Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-28 / 229. szám, szerda

ÚJ szú 5 983. IX. 28. Bútor az M-pavilonban A Prior árusítással egybekötött kiállítása Bratislavában Hogy a moped jól működjön Kapacitásgondok a gútai (Kolárovo) Babetta-gyárban A bratislavai Prior áruházban és a főváros más pontjain is plakátok hirdetik, hogy a Művelődési és Pihenőpark M pavilonjában árusí­tással egybekötött bútorkiállításra várják a rendezők az érdeklő­dőket.- Harmadik alkalommal nyúj­tunk lehetőséget vásárlóinknak, hogy a szokásosnál jóval nagyobb árukínálatunkban válogassanak - mondotta Katarína Ďurišová kezetek termékeivel. Ez utóbbiak bútorai többnyire szebbek, muta- tósabbak és nem utolsósorban jobb minőségűek. A kiállításon is meggyőződhet­tünk erről. Nagy volt az érdeklődés az ostravai Drevovýroba Racio I, II, II, IV szekrénysorai iránt. A kü­lönbözőképpen összeállítható ré­szekből akár lakószobát, gyerek­szobát vagy épp dolgozószobát lehet berendezni. Hasonlóképp A Racio bútorfal és a praveneci Tatranábytok vállalat Color ülőgarnitú­rája mérnök, az áruház kereskedelem­politikai osztályának vezetője. - Elsősorban a szélesebb áruská­la bemutatása és természetesen a kereslet minél jobb kielégítése a célunk. A Prior áruházban eredetileg nem is tervezték a bútorárusítást. A lakosság igénye kényszerítette az áruház vezetőségét, hogy bő­vítsék kínálatukat, ugyanis a fővá­ros belterületén az egyedi bú|or- darabokon és a konyhaberende­zéseken kívül nem árusítanak bú­tort. Aki viszont már járt a főváros nagyon praktikus a Dyha 255-ös és a VN-65-ös szekrénysor. De szólhatnék a többi hasonló bútor­ról is. A probléma mely ezekkel kapcsolatban felmerül, azonos és nem új: az egyes részeket miért nem árusítják külön-külön, hogy mindenki a neki megfelelőt válasz- sza és abból állítsa össze a „falat“. A brnói Drevopodnik szakem­bere, aki szintén jelen volt a kiállí­táson, elmondotta, hogy ők igye­keztek megoldani ezt a gondot. Sajnos sikertelenül. Elkezdtek A háztartási cikkek és a lakáskiegészítők iránt is nagy volt az érdeklő­dés (Gyökeres György felvételei) nagy áruházában, láthatta, hogy mennyire zsúfolt ez a részleg. Nem is lehet másmilyen a hely­szűke miatt, ha a raktáron lévő daraboknak legalább egy részét be akarják mutatni. A kiállításon jól kihasználják a tágabb teret és ízlésesen elren­dezve kínálják a bútort. S még egy nagy lehetőséghez is nyúltak: el­sősorban az ipari szövetkezetek­kel és a helyi gazdálkodási vállala­tokkal működtek együtt a vásár szervezésekor, hogy azok termé­keivel is megismertessék a látoga­tókat, a vevőket. S nem véletlen ez az együttműködés. A vásárlók és a szakemberek körében egy­aránt közismert tény, hogy az álla­mi vállalatok bútorai ritkán vetél­kedhetnek a kisüzemek, a szövet­ugyan egy 29 részből álló bútort gyártani, de újra vissza kellett tér­niük az eredeti három összeállí­táshoz, ugyanis nem kaptak egy­forma anyagot. így a csehszlovák állami normának nem tudtak ele­get tenni, amely szerint a minták­nak, a fa erezetének és a színár­nyalatoknak is egyformáknak kell lenniük. Az ilyen követelmények­nek csupán az ún. fóliával bevont bútorok felelnek meg, melyek iránt az utóbbi időben egyre kisebb az érdeklődés. A szekrénysorokon kívül sok kárpitozott ülőgarnitúrát láttunk. Voltak alvásra is nagyon jól ki- használhatók, mint pl. a Marians­ke Lázne-i Kama vállalat Nina ka­rosszéke, melynek ára 10 210 ko­rona. A brnói Drevopodnik kétsze­mélyes Sarka ülőgarnitúráját is sokan vásárolták, mely a divatos bársony különböző színeiben kap­ható. A nagyobb lakásokkal ren­delkezők választották a martini Turčan Ipari Szövetkezet Lila ne­vű, szintén bársony bevonatú, há­rom darabból álló ülőalkalmatos­ságát. Nagy sláger az ostravai Drevovýroba kétféle dohányzó- asztala, mely nagyon sok ülőgar­nitúrát egészített ki a kiállításon: az egyik üveg, a másik fa felületű, (a kettő egymás mellett is jól meg­fér), s ráadásul hasonló alakú vi­rágállványt is kínáltak. A hálószo­babútorok közül az említett gyártó Satik bútora nyerte el tetszésün­ket, melynek újdonsága az ágyak matracainak állíthatósága és az ötajtós szekrény nagy, jól kihasz­nálható rakodótere. A kiállítással egybekötött vásár rendezőit dicséri a szép elrende­zés. Sok-sok ötletet kaphattak a látogatók otthonuk kényelme­sebb, ízlésesebb berendezésé­hez. Ebben kérésre segítséget nyújtott a jelenlévő lakberendező szakember is. S az is nagy előnye a rendezvénynek, hogy a bútoro­kon kívül a kiállításon lakáskiegé­szítők is vásárolhatók: függönyök, sötétítők, szőnyegek, kerámia dísztárgyak, sőt néhány villamos háztartási cikk: mosógépek, por­szívók. Sokan távoznak dobozzal a kezükben: a divatos, import le­húzható lámpák öt színben kapha­tók 1190 koronáért. A rendezvény első két napján a vártnál nagyobb volt az érdeklő­dés és az eladók, a vásárlók egy­aránt elégedettek voltak: 740 ezer korona értékű árut szállítottak megrendelésre az otthonokba. Igaz, hogy már az első nap sok kiállított darabra került rá a cédula: eladva, de a további napokon újabb és újabb áru érkezik a gyár­tó vállalatokból, összesen 7 millió korona értékű bútort kínálnak a ki­állításon, mely október 2-ig tart nyitva. Bizonyára a vásárlóknak, a bratislavai Prior áruháznak és a gyártóknak is hasznos ez a kez­deményezés, mert sok otthonba kerül új, ízléses berendezés, az áruház jelentős forgalmat bonyolít le, a gyártók piacot találnak termé­keiknek és nem utolsó sorban megismerik a vásárlók igényeit is DEÁK TERÉZ A gyár kapuja előtti parkolón Babetták szinte végeláthatatlan sora. Van itt minden fajta: az 1976-ban gyártott 207/200 típusú moped és néhány korszerűbb vál­tozata, és itt van már a legújabb M 210/100 típusú Babetta is. A helyszín - ahol ezek a közked­velt mopedok készülnek - a Po­važská Bystrica-i Gépgyár gútai üzeme.- Az üzletekben gyakran hiába keressük a Babettákat. A válasz: legtöbbször nincs. Mi az oka an­nak, hogy a közkedvelt mopedhoz olyan nehéz hozzájutni? - kérde­zem Nagy Jenő mérnöktől, a gútai Babetta-gyár igazgatójától.- Kérdésére egy mondatban nem tudok válaszolni - mondja az igazgató. - Ahhoz, hogy a „mo­ped-ügyben“ tisztán lássunk, el kell mondani néhány dolgot. A gú- , tai gyár • a Považská Bystrica-i Gépgyár pótalkatrész-gyártó üze­meként indult 1974-ben. Később az igényeknek megfelelően meg­változott a gyártási program, a vál­lalat vezetősége 1976-ban a mo­ped gyártását Gútára helyezte. Ebben az évben 14 300 Babettát gyártottunk. Az akkori feltételezé­sek alapján az évi maximális ter­melésnek el kellett érnie a 40 ezer darabot, az idén viszont már több mint 50 ezret gyártunk.- Ezek szerint a termelési prog­ram jóval nagyobb a kezdetben feltételezettnél...- Igen, csakhogy itt jelentkez­nek a nehézségek. A kis szériára felállított berendezések nem felel­nek meg a jelenlegi gyártási köve­telményeknek. Kapacitáshiánnyal küzdünk a festő- és galvanizáló műhelyben. A termelés állandó növelése következtében a műhe­lyek és raktárak túlzsúfoltak, így a munkakörülmények nem a leg­jobbak. Magas a zajszint, gondja­ink vannak a klimatizációval. Az anyagellátásban is vannak hiá­nyosságok. Sok vállalattal műkö­dünk együtt, amelyek kohászati terméket, gumiabroncsokat és más alkatrészeket küldenek üze­münknek. A szállítás lényegesen javult, de ugyanilyen javulásra len­ne szükség a szállítmányok minő­ségében. Esetünkben nem a ma­napság divatos problémáról, az anyaghiányról, hanem a minőség­ről van szó. A vásárlók természe­tesen elvárják, hogy a megvásá­rolt moped jól működjön. Mi vi­szont az üzembiztonságot ilyen feltételek mellett csak nagy erőfe­szítések árán, többletmunkával tudjuk elérni.- Mit tehet és tesz az üzem, hogy az említett nehézségeket ki­küszöbölje?- A jövő év elején kerül átadás­ra az új raktárépület, amely rész­ben megoldja raktározási gondja­inkat. A festő- és galvanizálómű­hely bővítésére is készülnek már a tervek. A 8. ötéves tervidőszak­ban a hegesztőmúhelyben a hazai iparban gyártott robotok bevezeté­sével szeretnénk korszerűsíteni a technológiát.- Ilyen termelési feltételek mel­lett több mint ötvenezer Babettát gyártani évente, azt hiszem, egé­szen jó teljesítmény. Gondolom, a piacon több is elkelne.- Termékeinket. Magyarország­ra, az USA-ba, Kanadába, Belgi­umba, Görögországba, Ausztriába és újabban Franciaországba ex­portáljuk, de jut a hazai piacra is. Fő célunk elsősorban a hazai piac ellátása. Kapacitáshiány követ­keztében idáig még sajnos nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni sem a hazai, sem a külföldi vásár­lók igényeit. Mopedjeink iránt nagy a kereslet, ezért igyekszünk meg­teremteni a feltételeket a gyártási program kiszélesítéséhez. A válla­lat vezetősége elképzelhetőnek tartja, hogy a mopedgyártást majd Nagymegyeren - ahol most alkat­részeket gyártanak - és Gútán összpontosítjuk. Ebben az eset­ben üzemünk vállalati szintre emelkedne. Ez a változás lehető­vé tenné a termelés növelését, a gyártmányok továbbfejlesztését, és nem utolsósorban új munkale­hetőségeket teremtene a környék lakosságának. Nagyban elősegí­tené a minőség javulását is. Ugyanis - bár a hibaszázalék ele­nyésző és a kilépő ellenőrzés is nagyon szigorú - előfordult né­hány reklamáció. Legtöbbjüket a kereskedelem intézi el. Ameny- nyiben a vásárlók hozzánk fordul­nak problémájukkal, a hibát igyek­szünk a lehető legrövidebb időn belül eltávolítani. Az ilyen és ha­sonló kapcsolatokban ugyanis mindig azt tartjuk szem előtt, hogy mi nemcsak gyártók, hanem fo­gyasztók is vagyunk egy személy­ben. Véleményem szerint erre nemcsak nekünk, a többi vállalat­nak is gondolnia kéne. Görögország, Belgium, Kana­da, USA, Ausztria, Franciaország, Magyarország és a hazai piac kö­vetelményeinek kell megfelelniük a gútai Babetta-gyár termékeinek. A feladat az említett feltételek mel­lett nem egyszerű. A következő ötéves tervidőszak azonban új, jobb lehetőségeket ígér. A tudo­mány és technika új vívmányainak gyakorlati érvényesítése, az auto- matizáció és robotizáció várható­an lehetővé teszi, hogy a Babetta lekerüljön a hiánycikkek listájá­ról. KOVÁCS EDIT Jövőre még többet Gyártmányfejlesztés a bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzemben A bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzemben mindig van valami új a nap alatt. A cérnagyár vezető beosztású szakemberei idejében rájöttek, hogy csak úgy tarthatnak lépést e textiliparral, ha fokozott figyelemmel kísérik az innovációs program megvalósítását és fej­lesztését. Ennek érdekében az idén új termékeket dobtak piacra; köztük a Tebex varrócérnát, ame­lyet néhány hónappal ezelőtt Trenčín, a divat városa kiállításon Arany Fatima díjjal jutalmaztak.- Hányadszor nyertek már ilyen vagy ehhez hasonló díjat a gyár termékei? A kérdésre Miroslav Flekr, a Nemzetközi Nőnap Üzem mű­szaki igazgató-helyettese vála­szol.- Másodszor. Remélem, a jövő­ben majd nagyobb sikerünk lesz, hiszen a gyártmányfejlesztés a közelmúltban került kiemelt helyre vállalatunknál. Nagy siker­ként könyveljük el, hogy egyszerre két új termékkel leptük meg vásár­lóinkat: az egyik Perlovka Lúč, a másik pedig Perlux jelzéssel került a boltokba. A Perlovka szí­nes hímzófonallal elsősorban azo­kat a kézimunkázókat örvendez­tettük meg, akik az elmúlt években sokszor csalódottan vették tudo­másul, hogy csak némi szeren­csével juthatnak pamuthoz. Új ter­mékünk azért is kedvükre való lesz, mivel ezek a hímzőfonalak még gépi mosás után sem veszítik el színüket. A Perlux díszítócérna a kötött és a szövött anyagok szépségét emeli ki, gondoljon csak a most oly divatos, pamutból és gyolcsból készült női ruhákra vagy a csomózott kendőkre, ame­lyeket ezüst- illetve aranyszínű cérnával ékesítenek.- A Tebex varrócérna is új termék?- Nem egészen. A Tebex már a gyártmányfejlesztési program eredménye, hiszen az egykori Te­ba jobb minőségű változata. Mivel nehezen szakad el, kötödék és ruhagyárak egyaránt felhasznál­hatják, ugyanakkor fehérneműk, valamint szintetikus anyagból és gyapjúból szőtt ruhadarabok var­rására is megfelel. Tulajdonságait tekintve bármelyik jónevű külföldi vállalat termékével felveszi a ver­senyt.- Tulajdonképpen mikor hatá­rozták el, hogy új fonalakat hoznak forgalomba?'-Tavaly decemberben szüle­tett az ötlet és május első napjai­ban már meg is kezdtük a terme­lést.- Ez igazán gyorsan ment.- Pontosan négy hónap telt el az ötlettől a megvalósításig. Ne­kem még ma is hihetetlen, hogy saját erőnkből ilyen rövid idő alatt új technológiai eljárást dolgoztunk ki és új pamutfestőberendezést állítottunk a termelésbe.- Hogyan sikerült mindez?- Úgy, hogy minden osztály megkapta a maga feladatát. A ter­melési részleg kidolgozta a tech­nológiát, a műszaki a konstrukciós tervet, a kereskedelmi biztosította az anyagiakat és a kiszerelést, a gazdasági osztály pedig megál­lapította az új árakat.- Végül is milyen az első osz­tályba sorolt termékek aránya a többi áruval szemben?- öt egész hat tized százalék.- Elégedett ezzel az eredmény­nyel?- Igen is, nem is. Ha arra gon­dolok, hogy tavaly egyetlen első osztályú termékünk sem volt, ak­kor elégedettnek kell lennem. Ta­lán jövőre nyugodtabb leszek: a terv szerint tizennégy százalékra emelkedik ez a mutató. (szabó)

Next

/
Thumbnails
Contents