Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-06 / 210. szám, kedd

ÍJ szú 5 983. IX. 6. Érdemes vállalni? Kollektív javadalmazási rendszer a bratislavai Slovnaftban Napjainkban az önelszámoló brigádok bevezeté­sének gondolatával sok vállalat foglalkozik, létreho­zásuktól mégis sokszor idegenkednek. Ennek több oka is van. Például nincs pontosan elhatárolva, milyen feladatot teljesítenek a szocialista munkabri­gádok és az önelszámoló brigádok így könnyen előfordulhat, hogy bevezetésük nem hozza meg a kívánt eredményt. Gyakran megtörténik az is, ha önelszámoló brigádokról van szó, hogy a figyelem csak az anyagi ösztönzésre összpontosul. Pedig létrehozásuk nemcsak az anyagi ösztönzés keretén belüljelent változást, hanem hozzájárul a szocialis­ta demokrácia elmélyítéséhez, a munkafegyelem megszilárdításához és a munkatermelékenység nö­veléséhez is. Nemrégiben a bratislavai Slov- naft vállalatba látogattam el, ahol Cyril Matejkin mérnöktől, a java­dalmazási és munkaésszerűsítési osztály vezetőjétől érdeklődtem az önelszámoló brigádok bevezeté­séről.- Az önelszámoló brigádok lét­rehozása nem megy egyik napról a másikra, alapos előkészítést igényel - mondja Cyril Matejkin osztályvezető. - Vállalatunkban 1979-ben bevezettük a kollektív javadalmazási rendszert, amit egy átmeneti formának tekinthetünk az individuális jutalmazás és az öneH- számoló brigádok között.- Mi a lényege a kollektív java­dalmazási rendszernek?- A vállalati terv üzemegysé­gekre vagy munkakollektívákra való lebontásakor megállapítjuk a prémium nagyságát, amit az előírt mutatók - a módosított saját termelési* érték, a termelési terv, a nem produktív költségek terve - teljesítésekor fizetünk ki a dolgo­zóknak. Tehát a dolgozók már az év elején tudják, hogy mennyi pré­miumot kapnak, ha 100 százalék­ra teljesítik a tervet. Ha az előírt mutatókat túlteljesítik vagy eset­leg nem teljesítik, a prémium összege előre meghatározott szá­zalékkal növekszik, illetve csökken.-Az individuális jutalmazásnál is az egyes mutatók teljesítésétől függött a prémium nagysága...- Igen, csakhogy a feladatok az individuális jutalmazási rendszer­ben nagyon aprólékosan voltak meghatározva és sok mutatót kel­lett teljesíteni. A kötelezően előírt mutatók bonyolult rendszerében nehéz volt eligazodni, annyi min­denre oda kellett figyelni, hogy végül is a gyakorlatban egy ellent­mondásos helyzet alakult ki: a vál­lalatok a kevésbé fontos mutatók teljesítésére fektettek nagy hang­súlyt, míg a nagy jelentőségűek felett sokszor elsiklott a figyelmük. A kollektív javadalmazási rend­szer azonban a gazdasági tervben komplex feladatokat tételez fel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalti és kisebb egységekre lebontott tervek feladatcsoporto­kat tartalmaznak, amelyek teljesí­tését jóval kevesebb, de valamivel összetettebb-mutatóval értékeljük, így a vezető dolgozók a gazdasági év bármely időszakában könnyen ellenőrizhetik, hogyan is teljesíti a vállalat az előirányzott feladato­kat. Azonkívül a kollektív jutalma­zási forma az individuális javadal­mazási rendszerrel ellentétben nagyobb teret nyit a dolgozók akti­vitásának, és segít a népgazda­ság tartalékainak feltárásában is.- Négy év telt el azóta, hogy a Slovnaftban bevezették a kollek­tív javadalmazási rendszert. Ho­gyan értékeli az eltelt időszakot?- 1979-ben a kollektív jutalma­zási formát termelőrészleg szint­jén vezettük be. Jó eredményeket értünk el, a termelési tervet és a többi előírt mutatót teljesítettük. Az idén viszont egy lépéssel tovább léptünk. Június 1 -tói a kol­lektív javadalmazási rendszer üzemi szinten érvényesül. Ezt a változtatást a vállalat vezetősé­ge több okból is szükségesnek tartotta. Az egyes tervezési egy­ségek - üzemek - keretén belül a kooperációs kapcsolatok sűrű hálózatát üzemi szinten tudtuk megfelelően értékelni. Tapaszta­lataink szerint az anyagi ösztönző- rendszer is ezen a szinten érvé­nyesíthető a leghatékonyabban. Ezért úgy döntöttünk, hogy a kol­lektív javadalmazási rendszert üzemi szintre emeljük.- Mi a véleménye a kollektív jutalmazási formáról Židek Jaros- lavnak, a fenolgyártó részleg mű­vezetőjének?-A vezető dolgozók számára az új jutalmazási forma többlet­munkát jelent - mondja Židek Ja­roslav. - Minden dolgozó munká­ját havonta kell értékelni, hiszen a prémium összege attól függ, ki hogyan teljesíti az előírt tervet. A kollektív jutalmazás pozitívu­mának tartom, hogy minden dol­gozót arra ösztönöz, becsületesen végezze el a rábízott feladatokat. A kezdeti időszakban a dolgozók nagy lelkesedéssel fogadták az új jutalmazási formát. Mindent meg­tettek azért, hogy a tervet teljesít­sék, sót túlteljesítsék, a fizetésük­kel is meg voltak elégedve. Ké­sőbb azonban csalódottnak érez­ték magukat... De erről beszélje­nek inkább az érintettek.- A kollektív jutalmazás beve­zetését termelési értekezletek egész sora előzte meg, ahol meg­magyarázták nekünk az új java- cjplmazási forma lényegét - mondja Mock Peter, a fenolgyár­tó részleg munkása. - Nagy ér­deklődéssel fogadtuk és progresz- szívnek tartottuk ezt a jutalmazási formát. Véleményem szerint, és ezt a többiek nevében is bátran mondhatom, a kollektív javadal­mazás nem váltotta be a hozzáfű­zött reményeket. A magyarázat nagyon egyszerű. 1979-ben, mi­kor bevezették az új jutalmazási formát, mindenki igyekezett a le­hető legjobban végezni munkáját. Meg is voit az eredménye: a tervet túlteljesítettük és jól is kerestünk. A következő évben pedig az tör­tént, hogy amennyivel túlteljesítet­tük az előző évi tervet, annyival emelték azt az elkövetkező terv­időszakban. így aztán a terv túltel­jesítésére még csak nem is gon­dolhattunk, hiszen örültünk, ha a 100 százalékot elérjük.- Sajnos, csalódottak vagyunk mindnyájan - mondja Dušan Šte- pánek, aki szintén a fenolgyártó részlegen dolgozik. - Mert az még nem is lett volna baj, hogy a tervet megemelték, de számításba kel­lett volna venni a berendezések műszaki állapotát is. Elég elavul­tak már itt a gépek, gyakran javí­tásra szorulnak, így sok a kiesés. A karbantartókra is ritkán számít­hatunk, mert kevesen vannak, a javítanivaló meg sok. Ilyen felté­telek mellett nehéz teljesíteni a tervet.- Én viszont hallottam, hogy nagyon sok dolgozó elvégezte a karbantartási tanfolyamot. Gon­dolom, a vállalat vezetősége ezzel próbálta megoldani az említett problémát.- Ez így igaz. Sokan közülünk elvégezték a karbantartási tanfo­lyamot, de a kívánt eredményt csak nem értük el - folytatja Du­šan Štepánek. - És higgye el, nem rajtunk múlt. A tanfolyam befejez­tével azt ígérték, kapunk megfele­lő szerszámokat, hogy a kisebb javításokat el tudjuk végezni. Az ígéret azonban csak ígéret ma­radt, a szerszámok a mai napig nem érkeztek meg. A fenolgyártó részlegen tett lá­togatásom után visszamentem Cyril Matejkin mérnökhöz, hogy megkérdezzem, hogyan próbálják megoldani a dolgozók által felve­tett problémákat. Kérdésemre a következőket válaszolta:- Gyakran előfordul, hogy a dolgozók egyoldalúan, a saját szemszögükből ítélik meg a hely­zetet. Azt hiszem, a mi esetünk­ben is erről van szó. Két fontos tényezőről azonban nem szabad megfeledkeznünk. A kezdemé­nyező tervezési formának amit vállalatunkban alkalmazunk, és dolgozóink is elfogadtak, egyik fő alapelve a feladatok állandó növe­lése. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kollektív javadalma­zási formának nem az az elsőren­dű feladata, hogy magasabb fize­téseket biztosítson, hanem előtér­be helyezze a dolgozók aktivitását, elősegítse a terv teljesítését, a tar­talékok feltárását. Lehetővé teszi a prémiumok növelését, de hogy a dolgozók mennyit kapnak kéz­hez, attól függ, hogyan teljesítik a tervet.-A termelési folyamatot mű­szaki és szervezési oldalról a ve­zető dolgozók biztosítják be. Te­hát a tervfeladatok teljesítése tő­lük is függ. Gondolom, a szerve­zés és irányítás területén is van­nak problémák. Hogyan tudják megoldani például a karbantartás­sal kapcsolatos gondokat? ^- Vállalatunkban a karbantartás központosított - mondja az osz­tályvezető. - Ez azt jelenti, hogy az egyes üzemrészlegeken a javí­tási munkálatokat a karbantartási részleg dolgozói végzik el. Mivel kevés a karbantartó, néha előfor­dul kisebb-nagyobb termeléskie­sés. Minden üzemrészlegnek vi­szont nem lehetnek saját karban­tartói, mert akkor a generáljavítá­sokat nem tudnánk megszervez­ni. Hogy karbantartóinkat vala­mennyire tehermentesítsük és a termelést folyamatossá tegyük, a vállalat dolgozói számára kar­bantartási tanfolyamot szervez­tünk. Anyaghiány következtében az egyes üzemrészlegeket még nem tudtuk ellátni megfelelő szer­számokkal ezért a karbantartással kapcsolatos problémáink még nem szűntek meg. Jóllehet az önelszámoló brigá­dok, illetve a kollektív javadalma­zási forma bevezetésével kapcso­latban vannak még tisztázatlan kérdések, már a kezdeti tapaszta­latok is azt mutatják, hogy érde­mes vállalni a bevezetésükkel járó többletmunkát. Hiszen a befekte­tett többletmunka valamilyen for­mában hatványozottan megtérül. Vegyük csak számításba, hogy a kollektív jutalmazási forma teret nyit a dolgozók aktivitásának, elő­segíti a népgazdaság tartalékai­nak kihasználását és a kezdemé­nyező tervezéssel összekapcsol­va a tudományos-technikai fejlő­dés hajtóereje lehet. Azt hiszem, ha a kollektív jutalmazási forma bevezetésével legalább a dolgo­zók alkotó tevékenységét előse­gítjük, már akkor is megérte. KOVÁCS EDIT ÉJJEL IS ÖNTÖZNEK Megtérül a nagyobb hozamokban A tikkasztó melegben verejté­keznek az emberek. Bizony jó len­ne most árnyékba húzódni, de nem lehet, mert a napi munkát el kell végezniük. Emil Šípoš, a Gombai (Hubice) Állami Gazda­ság igazgatója is azt hajtogatja, ha nem öntöznének, akkor sokkal alacsonyabb lenne a gabonafélék termése, és jóval kevesebb tö­megtakarmányt takaríthatnának be. Gazdaságukban a víz jelenti a biztos, termést és a hozamok állandósítását. Az öntözócsoportoknak az idén kevés idejük jutott a pihenésre. Április első dekádjától kezdve ön­töznek éjjel-nappal, az ünnepet is hétköznappá téve. Sok a munká­juk, az 5600 hektáros gazdaság földterületének 85 százalékára jut­tatnak a berendezésekkel vizet. A napi teljesítmény a nyári forró­ságban 120 - 150 hektár. Attól függően, hogy a kezelőszemélyzet milyen gyorsan helyezi át az öntö­zőberendezéseket. Egyes idősza­kokban a munkaerő sem elég. Ezért az idényben 10-20 dolgozót alkalmaznak más üzemekből. így valahogy bírják az erőltetett üte­met. Nem állhatnak meg, hiszen amint az igazgató mondja, hóna­pok óta nem volt egy valamirevaló kiadós eső. A forróságban meg gyorsan elpárolog a föld nedves­ségtartalma. Egy kis lélegzetvétel után el­mondja, hogy főleg a legelőket, a másod növényeket, az évelő ta­karmányokat, a nyári keverékeket és a cukorrépát öntözik. A termést nem bízzák a véletlenre. A perkót, az őszi repcét és az őszi árpát is öntözik. Ügyelnek arra, hogy a mag minél hamarább kicsíráz­zon, és miután a növény meg­erősödött, gyorsan növekedjen. Arra panaszkodik, hogy az egyes gazdasági részlegek dolgo­zói közül többen betegeskednek. Valószínű, hogy az öntözés irányí­tója is lebetegedett. Pár perc múl­va meglepődik, mert az emlegetett Jaroslav Malečka agronómus - bár kissé beöltözve - mégis megjelenik. Egy kicsit sápadt, mégsem maradt otthon, mert nem akarta magára hagyni az öntöző- csoportot. Tizenöt éve irányítja ezt az igényes munkát és nem szeret­né, ha idén valamilyen szervezési hiányosság miatt lassulna le az öntözés üteme. Nem sokáig tartózkodik az iro­dában. Az A-13-as dűlő felé igyekszik. Ott nagy munka folyik, az őszi árpa tarlójába vetett csato­rnádét öntözik már másodszor, mintegy 40 milliméteres adaggal. Szerinte innen nagy mennyiségű Lemaradtak az építők Késik több közép-szlovákiai alapiskola átadása Közép-Szlovákiában az új tan­év első napján a tavalyinál össze­sen mintegy 12 ezerrel több tanuló ült be az alapiskolák padjaiba. Ez a körülmény a demográfiai görbe örvendetes emelkedése mellett gondokat is jelent a pedagógusok­nak, hiszen a kerületben az iskola- köteles korú gyermekek nagy szá­ma miatt a legtöbb helyen már korábban is napi két műszakban folyt a tanítás. A Banská Bystrica-i Közép­szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizott­ság oktatásügyi szakosztályán ka­pott tájékoztatás szerint az alapis­kolai férőhelyek számát tekintve jelenleg a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban a legkedvezőbb a helyzet, ahol mindeddig nem kellett bevezetni a délutáni okta­tást. Ezen kívül - néhány kivételtől eltekintve - csupán a zvoleni, a Ži­ar nad Hronom-i és a rimaszobati (Rimavská Sobota) járás alapisko­láiban vannak ilyen előnyös hely­zetben a tanulók és a pedagó­gusok. Az illetékes párt- és állami szer­vek a férőhelyhiányból eredő gon­dok enyhítésére hét alapiskola fel­építését ütemezték be az új tanév kezdetéig. Az új iskolák, amelyek 84 tantermében összesen 3200 a tervezett férőhelyek száma, va­lamint a további óvodák és bölcső­dék létesítésére együttesen 246 millió koronát utaltak ki a nemzeti bizottságok idei költségvetéséből. A kivitelezéssel megbízott építői­pari vállalatok dolgozói azonban ebből a pénzből 1983 első hat hónapjában csak 109 millió 300 ezer koronát használtak fel e be­ruházások megvalósítására. Az elsősorban munkaerőgondokkal és kapacitáshiánnyal indokolt le­maradások következtében több helyen késik a mostanra ígért is­kolák megnyitása. így szeptember elsején csak Hriňovában, Poniky- ban, Nagykürtösön, Ružomberok- ban és Banská Bystrica egyik la­kótelepén kerülhetett sor az új épületek, illétve tantermek ünne­pélyes felavatására. A nyolcosztályos liskovái (Lip­tovský Mikuláš-i járás) és a há­romtantermes hanvai (Chanava) alapislola építésének befejezését az idei év végére ígérik a kivitele­zők. További húsz községben vi­szont még későbbre halasztották az átlagosan kétmillió korona kö­rüli értékű építési beruházások átadását. Ezzel szemben nagy előrelépés tapasztalható az óvo­dák építésében. A kivitelezők igyekezetének és a lakosság érté­kes társadalmi munkájának kö­szönhetően szeptember elsején ötven új közép-szlovákiai óvodát nyitottak meg, amelyekbe 3700 kisgyermeket vettek fel. A kerület­ben így több mint 76 ezerrel növe­kedik az óvodai férőhelyek száma, ami lehetővé teszi, hogy a három­hat éves gyermekek 85 százalékát megfelelő körülmények között ké­szítsék fel a pedagógusok a ké­sőbbi iskolai oktatásra. -ly­tömegtakarmányt takarítanak be. Bugár István traktoros és Gregus Béla gépkezelő érkezik a tábla szélére. Pár perc alatt áthelyezik a forgódobos öntözőberendezést. Amint mondják, nincs megállásuk reggel óta, amikor az éjjeli mű­szakban dolgozóktól - Horváth Ár­pádtól és František Zúzáktól - át­vették a munkát. A nappali mű­szakban legalább tíz hektárt akar­nak öntözni. Általában jól halad a munka - mondják -, de számukra is gon­dot okoz az alkatrészhiány. Kilenc öntözőberendezés van tétlenség­re ítélve, mert megjavításához nincs alkatrész. A szórófejet 220 méterre húz­zák a forgódobtól, megindítják az öntözést és máris a parcella más részére mennek, ahol a csövek szintén áttelepítésre várnak. Az agronómus elégedetten szemléd az emberek és a berendezések munkáját. Elmondja, hogy az ön­tözés az életet jelenti gazdasá­gukban. Az üzemeltetési költsé­gek 1 millió 200 ezer koronára rúgnak, a többlettermés értéke vi­szont 7-8 millió korona. Siet, hogy más csoportoknak is segít­sen, tanácsot adjon. Szinte az egész határban szó­rófejeket látni. Még a Szőlőt is öntözik, hogy szüretig jól kifejlőd­jenek a bogyók. A Nagylégi (Lehnice) Efsz-ben is nagyon jól kihasználják az öntö­zőberendezések teljesítőképessé­gét. A falutól délkeletre a Fregatt öntözőberendezés szórja a vizet a keverékekre. A határ más részé­ben is teljes ütemben üzemelnek az öntözőberendezések. Kiáts Im­re mérnök, a talajjavítási és öntö­zési munkákat irányító agronómus arról tájékoztat, hogy határukban is éjjel-nappal dolgoznak az öntö­zőcsoportok, naponta 130 hektár­ra juttatnak vizet. A teljesítmény nagyobb is lehetne, de a szivaty- tyúállomástól nem kapnak több vi­zet. A négy Fregattal főleg a cu­korrépát, az intenzív füveket és a másod növényeket öntözik. Widermann Károly mérnök pontos kimutatásokkal bizonyítja, hogy a befektetés megtérül a na­gyobb hozamokban. Az öntözés eredménye, hogy a nagy száraz­ságban is magas szinten tartják a termelést. Olyan hozamokat ér­tek el, amelyek még a dunaszer­dahelyi (Dunajská Streda) járás­ban is figyelemre méltóak. Pedig határuk szinte teljesen olyan, mint A Fregatt öntözőberendezés meg­felelő üzemeltetéséről Abrahám Tibor karbantartó gondoskodik (Felvétel: ČSTK) a gombaiaké. Sok a kavicsos par­cella. Búzából 680 hektáros terü­letről hektáronként mégis 5,8 ton­nát takarítottak be. A tavaszi árpa hozama 210 hektáron 4,76, az őszi árpáé 40 hektáron 6,8 tonna volt hektáronként. A tapasztalt ag­ronómus becslése szerint a sze­mes kukorica hektárhozama meg­közelítőleg 6 tonna lesz. A hoza­mok tehát nagyok, és szerinte az idényvégi elszámolás után azt mondhatják majd, hogy az öntö­zésre fordított összeg kamatostól megtérül. Lassan beesteledik. A Felső- Csallóközben azonban az öntöző- csoportok tagjai tovább dolgoz­nak. Az utolsó napsugarakban für­dő vízfüggönyök hirdetik, hogy az emberek nem adják föl a küzdel­met, öntözik a szomjazó növénye- két BALLA JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents