystrica-i ZVL konszernvállalat vezérigazgatója Villámlátogatás Több év után ismét elkerültem Hárskútra (Lipovník). Az elnököt, Barczi Lászlót a helyén találom, de most is munkában. A járási nemzeti bizottság kulturális osztá­lyának képviselőivel tárgyal. A kö­zeljövőben itt rendezik meg a járás kulturális dolgozóinak értekezle­tét, lesznek vagy kétszázan. Ezt készítik most elő.- Amióta felépült a művelődési házunk - melyben a nagytermen kívül kisebb tanácskozásokra, tanfolyamokra alkalmas helyiség is van - mondja az elnök - jól kihasználjuk. Jól felszerelt kony­hánk is van. Közel vagyunk a járá­si székhelyhez, Rozsnyóhoz (Rožňava), ezért gyakran itt ren­deznek járási akciókat, ezzel is tehermentesítjük a várost. Mi szí­vesen vállaljuk a rendezést és szí­vesen jönnek ide, vendégszerető nép lakik a faluban. Mikor terveikről érdeklődöm, az elnök így válaszol: - Nagyobb be­ruházást ebben az ötéves tervidő­szakban nem tervezünk. Pillanat­nyilag igény sincs rá és anyagi eszközeink sem engednének meg nagyobb beruházást. Üzlethálóza­tunk jó. Van egy vegyeskereske­désünk és egy hentesüzletünk. Az ellátás megfelelőnek mondható, természetesen hiánycikk itt is akad. Megkezdtük az óvoda felújí­tását. Ablakokat, ajtókat cserél­tünk. Most gyűjtjük a pénzt, hogy a csatornázást és a festést is mie­lőbb befejezhessük. Folyamatban van a vízelvezető árok szabályo­zása, betonozása. Legszüksége­sebb a fóútról a faluba vezető bekötőút felújítása lenne, mert bi­zony ez szánalmasan néz ki. ígé­retet már kaptunk. Tervbe vették a helyi nemzeti bizottság régi épületének felújítá­sát és nyugdíjasklubbá való átala­kítását. A tervek készen vannak, már a berendezés nagy részét is beszerezték, csupán az alaptőke hiányzik, hogy Z-akcióban meg­kezdhessék a munkálatokat.- Fő célunk - folytatja Barczi László hogy tovább fejlesszük azokat az eredményeinket, melye­ket a 758 lelket számláló kis köz­ségben elértünk. Az elnök a minden igényt kielé­gítő szertartásteremre és a polgári ügyek testületének munkájára a legbüszkébb.- Ennek a bizottságnak tizenkét tagja van, Lakomi József vezeté­sével valóban értékes, szép mun­kát végeznek. Ebben az évben eddig harmincegy rendezvényük volt. A többi tömegszervezet is jól végzi munkáját. A CSEMADOK énekkara évek óta élvonalban van. Kolintusz László pedagógus vezeti. Az ifjúságra, a nószövet- ségre, a tűzoltókra és sportolókra mindig, mindenben számíthatunk. Reggel kiürül a falu. Munkába sietnek az emberek, Rozsnyó és környéke ipari üzemeibe, az állami gazdaságba, az ifjúság iskolába. Késő délután ismét zajosak a ka­nyargó, domboldalra futó utcák, megtelnek élettel, mozgással, vi- dámsággal. FECSÓPÁL Rekordmennyiségű acélt gyártottak szeptemberben a Kladnói Egyesült Acélművek dolgozói. Tervüket 108 százalékra teljesítették és összesen 31 894 tonna acélt termeltek, ami a legnagyobb havi teljesítmény a vállalat történelmében. A képen Miroslav Kabát acélöntés közben. (Libor Hajský felvétele - ČTK) Számítógépes időjósok Rég elmúltak már azok az idők, amikor a béka, a pók, vagy a rák viselkedését figyelték s ebből következtettek a várható időjárásra. Több mint két évszázada, hogy megkezdődött a rendszeres meteorológiai megfigyelés, a hőmérsékleti adatok feljegyzése és értékelése. A múszaki fejlődés egyre bonyolultabb, tökéletesebb műszereket adott a meteorológusok kezébe. A Kárpátok gerincén, Bratislava közelében működő Malý Javorník hidrometeorológiai állomás felszerelése például 18,5 millió koronába került, igaz ma a legkorszerűbbnek számít Euró­pában. Drága lenne ez a felszerelés, ha csupán arra szolgálna, hogy megtudjuk, hogyan öltözködjünk, s vigyünk-e esernyőt magunkkal, vagy sem. Az időjárás várható alakulásának figyelembe vétele azonban egyes vélemények sze­rint gazdasági erőforrásnak is te­kinthető. Az előrejelzésre fordított kiadások 10-20-szorosan megté­rülnek, ha a mezőgazdaságban, az erdő- és vízgazdálkodásban, a közlekedésben, az épületek ter­vezésénél a megbízható előrejel­zéseket ésszerűen felhasználják. Ezenkívül vannak bizonyos nem­zetközi jogi kötelezettségeink is - például a polgári légiforgalomról szóló chicagói egyezmény (1944) szerint a repülés irányításához meteorológiai adatokat, jelentése­ket kell szolgáltatnunk. Ez sem elhanyagolható szempont, hiszen csak a Nyitra fölötti légifolyosó­csomópontban évente 75 000 gép halad át. Barométer, radar és mesterséges holdak A meteorológia egyik legismer­tebb műszerét, a 17. század köze­pe táján Otto von Guericke által feltalált légnyomásmérőt, közis­mertebb nevén barométert, csak nagy sokára követte újabb jelen­tős műszer, a második világhábo­rú idején megalkotott radar, amely a felhőket „vette célba“. A felhők alakjának, térfogatának és moz­gásának tanulmányozása módot ad az időjárás aránylag megbíz­ható prognózisára. A Malý Javor- ník-i állomáson két szovjet MRL-5-ös meteorológiai rádiolo- kátor működik, változtatható hul­lámhosszon. Körülbelül 300 kilo­méteres körzet vizsgálható vele. A radarjelek visszaverődése alap­ján viszonylag pontosan meghatá­rozható hol van eső, zivatar, vagy jégeső, milyen gyorsasággal mo­zognak a felhők, növekednek-e vagy ritkulnak. Felhasználható ez a módszer annak előrejelzésére is, hogy milyen útvonalon halad az esőfront a következő órákban és lehetővé teszi a várható csapa­dékmennyiség gyors felbecsülé­sét is. Jelenleg ezeket az informá­ciókat óránként értékelik, de már készül az adatok számítógépes feldolgozásának módszere is, amelynek bevezetése után 10-15 perces időközökben készítenek majd kimutatásokat a meteoroló­giai helyzetről. Ez a szinte egyedülálló fejlett radartechnika hozzájárult a mete­orológiai mesterséges holdak által szolgáltatott felvételek pontosabb értékeléséhez is. Négy ilyen mes­terséges hold ún. geostacionárius pályán, az egyenlítő felett 36 000 kilométer magasan van elhelyez­ve, egymástól 90 fokra (ezek a mesterséges holdak a Földdel azonos szögsebességgel forog­nak és így a Földhöz képest állni látszanak). Természetesen nem csupán geostacionárius, hanem orbitális pályákon is keringenek időjárás-kutató mesterséges hol­dak. Az ez év júliusában üzembe helyezett vevőállomáshoz kap­csolt számítógépek lehetővé te­szik a kapott képek tetszőleges színezését, különféle szempontok szerint (pl. hőmérséklet), vagy a képek egyes részeinek nagyítá­sát, javítását. A repülés biztonságáért Mindezek az információk egye­lőre szinte kizárólag a repülés biz­tonságát szolgálják. A cél: teljesen automatizálni a repülésirányítást és a repülőgépek leszállítását. Eh­hez természetesen percre kész, reális információk szükségesek. Az új berendezések révén a „fo­gyasztó“ nem 30—40 perces ké­séssel kapja a tájékoztatást (mint eddig), hanem képernyőre kivetít­ve a számítógép által értékelve azonnal. A felvételeket kazettás képmagnóra rögzítik, így az „idó- járástérkép“ kívánság szerint bár­mikor újra megjeleníthető, - az időjárásfrontok, a felhők, a hőmér­séklet-változások a maguk dina­mikájában, mozgásában, látszó­lag kiismerhetetlen kavargásban szemlélhetók (színesben is). A pi­lótákat természetesen, főleg a re­pülés szempontjából fontos légkö­ri jelenségek érdeklik: a légáram­lások iránya, sebessége, hőmér­séklete, a felhők stb. Előrejelzés a lakosságnak és üzemeknek Óriási pazarlás lenne, ha ez az egyre tökéletesedő előrejelzési rendszer továbbra is túlnyomó- részt a repülésirányítást szolgál­ná. Az illetékesek azzal számol­nak, hogy ugyanilyen pontos és gyors információkkal szolgálnak majd az időjárásról és várható ala­kulásáról a lakosságnak, minden érintett üzemnek és vállalatnak is, hogy lehetővé tegyék számukra a hatékonyabb munkaszervezést, a közúti közlekedés biztonságo­sabbá tételét stb. A tervbe vett megoldás szerint a leggyorsabb információ-átvitelt alkalmazzák, a teletextet (képújságot), amely­ben naponta legalább négyszer szerkesztenék újra az időjárásje­lentést, hogy mindig a lehető leg­frissebb legyen. Hogy a napi időjárásjelentés gyakran vidámságot (ha nem bosszúságot) vált ki az emberek­ből, annak oka általában az infor­máció-átadás lassúsága. Az az előrejelzés, amelyet délelőtt vagy reggel olvasunk a lapban, majd­nem 245 órával az újság megjele­nése előtt készült. Ennek az átfu­tási időnek néhány órára való lerö­vidítése műszakilag akár ma is lehetséges lenne, a probléma a szervezési kérdések megoldá­sa. Remélhetőleg a terv megvaló­sítása nem várat magára sokáig, hiszen az eddigi kísérletek bebizo­nyították, hogy a gyors és pontos időjárásjelentések felhasználásá­val a szövetkezetek csökkenteni tudják veszteségeiket és 4-7 szá­zalékkal növelik hozamaikat. Ne feledjük: a meteorológiára fordított összegek akár húszszorosán is megtérülhetnek, márpedig mi évente kb. 50 millió koronát fordí­tunk erre FEKETE MARIAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents