Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám, szombat
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Kassai (Košice) Radioökológiai és Atomtechnika-felhasználási Intézet Spišská Nová Ves-i müszerkifejlesztó és -gyártó üzeme három éve létesült. Fő feladata atomtechnikai műszerek, főként a környezet radioaktivitását ellenőrző monitorok, továbbá a radioimmunitást és az anyagok összetételét elemző műszerek kifejlesztése és kis sorozatban való vagy egyedi gyártása. A képen: Jozef Stachura egy analizátor kipróbálását végzi. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának rendkívüli üléséről SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kölcsönös előnyök alapján Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországai sem szigetelhetik el magukat a világban végbemenő politikai és gazdasági folyamatoktól, amelyek különösen napjainkban tapasztalható bonyolultságukkal jócskán nehezítik a közösség munkáját. Nem él légüres térben a szocialista gazdasági közösség egyetlen országa sem, s ahhoz, hogy sajátos feltételei között mindegyik eredményesen tudjon eleget tenni az intenzív népgazdaságfejlesztési követelményeknek, hatékonyabban kell hozzájárulnia a közös feladatok végrehajtásához, a KGST-n belüli együttműködés fejlesztéséhez. Sok szó esett a KGST napokban megtartott XXXVII. ülésszakán arról, hogy a tagországok miként próbálnak igazodni a világgazdasági és -politikai fejleményekhez, miként tesznek eleget a sokoldalú, illetve kétoldalú egyezményeikből eredő feladatoknak. A berlini tanácskozáson felszólaló küldöttségvezetők - köztük Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi kormányunk elnöke is - jellemezték, országaikban miként igyekeznek megvalósítani az önellátás mértékének fokozásával, az exportképesség növelésével, az anyag- és energiaigényesség csökkentésével kapcsolatban kitűzött programjaikat, melyek végrehajtása egyre nagyobb mértékben a KGST-tagországok közötti együttműködés elmélyítésének a függvénye. Nem öncélúan állt Ľubomír Štrougal felszólalásában sem többek között: „...tudatosítjuk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja 1984 és 1985-re szóló gazdaságpolitikai céljainak teljes mértékű megvalósítása nemcsak dolgozóink erőfeszítésének fokozásától és a népgazdaságirányítás tökéletesítésétől függ, hanem attól is, hogy a KGST-tagállamok közösségének keretében hogyan valósul meg a megkötött egyezmények és szerződések teljesítése, ahogyan arról Tyihonov elvtárs is beszélt.“ Nem volt öncélú ez a megállapítás, akárcsak az, amellyel hazánk küldöttségének vezetője arra mutatott rá - s ezzel sem volt egyedül a felszólalók sorában -, hogy az „egyes országok gazdaságai nagyon érzékenyen reagálnak a kölcsönös kereskedelem fejlődésében megnyilvánuló hiányosságokra.“ Nem másra, mint arra utaltak ezzel a felszólalók, hogy az egymással szembeni kötelességek elmulasztása láncreakció- szerűen bonyodalmakat vált ki az egyes országok feladatainak teljesítésében, akadályozva fejlesztési programjaik teljesítését. Sok gyártásszakosítási és kooperációs program született az évek során a KGST-tagországok viszonylatában. E programok egyikének keretében szakosodott hazánk például - a Szovjetunió nagyarányú segítségének köszönhetően - az atomenergetikai gépek és berendezések gyártására, hogy csak egy példát említsünk a sok közül. Érthetőek a gyártásszakosítási törekvések, hiszen nem gyárthat egy-egy ország mindent, amire szüksége van. És az sem az utolsó szempont, hogy a tömeggyártás olcsóbb, mint a kissorozatú, tehát a gyártásszakosítás előnyei nyilvánvalóak. Igen, de csak akkor, ha minden fél pontosan teljesíti a gyártásszakosítási feladatait. Ismeretesek azok a programok is, melyeket a KGST-tagorszá- gok a mikroelektronika, a robottechnika és az automatizálás fejlesztésével kapcsolatban tűztek ki, s azt is tudjuk, valahogyan nehezen halad e programok megvalósításában az együttműködés. Vannak már jó példák, de inkább az a jellemző, hogy mindegyik ország más-más rendszer alapján fejleszti például a robotok gyártását, nehezítve ezzel a kölcsönösen alkalmazható rendszerek kialakítását. Közös nevezőre jutni ebben ugyanolyan fontos, mint amiről Berlinben a lehető legtöbb szó esett: a nyersanyag-erőforrások és a tüzelőanyagok ésszerű felhasználásában, melyben egy-egy ország és az egész közösség egyaránt jelentős lépéseket tett az elmúlt időszakban. A közös nevezőre jutás nem utolsósorban azt jelenti, hogy - főleg a kutatásban és a fejlesztésben - a munkák koordinálásával kell elérni a duplicitások elkerülését, így szellemi és egyéb teljesítőképességét egy-egy ország eredményesebben összpontosíthatja bizonyos feladatokra. „El kell dönteni, ki mit fog termelni, ki mit fog szállítani és mit fog importálni, és min kell dolgozniuk a tudományos kutatóintézeteknek“ - hangsúlyozta egyebek között Ľubomír Štrougal. Hogy az együttműködés ebben és a többi irányban is az eddiginél eredményesebben fejlődhessen, a KGST-tagállamok előkészületben levő legmagassabb szintű gazdasági tanácskozásán sok nyitott kérdésre kell végső választ adni, sok kérdésben kell döntést hozni. A KGST XXXVII. ülésszakáról kiadott közös közlemény is több irányban fogalmazott meg együttműködési intézkedéseket. Többek között előirányozta a kooperáció fejlesztését az energia- és anyagtakarékos berendezések gyártásában, a félvezetőtechnika, az energiafogyasztás ellenőrzésére és automatikus szabályozására szolgáló műszerek és készülékek gyártásában, együttműködési intézkedés született a KGST-tagországok lakossága élelmiszerellátásának javítására vonatkozóan is. Nincs szó lényegében új irányelvekről, és az alapvető irányelvek bizonyára változatlanok maradnak a csúcsszintü találkozó után is. Csak arról van szó, hogy a különböző területeken folyó együttműködést a kor követelményeinek megfelelő színvonalra fejlesszék, hogy hazai vállalataink részéről is sokkal nagyobb érdeklődést tanúsítsanak a szocialista közösség valamelyik más országában működő hasonló vállalatokkal való együttműködés fejlesztése iránt. Az együttműködés ne szűküljön le pusztán az árucsere-forgalomra, hanem terjedjen ki a haladó munkamódszerek kölcsönös átvételére, n kutatómunkában való együttműködésre. Lehetőség megannyi van az iparban, a mező- gazdaságban, a tudományos-műszaki fejlesztésben egyaránt, csak élni kell velük. Élni a kölcsönös előnyök elvének alapján. PÁKOZDI GERTRUD (ČSTK) - Október 20-án Berlinben rendkívüli ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága. Az ülésen Heinz Hoffmann hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere elnökölt. Az ülésen részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről Dobri Dzsurov hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, a Magyar Nép- köztársaság részéről Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Heinz Hoffmann hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, a Lengyel Népköztársaság részéről Florian Siwicki hadseregtáborÖsszeül a katonai tanács (ČSTK) - A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa 1983. október végén tartja meg soros ülését a Szovjetunióban. nők, honvédelmi miniszterhelyettes, vezérkari főnök, a Román Szocialista Köztársaság részéről Constantin Olteanu vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Dmitrij Usztyinov marsall, honvédelmi miniszter, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Martin Dzúr hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, valamint Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesült fegyveres erők törzskarának főnöke. A honvédelmi miniszteri bizottság az 1983. január 5-én elfogadott prágai politikai nyilatkozat és a hét szocialista állam párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-i közös nyilatkozata szellemében áttekintette az európai katonapolitikai helyzet alakulását és megállapítja, hogy ez feszültebbé és veszélyesebbé vált. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy figyel- (Folytatás a 2. oldalon) SZOMBAT 1983. október 22. XXXVI. évfolyam 250. szám Ára 50 fillér Jókívánságok (ČSTK) - Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Kenneth David Ka- undának, a Zambiai Köztársaság elnökének országa nemzeti ünnepe alkalmából. Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter ugyanebből az alkalomból zambiai kollégájának, Lameck Gomónak fejezte ki jókívánságait. Bovulo együttműködés (ČSTK) - Hazautazott tegnap Prágából a Finn Kommunista Párt küldöttsége, amelyet a párt elnöke, Jouko Kajanoja vezetett. A Ruzynéi repülőtéren búcsúztatására megjelent Vasil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Michal Štefaňák és Rados- lav Klein, a CSKP KB nemzetközi politikai osztályának helyettes vezetői. A két párt küldöttségének megbeszéléseiről közös közleményt fogadtak el, mely egyebek között megállapítja: A tárgyalások folyamán a küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjuk és országuk helyzetéről, áttekintették a két testvérpárt közötti együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit. Véleményt cseréltek a jelenlegi nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. (Folytatás a 2 oldalon) Időszerű feladatokról (ČSTK) - Jindŕich Poledník tegnap Prágában fogadta a Lengyel Nemzeti Megújhodási Hazafias Mozgalom Országos Tanácsának küldöttségét, amely Marian Orzechowskinak, a szervezet országos tanácsa főtitkárának vezetésével a Csehszlovák Nemzeti Front KB meghívására baráti látogatáson Csehszlovákiában tartózkodik. A szívélyes beszélgetés során Jindŕich Poledník tájékoztatta a küldöttség tagjait a Csehszlovák Nemzeti Front időszerű feladatairól a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítésével kapcsolatban. TIZENÖT ÉVES A CSEHSZLOVÁK ÁLLAMSZÖVETSÉGRŐL SZÓLÓ ALKOTMÁNYTÖRVÉNY A nemzetek és nemzetiségek érdekeivel összhangban Alois Indra interjút adott a Csehszlovák Sajtóirodának (ČSTK) - Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. Ebben értékelte hazánk államjogi rendszere föderatív formájának jelentőségét és a Szövetségi Gyűlés hozzájárulását az alkotmánytörvény alapelveinek megvalósításához. 0 Miben látja a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény fő hozzájárulását szocialista társadalmunk fejlesztéséhez?- A csehszlovák államszövetségről szóló, tizenöt éve elfogadott alkotmánytörvény lezárt egy időszakot, amelyben a szocializmus építésének csehszlovákiai gyakorlatában fokozatosan átkerültek a gyakorlatba a nemzetiségi kérdés fő elvei - a népek önrendelkezési joga, nemzeteink és nemzetiségeink jogi és tényleges egyenjogúsága, a szocialista internacionalizmus, a következetes osztályálláspont és a demokratikus centralizmus. Ezen alapok lerakása, amelyeken szövetségi rendszerünk nyugszik, elválaszthatatlanul összefügg munkásosztályunk történelmi és Csehszovákia Kommunista Pártjának egységesítő szerepével. A csehszlovák államszövetség - amint ezt az elmúlt tizenöt esztendő bebizonyította - sikeresen fejlődik országunk szocialista, osztály-, társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális változásainak törvényszerű eredményeként. Ezért az államjogi forma politikai és gazdasági tartalmának, egységének tartós biztosítása, amelyet a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény rögzít, nem egyszeri, hanem tartós feladat. Csehszlovákia Kommunista Pártja, munkásosztályunk, nemzeteink és nemzetiségeink politikai élcsapata a nemzetiségi kérdésben olyan tervet valósított meg, amely megfelel gazdasági fejlettségünk magas szintjének s lakosságunk, nemzeteink és nemzetiségeink nemzet- és internacionalista tudati állapotának. Ahhoz, hogy a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvényt átültessük a mindennapi, az általunk megvalósított és átélt gyakorlatba, igényes irányító és szervező, eszmei nevelő, ellenőrző és tömegpolitikai munkát kell végeznünk az emberekkel: az emberek körében és aktív részvételükkel. Mint ismeretes, a csehszlovák államszövetségről szóló alkot(Folytatás a 2. oldalon)
