Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-27 / 228. szám, kedd

Levelezőink írják A Bratislavai Borászati Üzem nyitrai üzemegységében javában folyik a felvásárolt szőlő feldolgozása. A nyitra-zobori részlegbe naponta 180 vagon szőlő érkezik, ezt helyben dolgozzák fel. Az idei terv 480 vagon szóló felvásárlását irányozza elő. A legnagyobb mennyiséget a nyitra- ivánkai (Ivanka pri Nitre) és a Mojmímvcei Efsz, valamint az Agrokomplex szállítja, de nagy tételekben vásárolnak kistermelőktől is. A felvételen a nyitra-zobori részleg dolgozója, Pavol KTučár a szólóprést kezeli. Pavol Matis felvétele Egy város - négy hír Felújított ifjúsági klub A hosszúszói (Dlhá Ves) fiata­lok 1972-ben kapták meg a volt hnb épületét és rendezték be ifjú­sági klubnak. Azóta a nagytakarí­tást rendszeresen a fiatalok egye­dül végezték. Legutóbb egy-két lelkes szülő segítségével megjaví­tották a kéményt, felújították a mennyezetet, kifestették a helyi­séget. A festés utáni nagytakarí­tásra a helyiségek csinosítására a lányok vállalkoztak. Kankula Tiborné Tevékeny tömegszervezet Légen (Lehnice) a Nemzeti Front tömegszervezetei közül a Vöröskereszt helyi szervezete végzi a legjobb munkát. A szerve­zet vezetősége számos feladata teljesítése közben a tagsággal karöltve nagy gondot fordít az ön­kéntes véradók létszámának nö­velésére. Szeptember elején ti­zenkilencen adtak vért. Sokan kö­zülük már megkapták a Jánsky- emlékérem ezüst fokozatát. A vér­adók toborzásában nagy ered­ménye van Szászi Jolán és Tóth Margit pedagógusoknak, akik már több éve aktívan bekapcsolódnak a szervezet vezetőségének mun­kájába. A tagság hatékony segítséget nyújt a helyi szövetkezetnek az őszi munkáknál is. Legutóbb több mint 25-en társadalmi munkában 700 láda paprikát szedtek le. Be­kapcsolódnak a faluszépítési akci­ókba, és rendszeresen megláto­gatják a faluban élő idős embere­ket. Szitási Ferenc A nyitrai filmklub szeptember­ben kezdte meg 12. évadját A klubnak mintegy 1200 tagja van. Az egyes filmvetítéseket Éva Ru- thová előadása vezeti be. A klub vezetősége évről évre színvona­las filmek bemutatását biztosítja. A járásban a közelmúltban fog­lalkoztak a rokkantak lakásproblé­májával. Úgy határoztak, hogy Nyitrán 14 speciális lakást építe­nek a tolókocsival mozgó rokkan­taknak. A Nyitra-csermányi (čermáň) művelődési házban tartották az amatőr geológusok első országos konferenciáját, melyet dr. Ondrej Samuel nyitott meg, rámutatva az ásványgyújtés jelentőségére. A művelődési házban ezzel egyi­dejűleg ásványkiállítást is ren­deztek. A Krškany-t városrészben ün­nepélyesen felavatták a Plastika sportegyesület sportpalotáját, mely a városban a legnagyobb ilyen jellegű létesítmény. Az ob­jektum 12 millió korona költséggel épült és a Plastika vállalat dolgo­zói 18 500 órát dolgoztak rajta társadalmi munkában. Mártonvölgyi László Készülnek az őszi betakarításra Az idei száraz időjárás fokozott igényeket támasztott a kukorica, cukorrépa és más mezőgazdasági termékek gondozására. A galántai járás mezőgazdasági üzemei a legnagyobb mértékben igyekez­tek kihasználni a mesterséges ön­tözést, s e téren a legjobbak közé tartoztak a kerületben. A mező­gazdasági dolgozók szorgalma­san készülnek az őszi betakarítási munkák elkezdésére. Kukoricát csaknem 16 ezer hektárról kell betakarítaniuk, melyet százegy SK 5-ös, SK 6-os, E 512-es és E 516-os kombájnhoz szerelt adapterrel 35 nap alatt szeretné­nek elvégezni. A kukoricaszár be­takarítását 32 Orkán típusú gyúj- tógéppel végzik majd. Cukorrépát 4200 hektárról takarítják be. Mind­ezek mellett nagy figyelmet szen­telnek a többi termés betakarítá­sának, valamint az őszi szántás­nak és az ószí vetésnek, amelyet több mint 19 ezer hektáron kell elvégezniük. Oláh Gyula Mérlegen az eredmények A ružomberokí V. I. Lenin Gya­potfeldolgozó Vállalat lévai (Levi­ce) üzemében a szakaszervezet üzemi bizottsága értékelte a szo­cialista kötelezettségvállalások eredményeit A dolgozók vállalá­sainak értéke 10 990 762 korona. Energia-megtakarításában az anyagnemesító részleg dolgozói 68,1 százalékot, azaz 511 koronát takarítottak meg. A fonoda dolgo­zói 64,5 tonna nyersanyagot, ami­nek az értéke 1 416 420 korona. A szövődé dolgozói új technológi­át alkalmaztak és a tervezettnél 166 303 méterrel több kötöttszö­vetet gyártottak. Az új üzemi pio­nírtábor építésén 3146 órát dol­goztak Z-akcióban, környezetük és üzemük szépítésénél pedig 4678 órát Császár Emó A végrendelkezési szabadság korlátozott! H. I.: Azt szeretném tudni, hogy a feleségem végrendelete alapján teljes jogom van-e feleségem in­gatlanjára vagy csak annak egy részére (azonkívül, ami minden­képpen jár nekem). A közjegyző ugyanis azt mondja, a végrendelet után csak egy gyerekrész jár ne­kem. A végrendelet tudtommal nem új dolog és mindeddig teljes joggal bírt. A végrendelet ma is „teljes jog­gal bír“, amennyiben a szerzője tiszteletben tartja a végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket és az ún. mellőzhetetlen örökösök tör­vény által biztosított jogait. Ilyen örökösök az örökhagyó leszárma­zottjai (gyermekei, unokái stb.), akiknek joguk van az ún. köteles részre. Köteles rész címén a nagykorú leszármazottat annak a háromnegyede illeti meg, ami neki mint törvényes örökösnek jut­na, a kiskorú leszármazottat pedig az egész törvényes örökrésze, te­hát annyi, amennyit akkor is meg­kapna, ha nem lenne végrendelet. Abban egyébként igaza van, hogy a végrendelet nem új dolog, bár voltak jogrendszerek, amelyek nem ismerték, de nemcsak a vég- rendelkezést - az öröklést sem. A végrendelet ennek ellenére jó­formán sohasem „bírt teljes jog­gal“. A jog nagyon ritkán ismerte el a teljes végrendelkezési sza­badságot (azt a jogot, hogy a vég­rendelkező tekintet nélkül a legkö­zelebbi hozzátartozóira határoz­hatta volna meg, mi történjen a va­gyonával halála után). A végren­delkezési szabadságot a jogrend általában a legközelebbi hozzátar­tozók érdekében korlátozta. A végrendeleti öröklésnek ugyan elsőbbséget biztosít a jog­rendünk, a törvényes örökléssel szemben, de ha a végrendelkező nem vette figyelembe a mellőzhe­tetlen örökös jogát, a végrendelet a Polgári Törvénykönyv 479. §-a szerint részben érvénytelen. A mellőzhetetlen örökösnek a végrendelkező akarata ellenére is meg kell kapnia az ót megillető részt, hacsak az örökhagyó ki nem tagadta ót. Ha tehát a közjegyző felesége végrendeletét érvényesnek ismer­te el és ennek ellenére kijelentette, hogy önnek csak „egy gyerek­részre“ van joga, valószínűnek tartjuk - még ha ön ezt nem is említi hogy a feleségének gyer­mekei voltak. A gyermekek pedig mint már említettük akkor is örö­kölnek, ha a felesége önt jelölte meg végrendeletében egyedüli örökösként. Kié a diófa? M. A.: A nemzeti bizottságtól vettünk egy hat áras telket, amely mellett van még egy ugyanolyan nagyságú telek. Ezt a nemzeti bi­zottság használatba adja majd ne­künk. Ennek kapcsán felvilágosí­tottak, hogy a használati jog alap­ján tetszés szerint használhatjuk a földet, de ha a telket elveszik tólünk a növényekért és a fákért nem kérhetünk kártérítést. Ezt a telket előttünk a szomszédok használták (bár nincs semmiféle okmányuk a használat jogosságá­ról) és fákat is ültettek. Mi már kivágtunk egy diófát Erre aztán jelentkezett a szomszéd. A fát fel­vágattuk és ó ezt el is vitte. Most azonban behívattak a nemzeti bi­zottságra és kérték, térítsük meg a szomszéd kárát, mivel a fa az övé volt. Tanácstalanok vagyunk és nem értjük miért kell nekünk megtéríteni a fa árát, annak elle­nére, hogy mi nem kérhetünk majd kártalanítást. Először is foglalkozzunk a sze­mélyi használati joggal, hiszen a nemzeti bizottság a telket való­színűleg személyi használatukba akarja adni. Ez a jog a nemzeti bizottsággal kötött szerződéssel (illetve a szerződésnek a közjegy- zöségen való regisztrálásával) jön létre térítés ellenében és a szerző­désben meghatározott célból. (Ilyen cél például az is, hogy a használatba adott telken kert létesüljön.) A használati jog meg­szűnését a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Ez a jog lényegében mindig térítés ellenében szűnik meg és a térítés összegének meg­állapításánál figyelembe veszik többek között azokat a költségeket is, amelyeket a használó a föld beültetésére fordított. Amennyi­ben tehát a földet személyi hasz­nálatukba adják és később meg­vonják önöktől ezt a jogot (kisajá­títják vagy bíróság útján kérik sze­mélyi használati joguk megszün­tetését) az időközben ültetett fá­kért kártalanítást igényelhetnek akár a bíróság útján is. (Lásd. a Polgári Törvénykönyv 204. § és 209. §). A diófa esetében kissé bonyo­lultabb a helyzet. A régi római jog a növényzetet ingatlanak tekintet­te. Mai jogunk azonban a fákat és bokrokat inkább a telek „alkatré­szének“ tekinti. (A Polgári Tör­vénykönyv 120-ik §-a szerint „a dolog alkatrésze mindaz, ami jel­legénél fogva hozzátartozik és nem választható el anélkül, hogy a dolog értékéből ne veszítene“, ön tehát nem a fa ültetőjének lenne köteles kártérítést fizetni, hanem a telek jog szerinti tulajdo­nosának - valószínűleg az ál­lamnak. Rendezetlen nyilvántartás Sz. I.: 1959-ben vettünk egy telket és házat építettünk rajta. Nemrég közölték velünk, hogy a telek nincs rendezve a telek­könyvben, amely ugyan húsz tu­lajdonost is felsorol, de azt a négy személyt, akiktől a telket megvet­tük nem említi. A telekkönyv által említett tulajdonosok többsége már elhunyt, néhányan pedig Ma­gyarországon élnek. Azt szeret­ném tudni, rendezhetjük-e valami­lyen módon ezt az ügyet és szere­pelhetünk-e tulajdonosként a te­lekkönyvben. A telekkönyvnek 1951. január elseje óta nincs perdöntő jelentő­sége az ingatlanokhoz fűződő jo­gok szempontjából. Ez azt jelenti, hogy nem mindig az a valódi és a jogrend által is elismert tulajdo­nos, aki a telekkönyvben tulajdo­nosként szerepel. Amennyiben a telek megvételéről szóló szerző­dést a járási nemzeti bizottság jóváhagyásával kötötték meg, a telek tulajdonjogát az 1964. ápri­lis 1 -ig érvényes jog szerint meg­szerezték, persze ha valóban az eladók voltak a tulajdonosok. Az illetékes járásbíróságon kérhetik ennek a ténynek megállapítását. Ajánlatos azonban ügyvédhez for- dulniok, hiszen nem csupán a szerződés megkötését kell bizo­nyítaniuk, hanem azt is, hogy azok, akiktől önök a telket megvá­sárolták tulajdonosok voltak. Ha valamilyen oknál fogva nem szerezték volna meg a telek tulaj­donjogát, a rendezésre módot ad a Polgári Törvénykönyv Novellája is, amely ismét bevezette jogren­dünkbe az elbirtoklást (ez lénye­gében egyik módja a tulajdonjog megszerzésének). Az új rendelke­zések szerint elbirtokolható az a telek, amely nincs szocialista társadalmi tulajdonban és amely­hez semmiféle szocialista szerve­zetnek sem fűződik használati jo­ga. Az ingatlan elbirtoklásának kü­lönlegessége jogrendünkben az, hogy a tulajdonjogot az állam szerzi meg, míg az állampolgár arra szerez jogot, hogy a telket használatába adják, illetve a telek személyi használatáról szóló szer­ződést kössenek vele. Az elbirtok­lás feltétele az, hogy valaki az ingatlant sajátjaként tíz éven át szakadatlanul és jóhiszeműen bir­tokolja. A második kérdésére „nem“- me! kel válaszolnunk. A telek­könyvbe 1950 óta nem kötelező bejegyeztetni a tulajdonos-válto- zásokat. 1964 óta pedig már nem is vezetik, a telekkönyveket. Jelen­leg az ingatlan-nyilvántartást a Geodézia vezeti, a telekkönyvek pedig a közjegyzóségek gondozá­sában vannak. A Geodézia által vezetett nyilvántartásban azonban szerepelhetnek tulajdonosként. A bíróság - ha megállapítja, hogy önök a tulajdonosok - megküldi az ítéletét a Geodéziának, amely kii­gazítja a nyilvántartás adatait. (m. n.) Több szervezet színes műsora Kisebb folklórfesztiválnak is be­illő rendezvény örvendeztette meg Alsóbodok (Dolné Obdokovce) la­kóit. A CSEMADOK helyi szerve­zete első alkalommal kezdemé­nyezett olyan akciót, amelynek megvalósításába más község CSEMADOK-szervezetei is be­kapcsolódtak. A színes, színvona­las szórakozást biztosító műsor­ban tánccsoportok és énekkarok váltották egymást: a nagykéri (Mi­Új egészségügyi központ Teljesült Gelle (Holice) lakossá­gának régi vágya, a járási egész­ségügyi intézet képviselői átadták az új egészségügyi központot. Az új központi épületben helyet kapott a körzeti orvos, a nőgyógyászati, gyermekorvosi és a fogászati rendelő. A szép, minden igényt kielégítő épület - melynek értéke A fogyasztó Gyakran lehetünk tanúi a ke­reskedelem és a szolgáltatások hitelét rontó jelenségeknek. S hogy nem csak egy-egy vásárló tapasztalja ezt, azt a közelmúltban az Új Szó egyik cikke is alátá­masztotta, amely leszögezi: „Ke­reskedelmünk tevékenységében a fogyasztó védelme területén még mindig sok a fogyatékosság. Az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség adatai szerint 1983 első fe­lében Szlovákiában a 6423 ellen­őrző vásárlásból 2231 esetben megkárosították a vevőt. A100 ko­ronára eső árdrágítás 6,50 korona volt.“ A losonci (Lučenec) járás­ban a népi ellenőrző bizottság adatai szerint 41 próbavásárlásból 18 esetben számláztak többet a tényleges vételárnál, ami 42,5 százalékot jelent, 2,7 százalékos árdrágítás mellett. Az ellenőrök több alkalommal találtak hiánycik­keket a pult alatt és kaptak rosz- szabb minőségű árut. Az is előfor­dult, hogy az eladók nem tartották meg a nyitvatartási időt, vagy a hi­giéniai követelményeket. lanovce) tánccsoport és férfikar, a gesztei (Hosfová) menyecske­kórus és néptánc-csoport, a be- rencsi (Branč) tánccsoport, a kálo- si (Káloša) folklórcsoport, a nyitra- gerencséri (Nitrianske Hrnčiarov­ce) kórus, a pogrányí (Pohranice) néptáncosok, az aJsóbodoki me­nyecskekórus és tánccsoport pro­dukciója megérdemelten nagy si­kert aratott. Karasz Tibor a berendezéssel együtt hárommil­lió korona - kivitelezője a Duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) Já­rási Építőipari Vállalat. A falu lá­nyai és asszonyai társadalmi mun­kában szívesen vettek részt a he­lyiségek takarításában, hogy a rendelést minél előbb megkezd­hessék. Rajzás Adrién védelmében Természetesen nincs szó új je­lenségről. Már azelőtt is gyakran szóvá kellett tenni, hogy a lehető­ségek senkit sem hatalmaznak fel a tisztességtelen haszonhoz ve­zető manipulációra, az első-, má­sod- és harmadosztályú áru keve­résére, a minőség rontással leple­zett nyereségre, vagy a hiánycikk­nek számító áruk elrejtésére. Már csak azért sem, mert az ilyen tevékenység szöges ellentétben áll pártunk politikájával. Tűzzel, vassal irtani kell az ilyen negatív jelenségeket. Az illetékesek jól tudják, hogy fokozott erőfeszítéseket kell termi a lakosság érdekeinek védelmé­ben, mindenütt szükség van a tisztességes termelői, kereske­dői és szolgáltatói magatartásra, az árak állandó, s szakszerű ellen­őrzésére. Igyekezzenek hát a jö­vőben szigorúbb bírságolással, a konkrét esetek nyilvánosságra hozásával még jobban érvényre juttatni a fogyasztók érdekeinek védelmét. Kanizsa István ÚJ SZÚ 6 1983. IX. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents