Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-24 / 226. szám, szombat
A MADRIDI TANÁCSKOZÁSON ELFOGADOTT ZÁRÓDOKUMENTUM ÚJ SZÓ 3 383. IX. 24. 1980. november 11-tői 1983. szeptember 9-ig Madridban tanácskoztak az európai biztonsági és együttműködési konferencián részt vett államok képviselői és 1983. szeptember 6-án záródokumentumot fogadtak el. A záródokumentum bevezető részében hangsúlyozza az európai biztonsági és együttmüködési konferencia és az általa kezdett folyamat nagy politikai jelentőségét. Hangsúlyozza annak nagy jelentőségét, amelyet egyrészt a helsinki Záróokmány minden részének megvalósítása, másrészt annak valamennyi elvének tiszteletben tartása jelent e folyamat számára. A dokumentum emlékeztet a következőkre: a záróokmányban megjelölt mandátumnak és a madridi találkozó napirendjének megfelelően a részt vevő államok képviselői mélyreható vélemény- cserét folytattak mind a Záróokmányban foglalt rendelkezések végrehajtásáról és a konferencia által meghatározott feladatokról, mind pedig az ott tárgyalt kérdésekkel összefüggésben kölcsönös kapcsolataik elmélyítéséről, az európai biztonság megszilárdításáról, az együttműködés fejlesztéséről és az enyhülési folyamat jövőbeni fejlesztéséről. A madridi dokumentum, a helsinki Záróokmány felosztását követve, az alábbi fő fejezetekből áll: Az európai biztonságot érintő kérdések Az európai biztonságot érintő kérdések című fejezetekben a résztvevők kifejezik elhatározásukat:- új erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az enyhülést hatékony és folyamatos, mind élet- erősebb, átfogóbb és hatásában egyetemes folyamattá tegyék, a Záróokmányban foglalt kötelezettségekkel összhagnban;- a rendezetlen problémákra békés eszközök segítségével keresik a megoldásokat;- szigorúan tiszteletben tartják a részt vevő államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő mind a tíz helsinki elvet,- fejlesztik az együttműködésen, barátságon és bizalmon alapuló kölcsönös kapcsolatokat, tartózkodva minden olyan tevékenységtől, amely ellentétes a Záróokmánnyal, s így kárt okozhatna e kapcsolataiknak;- bátorítják a Záróokmány végrehajtása érdekében tett tényleges erőfeszítéseket;- valódi erőfeszítéseket tesznek a fokozódó fegyverkezés megfékezése, valamint a bizalom és biztonság erősítése és a leszerelés elősegítése végett. Az államközi kapcsolatok elvei E fejezet Elvek című alfejezeté- ben a résztvevők ajánlatosnak tartják, ha a Záróokmányban lefektetett 10 alapelv kifejezést nyerne a törvényhozásban, az egyes országok saját gyakorlatának és eljárásainak megfelelő formában. Ugyancsak fontosnak tartanák, hogy ezeket az elveket tükrözzék a résztvevők által kötött szerződések és megállapodások. A részt vevő államok megerősítik annak szükségességét, hogy az erő alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől tartózkodást, mint a nemzetközi élet normáját, szigorúan és hatékonyan be kell tartani. A továbbiakban elítélik aterroriz- must, a nemzetközi kapcsolatban is, hatékony intézkedéseket tesznek ellene mind nemzetközi szinten, mind nemzetközi együttműködés révén, az ENSZ alapokmányával és a helsinki Záróokmánynyal összhangban. Megtesznek minden intézkedést, hogy megelőzzék területük felhasználását bűncselekmények előkészítésére, szervezésére, illetve elkövetésére, megerősítve, hogy tartózkodnak az e fajta és egyéb olyan tevékenység támogatásától, amely más részt vevő állam rendszerének erőszakos megdöntésére irányul. Ugyancsak kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területükön diplomáciai, konzuli vagy más hivatalos tevékenységet kifejtő minden személynek megadják a szükséges biztonságot. A záródokumentumban a részt vevő államok elismerik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok egyetemes jelentőségét, támogatják azok hatékony gyakorlását, s fejlesztik törvényeiket és rendelkezéseiket a polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális és más emberi jogok és alapvető szabadságjogok területén. Biztosítják a szakszervezeti jogokat az illető állam törvényeinek megfelelően. Megerősítik az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányok és a vonatkozó egyéb nemzetközi megállapodások jelentőségét, s felhívják azokat a részt vevő államokat, amelyek azt még nem tették volna meg, hogy lehetőleg csatlakozzanak e nemzetközi megállapodáshoz. Ugyanitt intézkedik a záródokumentum arról, hogy Kanada meghívására 1985. májusára szakértői tanácskozást hívnak össze Ottawába. Ezen a részt vevő államok szakértői az emberi jogok és alapvető szabadságjogok összes ve- tületének saját államukban való tiszteletben tartására vonatkozó kérdésekről fognak tanácskozni, ahogyan azt a Záróokmány tartalmazza. A záródokumentum következő intézkedése az, hogy Görögország meghívására 1984 márciusában Athénban szakértői tanács- kotás ül össze, hogy a Záróokmány alapján folytassa egy általánosan elfogadható módszer tanulmányozását a vitás kérdések békés rendezésére. A résztvevők tudomásul veszik Máltának azt a bejelentését, hogy el nem kötelezett politikát folytató, semleges ország, s felhívnak minden államot, hogy tartsa tiszteletben ezt a máltai nyilatkozatot. Európai konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről A záródokumentum ebben a fejezetben megállapítja, hogy a madridi találkozón döntés született egy európai konferencia összehívásáról, amely a bizalom- és biztonságerósítő intézkedésekről és a leszerelésről tárgyalna. A konferencia első szakaszát 1984. január 17-re hívják össze Stockholmba. A konferencia célja, hogy több szakaszban új, hatékony és konkrét lépéseket vállaljon, amelyek célja a további haladás, a bizalom és a biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában, hogy ezáltal kifejezést és nyomatékot adjanak az államok ama kötelességének, hogy az egymás közti kapcsolataikban tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől. A jogegyenlőség, a kiegyensúlyozottság és a kölcsönösség, valamint az európai biztonsági és együttműködési találkozón részt vevő összes állam biztonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartása, és az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kiterjednek majd egész Európára, a csatlakozó tengeri (amely a lábjegyzet szerint ebben az összefüggésben az Európához csatlakozó óceáni térségekre is vonatkozik) és légtérre is. Azok katonailag jelentősek és politikailag kötelezőek lesznek és együtt járnak az intézkedések tartalmának megfelelő ellenőrzési formákkal. A záródokumentum arról is intézkedik, hogy a madridihoz hasonló, következő találkozó fogja felmérni a konferencia első szakaszán elért haladást és megvizsgálni annak útját és módját, hogy a részt vevő államok folytassák erőfeszítéseiket az európai biztonságért és leszerelésért, beleértve a jelenlegi mandátum kiegészítését az európai bizalom- és biztonságerósítő és leszerelési konferencia következő szakasza számára. Együttmüködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén A dokumentumnak ebben a fejezetében a részt vevő államok megerősítik meggyőződésüket, hogy az együttműködés e területeken hozzájárul a béke és biztonság megerősítéséhez Európában és az egész világon. E szellemben megismétlik elhatározásukat, hogy - tekintet nélkül gazdasági és társadalmi rendszerükre - folytatják és intenzívebbé teszik az ilyen együttműködést egymás között. Hozzáfűzik, hogy a résztvevők további erőfeszítéseket tesznek a kereskedelem útjában álló mindenfajta akadály csökkentése, majd fokozatos felszámolása végett azzal a szándékkal, hogy hozzájárulnak a gazdasági kapcsolataik harmonikus fejlesztéséhez. A terjedelmes fejezet a továbbiakban igen sok konkrét ajánlást tartalmaz. Ezek egyebek között a következő területeket érintik: az üzleti kapcsolatokat és lehetőségeket; a külföldi cégek és szervezetek képviselőinek munkakörülményeit és azok könnyítését; a gazdasági és kereskedelmi információk publikálását és terjesztését, a gazdasági és kereskedelmi statisztikák összehasonlíthatóságának javítását; a hosszú távú kétoldalú gazdasági és ipari, műszaki együttműködési megállapodásokat; az ipari együttműködés új formáit a kis- és középvállalatoknak az ipari és kereskedelmi együttműködésben való szélesebb részvételét; az energetikai együttműködést; a kereskedelem technikai akadályainak megelőzését és csökkentését; a tudományos és technikai fejlődést érintő tájékoztatás javítását; a mezőgazdaság területén való tudományos együttműködést i (ide értve az állatfajták és növények szaporítását, a vízforrások optimális kihasználását és tartalékolását), a környezetvédelmi együttműködést; az európai vendégmunkások emberi (többi között gazdasági, társadalmi és kulturális) jogainak védelmét. A Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések Ebben a fejezetben a záródokumentum egyebek között megállapítja: a részt vevő államok annak tudatában, hogy Európa biztonsága a világ biztonságának szélesebb összefüggésében vizsgálva szorosan kapcsolódik a Földközitenger egész térségének biztonságához, megismétlik szándékukat, hogy hozzá kívánnak járulni a békéhez, a biztonsághoz és az igazságossághoz a Földközi-tenger térségében. A madridi találkozón részt vevő államok ezért megállapodtak, hogy Olaszország kormányának meghívására 1984 októberében Velencében szemináriumot tartanak, amely megvitatja a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kérdéseit a Földközi-tenger térségében. Együttmüködés humanitárius és más területeken E fejezet hivatkozik a Záróokmány azonos fejezetének bevezetőjére, beleértve azokat a megállapításokat is, amelyek a részt vevő államok közötti kölcsönös megértés fejlesztését, valamint az enyhülést érintik. Ezután témakörönként foglalkoznak a szóban forgó együttműködés egyes területeivel, leszögezve azt az elhatározásukat, hogy folytatják és kiterjesztik ezt az együttműködést. Az Emberek közötti kapcsolatok című alfejezet egyebek között a következőket tartalmazza: a részt vevő államok kedvezően foglalkoznak a családegyesítést érintő, illetve a külföldiekkel kötött házasságkötéssel kapcsolatos kérelmekkel, segítik a diplomáciai és egyéb hivatalos missziók normális működését és hozzáférhetőségét, -kielégítő, egyebek között biztonsági intézkedéseket tesznek a kölcsönös együttműködés keretében területükön folytatott - a többi között sport- és kulturális - tevékenység kielégítő feltételeinek megteremtésére, amikor e tevékenységben más állampolgárok szerepelnek. Bátorítják az ifjúsági cseréket és az ifjúsági szervezetek közötti együttműködést. Előmozdítják az egyéni vagy kollektív ifjúsági turizmus fejlesztését. A Tájékoztatás című alfejezet foglalkozik a többi részt vevő államból behozott kiadványok szélesebb korú fejlesztésével, a tömegtájékoztatás és képviselői együttműködésének további kiterjesztésével, a külföldi újságírók és állandó tudósítók munkafeltételeinek könnyítésével, illetve megjavításával. Az Együttműködés és cserék a kultúra területén című alfejezet többek között megállapítja: Magyarország kormányának meghívására „Kulturális Fórumot“ fognak rendezni Budapesten 1985. október 15-vel kezdődően. Azon a részt vevő államoknak a kultúra területén kiemelkedő személyiségei lesznek jelen. A fórum olyan kölcsönhatású problémákat fog megvitatni, amelyek az alkotást, a terjesztést és együttműködést érintik, ide értve a kapcsolatok és cserék előmozdítását és kiterjesztését a különféle kulturális területeken. Az alfejezet egyéb pontjaiban foglalkozik a könyvek, filmek és más kulturális javak nemzetközi cseréjének javításával, a fordítások, az irodalmi és egyéb művek terjedésének ösztönzésével, külön kiemelve azokat, amelyeket a kevésbé széles körben beszélt nyelveken alkották meg. Ugyancsak foglalkozik a záródokumentum e része a történelmi hagyatékok és emlékek megőrzésével és nyilvántartásával, a részt vevő államok rádió- és televíziószervezeteinek együttműködésével. Ugyanebben az alfejezetben a részt vevő államok vállalják, hogy segítik a kormányközi és egyéb megállapodások és intézkedések létrejöttét az oktatásban és a tudományban. Hozzájárulnak diákok, tanárok és kutatók cseréjének továbbfejlődéséhez az egyes országokban érvényes törvények és rendelkezések szerint. Bátorítják a tudományos képzési programokról, tanfolyamokról, és szemináriumokról készült tájékoztatók rendszeresebb cseréjét. Végül a részt vevő államok készségüket fejezik ki az iskolai oktatóanyagok cseréjének elmélyítésére. A következő találkozó: ' Bécs, 1986. A záródokumentum utolsó fejezete a madridi találkozót követő intézkedésekről szól. „A Záróokmány vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően és azon elhatározásukkal és elkötelezettségükkel összhangban, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kezdeményezett sokoldalú folyamatot tovább folytatják, a részt vevő államok további rendszeres találkozókat tartanak képviselőik között. A harmadik ilyen találkozót Bécsben tartják 1986. november 4-i kezdettel.“ A részt vevő államok elhatározzák továbbá, hogy 1985-ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmánya aláírásának tizedik évfordulójáról megfelelő módon, Helsinkiben emlékeznek meg. A záródokumentumban a részt vevő államok képviselői végül kifejezik mélységes hálájukat Spanyolország népének és kormányának azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a találkozón részt vevő küldöttségeket részesítette. (A záródokumentum teljes szövegét külön kiadványban jelentetik meg). OECD-jelentés a munkanélküliségről (ČSTK) - A Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Párizsban tegnap jelentést tett közzé, amely szerint 1984 végéig a fejlett tőkés országokban 35 millió munkanélküli lesz. Az OECD-be tömörülő 24 országban 1982 decemberéhez viszonyítva 5 millióval nő a munkanélküliek száma. A szervezet szakemberei komoly problémának tartják az ún. hosszú távú munka- nélküliséget. A következő esztendőben a becslések szerint tovább nő azok száma, akik több mint 12 hónapja keresnek munkát. A társadalom számára a legnagyobb veszélyt - állapítja meg a jelentés - a fiatalok munkanélkülisége jelenti. A 25 éven aluli munkát keresők száma a 7 legfejlettebb tőkés államban elérik a 17,7 százalékot. A szervezet tagországainak a munkanélküliség jelenlegi szinten tartásához a jövő év végéig 20 millió munkaalkalmat kellene teremteniük. Az OECD ezt nem tartja lehetségesnek, s a jelentés leszögezi: ha bekövetkezne a gazdasági fellendülés, a munkanélküliség főleg Nyugat-Európában továbbra is óriási probléma maradna. Babrak Karmai beszéde (ČSTK) - Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, a Forradalmi Tanács Elnökségének elnöke a tanács csütörtöki ülésén mondott beszédében leszögezte, hogy Afganisztán kész részt venni a térség problémáinak békés rendezésében, ám az ellene folytatott hadüzenet nélküli háború megköveteli az ország védelmi képességének erősítését. Elmondotta továbbá, hogy az egyik legfontosabb belpolitikai feladat a demokratikus helyi államhatalmi szervek kialakítása. A Forradalmi Tanács Elnöksége a közeljövőben olyan dokumentumokat dolgoz ki, amelyekben lefektetik az új szervek működésének alapfeltételeit és feladatait. Az afgán külügyminiszter-helyettes nyilatkozatában határozottan elutasította azokat a pakisztáni hivatalos körök által terjesztett jelentéseket, miszerint állítólag afgán repülőgépek hatoltak be Pakisztán légterébe. A nyilatkozat, amelyet a BAKHTAR hírügynökség hozott nyilvánosságra, hangsúlyozza: az ilyen hazug rágalmak a Washington által irányított propagandakampány részét képezik.
