Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-24 / 251. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1983. X. 24. Támogatják a dolgozók aktivitását Október - az újítók hónapja • Következetes elbírálás, arányos erkölcsi és anyagi elismerés • A mérnökök és technikusok munkája összekapcsolódik a szakmunkások mesterségbeli tudásával „A szocializmusban a tudományos-műszaki haladás meg­gyorsulása elválaszthatatlanul összefügg a munkakezdemé­nyezés további fellendülésével. Mind nagyobb szerepe van a feltaláló- és az újítómozgalom fejlődésének, amely nagy­mértékben járul hozzá a népgazdaság hatékonyságának növeléséhez (A CSKP KB 8. ülésén elhangzott beszámolóból) Háromnegyedévi számadás Gondolatok Bratislava komplex lakásépítéséről Az előadóra néhány percet vár­ni kell, s ez elég idő arra, hogy átnézzem, miről tájékoztat az iro­daépület bejárati folyosóján függő faliújság. A gazdag tematikájú anyag közül az újítók hónapjában, októberben benyújtott találmányok és újítások elbírálásának formáit és jutalmazási rendszert részlete­ző felhívás ragadja meg figyel­memet. A tömör, de annál sokatmon­dóbb szövegből elsősorban három dolog érdemelJ<ülön figyelmet. Mi­után leülünk beszélgetni Kame­nár Lászlóval, a Galántai (Galan­ta) Gép- és Traktorállomás elő­adójával, elsőként e kérdéseket hozom szóba.- Még tekintélyesebb ipari üzemben sem magától értetődő, hogy meghirdetik az újítók hónap­ját, a felhívásban olvasható külön anyagi ösztönzésről és az írásban rögzített kéthetes elbírálási határ­időről nem is szólva.- Pedig mindez valóság, s úgy lesz ahogy leírtuk. Három-négy évvel ezelőtt törés állt be újító­mozgalmunkban, rohamosan csökkent az ésszerűsítő és új ter­melési eljárásokat javasló bead­ványok száma. Nagy következe­tességgel és felelősségtudattal láttunk hozzá a mozgalom kiszéle­sítéséhez, és a bevezetett, új ösz­tönző formák egyike az idén már harmadízben meghirdetett újítók hónapja. A hónap legnagyobb eseménye az üzemi aktívaérte­kezlet, amelyen kölcsönösen megvitattuk az újítómozgalomban való további előrelépés lehetősé­geit és feltételeit. S amint a felhí­vásból is kitűnik, az októberben benyújtott újításokért a rendes anyagi juttatáson kívül még rend­kívüli prémiumokat is adunk.- Ez utóbbi nem szűkíti le túlsá­gosan októberre a feltaláló-újító tevékenységet?- Nem, viszont tény, hogy az újítások mintegy felét ebben a hó­napban adják be dolgozóink. Csak tegnap például hármat kaptam, de ez nem baj. Viszont annál lénye­gesebb, hogy az emberek készül­nek a hónapra, évről évre többen szeretnének újító kollégáik nyo­mába lépni. S van aki épp most, októberben határozza el, hogy legközelebb már ó is valamilyen módon hozzájárul a termelés ha­tékonyabbá tételéhez. Törni kezdi fejét, hogy mit is lehetne munka­helyén javítani, módosítani, és egyszercsak sikerül. És az ötlet, ha már konkrét, nem marad titok­ban. Csak azért nem hallgat róla valaki hónapokig, mert javaslata októberben pár száz koronával többet ér. Ugyanis tévedés azt gondolni, hogy az újítók egyetlen mozgató rugója a pénz. Szó sincs róla, az anyagiak is fontosak, de önmagukban kevésnek bizonyul­nának. S ahogy teltek a percek, félórák és órák, úgy lett egyre nyilvánva­lóbb, hogy a dolgozók alkotó akti­vitásának az anyagi ösztönzésen túl milyen lényeges, s ugyanakkor egyetlen fillérbe sem kerülő ré­szei, feltételei vannak. A tapasztalt előadó mondta, így semmi okunk kételkedni a szavak hitelességében.- Ha csak itt ülnék az íróaszta­lom mellett s ígérgetném a pré­miumokat, s természetesen meg is adnám, nagyon keveset tennék az újító mozgalom szélesítéséért. Fontosságban legalább a pénzzel egyenrangú ösztönző tényező az erkölcsi elismerés, a segítés, sót sokszor csak az egyszerű bátorí­tás. Nagyon sokat jelent, ha az ember, gazdasági vezető elmegy a dolgozók közé, elmondja, hogy milyen problémáink, nehézsége­ink vannak, s ezek megoldásában az adott munkahelyen hogyan, mi­lyen jellegű termelésváltoztatással tudnának segíteni. Vagy fordítva, meghallgatja a dolgozót, hogy szerinte így vagy úgy lehetne job­ban, olcsóbban megoldani egy adott munkafolyamatot. És ilyen­kor, az első indításhoz sokszor elég egy puszta elismerés, bátorí­tás, hogy valóra váljon egy értékes ötlet. így nyújtotta be első újítását Ladislav Belovič, a vágsellyei részlegünk egyik mestere. Sikerén felbuzdulva, s látva, hogy hasznát veszik ötletének, tovább igyeke­zett, s az idén már elnyerte A gép- és traktorállomások és mezőgaz­dasági gépjavítók legjobb újítója kitüntetést. Hasonlóan eredmé­nyes és sikeres újítónk kollégája, Nyeső Gyula, itt, a galántai részle­gen pedig Dudás Ferenc és Ibolya Sándor. Gyors összegezést készített, amelyből kiderült, hogy a mintegy kétszázötven dolgozóból több mint harmincan újítanak rendsze­resen, egyesek kisebb-nagyobb kihagyásokkal, mások egyedi esetként. Évente átlagosan har­minc újítást nyújtanak be. Tavaly ennyiből ennyit fogadtak el, s a harmincból huszonnyolc újítást még ugyanabban az évben reali­záltak, 386 ezer korona haszon­nal, miközben az újítóknak jutal­makként összesen huszonhétezer koronát fizettek ki. Az eddigi ada­tok alapján már most bizonyos, hogy az idén is tartani tudják az 1982-es szintet. A számok önmaguk helyett be­szélnek, így kommentálásukat mellőzve érdemesebb azokra a részletekre odafigyelni, amelyek alapjai, feltételei az újítási ered­ményeknek.- Az újítók munkájának jelentő­ségét az üzem gazdasági vezetői is teljes mértékben tudatosítják. A pártbizottság és a szakszerve­zet vezetőségével közösen az újí­tók tevékenységét havonta érté­kelik. Minden benyújtott javaslatot azonnal könyvelünk, ellátunk egy jelzéssel, és úgy kerül előbb szak­véleményezésre, majd az öttagú szaktanácsadó bizottság, s végül az üzem gazdasági vezetősége elé. Itt, elfogadás esetén kijelölnek valakit, aki személyes feladatául kapja az újítás gyakorlatba való átültetését. Csak ezt követően, a gyakorlati haszon kiszámítása után hozzuk nyilvánosságra, hogy tulajdonképpen kinek az újításáról van szó.- Előfordulhat, hogy valaki újí­tását nem tudja megrajzolni, doku­mentálni, vagy gondot okoz neki a mintapéldány elkészítése.- Ilyen esetekben is segítünk- hangsúlyozta Kamenár László.- Elég, ha a szakmunkás csak üzen, hogy menjek,, van egy ötle­te. Ha valóban olyan a javaslat, van benne valami, technikust, sót mérnököt is felkérünk, hogy segít­sen az egészet leírni, kidolgozni. Lelovics Dezső, az egyik sofőrünk például kidolgozta a fémek felületi megtisztításának új, a réginél gaz­daságosabb és könnyebb, keve­sebb fizikai munkát igénylő mód­ját, de a gyakorlati megvalósítás­hoz már segítségre volt szüksége. Esztergályost, hegesztőt kapott maga mellé, pénzt utaltunk ki a szükséges részelemek, például a villanymotor megvételére, s rendkívüli szabadnapokat is ki­vehetett a tervezett gép elkészíté­sére. S az eredmény? Egy új eljá­rás, amivel a befektetés sokszoro­san megtérül. Érdemes-e mindezen elgondol­kodni, esetleg utánozni a példát, a döntést másokra bízzuk. Pusz­tán segítségül, előzetesként a döntéshez annyit, hogy az elő­adó irodájában két olyan oklevél is látható a falon, amelyek az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma hatáskörébe tarto­zó üzemek sorában az újítómoz­galom eredményességében való elsőséget igazolják. EGRI FERENC Ilyenkor, az esztendő utolsó ne­gyedének első felében már szapo­rodnak az előrejelzések a várható év végi eredményekről. S ez nem véletlen, mert október derekán a eltelt hónapok tervteljesítéséból kiindulva józan számításokkal fel­mérhető: mire lesz képes a hátra­lévő hetekben egy-egy üzem, vál­lalat vagy termelési-gazdasági egység munkakollektívája. Há­romnegyedévi számadást tartot­tak az újságírók körében a Bratis­lavai Építőipari Művek vezető dolgozói is, akiknek irányításával zajlik Szlovákia fővárosában a komplex lakásépítés. 1. Második éve működik Bratisla­vában ez a konszern, s dolgozói már tavaly felhívták magukra a fi­gyelmet, amikor december 20-ára valamennyi tervezett lakást átad­tak, január 10-e után pedig a lakók be is költözhettek új otthonukba. Hasonló célba érésre készülnek az idén is, hiszen lakásépítési tervfeladataikat eddig sikerül meg­valósítaniuk. Fontosnak tartják, hogy az esztendő első felében a befejezésre váró lakások terve­zett 45 százalékánál többet adtak át, s a folyamatos befejezés ered­ményeként bíznak abban, hogy az egész évi 4481 lakás tizenkét nap­pal az esztendő letelte előtt már elkészül, s január elején megtör­ténhetne a „beköltöztetés“ is. A jövőben ezt a gyakorlatot folytat­ni szeretnék, bár 1984-ben ter­vükben ismét több, ezúttal 4576 lakás befejezése szerepel. Előze­tes számításaik szerint a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott 21 900 bratislavai lakást 1985-ig sikerül felépíteni, sőt fontolgatják ennek túlteljesítési lehetőségeit is. A mostani ötéves tervidőszak 138 járulékos és műszaki beruhá­zása közül három év alatt 110-et befejeznek. A viszonylag magas arányszám egy kissé „csal“, mert nem tükrözi teljes mértékben a be­ruházások nagyságrendjét. Jövő­re például kevesebb tételes fel­adatuk lesz e téren, viszont az el­végzendő munka mennyisége eléggé számottevő. Kilenc hónap elteltével az idén a tervezett 36 létesítményből 23-at már átadtak. Komoly gondot okoz már most a 8. ötéves terv előkészítése, hi­szen a nagyarányú kapacitás­összevonás után a nyolcvanas évek második felében befejeződik Petržalka lakásépítése, és az a fő­város 50-60 lokalitálásában foly­tatódik tovább, jóval kisebb mére­tekben és egy-egy helyen keve­sebb lakással, mint a Duna jobb partján. Az „átállás“ előkészítése már jó előre komoly szervezőmun­kával jár. 2. A múltban már többször be­szédtéma volt Bratislava lakásál­lományának korszerűsítése, de napjainkig számottevő eredmé­nyekről nem számolhattunk be. Jövőre a Staving konszernvállalat 119 lakás felújítását végzi el, a nemzeti bizottsággal készült kö­zös megegyezés alapján. Szlová­kia fővárosában az építők szerint a lakáskorszerűsítés elsősorban nem kivitelezési gond, hanem po­litikai és szociális kérdés, amely legtöbbször az ott lakók elhelye­zésével és életkörülményeik eset­leges megváltozásával függ össze. Felmérések szerint Bratis­lavában 1000-1300 lakást érde­mes felújítani, de hogy ez időben meddig húzódik el, azt ma még nehéz lenne megjósolni. Hasznos segítség az építőknek a fiatalok bekapcsolódása Petržal­ka lakótelepeinek tereprendezé­sébe és zöldövezeteinek létreho­zásába. A fővárosi SZISZ bizott­ság által irányított ifjúsági építke­zés résztvevői érdemleges mun­kát végeznek, ami nem csupán számokban fejezhető ki, hanem könnyen lemérhető a lakóházak közti területek arculatának meg­változásában is. Az idén három szakaszban öt-hatezer fiatal dol­gozott Petržalkán. A konszern és az ifjúsági szervezet együttműkö­dése a jövőben tovább folytatódik. Folyamatban van a petržalkai kórház építésének előkészítése is, de már most számos nehézség merült fel. Az építkezés megkez­dése 1985 júliusára várható, s a kivitelezésre 95 hónap áll ren­delkezésre. 3. A konszern komplex minőség­fejlesztési programja fokozatosan valósul meg a gyakorlatban. A ve­zérigazgató szerint a lakások mi­nőségében nagyobb hiányossá­Toronyházak Lúkyn (Peter Kürt felvétele) gok már nem mutatkoznak, bár gondot okoz az ablakok rossz mi­nősége és a tetőszerkezet beázá­sa. Ez utóbbinak a legfőbb oka az, hogy a külső tetőelem szigetelé­sére jó ideig nem találták meg a megfelelő anyagot, de közben a problémát már megoldották, így felszámolható lesz. Ennél na­gyobb gond az évek óta húzódó ablak-kálvária. A faipar sajnos képtelen felszámolni az ablakok előállításában nyilvánvalóan ki­mutatható hibákat. Jobb minőségű ablakokat csak magasabb áron lenne képes legyártani, ezeket vi­szont az építők nem vehetik át tőlük, mert akkor túllépnék a laká­sok előre megszabott árkeretét. A konszern feladatai között sze­repelt, hogy az idén hatszáz lakást adnak át kollaudációs hibák nél­kül. Ezt 714 ilyen lakás befejezé­sével már az első félévben túltelje­sítették. Bár a Nyitrai Magasépítő Vállalatnál és általában a magas­építészetben ez a szám magasabb, a bratislavai építők tudatos jobbító szándéka figyelmet érdemel. 4. Tovább folytatódik a konszern szervezeti átépítése. Az eddigi há­rom vállalat - Magasépítő Vállalat, Prefmonta, Staving - mellé Stroj- servis néven létrehozták az új szállító és gépesítő vállalatot, amely saját szakterületein belül az egész konszern ellátását kapta feladatul. Ugyancsak július elsejé­től létezik a konszern tervezési és fejlesztési intézete, ahova a szá­mítástechnikai berendezéseket, valamint a tervezési és fejlesztési kapacitásokat vonták össze főként azzal a céllal, hogy a 200-220 dolgozó alkalmazott kutatást vé­gezzen, és eredményeiket minél hamarabb a gyakorlat rendelkezé­sére bocsássák. Első ilyen próbál­kozásuk a csatorna nélküli hóveze­ték alkalmazása. Január elsejétől szociális szer­vizszolgálatot létesítenek, amely­nek elsősorban a munkásszállói kapacitások áttekinthetőségében lesz jelentősége. Egyébként a szociális program megvalósítá­sának egyik sarkalatos pontja: megállítani az építők elvándorlá­sát Bratislavából. Egyelőre ez si­kerrel jár, sőt fordulatról vagyis létszámemelkedésről lehet be­szélni. Ebben nem kis szerepe van a szociális feltételek javulásá­nak, s ezen belül is a lakáskérdés előtérbe helyezésének. A kon­szern vállalatainál jelenleg 11 ez­ren dolgoznak, s fokozatosan ez a szám 13 ezerre emelkedhet. Ennyi ugyanis az elvégzendő fel­adatokhoz viszonyított optimális létszám. Legalábbis a mostani elképze­lés szerint... A kassai (Košice) Kerületi Műszaki Fejlesztési Szerve­zet dolgozói a he­tedik ötéves terv­időszak kezdete óta 103 új gépet és berendezést fej­lesztettek ki. Ezzel megtakarították 239 személy mun­káját. A megtakarí­tások teljes össze­ge csaknem 4,5 millió korona devi­zában. Az elmúlt két év alatt a brnói vásárokon 9 érmet és 5 elismerő okle­velet szereztek. A képen: Jaroslav Vojtko az egyik be­rendezést ellenőrzi elszállítás előtt. (Milan Krajňák felvétele - ČSTK) J. MÉSZÁROS KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents