Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-19 / 247. szám, szerda
Nemet az amerikai rakéták telepítésére (Folytatás az 1. oldalról) Óvárosi téren, mi, prágai dolgozók, a csehszlovák főváros lakosai, hogy kifejezzük tántoríthatatlan szándékunkat: tovább fokozzuk a harcot a békéért, megsokszorozzuk erőfeszítéseinket szocialista hazánk gazdasági és politikai erejének további jelentős szilárdításáért. A második világháború óta az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért folytatott küzdelemre bonyolult helyzetekben került sor. Az imperializmus helyi konfliktusokat robbantott ki Koreában, Vietnamban, a Közel-Keleten. A végletekig kiélezte a feszültséget a karibi térségben. Afrikában és a világ más részein. Az ún. hidegháború azzal fenyegetett, hogy meleg háborúvá fajul. A nemzetközi fejlődésnek voltak enyhülési és kemény konfrontációs szakaszai. De a nemzetközi, főleg az európai helyzet sohasem volt annyira bonyolult, mint ezekben a hetekben, 1983 őszén. Igen, elsősorban Európában érkeztünk el nagyon veszélyes válaszúthoz, amikor csak nagyon kevés kell ahhoz, hogy felrobbanjon a nukleáris potenciál, amely nemcsak földrészünk, hanem az egész világ elpusztítására képes. A Pentagon és a Fehér Ház stratégái ugyanis elvakultságukban úgy döntöttek, hogy a Német Szövetségi Köztársaság területén, vagyis nyugati határunktól alig néhány kilométerre és más NATÓtagországokban még december vége előtt megkezdik az új generációhoz tartozó amerikai nukleáris fegyverzet, a Pershing rakéták és a cirkáló rakéták telepítését. Ezzel meg akarják kezdeni azt a rendkívül veszélyes és kockázatos folyamatot, amelynek során 572 ilyen rakétát helyeznek el az európai NATO-tagországokban. Ennek a raffinált és rendkívül veszélyes tervnek egyedüli célja nem Nyugat-Európa „felfegyverzése", ahogyan ezt az amerikaiak állítják, hanem a fennálló európai hadászati egyensúly radikális megváltoztatása, az imperializmus katonai fölénye a szocialista közösséggel szemben. Csakhogy a nyugati urak ne feledjék, hogy ebben a helyzetben nemcsak Kelet-Európát teszik ki a nukleáris veszélynek: Nyugat-Európát ugyanilyen veszély fogja fenyegetni. Hiszen senki sem vonhatja kétségbe, hogy a szocialista országok szembeszállnak terveikkel, nem fognak ölbe tett kézzel várakozni. Mi, a helyzet ilyen alakulására nem törekszünk. Nézetünk szerint éppen most valami olyan van születőben, amit közös európai érdeknek, a kölcsönös európai biztonság és bizalom objektív szükségszerűségének nevezhetünk. Ezért ezen a helyen minden európai békeszerető és háborúellenes erő, minden felelős és józanul gondolkodó ember címére kijelentjük, hogy még meg lehet akadályozni a veszélyes fejleményeket, az új amerikai rakéták telepítését, el lehet halasztani az erre vonatkozó döntés végrehajtását, felelősen lehet tárgyalni, és el lehet olyan eredményeket érni, amelyek a békét, az európai biztonságot, a békés nemzetközi stabilizációt szolgálják. Még van idő tiszta fejjel újra megvizsgálni mindazokat a reális javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió és a többi szocialista ország a genfi tárgyalásokon és az ENSZ-ben előterjesztett. Még van idő arra, hogy megelőzzük az új amerikai fegyverek európai telepítését, s korlátozzuk a meglevő európai nukleáris arzenálokat az egyenlőség és az azonos biztonság alapján. Még van idő konstruktívan megvitatni azt a javaslatot, amelyet az idén januárban a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülése terjesztett elő, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai szerződésben mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról. Még van idő megvalósítani az atomhatalmakhoz intézett szovjet felhívást, amely azt javasolja, hogy a nagyhatalmak kötelezzék magukat arra, hogy elsőként nem vetnek be atomfegyvereket. A békeakarat csendül ki Jurij Andropov elvtárs legutóbbi nyilatkozatából is. Ugyancsak a nyugateurópai békeszerető közvélemény és a kormányok lelkiismeretéhez appelál a Varsói Szerződés külügyminisztereinek Szófiában nemrég tartott találkozójáról kiadott közlemény. Mindezt támogatásunkról biztosítjuk itt az Óvárosi téren, s leszögezzük, hogy szocialista hazánk minden lakosával, a szovjet néppel, minden szocialista ország népével, Európa és az egész világ békeszerető embereivel együtt a békére törekszünk. Reagan amerikai elnök újra meg újra azt állítja, hogy a békés egymás mellett élésre és a nemzetközi enyhülésre való törekvés a Nyugat gyengeségének jele, sőt egyfajta új „müncheni kapituláció". Mi volt tulajdonképpen a müncheni kapituláció, amely feláldozta Csehszlovákia létét? Ez elsősorban az akkori Nyugat kapitulációja volt Hitler agresszív terveivel szemben, s ezt a kapitulációt szovjetellenes gyűlölet diktálta. Arra törekedtek, hogy a fasizmus agresszivitását a Szovjetunió ellen fordítsák, de végül is ez nemcsak Csehszlovákia, hanem a nyugateurópai tőkés országok összeomlásához is vezetett. Ma tudjuk, hogy lényegében ez volt a második világháború kezdete. Éppen ezért elsősorban nekünk van jogunk feltenni a kérdést, hogy a nyugati országok akkori müncheni kapitulációja nem emlékeztet-e a nyugat-európai imperialista hatalmak jelenlegi politikájára. Azon hatalmakéra, amelyek A prágai nagygyűlés résztvevőinek nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió békekezdeményezései kifejezik nemzeteink egységes akaratát, békevágyunkat. Álláspontunk azokban a békejavaslatokban is kifejezésre jut, amelyeket az idén tettek közzé fővárosunkban a béke-világtalálkozó résztvevői. A békevágy és az aktív békeharc összeköt bennünket mindazokkal, akik politikai nézeteikre, vallási, nemzeti és etnikai hovatartozásukra való tekintet nélkül követelik, hogy tartósan őrizzék meg a békét, az emberiség alapvető jogát és értékét. Ezért fenntartás nélkül támogatjuk Jurij Vlagyimirovics Andropov elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének nyilatkozatát, amelyben teljes felelősséggel tisztázta a szovjet nép álláspontját az Egyesült Államok uralkodó köreinek és szövetségeseiknek militarista politikájával kapcsolatban-. Teljes mértékben támogatjuk azt az álláspontot, hogy biztonságunk és a béke megőrzése céljából határozott és megfelelő lépéseket kell tenni, ha a reakciós imperialista körök az európai népek követeléseivel és érdekeivel ellentétben további atomfegyverek telepítését kezdik meg Európában. Mindent megteszünk a Varsói Szerződés és az egész szocialista világ szövetségének erősítéséért. Az imperializmus sohasem tesz katonai fölényre szert a szocializmussal szemben. Az imperialista körök bármilyen egyoldalú hadászati vagy politikai előnyök megszerzésével kapcsolatos elképzelései kudarcra vannak ítélve. A súlyos helyzetnek, a nukleáris konfliktus reális veszélyének tudatában ezért egységes akcióra hívunk fel minden haladó és békeszerető erőt, az európai fővárosok dolgozóit, mindazokat, akik békét akarnak. Még meg lehet állítani az imperializmus pusztításra irányuló törekvéseit, meg lehet előzni a lázas atomfegyverkezés új fordulóját, meg lehet gátolni a nemzetközi helyzet további rosszabbodását és a nukleáris háborU veszélyének növekedését. Ezért még határozottabban nemet mondunk az atomhalállal fenyegető amerikai tervekre. - ugyanúgy mint akkor - saját országuk érdekeivel ellentétben, a szocializmus iránti gyűlöletből támogatják az Egyesült Államok rendkívül veszélyes és agresszív törekvéseit. Népünk támogatta, támogatja és a jövőben is tántoríthatatlanul támogatni fogja a szovjet békepolitikát. A történelemben a legkiválóbb emberek s velük együtt mi is, a béke eszméjét valljuk magunkénak, minden igazságtalan háborít bűncselekménynek tekintünk a népek és az emberiség ellen. Ezért támogatjuk aktívan a békeszerető szovjet külpolitikát, amelyet az SZKP XXIV v XXV. és XXVI. kongresszusának békeporgramja tartalmaz. A szocialista Csehszlovákiának ez az álláspontja újra kifejezést nyert az ENSZ Közgyűlésén. A legjobb megoldásnak az európai rakéták valódi nullamegoldását tekintjük. Persze, nem az olyat, amilyet az Egyesült Államok javasolt, és amely a Szovjetunió egyoldalú lefegyverzéséhez vezetne. Ebben a helyzetben fordulatot csak az hozhat, ha az Egyesült Államok elfogadja az egyenlő és az azonos biztonság elvét. Ez a nukleáris veszély és a katasztrófa elhárításának reális útja. Hiszünk abban, hogy ezt NyugatEurópában minden becsületes ember megérti. Antonín Kapek szavait gyakran szakította félbe a résztvevők egyetértő tapsa, a beszéd végén pedig az emberek a békét éltették. A nagygyűlés végén Antonín Svorc érdemes művész, a Nemzeti Színház operaegyüttesének magánénekese felolvasta a Csehszlovák Békebizottságnak küldött nyilatkozatot. A résztvevők viharos tapssal fejezték ki egyértelmű egyetértésüket. A nagygyűlés, amelyet a Nemzeti Front Városi Bizottsága és a városi béketanács rendezett, megmutatta, hogy népünk támogatja a CSKP politikáját, és bizonyította, hogy az emberek még aktívabban akarnak harcolni a békéért. Részvétnyilvánítás (ÓSTK) Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök levélben fejezte ki részvétét a Cseh Kulturális Minisztériumnak, valamint a Csehszlovákiai és a Csehországi Képzőművészek Szövetségének Jaroslav Grus nemzeti művész elhunytával kapcsolatban: „Mély megrendüléssel fogadtam Jaroslav Grus festőművésznek, a csehszlovák szocialista kultúra kiváló személyiségének halálhírét. Élete és munkássága a kommunista művész példáját adja, aki alkotó munkájában és kultúrpolitikai tevékenységében mindig kifejezte forró szeretetét szülőhazája és népe iránt. Személyében társadalmunk nagy áP kotót veszített -el, akinek szerteágazó, realista munkássága jelentősen gazdagította a mai képzőművészetet." Jaroslav Grus nemzeti művész halála alkalmából Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök is részvétlevelet küldött a Cseh Kulturális Minisztériumnak, valamint a Csehszlovákiai és a Cseh Képzőművészek Szövetségének. Baráti találkozó (CSTK) - Peter Colotka szlovák miniszterelnök tegnap Bratislavában fogadta a levéltárosok 22. nemzetközi kerekasztal-konferenciáján 40 országból részt vevő küldöttségek vezetőit és a nemzetközi szervezetek képviselőit. Jelen volt Július Hanus, a szlovák miniszterelnök első helyettese és Stefan Lazar szlovák belügyminiszter. Colotka elvtárs üdvözölte az egyhetes tanácskozás résztvevőit a szövetségi és a szlovák kormány nevében; és sok sikert kívánt. A résztvevők nevében a francia Jean Favier, a konferencia elnöke köszönetet mondott a tanácskozás kedvező feltételeinek megteremtéséért és a szívélyes fogadtatásért. Berlinben megnyílt a KGST XXXVII. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) nyeinek további és szélesebb kibontakoztatásához, valamint a baráti országok egységének és összeforrottságánák megszilárdításához. Ugyanakkor rámutatott, hogy egyre erősödik a legagreszszívebb imperialista körök harca a világ békeerői ellen, s hangsúlyozta, hogy az új amerikai nukleáris rakéták tervezett telepítése az NSZK-ban és más nyugat-európai országokban növeli a háborús veszélyt. E veszélyes fejlődés elleni harcukban az egész világ békeszerető és haladó erői teljes támogatásra találnak a Szovjetunióban és szövetségeseiben. Willi Stoph a továbbiakban elmondotta, hogy azokat az igényes feladatokat, amelyeket a testvérpártok a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődés biztosítására kitűztek, sokkal hatékonyabban meg lehet oldani szoros együttműködésben a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal. Ez elősegíti országaik erőforrásainak jobb kihasználását, erősíti szocialista közösségünket és hozzájárul dinamikus fejlődéséhez, mondotta Willi Stoph. A végrehajtó bizottság jelentését a KGST-nek a két ülésszak közötti tevékenységéről Gerhard Weiss, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke, az NDK állandó KGST-képviselöje terjesztette elő. A múlt évben a tagországok nemzeti jövedelme együttesen 2,6 százalékkal növekedett. Ezt elsősorban a munkatermelékenység növelésével, nyers- és alapanyagok, valamint energia megtakarításával érték el. A beruházások volumene a megelőző év szintjén maradt. Az ipari termelés 1932-ben 2,3 százalékkal, 1983 első félévében a megelőző esztendő azonos időszakához képest 4,3 százalékkal növekedett. A KGST-tagországok külkereskedelmi forgalma 1982-ben a megelőző évhez képest 6,6 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a tagországok közötti kölcsönös árucsere-forgalom 11,5 százalékkal emelkedett. A KGST-tagországok gazdasági helyzetének az alakulása a csökkent fejlődési ütem ellenére is szembeötlően ellentétben állt a tőkés világban elmélyülő válsághelyzettel. Az ipari termelés volumene a fejlett tőkés államokbant tavaly 4 százalékkal csökkent, nem növekedett a nemzeti jövedelem, és a külkereskedelmi forgalom két százalékkal csökkent. Jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma, és növekedett az infláció. Nyikolaj Tyihonov beszéde A KGST XXXVII. ülésszakán tegnap Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke is felszólalt. Egyebek között megállapította: Feladatunk, hogy megtárgyaljuk a kölcsönös együttműködésnek az utolsó ülésszak óta eltelt időszakban mutatkozó eredményeit és áttekintsük a szocialista közösség gazdasági erejének további szilárdításával összefüggő fontos kérdéseket. A végrehajtó bizottság beszámolója megfelelő figyelmet szentelt ezeknek a kérdéseknek. Egyetértünk azzal, ahogyan a beszámoló értékeli a testvérországok fejlődésének eredményeit, és kitűzi az együttműködéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket teljesíteni kell. A szovjet felet ugyancsak nyugtalanítja a nemzetközi helyzet kiéleződése, amit a beszámoló kifejezésre juttat. A nemzetközi helyzetnek és a Reagan-kormány kalandorpolitikája veszélyes következményeinek alapos elemzését tartalmazta Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának,a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének nemrég tett nyilatkozata. Washington és szöveiségesei kátonai fölényre törekednek, hogy rákényszeríthessék akaratukat másokra, és világuralomra tegyenek szert. Éppen e céloknak van alárendelve a féktelen fegyverkezési hajsza, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés. A világ tanúja az imperialista eröpolitika és diktátum sohasem tapasztalt aktivizálódásának, annak a politikának, amely új háborúval és nukleáris konfliktus kialakulásával fenyeget, hangsúlyozta a szovjet miniszterelnök. Ebben az időszakban, mely oly aggasztó az egész emberiség számára, a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok és az összes békeerők fő feladatuknak tartják meggátolni az imperializmus bűnös szándékait, elhárítani a nukleáris háború fenyegető veszélyét és a világot újra a politikai és a katonai enyhülés útjára vezetni. A Szovjetunió következetesen a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekszik mindazokkal az államokkal, amelyek hajlandók az egyenjogú és a kölcsönösen előnyös együttműködésre és amelyek nem igyekeznek ezeket a kapcsolatokat politikai nyomásra felhasználni. A fejlett tőkésországokkal való gazdasági kapcsolatainkban továbbra is szigorúan az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 1975-ben Helsinkiben elfogadott Záróokmányában foglalt elvekhez fogjuk tartani magunkat. Ez a politika megfelel a béke érdekeinek. Mindannyian látjuk, hogyan igyekszik a mostani amerikai kormány a nemzetközi kereskedelmet a szocialista országokkal szembeni politikai nyomás céljaira felhasználni. Nyikolaj Tyihonov a továbbiakban arról szólt, hogy a tagországok most az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttérést, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, az állami, terv- és munkafegyelem megszilárdítását célzó intézkedések megvalósításán fáradoznak. A Szovjetunióról szólva kijelentette: már most leszögezhető, hogy a fejlődési ütem és a munkatermelékenység növekedése gyorsabb lesz, mint az ötéves tervidőszak első két évének átlaga. A szovjet kormányfő a továbbiakban a tagországok együttműködésének eredményeit pozitívan értékelte, de hangsúlyozta, hogy a termelési kooperáció, valamint a tudomány és technika terén megvalósuló együttműködés néhány kérdését nagyobb határozottsággal kellene megoldani. Emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi ülésszakokon számos olyan fontos intézkedésben állapodtak meg, melyek célja világszínvonalú gépek és berendezések gyártása ipari robotok, mikroprocesszoros technika és a mikroelektronika széles körű alkalmazásával. Az illetékes szervek feladata, hogy hatékony intézkedéseket hozzanak az e téren megvalósuló együttműködés meggyorsítására. Nagyon fontos, hogy az egyes tagállamok időben és a megállapodott volumenben teljesítsék a megállapodásokból rájuk háruló kötelezettségeket. Jól tudjuk, hogy a KGST-tagországok mennyire érdekeltek a tüzelőanyagok és nyersanyagok Szovjetunióból való behozatalában. Arra fogunk törekedni, hogy lehetőségeinkhez mérten a jövőben is folytassuk ezeket a szállítá-sokat. A mi lehetőségeink természetesen attól függnek, hogy a többi KGST-ország milyen mértékben tud szállítani a szovjet népgazdaság számára szükséges termékeket. Nyikolaj Tyihonov végezetül reményét fejezte ki, hogy a mostani tanácskozás hozzájárul a szocialista országok egységének és összeforrottságánák a szilárdításához, a gazdasági integráció bővüléséhez. ÚJ SZÚ 2