Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-19 / 247. szám, szerda
ÚJ szú 3 1983. X. 19. Az integráció elmélyítésével jobban alkalmazkodhatunk az új feltételekhez (Folytatás az 1. oldalról) jól jön: a rágalmak, sőt a hazugságok, a provokációk és a fenyegetések, a diszkrimináció és az embargók s végül a katonai erő alkalmazásával való fenyegetés. Kétségbe vonják a bevált egyezményeket, a nemzetközi konferenciák határozatait, de elsősorban az eltérő társadalmi rendszerű államok együttélésének gyakorlatát, amely teljes mértékben pótolhatatlan a nemzetközi kapcsolatokban. Az antikommunizmus nevében szervezik az újkori kereszteseket, akik fegyverekkel akarják rákényszeríteni a világra saját rendjüket. Ezért szorgalmazzák Nyugat-Európában az újabb közepes hatótávolságú rakéták telepítését, ezért igyekeznek megbontani a meglevő egyensúlyt és kiélezni a helyzetet a szocialista országok közvetlen fenyegetésével. S történik mindez a Szovjetunió és közösségünk békejavaslatai ellenére, a józan ész hangjai ellenére, amelyek mind erőteljesebbek számos nyugati országban. Mindez az egyszerű emberek vágyainak megcsúfolása, akik a békét az ember és az emberiség elsőrendű jogának tekintik. Ezért üdvözöljük és támogatjuk feltétlenül a Szovjetunió új javaslatait, amelyeket Jurij Andropov elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke terjesztett elő. A szocialista közösséget létrejötte óta az egyenlőség, a be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvein nyugvó békés egymás mellett élés eszméi hatják át. Sosem zárkóztunk el Nyugat-Európa, de az Egyesült Államok elöl sem. A diszkriminációs és az embergós politika nem a mi találmányunk. A fenyegetőzések és a rágalmak politikája nem a mi fegyverünk. Ezt végül is bebizonyítottuk a közelmúltban Madridban is a záró- dokumentum előkészítése és elfogadása során. Készek vagyunk továbbra is az ilyen megértés tanúsítására. Ha azonban figyelmeztetésünk ellenére sor kerül a közepes ható- távolságú amerikai rakéták telepítésére, a csehszlovák kormány nevében kijelenthetem, hogy szövetségeseinkkel együtt megtesz- szük a szükséges intézkedéseket az egyenlőség és az egyenlő biztonság garantálására. Ebben az értelemben a kor azt követeli, hogy még szorosabbra zárjuk sorainkat, hatékonyabban koordináljuk politikánkat, fellépjünk a diszkrimináció ellen a nemzetközi kapcsolatokban, megakadályozzuk a nyomás gyakorlását a nemzetközi szervezetekben, és támogassuk barátainkat a fejlődő országokban, akik igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatokat követelnek. Teljesen nyilvánvaló, hogy a nemzetközi politikai helyzet legutóbbi alakulása tovább károsítja a mi gazdasági kapcsolataink körülményeit is a nem szocialista országokkal, amelyek már enélkül is rendkívül bonyolultak és nehezek voltak. Elsősorban a kereskedelem terén megnyilvánuló diszkriminációra gondolok, amely korlátozza kiviteli aktivitásunkat, a diszkriminációra a hitelhez való hozzájutásban és a csúcsszínvonalú technikának és technológiának a szocialista országokba való kivitelére elrendelt különböző tilalmakra. Úgy vélem, hogy ez a tendencia nem lesz rövid ideig tartó. így tovább is sürgető okot ad ahhoz, hogy elmélyítsük integrációs erőfeszítéseinket, és mindenekelőtt megerősítsük kölcsönös együttműködésünk minőségét abból a célból, hogy közösen jobban alkalmazkodhassunk az új feltételekhez. Ezzel együtt nyilvánvalóan elkerülhetetlen népgazdaságainknak az intenzív fejlődés útjára való áttérése folyamatának meggyorsítása, habár ez éppen most nem könnyű feladat. Ettől függ a termelékenység további növekedése, ami szoros kapcsolatban áll a további előrelépés lehetőségeinek bővítésével a szocialista gazdasági integrációban. örömmel tölt el bennünket, hogy a testvérpártok és a KGST- tagállamok kormányainak ez irányú eddigi erőfeszítése és kölcsönös együttműködésük elmélyítése már több pozitív eredményt hozott, amelyek az egész közösség gazdasági fejlődése ütemének fel- gyorsulásában tükröződnek. Ezzel együtt, igaz, be kell ismernünk, hogy a komplex program teljesítésében már sokkal messzebb lehetnénk, ami vitathatatlanul megnyilvánulna a speciali- záció és kooperáció fejlődésében két- vagy sokoldalú alapon. A komplex programba foglalt számos konkrét feladat ismétlődik a tervezett legfelsőbb szintű tanácskozás számára készülő új dokumentumokban is, sajnos ismét általános megfogalmazásokban és feladatokban, ami - ha nem kerekedik felül mindannyiunk közös akarata - újra úgy végződhet, mint a múltban. Ismét sor kerülhet a legbonyolultabb konkrét és rendszer jellegű kérdések elhalasztására, amelyek feltételei annak, hogy az integráció jelentősen gyorsabban, szélesebb mértékben és nagy hatékonysággal fejlődjön közösségünk számára. A csehszlovák népgazdaságban is sor kerül a fejlődés dinamikájának a felgyorsulására és a kívánt fordulatra a gazdasági fejlődés intenzifikálásában és az anyagi erőforrások jobb hasznosításában. Számos területen, a gazdasági külkapcsolatokat is beleértve, sikerül megszilárdítanunk a gazdasági egyensúlyt. Közben nem titkoljuk, hogy számos problémát és nehézséget kell áthidalnunk. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a CSSZSZK kormánya elsőrendű feladatnak tekinti valamennyi pozitív tendencia megszilárdítását és kibontakoztatását a népgazdaság fejlesztésében, hogy a lehető legjobban teljesíthessük a 7. ötéves terv célkitűzéseit. Ezért az 1984- re szóló terv előkészítése és az útmutató mérlegelések az 1985. évi fejlődésről arra irányulnak, hogy mindkét évben elérjük a nemzeti jövedelem minimálisan 3 százalékos növekedését. Ami a külgazdasági kapcsolatokat illeti, a 7. ötéves terv koncepciójával összhangban folytatni fogjuk kiegyensúlyozottságuk megtartását, szorgalmazni fogjuk gazdaságunk exportteljesítményének növekedését és a szocialista gazdasági integrációba való bekapcsolódásának elmélyítését. Ezzel egyidőben tudatosítjuk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja 1984 és 1985-re szóló gazdaságpolitikai célkitűzései teljes mértékű megvalósítása nemcsak dolgozóink erőfeszítéseinek fokozásától és a népgazdaságirányítás tökéletesítésétől függ, hanem nem kis mértékben attól is, hogy a KGST-tagállamok közösségének keretében hogyan fog megvalósulni a megkötött egyezmények és szerződések teljesítése, ahogyan arról Tyihonov elvtárs beszélt. Az utóbbi évek tapasztalatai világosan megmutatták, hogy a jelenlegi feltételek között egyes országaink gazdaságai nagyon érzékenyen reagálnak a kölcsönös kereskedelem fejlődésében megnyilvánuló hiányosságokra, amely a gazdasági stabilitás egyik döntő elemévé vált. Bármilyen zavarok és nehézségek ezen a téren láncreakciót válthatnak ki. Ezért továbbra is mindent megteszünk valamennyi szinten vállalt kötelezettségeink hiánytalan teljesítése érdekében. A 7. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítésével jó feltételeket akarunk teremteni az 1985-ös év után a csehszlovák gazdaságnak az intenzív fejlődésre való átállítását célzó teendőkhöz. Elvi hozzáállásunkat e téren kifejeztük javaslatainkban a KGST-tagállamok legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozása számára. A most folyamatban levő konkrét munkák a gyorsuló tudományos-műszaki haladással összefüggő követelményekből és abból a követelményből indulnak ki, hogy a fejlett szocialista társadalom szükségleteihez kell alkalmazni a termelési struktúrát, összefüggésben állnak a fő árrelációk jelentős világpiaci változásával és részvételünkkel a szocialista közösség proporcionális fejlesztésében. Ezért az 1986-1990-es évekre szóló ötéves terv és a csehszlovák népgazdaság fejlesztése távlati kilátásai előkészítésének lényeges irányvonala szerintünk az aktív részvétel a már egyeztetett együttmüködés megvalósításában, amelyet a legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozás határozati javaslatai tartalmaznak. Engedjék meg, hogy állást foglaljak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységének egyes további kérdéseivel kapcsolatban. A csehszlovák küldöttség elsősorban azokat a javaslatokat értékeli, amelyek a KGST-tagállamok tudományos-műszaki együttműködése további tökéletesítésére irányulnak, s amelyeket a Tanács tudományos-műszaki együttműködési bizottsága dolgozott ki. Helyesnek tartjuk az együttműködés céltudatosabb irányvonalának gondolatát az alkalmazott kutatás terén és az erők nagyobb koncentrálását olyan feladatokra, amelyek sokoldalú nemzetközi együttműködést követelnek, és reális kilátásaik vannak jelentős gazdasági hatás elérésére. Az időtényező kétségkívül döntő jelentőségű az újratermelési folyamat intenzifikálására. Ezzel összefügg annak szükségessége is, hogy jobban ki kell használni közösségünk hatalmas kutatópotenciálját, és tökéletesíteni kell annak tartalmai és minőségi irányvonalát, valamint e téren az együttmüködés gazdasági ösztönzőit, ügy véljük, hogy a javasolt intézkedések semmit sem változtatnak az alapkutatás megszilárdításának és az elmélet terén az időelőny kialakításának szükségességén, ahogyan azt a KGST-tagállamok legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozásának javaslata féltételezi. Szeretném úgyszintén aláhúzni az együttműködés további elmélyítésének szükségességét a társadalomtudományi és gazdasági kutatás terén, ez vonatkozik mind az alapkutatásra, mind az alkalmazott kutatásra, amely a társadalmi fejlődés problémái és feladatai fényében - beleértve a népgazdaság és az integrációs folyamatok tervszerű irányítását is- hovatovább mind nagyobb jelentőségű. A Tanács legutóbbi ülésein egyetértettünk az elektronika területén való együttműködés bővítésének fontosságában. Az e téren való kölcsönös együttműködést több megállapodás és szerződés határozza meg sok- és kétoldalú alapon. Ezek teljesítése azonban nem mindig kielégítő, és nem felel meg sem országaink szükségleteinek, sem lehetőségeinek. Az elektronikai ipar fejlesztési lehetőségeit meghatározó hasonlóan fontos probléma államaink szükségleteinek kielégítése a speciális technológiai berendezések vonalán. Úgy véljük, hogy 1985 elején a Végrehajtó Bizottságnak vissza kellene térnie ezekhez a kérdésekhez, értékelnie kellene a megkötött egyezmények eddigi teljesítését és kiegészítő intézkedéseket kellene tennie a kitűzött cél- a KGST-tagállamok népgazdaságának elektronikus berendezésekkel való ellátására. Az elmúlt időszakban a Tanács szervei részletesen foglalkoztak a munka haladásával a közlekedés terén való együttműködés hosszú távú célprogramja megvalósításában. Talán nem szükséges e kérdést részletezni, egy dolog azonban nyilvánvaló: az, hogy a közlekedés, valamint annak áteresztő és kiszolgáló kapacitásainak fejlesztése továbbra is elmarad a közlekedési szükségletek fejlődése mögött. A Végrehajtó Bizottságban elfogadott intézkedések helyesek, és megvalósításukra ki kell használnunk az 1986-1990-es évekre szóló ötéves népgazdasági fejlesztési tervek egyeztetését. A kölcsönös és tranzitszállítás egyeztetése mellett megfelelő figyelmet kell szentelni a beruházási akciók előkészítése és megvalósítása folyamata egyeztetésének is, mégpedig figyelembe véve a már felépített objektumok hatékony kihasználását és országaink kialakulóban levő közlekedési rendszerének részeit. Nem is tartjuk helyesnek, hogy halogassuk a közlekedés ellátottsága, korszerűsítése és műszaki alapja önellátása kérdéseinek megoldását. Javasoljuk, hogy a Tanács egyik elkövetkező ülésszakán komplex módon vitassuk meg a KGST-tagállamok egységes közlekedési rendszerének kiépítését és egységes közlekedéspolitikájuk kialakítását, beleértve a közös eljárást is a harmadik országokkal és azok gazdasági csoportosulásaival szemben. Ennek elválaszthatatlan része kell hogy legyen a nemzetközi és nemzeti közlekedési rendszerek gazdasági oldalának megoldása. Ennek gazdaságilag előnyösnek kell lennie, másképp nem lépünk előre. Utolsó megjegyzésem az elektromos energia behozatalának szerződésben megállapított biztosítása feltételeinek kialakítására vonatkozik. Ez elsősorban a chmelnicki nukleáris erőműből a Lengyel Népköztársaságba vezető 750 kilovolt feszültségű tranzitvezeték építését érinti, amely, mint ismeretes, késik. Úgy gondolom, hogy nem nyugodhatunk bele az építkezés további késésébe, sem pedig a halogatásokba és ellentétekbe, amelyek ezzel és a jövőbeni működtetéssel kapcsolatban merülnek fel. Az érdekelt államokkal együtt olyan intézkedéseket kell tennünk, hogy a tranzitvezetéket legkésőbb 1985elején üzembe helyezzék. Az együttműködésnek a fűtőanyag- és nyersanyagforrások racionalizálása és a takarékosság terén nem kisebb jelentőséget kell tulajdonítani, mint az együttműködésnek az új források megszerzésében. Ez nem valamilyen átmeneti megoldás, amelyet a fűtőanyag- és nyersanyagforrások kiaknázásában mutatkozó nehézségek növekedése és a kiadások emelkedése diktál. Azonban valami többről van szó, mint a módosítási folyamatok részéről, amelyekkel a gazdaság reagál a cserearányok változásaira, amelyek az utóbbi években fokozatosan megnyilvánultak valamennyi nemzetközi piacon. E források gazdaságos kihasználása a tevékenység egyedüli lehetséges orientációja és módszere, amely a népgazdaság intenzív fejlesztésének követelményeiből ered, és a 2000-ig terjedő nemzetközi együttmüködési program javasolt előkészítése a nemzeti programokkal együtt létrehozza ezen a szakaszon a gazdaságpolitika egyeztetésének integrált alapját. Csehszlovákiában ennek a kérdésnek jelentős figyelmet szentelnek. E téren tett erőfeszítéseink konkrét megnyilvánulása az a két állami racionalizációs program, amely a fűtőanyag- és energiatakarékosságot és a fémekkel való takarékoskodást érinti. A programok műszaki, szervezési és gazdasági intézkedéseket tartalmaznak, és kitűzik az országos követelményt, hogy 1981-1985-ben el kell érni legalább a 2,3 %-os relatív megtakarítást a fűtőanyagok és az energia terén és a 4,5-5,0 százalékos megtakarítást fémekből évente. Az eddigi tapasztalatok pozitívak. Egyetértünk az együttmüködés bővítésének és tökéletesítésének alapvető irányvonalaira tett javaslattal a fűtőanyag- és nyersanyag- források gazdaságos és ésszerű kihasználása során. Azt szeretnénk, ha az anyagi-műszaki ellátás területén való együttműködéssel foglalkozó KGST-bizottság elejét venné a konkrét javaslatok hosz- szadalmas feldolgozásának, és gondoskodna az együttmüködés előrehaladásának rendszeres kiértékeléséről ezen a területen. Csehszlovákia számára is jelentős hozzájárulás lesz a KGSTtagállamok lakossága élelmiszer- ellátásának javítására irányuló javasolt intézkedések megvalósítása. Pozitívan értékeljük az előterjesztett javaslat orientációját az együttműködés és kooperáció elmélyítésére és bővítésére, a hiányzó mezőgazdasági és élelmi- szeripari technika gyártásában új, hatékonyabb technológiák fejlesztésére, amelyek lehetővé tennék a veszteségek csökkentését a mezőgazdasági termékek gyártása és feldolgozása egyes folyamatai során, beleértve a hulladék nélküli technológiákat a nagyobb hozamú vetőmagok kinemesítésére, amelyek elősegítenék a gabonatermesztés további növelését, a nagy fehérjetartalmú takarmányokra és a hiányzó vetőmagok termesztésére. A már meglevő sokoldalú egyezményeket ki lehetne bővíteni több intézkedéssel, amiről az 1986-1990-re szóló tervek egyeztetése keretében lehetne megállapodni. A javasolt intézkedések összekapcsolják a nemzetközi programot, a KGST-tagállamok többségének nemzeti programjaival, ami fokozza az egyes országok érdekeltségét a minél jobb eredmények elérésében és az egyes akciók időben történő megvalósításában. A fő hangsúlyt azonban a dolog minőségi oldalára kell helyezni, mivel be kell ismernünk, hogy elmaradunk a világ jelenlegi fejlettségi szintjétől, ami számos berendezés, technológiai, mezőgazdasági és élelmiszeripari eljárás műszaki színvonalát illeti. Javasoljuk, hogy vitassuk meg a KGST-tagállamok egyeztetett fellépése koordinálása elmélyítésének lehetőségét a mezőgazdasági termények és nyersanyagok elkerülhetetlen vásárlása során, esetleg a harmadik országokból való közös vásárlás megszervezésének lehetőségét. Ezt már harmadszor javasoljuk, de mindeddig siker nélkül. Közben teljesen nyilvánvaló, hogy a kapitalista vállalatok e téren való koordináció hiányán sokat keresnek. A Tanács ülésszaka határozatának javaslatával elvben egyetértünk. Üdvözöljük a KGST és a Nicaraguai Köztársaság közti együttműködésről szóló megállapodás megerősítésére tett javaslatot; a legközelebbi időszakban elsősorban az együttmüködés akciói koordinálása feltételeinek javítását várjuk tőle a magasabb szintű együttműködés érdekében. Egyúttal hangsúlyozni szeretnénk, hogy Csehszlovákia teljes mértékben támogatja azoknak az államoknak az igyekezetét, melyek a szocialista fejlődés útját választották, és melyek képviselői jelen vannak mai ülésünkön. Biztosítani akarjuk az Afgán Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Demokratikus Köztársaság és a Szocialista Etiópia képviselőit afelől, hogy lehetőségeink szerint továbbra is segítjük országaikat és együttmü- ködünk velük. Befejezésül engedjék meg, hogy a csehszlovák küldöttség nevében kifejezzem hálámat a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, a Német Demokratikus Köztársaságnak, Minisztertanácsának és személyesen Willi Stoph elvtársnak azokért a kitűnő feltételekért, amelyeket a Tanács ülésszaka munkája számára biztosítottak, és tolmácsoljam legfelsőbb párt- és állami vezetésünk őszinte üdvözleteit és jókívánságait. Nagyra értékeljük azt a baráti fogadtatást, amelyben a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában volt részünk. Köszönjük azt az alkotó légkört, amely fontos előfeltétele tanácskozásunk jó eredményeinek. » Ľubomír Štrougal végezetül köszönetét mondott az NDK párt- és állami szerveinek a tanácskozás jó feltételeinek a biztosításáért.
