Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-30 / 231. szám, péntek
Értékes segítség a népgazdaságnak Vasutas katonák között Az őszi napfény az udvarra csalogatja Josef Timrák szakaszvezetőt, az egység ügyeletesét. Készségesen eligazít: az egység szakfoglalkozáson van. Abba az irányba tekintek amerre kezével mutat, de a közelben csak az épülő új bratislavai híd körvonalait látom. Még szerencse, hogy megérkezik Štefan Matija százados, az egység parancsnoka.- Négy éve már, hogy ide vezényeltek bennünket. Mi ugyanis a néphadsereg vasutas egységéKudelka. Katonaként dolgozott itt, miután leszerelt a Doprastavnál maradt. S nem ö az egyetlen. A hídon mindenütt szorgos munka folyik, hogy ez év december 19-én a két útsávot átadják rendeltetésének. Az idegen nehezen találja meg a katonák munka- csoportjait, de a parancsnok eligazodik. Felvonón majd egy vaslétrán jutunk el Jirí Pelc szakaszvezető csoportjához. A híd betonját ellenőrzik.- A gimnázium befejezése után bevonultam tényleges katonai szolgálatra - tudjuk meg a szakaszvezetőtől. - Ez az első munkahelyem. Ha leszerelek közlekedési vagy bányászati főiskolán szeretnék tanulni. Elhatározásomban a hídépítésen eltöltött idó is közrejátszott. KOMMENTÁLJUK Ivan Trnka szakaszvezető hez tartozunk, szakkiképzés keretében februártól szeptember végéig ennek a hídnak az építésében segédkezünk - mondja, majd megtoldja a szót. - Egységünk fennállásának 25 éve alatt számos jelentősebb építkezésen vett részt. Többek között Prágában, Neratovicében, de jól ismernek bennünket Plzeňben, Brnóban, s az ország bányavidékein, ahol hídépítés, sínpárak lefektetése során bizonyítottuk tudásunkat. Századparancsnoki kötelessége ellenőrzésre szólítja, vele tartok. Az első munkahelyen néhány katona daru segítségével a zsalut szedi szét, illetve emeli le a több mint tíz méteres magasságból. A munkacsoport vezetője Ivan Trnka, szakaszvezető jelenti, hogy hány fős a csoport, milyen munkát végeznek, s a munka a meghatározott ütemterv szerint halad.- A polgári életben a Liptovský Hrádok-i Stavoindustria vállalatnál dolgoztam, nem szokatlan számomra ez a munka - jegyzi meg.- Ősszel, ha leszerelek a régi munkahelyemre megyek vissza dolgozni. Úgy érzem, hogy az itt eltöltött idó alatt gazdag szakmai tapasztalatra tettem szert, s büszke vagyok rá, hogy ennek a hídnak az építésében én is segíthettem. Tovább megyünk. A százados útközben elmondja, hogy minden második héten katonai kiképzést tartanak. A vasutas katonaegység legénységének, a hídépítőknek, nemcsak a szerszámmal, hanem a kézi fegyverrel is jól kell bánnia. A legjobbak, mint például Josef Timrák szakaszvezető párttagjelöltként térnek vissza a polgári életbe.- Látja ott azt a szőke fiút?- kérdi Matija százados. - Ján Előkerül az építkezés vezetője, Tibor Jakubis mérnök, aki elismerően szól a katonák segítségéről. Nem véletlenül. A katonák kitettek magukért, minden feladatot időre és jól elvégeztek. A négy év alatti segítség értéke több mint tízmillió korona, ami ilyen nagy beruházásnál nem jelentős összeg, de mégis felbecsülhetetlen segítség.- Amikor az építkezésre érkeztünk munkásvonatban laktunk, de a Doprastav kisegített bennünket. Szálláshelyet, felvonulási körletet biztosított számunkra - viszi tovább a szót a századparancsnok. - Ez is azt bizonyítja, hogy jó az együttmúködés, a vállalat a közelmúltban a leszerelő katonák Ez az első munkahelyem - újságolja Jirí Pelc, szakaszvezető (A szerző felvételei) tiszteletére búcsúösszejövetelt rendezett, ahol többen ajándékot, elismerő oklevelet kaptak. Számos fiatal szakma nélkül érkezik az alakulathoz, és mesteremberként távozik. Megszerzi a darukezelői jogosítványt, leteszi a hegesztői, az épületlakatosi vizsgát. Érte azoknak is lehetőségük van, akik már rendelkeznek egy szakmával. Mindez pénzbe sem kerül. Sőt, azok a katonák, akik a két év alatt jól dolgoznak, 10-12 ezer koronára szóló betétkönyvvel térnek vissza a polgári életbe, s ez bizony minden pályakezdő fiatalnak jól jön. A szálláskörletbe visszatérve Miroslav Wywral tisztjelölt szaA nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói nagy gondot fordítanak a siló és a szemes kukorica betakarítására. A Dechticei (tranavai járás) Efsz-ben az 500 hektáros összterületnek csaknem a feléről a termést már begyűjtötték. A képen: Ján Hlava- tovič kombájnos (baloldalt) és Andrej Uher a termést vizsgálja. (Blažej Palkovič felvétele - ČSTK) Négy éve már, hogy idevezényeltek bennünket - mondja Štefan Matija százados kaszvezető megmutatja a körletet, a század faliújságát. A példás katonák névsorában a többi között ott van Milan Petŕivalský szakaszvezető, Petr Poštuika tizedes, Ján Pavlica közlegény. A faliújság azt is elárulja, hogy ebben a kiképzési évben több mint harmincan adtak térítésmentesen vért, hogy jó eredményeket érnek el a társadalmi munkában, hogy hetente van filmvetítés, hogy megtekintették már a szlovák főváros nevezetességeit. Búcsúzni készülök, amikor látogatóba érkezik az anyaegység törzskarának a parancsnoka, aki elmondja, hogy .több kihelyezett alegységük dolgozik az országban A vasutasnapi számvetéskor arról adhattak számot, hogy ebben a kiképzési évben népgazdaságunknak mintegy 15 millió korona értékű munkát végeztek. Róluk elmondható, hogy a haza építésére és védelmére egyaránt jól felkészültek. NÉMETH JÁNOS NEM BOCSÁNATOS BÚN Közvéleményünk a gazdasági bűncselekmények és vétségek közül szinte kizárólag a társadalmi tulajdon megkárosítását, közös vagyonunk megdézsmálását tartja számon. Annak tudatában is, hogy gazdasági életünkben a társadalomellenes tevékenység e formája viszonylag a leggyakoribb, a bünüldözö szerveknek főleg erre sikerül fényt deríteniük és következésképpen itt a legtöbb vádlott és elítélt is. A háttér homályában vesznek el - legalábbis a köztudatban - a jogtalan nyerészkedés egyéb jelenségei, amelyek esetenként ugyan nem minősülnek olyan súlyosaknak mint az előbbiek, összességükben azonban jelentős mértékben megkárosítják pénzgazdálkodásunkat. Komoly veszélyforrást jelentenek főleg elterjedtségükkel, továbbá azzal, hogy döntő többségükben leleplezetlenek maradnak. Mire célzunk tulajdonképpen? Elsősorban arra, hogy körünkben szép számban vannak „ügyeskedők“, akik gátlástalanul visszaélnek azokkal az előnyökkel, amelyeket társadalmunk biztosít nekik, különféle kölcsönök folyósításával például tartós fogyasztási cikkek, bútor vásárlására vagy lakásviszonyaik rendezésére. Törvény szabja meg, hogy ezeket az anyagi eszközöket csak rendeltetésszerűen szabad felhasználni. Márpedig az említett spekulánsok már a kölcsön igénylésekor éppen ennek a megkerülésén mesterkednek. A törvény, az előírások kijátszásának körmönfont módjait választják. Hamis számlákat állítatnak ki a nem ritkán „hálapénzzel“ megpuhított boltosokkal. A valóban bútort, építőanyagot stb. vásárolni szándékozó rokonaikat és ismerőseiket kérik fel a kis „szívességre“ - adják oda nekik a készpénzt s ők a bankkölcsönükböl fedezik az „üzletet“. A készpénz pedig arra jó, hogy az illető megvalósítsa más elképzeléseit. Zömében arról van szó, hogy ilyen úton módon könnyebben juthatnak hozzá személygépkocsihoz, költséges külföldi nyaralásra, esetleg nászútra indulnak, de az sem ritka, hogy a jelentős összegeket egyszerűen költőpénzként kezelik. Márpedig nyilvánvaló, hogy államunknak ilyen célokra nincs fölösleges pénze. Nem is beszélve arról, hogy az említett kölcsönöknek igen előnyösek a kamatfeltételeik is. Az állampolgári fegyelemnek és a szocialista erkölcsnek ilyen és ehhez hasonló „kibicsaklásai“ tehát közérdeket sértenek. Nem vitás, hogy harcolnunk kell az ilyen társadalomellenes magatartás ellen. Ezt intézményesen meg is tesz- szük. Az állami biztosító például az elmúlt év második felétől az ilyen hitelekkel kapcsolatban megszorító intézkedéseket érvényesít. Ez azonban nem elég. Különösképpen azért nem, mert az említett fondorlatot, ravaszkodást még sokan amolyan bocsánatos bűnnek, mi több, még annak sem tekintik. Kiváltképp azok nem, akik az ilyesmiben a cinkos szerepére is készek vállalkozni. Ebben a vonatkozásban tehát még sok a tennivalója jogpropagandánknak is. GÁLY IVÁN ORVOSI TANÁCSADÓ A háztartási balesetek megelőzése A fertőző betegségek elterjedése századunk második felében lényegesen csökkent. Ezzel szemben a balesetek száma egyre növekszik, sőt gyakran szerepelnek halálozási okként is. Éppen ezért lett napjaink egyik fontos feladata a hatékony balesetmegelőzés. A statisztikai adatszolgáltatás által kapott kép jelenleg egyáltalán nem megnyugtató. Az üzemi és közlekedési balesetek ugyan időnként és helyenként visszaszorulóban vannak, de csökkenő számukat erősen rontja a háztartási balesetek növekvő görbéje (ma a balesetek egyharmada). Amíg az üzemi és közlekedési balesetvédelem úgymond „hivatalból“ is már évtizedek óta átgondolt és szervezett (munkahelyeken, iskolákban), eddig a háztartási, azaz az otthonra és annak környékére vonatkozó balesetveszély mintha elkerülte volna az emberek figyelmét. A balesetek megelőzése pedig igen fontos, mert az elszenvedett sérülések a későbbiekben befolyásolhatják az egyén sorsát egészségügyi, társadalmi és anyagi tekintetben egyaránt. A balesetvédelem tulajdonképpen nem más, mint a veszélyes helyzetek létrejöttének megelőzése, illetve megakadályozása. Ez már a legkisebb gyerekeknél is döntő jelentőségű, de évek múltával sem válik feleslegessé, csak tartalma változik. Az embernek fokozatosan fel kell készülnie a balesetek elleni védekezésre, éspedig figyelmének, megfigyelő képességének, fegyelmezettségének, ügyességének és óvatosságának fejlesztésével. A hatékony felvilágosítással egyidőben célszerű már a gyerekeket is rendszeresen gyakoroltatni a baleset- mentes cselekvésben (megkövetelni pl. nemcsak a körültekintő közlekedést, a játszóterek, játékok biztonságos igénybevételét, hanem a lakás, a környezet tárgyainak óvatos és helyes kezelését is). Ez elsősorban a szülő, később az óvónő, a pedagógus feladata. A baleseti veszély a kisgyermek megismerési, utánzási vágyával, később próbálkozásával egyre növekszik. A serdülőknél a kísérletező, kutató, néha virtuskodó, sze- leskedő viselkedés lehet a balesetet kiváltó ok. Az idősebb korosztály esetében pedig a balesetveszély mozgásképességük, rugalmasságuk, helyzetfelismerésük, érzékszervi teljesítményük csökkenésével jelentkezik. Ettől függetlenül a háztartási balesetek keletkezésének van közös nevezője is. Okait vizsgálgatva tudatosítanunk kell elsősorban azt, hogy otthon az élet és a munka nem mindig [ól szervezett, balesetvédelmi szabályokkal nem olyan irányított, mint pl. az üzemekben, s azok megtartását senki sem kéri számon. Az sem lényegtelen, «hogy a családtagok a balesetvédelmi előírásokat néha alig veszik figyelembe, sót azokat nem ismerik. Néha talán azért nem, mert a munkahelyről, iskolából hazatérő egyén fáradt, ingerlékeny, lazít, s nem képes a következő feladatra megfelelően összpontosítani. A háztartási balesetek megelőzésében fontos szerepe van a családfőnek, aki többnyire a háztartási munkákat is irányítja. Elsősorban neki kellene ügyelnie arra, hogy - ismerve a balesetet előidéző okokat - megtegye a szükséges óvintézkedéseket. Ennek érdekében tanulmányozza a háztartási gépek és vegyszerek használati utasítását, valamint törődjön a gépek szakszerű javításával. Fokozott figyelmet szenteljen különösen a gyerekeknek, mivel azok tapasztalatlanok, nem ismerik a rájuk leselkedő veszélyeket, szeleburdiak, cselekvési reakciójuk kiszámíthatatlan. Saját belátása szerint válassza meg azokat a helyzeteket, amikor gyerekeit felügyelet nélkül hagyhatja! Ne feledje, hogy az állandó figyelmeztetésnél, fenyegetésnél vagy. fenyítésnél sokkal hatékonyabb a megfelelő biztonsági intézkedés és a jó példa. Végezetül hadd figyelmeztessek a leggyakoribb balesetveszélyekre: a figyelmetlenségből, elővigyázatlanságból, gondatlanságból tompa tárgy által okozott balesetek (megcsúszás, botlás, esés után); az éles vagy hegyes tárgyak által okozott balesetek (konyhai, házi vagy háztáji munkálatok közben); a hő hatására keletkezett balesetek az égési sebek s főleg a gyerekeknél gyakori forrázás következményei; óvatosságra van szükség a tűzzel, gyúlékony vagy forró anyagokkal, elektromos készülékekkel összefüggő munkáknál; a vegyi anyagok egészségkárosító hatására létrejött balesetek (a háztartásban gyakran található fertőtlenítő, kozmetikai, hajápolási, mosó-, mosogató-, tisztítószerek stb. által); a gyógyszermérgezéssel kiváltott balesetek (túladagolt, megromlott, már nem használható gyógyszerek fogyasztása után); az ételmérgezések következményei (romlott ételek, gombák helytelen elkészítése, illetve elfogyasztása után); a mérges gázok által okozott balesetek (gázszivárgás, elégtelen szellőztetés esetében); a villamosáram által kiváltott balesetek (az elektromos készülékek rossz szigetelése, a villanyvezetékek szakszerűtlen szerelése miatt). Az elmondottakhoz csak annyit szeretnénk még hozzáfűzni: annak ellenére, hogy minden lehetőt igyekszünk megtenni a balesetek megelőzése érdekében, mégis minden embernek el kell sajátítania az elsősegélynyújtás alapszabályait. DR. SZÓKE ISTVÁN ÚJ szú 4 r 1983. IX. 30.
