Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám, szerda

Hatékonyabb élelmiszertermelést Hozzájárulnak a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásához Mikor a senicai járási pártbizott­ság a CSKP KB 8. ülése, az SZLKP KB és a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság ülése hatá­rozatainak értelmében megtár­gyalta a járási pártbizottság elnök­ségének jelentését a tudományos­műszaki eredmények gyakorlati érvényesítéséről, megállapította, hogy a párt-, az állami, a gazdasá­gi és a társadalmi szervek megnö­vekedett erőfeszítésének, illetve a dolgozók kezdeményezésének köszönhetően a mezőgazdaság­ban és az iparban egyaránt jobb eredményeket értek el a tüzelő­anyag-, az energia- és anyag­megtakarításban. A mezőgazdaságban például arra van szükség, hogy járásunk­ban az erőket az élelmiszerekből való önellátás elérésére összpon­tosítsuk. Ezzel összefüggésben elsősorban a termőföldről való gondoskodást kell növelnünk, tö­rődnünk kell termőbbé tételével, hiszen csak így valósíthatjuk meg hosszú távon a növénytermesztés kiemeltebb ütemű fejlesztését, s csak így érhetjük el, hogy ele­gendő takarmányt biztosítsunk sa­ját erőforrásainkból az állatállo­mány részére. Az erőket lényegé­ben a termelés intenzívebbé téte­lére kell összpontosítanunk, s ar­ra, hogy csökkentsük a vesztesé­get, nagyobb mértékben és haté­konyabban érvényesítsük a leg­újabb tudományos ismereteket a növénytermesztésben, a gépe­sítésben pedig szüntelenül az irá-­nyítás és a munkaszervezés szín­vonalának emelésére kell töre­kedni. A járási pártbizottság ülésén a mezőgazdasági vállalatok képvi­selőinek részvételével megvitattuk az élelmiszertermelésben kitűzött önellátási program teljesítését, s a jóváhagyott politikai-szervezé­si intézkedésekben meghatároz­tuk, hogyan tesszük járhatóbbá az utat a tudományos-műszaki isme­retek mezőgazdaságban való ér­vényesítéséhez. Elsősorban a pártszervezeteknek és a kom­munistáknak kell odahatniuk, hogy a CSKP KB 8. ülésének szellemé­ben megfelelő teret teremtsenek Környezetvédelmi feladatok a Krkonoséban (Tudósítónktól) - A kelet-cseh­országi kerület északi részét ma­gában foglaló Krkonose (Óriás­hegység) a Magas-Tátra mellett Csehszlovákia egyik legnépsze­rűbb üdülőközpontja és egyik leg­látogatottabb téli sporthelye. A ter­mészet ezen a hegyvidéken sok szépséget halmozott fel. Csodála­tos természeti képződmények, al­pesi virágok, színpompás rétek és sajátos állatvilág várja itt a láto­gatót. A civilizációs ártalmak azonban ezt a vidéket is veszélyeztetik. Ezért már húsz évvel ezelőtt Krko­nosei Nemzeti Park - ismert rövi­dítése: KRNAP - néven termé­szetvédelmi területté nyilvánítot­ták ezt a közel negyvenezer hek­táron elterülő tájegységet. A jubileum alkalmából rende­zett sajtóértekezleten a KRNAP igazgatóságának képviselői rámu­tattak: jelenleg a legsúlyosabb probléma az ipari szennyeződé­sek nagyon káros hatása a Krko­nose növényzetére és állatvilágá­ra. Az ökológiai rendszerek kie­gyensúlyozottságát azonban a vegyszeres talajművelés sem segíti elő ezen a vidéken, s hason­lóképpen a turizmus túlméretezett fejlesztése sem (1970-hez viszo­nyítva 224-szeresére emelkedett a Krkonose évi látogatottsága!). A KRNAP igazgatósága a CSSZK illetékes kormány- és közigaz­gatási szerveivel területi távlati fejlesztési terv előkészítésén dol­gozik. A terv fő célja: Krkonose természeti környezetének védel­me, ökológiai funkcióinak felújítá­sa, hogy ez a mesébe illó tájegy­ség a jövőben ismét tiszta levegő­vel, teljes természeti szépségében fogadhassa a pihenni és sportolni vágyó embereket. (sm) a haladó tapasztalatok, az új is­meretek érvényesítéséhez. Ezért e feladatokkal megismertettük a párt- és gazdasági dolgozók széles körű aktíváját, s velük kö­zösen megvitattuk, miként lehetne e téren lényegesen jobb eredmé­nyeket elérni. Ha el akarjuk érni, hogy a kommunisták példát mu­tassanak, a témakörrel azonnal foglalkozniuk kell a pártszerveze­teknek, ezzel kapcsolatban konk-' rét feladatokat kell megszabni a kommunisták számára. Persze, gondot kell fordítani e feladatok teljesítésének ellenőrzésére is. Felsorolhatnám, hogy mi min­dent követelünk meg az egyes szakaszokon dolgozó kommunis­táktól, de erre nincs szükség. Fel­adataik közös jellemzője az, hogy szüntelenül törekedniük kell a ter­melés hatékonyabbá tételére. Ezért járásunkban továbbra is megköveteljük a termelés értéke­lése során, hogy tüntessék fel: mennyiért állították elő a gabona, a hús, a tej és egyéb termékek kilogrammját, mennyit állítanak elő egy hektárra számítva az egyes mezőgazdasági termékek­ből, s hogy miként alakulnak az egyes termékek vonatkozásában a termelési költségek. Az önelszá­molási alapelvek érvényesítésé­ben szerzett eddigi tapasztalatok alapján (a Plavecké Podhradie-i ÁG és a Dojci Efsz gazdálkodik ezek szerint az alapelvek szerint) 1985-ben járásunk összes mező­gazdasági vállalatánál szeretnénk bevezetni az önelszámolási rend­szert. Azzal a céllal, hogy tökéle­tesítsük az irányítást és az ellen­őrzést, növeljük a gazdaságossá­got és a jövedelmezőséget, még­pedig úgy, ahogy azt a járási párt­konferencia feladatul adta. Egyút­tal mezőgazdasági vállalatainknál fokozatosan érvényesíteni kezd­jük a brigádrendszerű munkaszer­vezést és javadalmazást, mely hozzájárulna az anyagi érdekelt­ségi alapelvek helyes gyakorlásá­hoz. Hogy ez reális elvárás, arról meggyőződtünk a Senicai és a Plavecké Podhradie-i Állami Gazdaságban is. A termelés hatékonysága növe­lésének döntő feltétele a tervszerű irányítás tökéletesítése. Ezért a jövőben a vállalatvezetésektől nagyobb kezdeményezést várunk el a tervkészítésben, elvárjuk to­vábbá, hogy rendszeresen tökéle­tesítsék a vállalaton belüli terve­zést, s ennek a kezdeményező tervezés javulásában kell megmu­tatkoznia. Persze, ebben pótolha­tatlan szerepük van a pártszerve­zeteknek, a kommunistáknak. Ugyancsak állandó figyelmet for­dítunk a termékek minőségének javítására, mert nem érthetünk egyet azzal, hogy a hasonló felté­telek között gazdálkodó mezegaz­dasági vállalatok eredményei na­gyon eltérőek. A nyugat-szlovákiai kerületben, s ma már járásunkban is sok ta­pasztalat gyűlt össze, melyek ka­matoztatásával lényegesen haté­konyabbá tehető a mezőgazdasá­gi vállalatok együttműködése a tu­dományos munkahelyekkel és a mezőgazdasági szolgáltató vál­lalatokkal. A kooperációs körzetek megalapításával és a kooperációs tanácsok létrehozásávalvjárásunk­ban megteremtettük ennek az együttműködésnek az alapjait. Persze, van tökéletesíteni valónk e téren is. A kooperációs tevé­kenység tervszerűvé tétele érde­kében sürgősen javítani kell a já­rási mezőgazdasági igazgatóság­nak a munkáját a kooperációs ta­nácsokkal, és segíteni kell a ko­operációs tanácsokat az egyes feladatok végrehajtásában. Tudatosítjuk, hogy mezőgazda­sági vállalatainknál a tudomá­nyos-műszaki haladás meghono­sodása nem lesz egyszerű. Ezért e feladataink teljesítése során olyan feltételeket teremtünk, hogy a kommunistáknak, irányító dolgo­zóknak és a termelési folyamatba bekapcsolódóknak teljesen vilá­gos legyen, mit vár tőlük a párt és a társadalom a tudományos-mű­szaki fejlesztéssel kapcsolatban. Csak így érhetjük el, hogy vala­mennyien kezdeményezőek lesz­nek e feladatok teljesítésében. A legfontosabb tisztségekben olyan emberek kapnak helyet, akik hem félnek az akadályoktól, akik vállalják a kockázatot, mert a tu­dományos-műszaki haladás új hozzáállást követel. LADISLAV PECIAR, a senicai járási pártbizottság titkára A fejlődés mozgatóeröi Napjainkban már senki sem kételkedik abban, hogy a tudo­mány és a technika világviszonylatban is a fejlődés legfonto­sabb mozgatóeröi közé tartozik, s gyakorlatilag az emberi tevé­kenység minden szakaszában érezteti hatását. A Népi Kamara képviselői az elmúlt héten népgazdaságunk egyik kulcsfontosságú kérdését, a tudomány és a technika, valamint a nemzetközi együttműködés nyújtotta lehetőségek kihasználásának időszerű teendőit vitatták meg. A CSKP KB 8. ülése megvonta a XVI. pártkongresszuson jóváhagyott, a tudományos-műszaki fejlesztésre vonatkozó hatá­rozat teljesítésének mérlegét, s az ülés következtetései kihatottak a Népi Kamara ülésének előkészítésére is. A képviselők helyzet­felméréseket végeztek választókerületeikben, az állandó bizott­ságok üléseinek napirendjén rendszeresen szerepelt a tudomány és technika, valamint a népgazdasági gyakorlat összefüggései­nek kérdése. A helyzetfelmérések és a tapasztalatok elemzése során fény derült számos, a tudomány és technika vívmányainak gyors és eredményes alkalmazását gátló akadályra is. A képvise­lők megvizsgálták azt is, hogy a komplex intézkedések elveinek alkalmazása milyen hatással van a tudományos-műszaki hala­dásra, különösképpen a gépiparban, az elektrotechnikai iparban stb. A mélyreható felmérések és elemzések alapján számos javaslat született a bizottságokban. Az ipari, közlekedési és kereskedelmi bizottság a többi közt a reszortszemlélet káros következményeire hívta fel a figyelmet. Van példa arra, hogy különféle tárcák kutatóhelyein egy és ugyanazon témával foglal­koznak. Fontos szellemi erőforrásokat szabadítana fel, ha a reszortok a kutatási feladatokat következetesebben egybehan­golnák. A mezőgazdasági bizottság a növény- és állatfajta­nemesítés eredményeinek szélesebb alapokon történő alkalma­zását sürgette. Javasolták a képviselők, hogy a gépipar nagyobb figyelembe részesítse az olyan mezőgazdasági technika kifej­lesztését, amely alapvetően csökkentené a betakarításkor kelet­kező veszteségeket. A Népi Kamara ülése fő napirendi pontja fölötti vitában a képviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy a műszaki haladás egyik segítője a hatékony ösztönzés. Azokban az ágazatokban, gazdasági szervezetekben és vállalatoknál, amelyekben a komp­lex intézkedések szabályainak bevezetése során kellő gondot fordítottak arra, hogy az embereket megnyerjék az új gazdálko­dási módok támogatásának, s ahol az anyagi ösztönzés párosul az erkölcsi elismeréssel, az eredmények kedvezőek. A tapaszta­latok azt jelzik, hogy a vállalatoknál egyre jobban tudatosítják a személyi anyagi érdekeltség fontosságát, azonban a kutatás­ban és fejlesztésben dolgozók esetében még mindig lassú a differenciált jutalmazás érvényesítése. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításához jelentős mértékben hozzájárulhatnak az újítók és a feltalálók is. Minden újítás és találmány elősegítheti a termékek versenyképességé­nek emelését, a minőség javítását. - Időszerű, fontos követel­mény - mutattak rá a képviselők -, hogy az "újítók és feltalálók munkájának eredményeit a lehető legrövidebb időn belül alkalmaz­zák. Ehhez az is szükséges azonban, hogy az újítómozgalmat mindenütt céltudatosan irányítsák a legfontosabb területekre. A képviselők és a bizottságok munkája sok értékes felismerés­sel gazdagította a termelói és irányjtói szférát egyaránt. Javasla­taik megvalósítása elősegítheti népgazdaságunk hatékony fejlő­dését, a minőség javulását az építőmunka minden szakaszán. SOMOGYI MÁTYÁS ... és felvesszük a versenyt Mi újság a bratislavai Technika Házában? Nézem a novemberi programkínálatot: tanfolyamok, értekezletek, szerfiináriumok. Arról, hogyan használjuk ki energiaforrásain­kat, mit tudunk a mikroszámítógépekről, ho­gyan hegesszünk műanyagot, hogyan ész­szerúsítsük a titkárnő munkáját. De lesz még más is. Tizenötödikétől tizenhetedikéig a gal­vánozóknak, huszonegyedikétől huszonötö­dikéig pedig a szerszámélesítőknek szervez­tek tanfolyamot. A hónap utolsó napjaiban az új hidak karbantartói ülnek össze, hogy meg­vitassák a hídépítészet legrázósabb kérdé­seit. Közben műszaki tanácsadások, szak­mai beszélgetések és intenzív nyelvtanfolya­mok váltják egymást, vagyis nincs olyan nap, amikor a Technika Háza zárva lenne az érdeklődők előtt. - Tevékenységünk két részre oszlik - mondja Ondrej Lauko, a Technika Háza igazgatóhelyettese. - Elösegítjükés támogat­juk a tudományos-műszaki haladást és meg­valósítjuk annak ránk eső feladatait. - Milyen úton, milyen módszerekkel érik el mindezt? - Tudom, a tavalyi esztendő eredményei­vel már nem nagyon aktuális előhozakodni, én mégis megemlítem, mi mindenre vagyunk képesek egy év alatt. Nos, 1982-ben 254 összejövetelt szerveztünk, amelyből 194 or­szágos, 35 szlovákiai, 25 pedig kerületi jelle­gű volt. A rendezvények 57 százalékát neve­lő-oktató összejövetelként, 43 százalékát pedig szakmai-műszaki továbbképzésként szerveztük meg. Ebből is látható, hogy az utóbbi időben a vállalatok, üzemek egyre fontosabbnak tartják szakmunkásaik kép­zettségének növelését. És ez így van rend­jén. Munkánkat nagyban elősegítette a ne­ves külföldi szakemberek előadássorozata is, valamint a moszkvai, a leningrádi és a kijevi tudományos-műszaki propaganda­központokkal való szoros együttműködés. A CSKP XVI. kongresszusának határozatai értelmében különösen fontosnak tartottuk az energia- és üzemanyagmegtakarítás kérdé­seit; ez a témakör természetesen ma sem veszített időszerűségéből. Olyan előadáso­kat tartunk, amelyeken az energia és a fűtőa­nyag hatékony kihasználását vitatjuk meg. Minden évben tanfolyamot indítunk a fútő­műkezelők és a légkondicionáló berendezé­sek tervezői számára, hogy ezzel is nagyobb energiamegtakarítást érjünk el. - Tevékenységük, úgy tudom, a mikro­elektronika területére is kiterjed. - Mivel a mikroelektronika egyre széle­sebb teret hódít a világban, tavaly immár hetedik alkalommal rendeztünk nyári egyete­met azok számára, akik mikroprocesszoros berendezésekkel dolgoznak. Ezen a tanfo­lyamon részletesen ismertettük a. résztve­vőkkel a 07-es állami célprogramot, amely a számítástechnika, s azon belül is a robotok kérdéskörével foglalkozik. S ha már itt tar­tunk, megemlítem azt is, hogy szinte minden évben tartunk nemzetközi értekezletet a gyártási rendszerek automatizálásáról, ter­vezéséről és fejlesztéséről, s ezek az érte­kezletek elsősorban azért érdekesek, mivel a beszámolók alapján a KGST-országok tapasztalataiba is betekinthetünk. - Kapcsolatban vannak a fiatal újítókkal is? - Népgazdaságunknak aligha van olyan ágazata, amely ne igényelné az ésszerű újítási javaslatokat, hiszen azok alkalmazá­sával is hatékonyabbá tehetjük a termelést. A Technika Háza minden ötletet, minden javaslatot szívesen fogad, s ha az anyagi megtakarítást eredményez, szorgalmazzuk, hogy a lehető legrövidebb időn belül átültes­sék a gyakorlatba. - Nem beszéltünk még a gép-, az építő­és a vegyiparral összefüggő előadássorozat­ról. Plakátjukat látva arra gondoltam, nincs is olyan gyár, nagyüzem vagy vállalat az or­szágban, amely ne küldhetné el szakem­bereit egy-egy rendezvényükre, hiszen olyan sokrétű munkát fejtenek ki. - A gépiparban dolgozók számára leg­utóbb az ultrahangos anyagpróbáról tartot­tunk érdekes előadást, de nagy érdeklődés kísérte a Weldíng-értekezletet is, melynek témája a hegesztés volt. Vegyiparunk aktuá­lis témakörei közül a műanyagok még széle­sebb körű alkalmazásának lehetőségeit vi­tatjuk meg, s rendszeresen foglalkozunk a drágaköves megmunkálás kérdéseivel is. Ami pedig az építőiparral kapcsolatos érte­kezleteket illeti: tavaly az acélelemek alkal­mazásáról tartottunk nagyszabású előadást, idén pedig az építészeti munkák racionalizá­lásáról. -A tanfolyamokkal és az előadásokkal párhuzamosan kiállításokat is rendeznek. Mit láthatnak az érdeklődők a közeli hetek­ben a Technika Házában? - Október végén a lengyel lámpagyárak legszebb termékeit mutatjuk be, november 8-a és 14-e között pedig, az orosz nyelvű műszaki kiadványokból rendezünk kiállítást. - És milyen rendezvényeket terveznek az 1984-es évre? - Ime néhány előadás címe: Munkavéde­lem az építőiparban, Szennyvíztisztítás, Szociális-pszichológiai gyakorlatok a mun­kacsoportokban, A munka gazdaságos meg­szervezésének elmélete és gyakorlata, Szá­mítástechnika és matematikai modellek az irányításban - ugye, ebből is látható: rajtunk nem múlik. Mi mindent megteszünk azért, hogy tudományos dolgozóink és szakem­bereink felvehessék a versenyt külföldi kollé­gáikkal. SZABÓ G. LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents