Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-30 / 231. szám, péntek

Támogatják a békepolitikát Nagygyűlés Chebben (ČSTK) - Csaknem 16 000 em­ber részvételével békegyűlést tar­tottak tegnap Chebben a münche­ni szerződés 45. évfordulója alkal­mából. Jelen volt Ján Marko, a CSKP KB tagja, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke, ott voltak továbbá a nyugat-csehországi ke­rület és a chebi járás politikai tiszt­ségviselői is. A háborús veteránok szovjet bizottságának küldöttségét Alekszandr Sesztakov altábor­nagy vezette. Jelen volt még Vja­cseszlav Kvityinszkij, a Szovjet­unió Hőse, a hazánk felszabadítá­sáért vívott harcok és a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevője. A békegyűlést František Šádek altábornagy, az Antifasiszta Har­cosok Csehszlovákiai Szövetsége Föderális Központi Bizottságának alelnöke nyitotta meg. Beszédében Ján Marko egye­bek között megállapította: a fasiz­mus és a háborúellenes harc he­tében két esemény évfordulójára emlékezünk. Éppen 45 éve írták alá a müncheni diktátumot, s 1944. október 6-án léptek Ismét hazájuk földjére a Szovjetunióban alakult csehszlovák hadtest kato­nái. A továbbiakban a jelenlegi nemzetközi helyzetet elemezte, és méltatta a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikáját. Ezután Alekszandr Sesztakov üdvözölte az egybegyűlteket. A békegyülés résztvevői nyilat­kozatot fogadtak el, amely egye­bek között kiemeli, hogy a jelenle­vők teljes mértékben támogatják a Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország békekezdeményezéseit. Meggyőződésük, hogy a nemzet­közi kapcsolatokat tárgyalások út­ján javítani lehet. FOKOZOTT IGYEKEZETTEL AZ ÚJÉRT, A HALADÓÉRT (Folytatás az 1. oldalról) A felsőoktatás tartalmi átalakí­tásának és a fiatalok kommunista nevelésének néhány kérdésével Milan Vondruška foglalkozott. Egyebek között megállapította: a felsőoktatási intézményeknek úgy kell formálniuk a hallgatók profilját, hogy növekedjen gyakor­lati, konkrét problémák megoldá­sára való felkészültségük. Helyte­len az az állítás - mondotta -, hogy a kommunista neveléssel csak a marxizmus—leninizmust ok­tatóknak kell foglalkozniuk. Juraj Buša beszédében ki­emelte: az oktatás területén fontos feladat a tudományos munka irá­nyításának javítása, az oktatási minisztériumoktól kezdve egészen a tanszékekig és az egyetemi- főiskolai intézetekig. Tudatosítani kell, hogy az új felsőoktatási tör­vény a tudomány irányításának módját is meghatározta. A jelenle­gi időszakban a felsőoktatási in­tézmények nemcsak tudományos kutatómunkájukkal, hanem azzal is előmozdítják a tudományos- műszaki fejlesztés eredményeinek érvényesítését, hogy a növekvő társadalmi feladatokat alkotó mó­don megoldani képes kádereket nevelnek. Fontos követelmény, hogy nagy gondot fordítsanak a ki­váló tehetségek kiválasztására és képzésére. Vitazáró beszédet Josef Havlín elvtárs mondott. Méltatta az aktí­vaértekezlet résztvevőinek alkotó viszonyát a CSKP KB 8. ülésén kitűzött feladatokhoz. A tanácsko­zás bebizonyította - mondotta - hogy a csehszlovákiai felsőokta­tási intézmények és dolgozóik ké­pesek megsokszorozott erővel küzdeni mindazért, ami új és ha­ladó. A résztvevők levelet küldtek a Csehszlovák Békebizottságnak, amelyben támogatásukról biztosí­tották az egész világ békeszeretö erőit és béketörekvéseiket. Hazánkba látogat a grenadai miniszterelnök (ČSTK) - A CSKP KB és a csehszlovák kormány meghí­vására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz hazánkban Mau­rice Bishop, az Új Mozgalom Párt (JEWEL) Politikai Bizottsá­gának elnöke, Grenada minisz­terelnöke. Ülést tartott a Kelet-szlovákiai Knb (Tudósítónktól) - Jozef Polák­nak, az SZNT alelnökének és Vla­dimír Margetínnak, szlovák erdő- és vízgazdálkodási miniszternek a jelenlétében tegnap egyebek kö­zött a vízgazdálkodásról és az idei esztendő gazdasági tervének, va­lamint pénzügyi költségvetésének a teljesítéséről tárgyalt a Kelet­szlovákiai Kerületi Nemzeti Bi­zottság. A tanácskozók az ivóvízzel fog­lalkoztak a legtöbbet. A vízellátás fejlesztésében a kerület egyre job­ban lemarad a szlovákiai átlagtól. 1970 és 1982 között a kerületben 1957 2/mp teljesítménnyel bővült a vízművek kapacitása, de még mindig 948 liter vízzel többre len­ne szükség másodpercenként ah­hoz, hogy a vízellátás zavarmen­tes legyen. A plenáris ülés a nem­zeti bizottságok irányította terme­lési ágazatok, üzemek eddigi terv- teljesítésével is foglalkozott. Az építőipari vállalatok és üzemek teljesítménye 2,3 százalékkal jobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban, s javult a helyzet az élelmiszeripari cikkek előállítása terén is. A tegnapi ülés személyi kérdé­sekkel is" foglalkozott. A kerületi nemzeti bizottság titkára Jozef Novák lett, a népi ellenőrző bizott­ság elnökévé pedig Boda Pált választották. . . . (gazdag) Jurij Andropov fogadta Ali Nasszer Mohammedet Az arab országokban is támogatják a szovjet békejavaslatokat (ČSTK) - Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke Moszkvában fogadta Ali Nasszer Mohammedot, a Jemeni Szocia­lista Párt KB főtitkárát, a Jemeni Demokratikus Köztársaság Népi áll^m- és kormányfőjét. A szívé­lyes és elvtársi légkörben lezajlott találkozón számos nemzetközi kérdést vitattak meg, és áttekintet­ték a kétoldalú kapcsolatokat. Jurij Andropov és Ali Nasszer Mohammed aggodalommal szö­gezte le, hogy az Egyesült Álla­mok és szövetségesei agresszív imperialista politikája miatt rendkí­vül kiéleződött a nemzetközi hely­zet. Az említett országok a katonai diktátumra épülő militarista politi­kát folytatnak, megsértik a nem­zetközi jog normáit, provokációk­hoz folyamodnak, hogy ily módon mérgezzék a nemzetközi légkört. Az imperialista provokációk elle­nére a Szovjetunió tovább folytatja következetes békepolitikáját. Ali Nasszer Mohammed támo­gatásáról biztosította a szovjet bé­kejavaslatokat és kijelentette, hogy azok az arab országokban is egyre nagyobb támogatásra talál­nak. A Közel-Keletről szólva elítél­ték az Egyesült Államok libanoni beavatkozását és hangsúlyozták, hogy Libanonból ki kell vonni az amerikai tengerészgyalogosokat és a megszálló izraeli egységeket. Jurij Andropov megerősítette, hogy a Szovjetunió továbbra is támogatja az arab népek igaz­ságos harcát, beleértve a palesz­tin népet is. Ali Nasszer Moham­med köszönetét mondott a támo­gatásért. A találkozón megelége­déssel szóltak a kétoldalú párt- és államközi kapcsolatok fejlődéséről is. ENSZ-közgyülés Össze kell fogni a békéért vívott harcban Újabb felszólalások az általános politikai vitában (ČŠTK) - Az ENSZ-közgyülés XXXVIII. ülésszakának általános vitája újabb felszólalásokkal foly­tatódott. Szerdán elsőként Indira Gandhi indiai miniszterelnök lé­pett a szónoki emelvényre az el nem kötelezett országok képvise­letében. Hangsúlyozta, hogy India és a többi el nem kötelezett ország meggyőződése szerint a tényle­ges és tartós biztonság kizárólag az általános és teljes leszereléssel érhető el. Az indiai kormányfő sze­rint a haditechnológia jelenlegi színvonala az emberiség létét ve­szélyezteti. Arra figyelmeztetett, hogy a béke alternatívája csakis ezer új Hirosima lehet. Hozzáfűz­te: élve maradhatunk valamennyi­en, ha összefogunk a békéért ví­vott harcban. A CSKP KB 6. ülése határozatainak következetes megvalósításáért a szolgáltatásokban Jobban, gazdaságosabban A CSKP politikájának alapvető célja a la­kosság létbiztonságának állandó elmélyíté­se, az elért magas életszínvonal megtartása. E célok teljesítése során fontos szerepük van a szolgáltatásoknak, főleg a szolgáltatá­sok színvonalának, minőségének és hozzá­férhetőségének. Éppen ezért a párt és állami szervek fokozott figyelmet szentelnek fej­lesztésüknek. A CSKP XVI. kongresszusa is kiemelte a szolgáltatások javításának és bő­vítésének fontosságát. A nemzeti bizottságok feladataival kap­csolatban a CSKP KB 6. ülése 1982-ben részletesen elemezte a szolgáltatások hely­zetét. A központi bizottság ennek alapján elfogadta a szolgáltatások fejlesztésének távlati programját, amelyet fokozatosan való­sítunk meg. A kerületi és járási pártbizottsá­gok, a nemzeti bizottságokban, az illetékes állami és gazdasági szervezetekben dolgozó kommunisták megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szolgáltatásokra. A szolgáltatások terén az elmúlt időszak­ban elért pozitív eredmények ellenére, több fajta szolgáltató tevékenységgel nem lehe­tünk elégedettek. Gondot okoz a rossz minő­ség, a nem becsületes munkavégzés és az aránytalanul hosszú javítási idő. Néhány he­lyen a lakosság számára nehezen hozzáfér­hetőek a szolgáltatások, vagy egyes fajta javításokat egyáltalán nem is végeznek. Amint a központi bizottság hangsúlyozta a fogyatékosságok mögött többnyire szub­jektív okok állnak. Ezek közé tartozik az irányítás és tervezés alacsony színvonala. A gazdasági eszközök sem ösztönözték az illetékes szervezeteket arra, hogy előnyben részesítsék a lakosság szükségleteinek ki­elégítését. Sok szolgáltató vállalat nem telje­sítette alapvető feladatát, a könnyebb meg­oldást az iparral való együttműködésben kereste . Folyamatban van azoknak a határozatok­nak a lebontása, illetve fokozatos megvaló­sítása, amelyeket a központi bizottság foga­dott el a szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ezek lényege az irányítás és tervezés rend­szerének egyszerűsítése, a pénzügyi, hitel és adóeszközök módosítása. Az elmúlt hó­napok tapasztalatai azt mutatják, hogy az intézkedések több helyen pozitív eredmé­nyekhez vezetnek. A nemzeti bizottságok többsége másképp tekint a szolgáltatásokra. Intenzívebben foglalkoznak a szolgáltatások fejlesztésével, a gazdaságosság problémái­val, illetve a szolgáltatások költségeivel és áraival. Keresik az utat, hogyan hozhatják közelebb a szolgáltatásokat a lakossághoz. Ennek eredményeképpen meggyorsult a szolgáltatások bővítésének üteme. Egyre több az olyan üzem és szövetkezet, amely jó és gyors szolgáltatást nyújt. Ez azt bizonyít­ja, hogy a központi bizottság 6. ülésének határozatai helyesek voltak. Látnunk kell azonban, hogy a megkezdett útnak csak az elején vagyunk. Sok problémát és fogyaté­kosságot kell még megoldani. Ezen a terüle­ten is érvényes a gazdasági fejlődés dinami­kája meggyorsításának, a minőség javításá­nak és a gazdaságosság fokozásának köve­telménye. A szolgáltatásokban is felelősség­teljesen kell gazdálkodni minden koronával, ésszerűen kell felhasználni az alapanyago­kat, javítani kell a pótalkatrészeket, nem szabad pazarolni az energiát és az üzem­anyagokat. Nagyobb gondot kell fordítani a szolgáltatások optimális szervezeti struktú­rája kialakítására. Az elért eredmények ellenére meg kell állapítanunk, hogy a központi bizottság 6. ülése határozatai megvalósításában az egyes kerületek és járások között jelentős eltérések vannak. Általában a kisebb váro­sokban rugalmasabban reagálnak a lakos­ság szükségleteire, mint a nagyobb települé­seken. Az irányítás és tervezés javításában is sok még a tennivaló. Az egyes szolgáltató vállalatoknál gyorsabb ütemben kell beve­zetni az önálló elszámolási rendszert, jobban kell kihasználni a nemzeti bizottságok, a ki­sebb szövetkezetek szolgáltató részlegeit és a helyi viszonyoknak megfelelően kell enge­délyt adni a lakosoknak a szolgáltató tevé­kenység végzésére. Ez utóbbi csak kiegé­szítő forma, de a szolgáltatások rendszeré­ben fontos szerepe van. A szolgáltatások alacsony rentabilitásá­nak megszüntetése érdekében szükségessé vált az árak módosítása. A szolgáltatások ára ugyanis évek óta nem változott, annak ellenére, hogy a költségek növekedtek, főleg az üzemanyagok, az energia, a nyersanya­gok, alapanyagok ára és a bérek alakulása következtében. Egyes fajta szolgáltatások árát február elsejétől módosítottuk. Október elsejétől to­vábbi olyan szolgáltatások ára módosul, amelyeknek mai ára nem fedezi a szükséges költségeket. Az árak átlag 17,5 százalékkal emelkednek. így drágább lesz a fekete-fehér képernyőjű televíziós készülékek, varrógé­pek, mosógépek, esernyők, bőrdíszműáruk, hangszerek, sportszerek javítása, magasabb lesz a szabás, a borbély-, fodrász és kozme­tikai szolgáltatások, a ruhatisztítás és festés, a mosás, az üvegezés, a képkeretezés, a könyvkötés, a takarítás, a közvetítő és szállító szolgáltatások, valamint az utazási irodák szolgáltatásainak díjszabása. Például egy női kalap készítése 84 korona helyett 100 koronába, a borotválás 4 korona helyett 6 koronába, a hajnyírás 5 korona helyett 7 koronába, a tartóshullám 43,50 korona helyett 48,50 koronába, egy futósí kötésének felszerelése 20 korona helyett 30 koronába, egy férfi öltöny tisztítása 13 koro­na helyett 17 koronába kerül. Több szolgál­tatás ára, így például a hajmosásé, a hajfes­tésé, a szónyegtisztításé stb. változatlan ma­rad. (Az új árjegyzékeket az összes szolgál­tató vállalatnál és nemzeti bizottságon bárki megtekintheti). Az újonnan megszabott árak a legmaga­sabb megengedett árat jelentik. Tehát a ke­rületi nemzeti bizottságok, abban az eset­ben, ha a szolgáltató vállalatoknak sikerül csökkenteniük költségeiket és elérni a renta­bilitást, alacsonyabb árakat határozhatnak meg. A központilag meghatározott árak nem léphetők túl s közvetlenül nyomást gyakorol­nak a szervezetekre, hogy csökkentsék költ­ségeiket és következetesebben érvényesít­sék a gazdaságosság kritériumait. A jól gaz­dálkodó szervezetek jobb eredményeket ér­nek el, és így megteremtik a feltételeket a fejlesztéshez, a dolgozók helyzetének javí­tásához. A szolgáltatások árának módosítá­sa a feltétele a szolgáltatások javításának, bővítésének, rugalmasságuk fokozásának s ugyanakkor jelentős politikai-gazdasági eszköz - elsősorban a nemzeti bizottságok tevékenységében - a tartalékok feltárására és a nem produktív költségek csökkentésé­re. (Rp) A további szónok,. Francois Mitterrand francia elnök beszédé­ben elutasította azt a szovjet kö­vetelést, hogy a Nyugat atomarze­náljába számítsák be a francia és a brit nukleáris eszközöket. Kije­lentette: „paradox“ lenne azt vár­ni, hogy Franciaország egyetért olyan intézkedésekkel, amelyekről egy francia részvétel nélkül folyó konferencián határoztak. A francia atomütóeróról kijelen­tette, hogy az „központi védelmi rendszert“ alkot, amely elenged­hetetlen Franciaország biztonsá­ga szempontjából. Beszédének végén a francia el­nök sürgette, hogy mielőbb hívja­nak össze a leszerelés és a gaz­dasági fejlődés kérdéseivel foglal­kozó értekezletet és felajánlotta, hogy Franciaország azt megren­dezné. Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök beszédében elsősorban a kö- zel-keleti helyzetre tért ki, hangsú­lyozva, hogy Izrael agresszív poli­tikája akadályozza a megbékélés­re irányuló arab törekvéseket. A tunéziai külügyminiszter ugyan­csak a Közel-Keletről szólva saj­nálkozását fejezte ki amiatt, hogy Izrael továbbra is figyelmen kívül hagyja a nemzetközi normákat és úgy vélte, hogy épp az ENSZ talaján lehetne békés eszközökkel rendezni a közel-keléti konfliktust. A holland, a japán és a brit küldöttek felszólalásukban első­sorban a béke és a leszerelés kérdéseiről szóltak. Valamennyien támogatták az Egyesült Államok álláspontját, az Egyesült Államok­nak a katonai erőfölény megszer­zésére és a leszerelési tárgyalá­sok hátráltatására irányuló törek­véseit. Amint az várható volt, legegyér­telműbben Geoffrey Howe brit külügyminiszter támogatta az amerikai álláspontot. Mika Spiljak jugoszláv államfő beszédében aláhúzta, hogy az emberiség most a Háborút vagy békét? drámai kérdés előtt áll. A legfelsőbb jugoszláv vezető úgy vélte, itt az ideje annak, hogy ha­tékony intézkedések szülessenek a fegyverkezési hajsza leállítása és a tényleges leszerelés meg­kezdése érdekében. Khaddam szíriai miniszterel­nök-helyettes, külügyminiszter ugyancsak arra mutatott rá, hogy jelenleg a világon számos válság­góc veszélyezteti a békét és a biz­tonságot. A különböző térségek­ben tapasztalható feszültséggel párhuzamosan lefékeződtek a le­szerelési tárgyalások is. A közel- keleti helyzetről szólva hangsú­lyozta, hogy az amerikai tenge­részgyalogosok közvetlen beavat­kozása a libanoni polgárháborúba az ország „vietnamizálásának“ kezdetét jelenti. Az általános politikai vita teg­nap késő este újabb felszólalások­kal folytatódott. Két szocialista or­szág, Magyarország és Románia képviselője kért szót a vitában. ÚJ SZÚ 2 1983. IX. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents