Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-29 / 230. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG Az integráció rendfeltételei A KGST-tagországokban a fejlődés jelenlegi gazdasági feltételei nagy igényeket támasztanak a nemzeti gazdaságirányítási rendszerek tökéletesítésével szemben. A 70-es évek vége és a 80-as évek eleje egyértelműen bizonyítja, hogy a termelés hatékonyságának növelésére, a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítására, a nemzetközi munkamegosztás magasabb formáinak kibontakoztatására stb. kell összpontosítani az erőket, igy a szocialista integrációban egyre jobban előtérbe kerül a gazdaságirányítási rendszer, az ezzel kapcsolatos kérdések fokozatos megoldása az alapvető feltételét jelenti a szocialista közösség következő évtizedekre kitűzött céljai elérésének. Ebből a szempontból rendkívül időszerű feladat a KGST-tagor- szágok keretében a nemzeti gazdaságirányítási mechanizmusok, rendszerek fokozatos közelítése. Az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy az együttmüködés magasabb formáinak kibontakoztatásán kívül szükség van a tervezés fokozatos összehangolására és az együttmüködés egyes formáinak összehangolására az illetékes nemzeti gazdaságok keretében. ' Jelenlegi törekvések Az érdekelt KGST-tagországok nemzeti gazdaságirányítási rendszerei közelítésének feladatát a szocialista közösség végrehajtó bizottságának 100. ülésén tűzték ki célul. Egyúttal megbízta a KGST tervezési együttműködéssel foglalkozó bizottságát e feladat végrehajtásával. E bizottság javaslata alapján a KGST végrehajtó bizottságának 106. ülése június végén jóváhagyta e közelítést célzó javaslatok kidolgozását, beleértve a legközelebbi években megoldandó kérdéseket is. Érthető, hogy az ilyen bonyolult és sokoldalú témakör megköveteli a további KGST-szervek együttműködését is, így például a tudo- mányos-müszaki együttműködési bizottságét, a külkereskedelmi állandó bizottságét, a devizagazdálkodási bizottságét stb. E tevékenységhez bizonyos kiindulópontot jelent a szocialista országok nemzeti gazdaságirányítási rendszereiről való elemző jelentés készítése is. Ezek elkészítése az érdekelt tagországok központi tervező szerveinek tudományos-ku- tatóintézeteire hárul. A végrehajtó bizottság határozatából kitűnik, hogy távlati feladatról van szó, melynek megoldását önálló szakaszokra kell bontani. Az első szakaszban meg kell vizsgálni a gazdasági mechanizmusok azon elemei közelítésének lehetőségeit, melyek a KGST-országok kölcsönös együttműködését biztosítják. Mivel a kérdések megoldása fölöttébb időszerű, e téren azzal kell kezdeni a munkát, hogy 1985 második felében a KGST végrehajtó bizottsága elé terjeszthessék a vizsgálat eredményeit. A közelítés kérdéseivel kapcsolatban többek között a következő témakörökről van szó: • a KGST-tagországok ötéves tervei koordinálásának hatékonyabbá tétele, összhangban az e vonatkozásban 1986-1990-re kitűzött Programmal; • a népgazdasági tervezés módszerei és a KGST-tagorszá- gok gazdasági együttműködését célzó intézkedések végrehajtását elősegítő ösztönzés elsősorban a gyártásszakosításban és a termelési kooperációban stb.; • a külkereskedelmi tevékenység eredményeinek a vállalati jövedelmekbe való kivetítési módszerei, tekintettel a gazdasági kapcsolatok irányzataira. A külkereskedelmi tevékenység hatékonyságának kritériumai; • a külkereskedelmi tevékenység finanszírozása; • az importált nyersanyagok, anyagok és berendezések hatékony kihasználásának gazdasági ösztönzési eszközei; • a gazdálkodó szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok bővítésének formái stb. A felsorolt témakörökből is kitűnik, hogy a tervezés és az értékviszonyok olyan kérdéseiről van szó, melyeket oszthatatlan egységben kell megítélni. Ugyanakkor a hangsúly az érdekelt országok önelszámoló szférája irányítási mechanizmusának fokozatos közelítésén van. Döntö szerepet eközben a közvetlen kapcsolatok játsszák. A tervezés A KGST tavaly Budapesten megtartott XXXVI. ülésszaka egyebek között jóváhagyta a KGST-országok tervei koordinálásának programját az 1986-1990-es évekre. Ez a program néhány vonatkozásban már átmenetet jelent az új módszerekre, eljárásokra. Abból indul ki elsősorban, hogy a koordinálás egész folyamatába be kell iktatni az érdekelt szocialista országok globális gazdaságpolitikai kérdéseit is. Fontos kiindulópont az is, hogy hangsúlyozzák az adott tervezési folyamat folyamatosságának elvét, ami feltételeket teremt az ötéves tervek folytonosságának megteremtéséhez és a prognosztizáláshoz. Ezek az intézkedések elsősorban azt a célt követik, hogy megteremtsék az egyes szocialista országok szociális-gazdasági fejlesztési céljai elérésének feltételeit a nemzetközi szocialista munka- megosztás közösen kidolgozott koncepciója alapján. A távlatok figyelembe vétele lehetővé teszi a tudományos-műszaki fejlesztés követelményeinek jobb érvényesítését és azt, hogy egyúttal optimális nagyságú termelő kapacitásokat hoznak létre. Ez hozzájárul a szocialista közösség pozíciójának megszilárdításához, valamint a nem KGST-tagországokkal való célszerű gazdasági együttműködés kibontakoztatásához még a jelenlegi bonyolult világgazdasági feltételek között is. A közvetlen kapcsolatok fejlesztése Az egyes szocialista országokban a gazdasági reformok érvényesítése során szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az érdekelt szervek és önelszámoló szervezetek (gyártásszakosítás, közös beruházások, tudományosműszaki együttmüködés stb.) közvetlen kapcsolatainak eredményes fejlesztése érdekében biztosítani kell, hogy egységesen értelmezzék a hatékonyságot és annak a tervmutatók rendszerében való helyét valamennyi irányítási szinten. Nagy jelentősége van eközben a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok önállóságának. Ezzel összefügg az önálló elszámolás elmélyítése külkereskedelmi vonatkozásban is. A szocialista termelési viszonyok között az önelszámoló szféra szándékait és feladatait csak összhangban a népgazdasági tervvel valósíthatja meg. Ezért a KGST-tagországok keretében a közvetlen kapcsolatok fejlesztésére való ösztönzést a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek önelszámolásának vonatkozásában nem puszta pénzügyi eszközként kell értelmezni, hanem az adott nemzeti gazdaság tervezési és irányítási rendszere többi elemének szerves részeként. A közvetlen kapcsolatok egyes formáinak hatékony érvényesítése megköveteli, hogy az érdekelt vállalatokat és termelési-gazdasági egységeket már a terv szintjén is ezeknek az együttműködési formáknak a megvalósitásárá ösztönözzék. A célok és az eszközök egységéről van szó tehát, hiszen ellenkező esetben az önelszámoló szféra ezeket az akciókat úgy értelmezhetné, hogy ezek a tényezők csak bonyolítják feladatainak teljesítését. Nyilvánvaló, hogy a közvetlen kapcsolatok bonyolultsága megköveteli az érdekelt KGST-országok koordinált és közös tevékenységét ezen a területen. És éppen e tekintetben van nagy jelentősége a nemzeti gazdasági mechanizmusok közelítését és a szocialista közösség keretében a gazdaságpolitika koordinálását célzó tevékenységnek. A múltban a tervezési és az irányítási rendszer kidolgozása során minden KGST-ország a maga történelmi sajátosságaiból, konkrét gazdasági, szociális és egyéb feltételeiből, a szocialista építés rá jellemző specifikus feladataiból és céljaiból indult ki. Noha a szocialista országok jelenleg még nem értek el azonos társadalmi-gazdasági színvonalat a fejlődésben, e körülmény nem zárja ki, hogy általánosan és elvi alapokon fokozatosan meginduljon a konkrét nemzeti gazdaságirányítási rendszerek közelítése. Itt annak is megvan a jelentősége, hogy igy lehetővé válik az összes pozitív irányítási tapasztalat hasznosítása anélkül, hogy más országok tapasztalatainak gépies utánzásáról és átvételéről lenne szó. Kétségtelen, hogy a KGST-tagországok gazdasági mechanizmusainak struktúrájában számos közös vonás érvényesül. Példaként említhetjük meg ezzel kapcsolatban azt, hogy a külkereskedelmi kapcsolatokban azonos alapokból kiindulva folyik a devizatervezés, hogy mindenütt érvényesül a külgazdasági kapcsolatok monopóliuma és a devizaérdekeltség eszközei mindenütt hasonló módon érvényesülnek stb. Azzal, hogy az egyes nemzeti gazdaság- irányítási rendszerek majd fokozatosan kihasználják a bevált ana- Jogikus elemeket, nemcsak az adott nemzeti irányítási mechanizmusok tökéletesítésére kerül sor, hanem így az integrált tervezési és irányítási rendszer egészében vett tökéletesítésének lehetőségét is megteremtjük. Pillanatnyilag az jelenti a gazdasági mechanizmusok nemzeti szerkezetével szembeni fő követelményt, hogy ezeket nagyobb mértékben hozzá kell igazítani az eddiginél távlatibb gazdasági együttműködés szükségleteihez, miközben figyelembe vesszük a hatékonyság és a kölcsönös előnyök kritériumait. VRASTISLAV VÁLEK mérnök, kandidátus INNEN - ONNAN A KGST Nemzetközi Beruházási Bank alaptőkéjének 70 százaléka transzferábilis rubel, 30 százaléka pedig konvertibilis deviza és arany. A bank 1971. évi megalakulása óta 83 beruházás finanszírozásába kapcsolódott be, és ennek együttes értéke megközelíti a 20 milliárd transzferábilis rubelt. Eddig összesen 3,5 milliárd transzferábilis rubel értékben nyújtott hitelt a tagországoknak, továbbá Jugoszláviának, valamint az Interatominsztrument egyesülésnek. A hitelek 70 százaléka az energia- és fűtőanyag-termelés, 19 százaléka a gépgyártás és az elektronikai ipar, 9 százaléka a kohászat és a vegyipar, két százaléka pedig a közlekedés és a távközlés fejlesztését szolgálta. (f) KOMMENTÁLJUK Érdekazonosság Pártunk politikája közügy. Azért természetes, hogy minden alkalommal élénk eszmecserék követik a Központi Bizottság üléseit. Természetes, mert a párt vezető testülete már eleve az alkotó megismerés és hasznosítás szándékával teszi közzé állásfoglalásait, határozatait. A CSKP KB. 8. és az SZLKP KB legutóbbi ülése után a tudományos és műszaki eredmények gyorsabb gyakorlati felhasználásának feladataira nem véletlenül figyelt fel a fiatalság is, mert a párt társadalmunk figyelmét mindenekelőtt a holnapra, a holnaputánra irányította, arra, mit kell tennünk, hogy a jövő terveink szerint alakuljon. És ebben napjaink ifjú nemzedéke érdekelt a leginkább. Nem is tétováztak a fiatalok, a SZISZ KB ülése, majd az ifjúsági szövetség tisztségviselőinek, a fiatal újítóknak, feltalálóknak és tudósoknak közös tanácskozása, aktívaértekezlete határozott: a tudományos és műszaki eredmények gyorsabb alkalmazásának megsegítése a SZISZ forradalmi feladata. így helyes, mondjuk, mert hiszen nyilvánvaló az idősebb és fiatalabb nemzedék, a kommunisták és a szervezett fiatalok érdekazonossága. Az ifjúság vállalkozása harmonikusan illeszkedik a társadalmi feladatok megoldásába, s ezek a feladatok csak annyiban ifjúságiak, amennyire formájuk, teljesítésük különbözik az idősebb nemzedék munkájától. Csakhogy: a közügyek intézésére, a forradalmiságra minden nemzedéket tanítani kell. A társadalomnak nem elég biológiailag vagy gazdaságilag újratermelnie önmagát, szükség van arra is, hogy szüntelenül újratermeljük - méghozzá minőségileg magasabb szinten - a tudati viszonyokat is. Különben csak óhaj marad, hogy a fiatalok nem rosszabbul, hanem remélhetően jobban csinálják majd azt, amit mi csinálunk. Örvendetes tény, hogy a tudati viszonyok magasabb szintű újratermelésével, a forradalmiságra való neveléssel kapcsolatban maguk a fiatalok is igénylik pártunk, a kommunisták segítségét, útmutatását. Az ifjúsági szövetség tisztségviselőinek aktívaértekezletén a bratislavai Dimitrov Vegyi Müvek ifjúsági szervezetének titkára is utalt erre, amikor elmondta, hogy a takarékossági intézkedések nyomán ebben az évben 3 millió korona értékű megtakarítást értek el, de sokkal eredményesebb volt a számítástechnikai vívmányokat alkalmazó, 17 tagú ifjúsági munkakollektíva, a fiatal újítók és feltalálók tevékenysége, mert az közel 10 millió korona értékű hasznot eredményezett. Ugyanis, megállapította: még eredményesebb lenne kezdeményezésük, ha az elvi politika nagyfokú realitással párosulna, ha a párt, a kommunisták gazdaságszervező munkája, eszmei és politikai irányítása nyomán a velük vitázók, a félrehúzódók, az újításoktól idegenkedők is megértenék, hogy kezdeményezésük forradalmi. És hozzá hasonlóan vélekedtek még sokan mások a fiatalok közül. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül vélekedésüket, a felszólalásokban megnyilvánuló igényt, mert nemcsak egyetértünk velük, általános, közös érdek, egész társadalmunk érdeke, hogy a tudományos és műszaki eredmények gyorsabb gyakorlati felhasználása forradalmi cselekvésként érvényesüljön. HAJDÚ ANDRÁS Atom- és hagyományos erőművek berendezeseit gyártja a Szlovákiai Energiaipari Gépgyár nemrég megnyitott zselizi (Želiezovce) üzeme. Elsősorban sűrítő berendezéseket, valamint nagy- és kisnyomású regeneráló berendezéseket készítenek itt. Az 500 megawatt teljesítményű felszíni gőzkondenzátor súlya 640 tonna, mérete 19x12x9 méter. A képen: nagynyomású fűtőberendezés alkatrészének gyártása. (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1983. IX. 29. Bern kiszáll az óraiparból? Előtérben az energia- és fűtőanyag-termelés A berni kormány - az iparág európai válsága, valamint az erős távol-keleti verseny miatt - a múlt héten úgy döntött, hogy eladja megmaradt óraipari részvényeit. A svájci állam részesedése az ország óraiparában eddig sem volt nagy, jelenleg 600 ezer svájci frank értékben 0,2 százalékkal részesedik a legnagyobb svájci óragyártó szövetség, az Allgemeine Schwezerische Uhrenindustrie részvényeiből. (f)
