Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-06 / 210. szám, kedd

Levelezőink írják Csengetés előtt A tanítás megkezdése előtt országszerte munkazajtól voltak hango­sak a tanintézmények. A szünidőben felújították, bővítették, festették a tantermeket, napköziket, tornatermeket, óvodákat, bölcsődéket. Szá­mos városban, községben új épületben kezdték meg a tanítást, írják levelezőink. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban több faluban bővítették az iskolákat, óvodákat. Két-két teremmel bővült a fügéi (Figa), a ratkói (Ratková) és rima- szécsi (Rimavská Seč) óvoda. Minden teremben egyszerre 25-25 gyermekkel foglalkozhat­nak, s a megosztás után várható a színvonal emelkedése. Hanván (Chanava) az alapiskola épületé­hez építettek további két tanter­met. A harkácsi (Gemerská Ves) tanulók az új tornateremnek örül­hetnek. Az év végéig még Geszte- tén (Hostice) és Meleghegyen (Teplý Vrh) készül el a tornaterem. A meglévő iskolák épületeit az egész járásban felújították, csino­sították tanévnyitásra. A lakosság sehol sem zárkózott el a feladatok teljesítése elől. Társadalmi mun­kában számos órát dolgoztak az iskolák, óvodák, bölcsődék csino­sításán, korszerűsítésén és az építkezéseknél. Gál Gyula Két járás életéből A nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rásban az Ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Egységes Földművesszö­vetkezet a járás egyik legnagyobb zöldségtermelője. Idén 60 hektá­ron termesztenek paradicsomot, paprikát, karfiolt és hagymát. Au­gusztusban mindenekelőtt a para­dicsomszedésre irányult a kerté­szet dolgozóinak a figyelme, hi­szen a terv 600 tonna paradicsom szállítását irányozta elő. Augusz­tus végéig a védnöki üzemek dol­gozóinak és a lakosságnak a se­gítségével a termés kétharmad ré­szét már betakarították. A közép-szlovákiai kerület tánc- dalénekesei részére idén immár tizennyolcadszor rendezték meg a Kékkő (Modrý Kameň) Aranycí­meréért folyó könnyűzenei ver­senyt. A pálmát a breznói Éva Wolframová - Pavel Haber kettős vitte el, s ők nyerték el a közönség díját is. A nagykürtösi, vagyis a rendező járás színeit képviselő Yveta Ondríková, Mária Balážová és Ľubica Oláhová is elnyerték a közönség tetszését. Apátújfaluban (Opatovská Nová Ves) nemrégiben készültek el a művelődési házhoz csatolt járu­lékos építkezéssel. A komplett fel­szereléssel ellátott konyha jó szol­gálatot fog tenni nemcsak a lako­dalmaknál, hanem más társadalmi rendezvényeknél is. A polgárok hathatós társadalmi munkával se­gítették az építkezést. Legtöbbet, közel 200 óra társadalmi munkát Nyolcezer korona jutalom A bratislavai Lakásépítő Szö­vetkezet nemesócsai (Zemianská Olča) üzemében a Beke Zsig- mond irányításával tevékenykedő 42 tagú szocialista munkabrigád tagjai főleg hétvégi házakat, kazá­nokat és csőbútort gyártanak. Évek óta patronálják a falu óvodá­ját és minden évben sok játékot ajándékoznak a gyermekeknek. A szövetkezet csicsói (Číčov) üzemében pedig Varga Ida bri- gádvezetóvel 38 asszony „szövi“ a dróthálót, amiből bőven jut a kül­földi piacokra is. A két szocialista munkabrigád versenyzett egymással. A verseny feltételeit a nemesócsai üzem dol­gozóinak sikerült jobban teljesíte­ni. így ők nyerték a nyolcezer korona jutalmat, amit a brigád kö­zös tátrai kirándulásra fordított. Horváth Józsefné Kapuszta István, egykori bányász dolgozott le. Terbegecen (Trebušovce) az if­júsági szervezet tagjai és a tűzol­tók a legtevékenyebbek. A fiatalok Petrovics Piroska vezetésével be­gyakorolták a Boldogságkeresók című színdarabot és nagy sikerrel mutatták be az érdeklődőknek. A faluban a férfi tűzoltócsapat mellett Petrovics Mária irányításá­val tevékenyek a női tűzoltók is. A nagykürtösi járást a közelgő ke­rületi tüzoltöversenyen a terbegeci női tűzoltócsapat fogja képviselni. Bodzsár Gyula A Tatrasvit rozsnyói (Rožňava) üzemében az újítók aktívan dolgoz­nak. Ebben az évben 16 újítási javaslatot nyújtottak be, melyből nyolcat már bevezettek a termelés­be és 276 ezer koronát takarítottak meg. A rozsnyói járási művelődési központ évente szervez különféle tanfolyamokat. Az idén ősszel né­met és angol nyelvtanfolyam, vala­mint szabás-varrás tanfolyam nyí­lik, melyek iránt már tavaly is nagy volt az érdeklődés. _ _ ' Tóth Rozalia Vágsellyén (Šaľa) szeptember elején megnyitotta kapuit a húsz­ezer lakosú város tizenharmadik tanintézménye (a felvételen) az új Farkaslaki lakótelepen. Kilencven óvodást és harmincöt bölcsődést helyeztek itt el. Az épületet a trna- vai Magasépítő Vállalat dolgozói készítették a szülők hathatós tá­mogatásával. Milan Aľakša Perbenyiken (Pribeník) elvé­gezték az 1904-ben épített óvoda épületének nagyjavítását. A telje­sen korszerűvé, minden igényt ki­elégítővé varázsolt épületben négy pedagógus 47 óvodást fog nevelni, oktatni. Sápos Menyhért- né igazgató elmondta, hogy a pe­dagógusok nyári szabadságuk je­lentős részét szakismereteik fel- frissítésére, gyarapítására fordí­tották, hogy érdemben jobban ki­használhassák a foglalkozási időt, s még jobb eredményeket érjenek el a tanításban, nevelésben. Kérikné K. Éva Bénán (Belina) Z-akcióban kö­zel kétmillió korona ráfordítással új óvoda készült és az iskola épüle­tére 877 ezer koronát fordítottak. A napközi otthont már előbb fel­építették. A szorgalmas lakosság társadalmi munkában következe­tesen segítette a hatszáz lakosú falun keresztülfolyó patak szabá­lyozási munkálatait is. Korszerűsí­tették a közvilágítást, várótermet építettek a buszmegállónál és rendbe hozták a járdákat és utcá- Kat Kanizsa István Kulturális nyár Harmadszor rendezett nyári kulturális eseménysorozatot a lé­vai (Levice) városi művelődési ház a járási székhelyen és környékén. Június elejétől augusztus végéig több mint 100 színvonalas rendez­vényre került sor. Az üdülök nagy örömére színes és változatos mű­sorokat állítottak össze a rende­zők a Margita-llona üdülőközpont szabadtéri színpadán, a hontvar- sányi (Kalinčiakovo) kastélyban és a lévai Barátság Művelődési Házban. Igen népszerűek voltak a klub­estek, a színházi előadások, a filmvetítések, az esztrádműso- rok és nem utolsósorban a disz­kók. Az üdülök nagy része részt vett a honismereti kirándulásokon és túrákon, melyek során megis­merkedtek a környék forradalmi hagyományaival. A szervezők jó hozzáállását dicséri, hogy már most megkezdték a jövő évi kultu­rális nyár műsorának összeállítá- Ábel Gábor A VENDÉGEK ELÉGEDETTEK A lévai (Levice) 249-11 -es Arany Fácán vendéglőben egy hu­szonnyolc tagú szocialista mun­kabrigád dolgozik Kurali István ve­zetésével. Félévi tervüket 102,5 százalékra teljesítették, vagyis 68 000 koronával több volt a bevé­telük a tervezettnél. A munkabri­gád minden tagja becsületesen dolgozott és mindent megtett azért, hogy a vendégek elégedet­tek legyenek, s erről nemcsak a vendégkönyvbe írt dicséretek és elismerő sorok tanúskodnak, ha­nem az is, hogy az idén az első félévben minden szombaton volt külön akciójuk, többek között 21 alkalommal rendeztek lakodalmat, de szerveztek bankettet, valamint más üzemi vagy magánjellegű összejöveteleket is. December kö­zepéig minden szombatjuk foglalt. Már ötödik éve minden november­ben megrendezik a szovjet kony­ha hetét. Császár Ernő A dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) szolgál­tató üzem mo­sodájában dol­gozó szocialis­ta munkabrigád tagjai szorgal­mas, pontos munkájukkal ki­vívták a lakos­ság és számos intézet elisme­rését. Néhány bratislavai üzem, például a Bystrica kávé­ház, a Devín szálló is náluk mosat. A felvételen Kovács Ilona beállítja a mosógép programját. (Ján Čikovský felvétele) Foglalkozási betegség M l.: 1954 óta dolgozom, tehát lassan már 30 éve A munkámból kifolyólag nagyon sokat gépeltem. Úgy érzem, ezért ment tönkre a kezem. Az ízületeim megdagad­tak, nagyon fájnak, szorítani nem tudok. Kérhetek a munkáltatómtól kártérítést? Kérhetne, ha beigazolódna, hogy betegsége foglalkozási meg­betegedés. Ez viszont nem jogi, hanem orvosi (szakértői) kérdés. Ajánljuk, forduljon a munkáltatója székhelye szerinti illetékes kórház munkaegészségügyi osztályához és kérje a megbetegedéséről szó­ló szakvélemény kiállítását (a szakvélemény ingyenes). A szak- véleményt írásban kapja meg, s ha az áll majd benne, hogy betegsége foglalkozási betegség­nek tekinthető, ajánljuk forduljon ügyvédhez. Még egy apróság: a foglalkozá­si betegségeket kártalanítják és nem kártérítést fizetnek értük. A két fogalom megkülönböztetése fontos. Kártérítés akkor jár, amikor a kár jogsértés következménye­képpen keletkezett, kártalanítás pedig akkor, ha jogsértés ugyan nem állapítható meg, de a jog mégis úgy rendelkezik, hogy a kárt ne a károsult, hanem valaki más viselje. Támadó méhek és összeférhetetlen szomszédok K. I.: Édesapám már évek óta méhészkedik. Emiatt azonban ál­landó zaklatásnak van kitéve. A méhek a forró nyári napokon és ha rajzani készülnek nagyon va­dak és támadnak. Ilyenkor nagyon veszélyes a kertben járni, de nem­csak számunkra. Szomszédjaink ezért gyakran veszekednek, azzal fenyegetőznek, hogy felgyújtják a kaptárainkat. Pedig mi sokszor megmagyaráztuk nekik, ne járja­nak ilyenkor a kertbe, mert veszé­lyes. Őszintén szólva nem értjük, mi­ért csodálkozik és méltatlankodik, ha a szomszédok háborognak a vad és támadó méhek miatt. Nem valószínű, hogy ön másként viselkedne, ha a saját kertjében támadnák meg szomszédjai mé- hei. Joggyakorlatunk lényegében elnézőbb a méhészkedő kerttulaj­donosokkal szemben. A méhek tulajdonosát eddig legfeljebb olyan intézkedések megtételére kötelezték, amelyek megakadá­lyozták, hogy a méhek tömegesen átrepüljenek a szomszéd kertek­be. ÁpriHs elsején lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv Novellája, amely már kimondottan foglalko­zik a szomszédjogi viszonyokkal. Nem tartjuk azonban valószínű­nek, hogy ez lényegesebben vál­toztatna a joggyakorlaton. Érde­mes azonban legalább két mondat erejéig idézni a Novellából: ,,A dolog (például a kert vagy a mé­hek) tulajdonosa köteles tartóz­kodni mindentől, amivel a körül­ményekhez mérten aránytalanul zaklatna mást vagy amivel komo­lyan veszélyeztetné mást jogai gyakorlásában. Ezért például... nem szabad megengednie, hogy állatai behatoljanak a szomszédos telekre...“ Igaz, hogy ön lényegé­ben maga is beismeri, édesapja méhészkedése zavarja szom­szédjaikat és önök tanácsaikkal igyekeznek megakadályozni, hogy a kertben tartózkodjanak, kitegyék magukat a „megvadult“ méhek támadásának. Hiába várja tehát tőlünk, hogy igazat adjunk önök­nek és szomszédjaikat megrójuk összeférhetetlenségükért. Első­sorban az önök kötelessége, hogy kedvteléseik vagy jövedelmező el­foglaltságuk gyakorlását olyan módon oldják meg, hogy ne sért­sék mások jogait. Az utolsó szó joga J. A.: Óvónő vagyok és egy évre kaptam szerződést. Tudtom­mal az óvónőknek hat hét szabad­ság jár. Azt szeretném megtudni, a szabadság felével rendelkezhe- tem-e? Ha igen, akkor mikor- csak a nyári hónapók alatt vagy év közben is. Lapunk hasábjain nagyon sok­szor megírtuk már, hogy a dolgo­zónak nincs olyan értelemben vett rendelkezési joga az üdülési sza­badsága fölött, hogy akkor vehet­né ki, amikor kedve tartja. Az ilyen „rendelkezési jog“ megakadá­lyozná, hogy a különféle intézmé­nyek és vállalatok rendesen ellás­sák feladataikat. A szabadságokat elvben az erre vonatkozó terv sze­rint kellene kiadni minden munkál­tatónak, bár a gyakorlat sok he­lyütt eltér ettől az elvtől. Ez azon­ban mit sem változtat azon a té­nyen, hogy a szabadságok kérdé­sében a munkáltatóké az utolsó szó. A jogszabály is csak annyi­ban köti őket, hogy az évi üdülési szabadságból legalább egy hetet kötelesek kiadni, a fennmaradó részt pénzben is megtéríthetik. Egy látogatás következményei M. J.: Betegállományban vol­tam. Betegségem második heté­ben a vállalattól meglátogattak és a kertben találtak - éppen gereb­lyéztem. Ezért kaptam egy igazo­latlan napot és levonták a családi pótlékot is (1150 koronát). Arra szeretnék választ kapni, ha beteg valaki, kaphat-e igazolatlan mű­szakot, minek következtében megvonják a családi pótlékot. Né­zetem szerint, mivel ez először történt meg velem más eljárást kellett volna alkalmazni velem szemben. Igazat adunk önnek - de csak részben, ön nem munkajogi vét­séget követett el, amelyet a válla­lat a szakszervezeti üzemi bizott­sággal való megegyezés után egy műszak nem igazolásával torolha­tott volna meg. A társadalombizto­sítási jogszabályok eilen vétett, ezért a szakszervezet társadalom- biztosítási bizottságának jogában állt volna megvonni vagy csökken­teni a táppénzt - ha az eset körül­ményeire és az ön személyére tekintettel szükségesnek találták volna ezt az intézkedést. Ezután már jogosan vonhatták volna le a családi pótlék havi összegét- ugyanis a munkaképtelenség ideje a családi pótlék szempontjá­ból csak akkor számít ledolgozott időnek, ha ez alatt a dolgozónak a betegségi biztosítás bérpótló jel­legű járadékát (ilyen pl. a táppénz) folyósítják. Mellesleg, valószínűnek tartjuk, tiogy ez történt. Mitévő legyek? V. A.: 1982 júniusában kórház­ba kerültem. Egyedül élek, ezért a lakáskulcsomat a testvérem lá­nyánál hagytam. Hetekig a kór­házban feküdtem. A lány ezalatt elvitt a lakásból mindent, ami megtetszett neki (többek között a mosógépet, hűtőszekrényt, két rádiót stb.). Mindeddig semmit sem adott vissza, bár többször is írtam neki. Csak egy goromba le­velet kaptam tőié, hogy ne irkáljak. Beteg vagyok, járni is csak segít­séggel tudok és még csak rádiót sem hallgathatok. Mitévő legyek? Hát ez bizony lopás, pontosan úgy, ahogyan az a Büntetótör- vénykönyvben meg van írva: „Aki idegen dolgot eltulajdonít úgy, hogy hatalmat szerez fölötte..." Lényegében két lehetősége van. Feljelentheti a rendőrségen s a büntetőeljárás befejeztével kapja vissza a dolgait vagy pedig bírósági úton, polgári peres eljá­rásban követeli vissza mindazt, amit az unokahuga elhordott a la­kásból. A Polgári Törvénykönyv 132. §-a szerint ugyanis a tulajdo­nos visszakövetelheti tulajdonát, amelyet valaki más jogtalanul visszatart. DJ SZÓ 6 1983. IX. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents