Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám, szombat

KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának rendkívüli üléséről BÉKEAKCIÓK ORSZÁGSZERTE (Folytatás az 1. oldalról) men kívül hagyva a Varsói Szer­ződés tagállamai által a prágai értekezleten közösen előterjesz­tett konstruktív javaslatokat, ame­lyek Európában a nukleáris fenye­getés elhárítására és Európának a béke földrészévé változtatására irányulnak, ahol nincsenek sem közepes hatótávolságú, sem takti­kai hatósugarú nukleáris fegyve­rek, a NATO-államok eddig nem­csak nem válaszoltak ezekre a bé­kejavaslatokra, hanem folytatják az előkészületeket új amerikai kö­zepes hatótávolságú rakétáknak a NATO egyes nyugat-európai tag­országaiban való telepítésére a Varsói Szerződés tagországai­val szembeni katonai fölény eléré­se céljából, ami közvetlenül fenye­geti biztonságukat és a békét az egész világon. Új amerikai közepes hatótávol­ságú nukleáris rakéták telepítése Európában szükségszerűen az ál­talános helyzet veszélyes kiélező­(ČSTK) - Prágában, a Művé­szetek Házának Dvorák-termében kulturális és közéletünk képviselői tegnap vettek végső búcsút Ja­roslav Grus nemzeti művésztől, a kiváló festőtől és grafikustól, a Klement Gottwald Érdemrend, a Köztársasági Érdemrend és a Munka Érdemrend kitüntetettjé­től, aki október 13-án, 92 éves korában hunyt el Prágában. Utol­jára tisztelegtek a nagy kommu­nista művész előtt, aki kimagasló érdemeket szerzett képzőművé­szeti életünk szervezésében, a szocialista kultúra fejleszté­sében. A kegyeletes aktuson az el­hunyt családtagjain és barátain kí­vül ott volt Miroslav Müller, a CSKP KB osztályvezetője, Ma­tej Lúčan szövetségi miniszterel­nök-helyettes, František Šrámek cseh miniszterelnök-helyettes, Mi­lan Klusák cseh kulturális minisz­ter, Josef Malejovský nemzeti művész, a Csehszlovák Képző­művészek Szövetségének elnöke, valamint politikai, kulturális és közéletünk több más személyisé­ge. A ravatalnál elhelyezett koszo­déséhez vezet Európában és az egész világon, a nukleáris háború veszélyének növekedéséhez, ami katasztrofális következményekkel jár az emberiség számára. E viszonyok között a legfonto­sabb jelentősége van a nukleáris konfrontáció veszélye elhárításá­nak az európai kontinensen. A honvédelmi miniszteri bizott­ság megerősítette, ahogy az az 1983. évi moszkvai találkozón részt vett államok közös nyilatko­zatában szerepelt, hogy a Varsói Szerződés országai sohasem tö­rekedtek és nem törekednek kato­nai fölény elérésére, de semmi esetre sem engedik meg a katonai fölény elérését velük szemben. A megtárgyalt kérdésekkel kap­csolatban a honvédelmi miniszteri bizottság megfelelő határozatot fogadott el. Az ülés munkajellegú volt, s a barátság és a kölcsönös meg­értés szellemében zajlott le. rúk között ott volt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, a szövetségi és a cseh kormány, valamint a Cseh Kultu­rális Minisztérium koszorúja is. A CSKP KB, a szövetségi és a cseh kormány nevében Milan Klusák búcsúztatta az elhunytat. (ČSTK) - Záródokumentum aláírá­sával ért véget tegnap a SZISZ Blaho- vá melletti üdülőközpontjában a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Szövetség és a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társa­ság képviselőinek IV. találkozója. A dokumentum szerint a két partner- szervezet további tevékenységében is döntő szerepet játszik a tudományos­műszaki fejlődés céljainak és konkrét feladatainak propagálása, a két ország együttműködésének, a szocialista gaz­dasági integráció további elmélyítésé­nek, a szakosításnak és a kooperáció­nak az ismertetése. A dokumentum a továbbiakban részletesen tartalmazza a felsorolt fel­adatok megvalósítását segítő konkrét ■A " ■■ ■ " Bovulo együttműködés (Folytatás az 1. oldalról) A Finn KP küldöttsége megis­merkedett az eredményekkel, amelyeket Csehszlovákia népe a CSKP vezetésével a XVI. párt- kongresszus határozatainak meg­valósításával, a csehszlovák dol­gozók létbiztonságának szilárdítá­sával kapcsolatban elért. Kifeje­zésre juttatta meggyőződését, hogy csak a szocializmus biztosít­hatja az emberek szociális bizton­ságát, az ember teljes és harmoni­kus fejlődését. A CSKP küldöttsége elismerés­sel van a Finn Kommunista Párt­nak a dolgozók szociális érdekei­ért folytatott sokéves harca s a párt hozzájárulása iránt a finn nép egyre erősödő mozgalmá­nak kibontakoztatásához a világ­béke megőrzéséért és atomfegy­vermentes övezet létrehozásáért Észak-Európában. Mindkét párt kifejezte szilárdan eltökélt szándékát, hogy minden erővel szembeszáll a háborús ve­szély fenyegetésével. Különösen fontosnak tartják a békeszerető haladó erők szélés körű akcióegy­ségének létrehozását. Értékelik a Szovjetunió egyoldalú kötele­zettségvállalását, hogy nem alkal­maz elsőként nukleáris fegyvere­ket, valamint a fegyverkezés csök­kentésére és az államok biztonsá­gának növelésére irányuló további konstruktív javaslatait. A két küldöttség tanácskozása baráti légkörben zajlott, s hozzájá­rult a két testvérpárt álláspontjá­nak kölcsönös megismeréséhez. munkamódszereket. A kölcsönös meg­értés légkörében lezajlott találkozót Miroslav Zavadil, a CSSZBSZ köz­ponti titkára, a csehszlovák küldöttség vezetője értékelte. Vlagyimir Kugyinov, a Szovjetunió tudományos és műszaki állami bizott­ságának alelnöke, a Szovjet-Cseh- szlovák Baráti Társaság küldöttségé­nek vezetője hangsúlyozta, hogy a ta­lálkozó hozzájárult a két ország dolgo­zó kollektíváinak együttműködéséhez, melynek célja a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a két szerve­zet között fennálló testvéri kapcsolatok a világbéke megszilárdítását szolgálva a jövőben is tovább mélyülnek és bő­vülnek. (ČSTK) - Csehszlovákia szá­mos városában és községében tegnap további béketüntetések, nagygyűlések voltak. Brnóban, Csehszlovákia har­madik legnagyobb városában több mint 100 000 ember tüntetett az Egyesült Államok és NATO-szö- vetségesei legreakciósabb milita­rista köreinek politikája ellen, ugyanakkor kifejezésre juttatták, hogy egyhangúan támogatják a Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország béketörekvéseit. České Budéjovicében a dél­(ČSTK) - Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a szovjet kormányfő első helyettese, külügyminiszter Moszkvában tegnap fogadta Ja­mes Callaghant, a brit parlament képviselőjét, a londoni kormány volt elnökét, aki szovjetunióbeli lá­togatáson tartózkodik. A találko­zón időszerű nemzetközi kérdé­sekről és a szovjet-brit kapcsola­tokról volt szó. Gromiko rámutatott, hogy rend­kívül veszélyesek az amerikai kor­A BIZTONSÁGI TANÁCS az afrikai és az el nem kötelezett országok kérésére csütörtökön a Dél-afrikai Köztársaság által tör­vénytelenül megszállt Namíbiáról tárgyalt. A LIBANONI nemzeti megbé­kélési konferenciát valószínűleg a jövő héten tartják meg Genfben - közölte a berjúti kormány szóvi­vője. DMITRIJ USZTYINOV marsall, szovjet honvédelmi miniszter teg­nap elutazott Berlinből ahol részt vett a Varsói Szerződés tagálla­mai honvédelmi miniszteri bizott­ságának ülésén. NGUYEN CO THACH vietnami külügyminiszter tegnap elutazott Moszkvából, ahol a szovjet kor­mány meghívására tett látogatást. Andrej Gromikóval a nemzetközi helyzetről és a két ország kapcso­latairól tárgyalt. VASZILIJ KUZNYECOV, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének első alelnöke fo­csehországi kerület kulturális és művészeti élet képviselői emelték fel szavukat a béke védelmében a Munkásvédelmi Múzeumban a műépítészek, a képzőművészek és az írók szövetsége tagjainak együttes nagygyűlésén. Trenčínben és Érsekújváron (Nové Zámky) szintén békenagy­gyűlésre került sor. Mindkét béke­akció résztvevői határozatot juttat­tak el a Csehszlovák Békebizott­sághoz, melyben kifejezésre jut­tatták a béke megőrzését célzó törekvéseiket. mánynak a katonai erőfölény megszerzésére, a lázas fegyver­kezés fokozására, az államok kö­zötti békés együttmüködés alap­jainak megbontására irányuló lé­pései. A szovjet külügyminiszter a legveszélyesebbnek az új ame­rikai rakéták nyugat-európai tele­pítését nevezte. Andrej Gromiko ugyancsak fo­gadta Andreas Meyer-Landru- tot, az NSZK moszkvai nagyköve­tét, aki befejezi diplomáciai misz- szióját a Szovjetunióban. gadta Bemard Lawn amerikai pro­fesszort és Jevgenyij Csazov szovjet akadémikust, a nukleáris háború elhárításáért küzdő nem­zetközi orvosmozgalom két társel­nökét, akik átadták neki a mozga­lom III. kongresszusának a Szov­jetunió és az USA legfelsőbb ve­zetőihez intézett felhívását. A KERESZTYÉN BÉKEKON­FERENCIA munkabizottságának ülése tegnap Moszkvában befeje­ződött. A résztvevők a keresztény békemozgalom feladatairól ta­nácskoztak. LONDONBAN folytatott tárgya­lásokat Margaret Thatcher brit kor­mányfő és Francois Mitterrand francia államfő. A megbeszélése­ken mindketten az amerikai nuk­leáris rakéták nyugat-európai tele­pítése mellett foglaltak állást. MILAN KADNÁRT, Csehszlo­vákia ausztriai nagykövetét meg­bízatásának befejeztével búcsúlá­togatáson fogadta Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök. Anton Benya, a parlament elnöke, Alfred Sinowatz kancellár és Erwin Lánc külügyminiszter. Végső búcsú Jaroslav Grus nemzeti művésztől A kölcsönös megértés légkörében Gromiko-Callaghan találkozó Moszkvában A nemzetek és nemzetiségek érdekeivel összhangban (Folytatás az 1. oldalról) mánytörvényt 1968. október 27-én hagyták jóvá és 1969. január 1-én lépett hatályba. A szocialista föde­ráció bevezetésére akkor éles po­litikai harc közepette került sor. Az, hogy a válság időszakában a szocializmus hazai és külföldi ellenségei intenzíven bevetették alattomos felforgató fegyverüket, a burzsoá nacionalizmust, megfe­lelt az osztályharc logikájának. Igyekeztek bomlasztani a cseh -szlovák szövetséget, a szélsősé­ges nacionalizmussal gyűlölkö­dést akartak szítani a többi nem­zetiség körében is. A CSKP, a munkásosztály és a többi dolgozó, nemzeteink és nemzetiségeink egészséges erői szemtől szemben ezzel a veszély- lyel tudatosították: ahhoz, hogy az ellenforradalom teljes vereséget szenvedjen, feltétlenül szükség van népünk forradalmi vívmányai­nak védelmére, és helyreigazítá­sára. Ez egyebek között szüksé­gessé tette a csehek és a szlová­kok, valamint a hazánkban élő ma­gyar, német, lengyel és ukrán nemzetiség szorosabb együttélé­sét és együttműködését. Ennek teljes mértékben megfelel a CSKP-nak a csehszlovákiai vi­szonyok föderatív rendezésére való törekvés. Ezt így is megfogalmazhatjuk: az államszövetség politikai szük­ségszerűség volt nemcsak a két nemzet és a többi nemzetiség kapcsolatainak rendezése szem­pontjából, hanem az antiszocialis- ta erőkkel vívott politikai harc sike­res végigküzdésének egyik előfel­tétele is. Tizenöt év már olyan hosszú idő, hogy jelentős objektivitással felmérhetjük, mit eredményezett az új államjogi rendszer. Minden elfogulatlan ember számára vilá­gos, hogy a szocialista államszö­vetség befolyásolta és lényegesen emelte az országon belüli kapcso­latok színvonalát, és jótékonyan hat nemzetiségeink kapcsolataira. Elősegítette a két testvérnemzet - a csehek és a szlovákok - fejlő­dését, valamint nemzetközi tekin­télyét. A cseheknek és a szlovákok­nak, valamint a nemzetiségeknek az egyenlőség elve alapján létre­jött államszövetségi kapcsolata így teljes mértékben megmutatta történelmi jogosultságát. Az államjogi rendszer szövetsé­gi formája azért is bevált, mert társadalmunk meghatározó erejé­nek, a munkásosztálynak és él­csapatának, a kommunista párt­nak az érdekei összhangban áll­nak Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek érdekeivel. Szövetségi államunk a nép vá­lasztott képviselőinek és a lakos­ság széles rétegeinek aktív és áldozatkész munkájával fejlődik és tökéletesedik. Nagy súlyt he­lyezünk arra, hogy ne hagyják fi­gyelmen kívül, de ne is túlozzák el a nemzeti és nemzetiségi sajátos­ságokat. Arra törekszünk, hogy a nemzeti és a nemzetiségi érde­kek érzékeny tiszteletben tartása úgy erősítse az egész Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság stabi­litását, hogy eleget lehessen tenni a társadalmi érdekeknek, és ki lehessen elégíteni a növekvő szükségleteket. És ez sikerül is. A mindennapi gyakorlatban így szerzünk érvényt a csehszlovák államszövetségről szóló alkot­mánytörvénynek. • Hogyan tükröződnek vissza és valósulnak meg a törvényben foglalt elvek legfelsőbb képviselő­testületünk s egyben legfelsőbb államhatalmi szervünk tevékeny­ségében? A Szövetségi Gyűlés feladata elsősorban az, hogy egész tevé­kenysége során érvényesítse és védelmezze a csehszlovák állam- szövetség mélyen demokratikus elveit. Belső felépítésével és tevé­kenységének elveivel biztosítja a cseh és a szlovák nemzet, vala­mint a nemzetiségek teljes egyen­jogúságát a közös csehszlovák ál­lam bel- és külpolitikájával kap­csolatos alapvető kérdések meg­oldása terén. A Szövetségi Gyűlés mindkét kamarája - a Népi Kamara, amely a képviseleti rendszer általános, demokratikus elvének megtestesí­tője és a Nemzetek Kamarája, amely Csehországban és Szlová­kiában megválasztott azonos szá­mú képviselőből tevődik össze - a csehszlovák államszövetség­ről szóló alkotmánytörvény értel­mében köteles törődni azzal, hogy a nemzeti érdekeket teljes mérték­ben tiszteletben tartsák, s ne ke­rülhessen sor valamelyik nemzet vagy nemzetiség érdekeinek fi­gyelmen kívül hagyására. A képviselők alapvető kérdé­sekről - alkotmánytörvényekról, a kormány iránti bizalomról, az ötéves tervről, az állami költség- vetésről stb. - való szavazásának elvei is azt célozzák, hogy a jóvá­hagyott határozatokban mindkét nemzet és minden nemzetiség megválasztott képviselőinek a kö­zös szándéka tükröződjön. Munkánk során következetesen támaszkodunk a képviselők politi­kai fejlettségére és tapasztalatai­ra, valamint államunk minden pol­gárának a bölcsességére. A Szövetségi Gyűlés, Cseh­szlovákia legfelsőbb államhatalmi és törvényhozó szerve következe­tesen érvényesíti a gyakorlatban a csehszlovák államszövetség el­veit. Ellenőrző tevékenységével arra is ügyel, hogy az alkotmány előírásait mindenütt teljes mérték­ben tiszteletben tartsák. A Szövetségi Gyűlés és elnök­sége, a Népi Kamara és a Nemze­tek Kamarája, valamint a kamarák bizottságai tevékenységük során olyan politikai, gazdasági és szo- ciális-kulturális kérdésekkel foglal­koznak, amelyek az egész Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság számára fontosak. Az alapvetően fontos kérdések, mint például a törvénytervezetek, a kormány tevékenységéről szóló jelentések, az állami terv teljesítésének ellen­őrzése, a népgazdaság eredmé­nyei és a nemzetközi szerződések minden szerv tanácskozásainak napirendjén szerepelnek, s az ezekkel a kérdésekkel kapcsola­tos határozatokat a két kamara együttes ülésein hozzák meg. A két kamara létezése megsok­szorozza legfelsőbb képviselőtes­tületünk erejét, lehetővé teszi, hogy szélesebb problémaköröket tekintsen át, és gyakrabban végez­zen parlamenti ellenőrzést a vég­rehajtó szervek tevékenységének felülvizsgálatára. Az egész Szö­vetségi Gyűlés számára közös kérdéseken kívül a kamarák ülé­seinek napirendjén ott szerepel­nek a szövetségi állam politikai, gazdasági vagy társadalmi szük­ségleteiből eredő problémák is. Ebben a hónapban a Népi Kamara például a tudományos-műszaki fejlesztéssel és eredményeinek gyorsabb gyakorlati felhasználá­sával foglalkozott, a Nemzetek Kamarája pedig az oktatási-neve­lési rendszer fejlesztésére és a tíz­éves tankötelezettség bevezeté­sének feltételeire összpontosítja figyelmét. Szeretném ehhez hoz­zátenni, hogy a kamarák ülésein nagyszabású előkészítő munka éri el tetőfokát; ide sorolhatjuk a népgazdaság minden ágazatá­ban végrehajtott képviselői fölmé­réseket, a szakemberekkel folyta­tott konzultációkat és a parlamenti bizottságok tanácskozásait, ame­lyeken az egyes reszortok felelős dolgozói számot adnak irányító és szervező munkájukról. összegezve: a csehszlovák ál­lamszövetség elvei a Szövetségi Gyűlés tevékenységében jól be­válnak, és a képviselők aktív mun­kája útján valósulnak meg. Célunk az, hogy még jobban kihasználjuk a szövetségi rendszer adta lehető­ségeket országunk további sike­res fejlődésének biztosítására. ÚJ SZu 2 1983. X. 22.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents