Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-24 / 226. szám, szombat

Egy hét a nagyvilágban Szeptember 17-töl 23-ig Szombat: Eanes portugál államfő Washingtonban az Azovi- szigeteken levő amerikai támaszpont jövőjéről és a két ország katonai együttműködéséről tárgyalt. Vasárnap: Bush amerikai alelnök Bukarestben tárgyalt, majd budapesti és bécsi látogatásával befejezte észak­afrikai és kelet-európai körútját. Hétfő: Saint Christopher és Nevis Államszövetség néven a Kis-Antillákon új független állam alakult. Kedd: Megkezdődött az ENSZ-közgyűlés XXXVIII. ülés­szaka - A szocialista országok testvérpártjainak KB titkárai Moszkvában tanácskoztak - Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titkára Finnországba érke­zett. Szerda: Jicchak Samir eddigi izraeli külügyminiszter meg­kapta a kormányalakítási megbízatást - Manilában 11 halálos áldozatot követelő kormányellenes tün­tetést rendeztek az ellenzéki erők - Bonnban tár­gyalt Thatcher brit kormányfő. Csütörtök: Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Moszkvá­ban fogadta Sah Muhamed Doszt afgán külügymi­nisztert. Péntek: Bettino Craxi olasz kormányfő Bonnban folytatott megbeszélést Helmut Kohl kancellárral - Indira Gandhi indiai kormányfő megkezdte görögországi látogatását. Az ENSZ-közgyűlés XXXVIII. ülésszaka a héten még csak ügyrendi kérdésekkel foglal­kozik, a politikai vita a jövő héten veszi kezdetét. Az ülésszak napi­rendjén 140 pont szerepel, ami már önmagában is jelzi: a nemzet­közi életben számos, sürgős meg­oldásra váró probléma halmozó­dott föl. Az elmúlt évek tapasztala­ta azt mutatja, hogy a világszerve­zet nagy mértékben járulhat hozzá az égető kérdések rendezéséhez, ám ehhez valamennyi tagállam, s főleg a nagyhatalmak pozitív hozzáállására van szükség. Mert hiába hoz határozatot az ENSZ a palesztin kérdésben vagy a kö- zel-keleti helyzettel kapcsolatban, ha az USA izraeli szövetségesével ezeket semmibe veszi és a hábo­rús feszültséget szítja állítólagos létérdekeire hivatkozva. Hiába szorgalmazza a világszervezet a namíbiai igazságos rendezést, ha az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei a dél-afrikai fajül­döző rezsim kezére játszanak. Ez a néhány példa is jelzi, hogy regio­nális válsággócok egész sora fe­nyeget szélesebb konfliktus kitö­résével, s ennek megelőzése nagyfokú józanságot igényel az érintett felektől. A közgyűlés ilyen tekintetben elősegítheti a problé­mák megoldását. A világnak vannak más fájó se­bei is, pl. a fejlődő országok gaz­dasági helyzete, küzdelmük az igazságosabb gazdasági világren­dért, a megkülönböztetés ellen, harcuk a nyomor s más társadami problémák leküzdéséért. A köz­gyűlésen természetesen mind­ezekről szó lesz, ám a vitában olyan kérdések kapják a fő hang­súlyt, amelyek az egész világot érintik. Ezek: a fegyverkezés meg­fékezése, a leszerelés, az államok közötti békés, egyenjogú kapcso­latok. S épp ez az a terület, ahol a helyzet sajnos sokat romlott az elmúlt egy esztendőben. Ismét megállapíthatjuk: hiába tesz a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség őszinte leszrelési szándé­kokról tanúskodó indítványokat az űrfegyverkezés megakadályo­zására, a stratégiai fegyverek csökkentésére, a közepes hatótá­volságú nukleáris eszközök korlá­tozására - hogy csak néhány pél­dát említsünk ha a vezető tőkés nagyhatalom ezekre nem vála­szol, hacsak válaszként nem fog­juk fel az új fegyverrendszerek bevezetését, az úrhadviselésre tett aktív előkészületeket, s általá­ban a konfrontáció keresését min­den téren. Washington attól sem riad visz- sza, hogy a világszervezetet is bevonja gyűlölt szovjetellenes kampányába, illetve, hogy mega­kadályozza az ülésszak zavarta­lan munkáját. Mert milyen más célt szolgálna, hogy az amerikai ható­ságok lehetetlenné tették Andrej Gromiko részvételét a tanácsko­záson? A világszervezet székhelyén több ország, s maga az ENSZ- főtitkár is bírálta az amerikai lé­pést. Erre Charles Lichtenstein, az amerikai ENSZ-küldsöttség he­lyettes vezetője - a világszervezet , történelmében példátlan módon - úgy reagált, hogy kijelentette: a vendéglátó ország diszkrimina­tív intézkedéseit kifogásoló tagál­lamok „nyugodtan távozhatnak, és más székhelyet kereshetnek a világszervezetnek is“. Moszkvában mindezek alapján joggal adnak hangot azoknak a kétségeknek, miszerint az USA és szövetségesei ezúttal is igye­keznek megmérgezni a tanácsko­zás légkörét, s az időszerű nem­zetközi problémákról el akarják majd terelni a figyelmet. A nyugat-európai rakétatelepítés kérdése az elmúlt héten is a figye­lem középpontjában állt. Jurij And­ropov, az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő a nyugatnémet SPD parlamenti képviselőinek fel­hívására adott válaszában megis­mételte a korábbi szovjet leszere­lési javaslatokat, s arról biztosítot­ta a felhívás szerzőit: a Szovjet­unió mindent megtesz, hogy meg­akadályozza a nukleáris kataszt­rófa felé sodródást, s kész a leg­szélesebb együttműködésre az emberiség jövőjét érintő kulcskér­désben. A moszkvai indítványok azt tanúsítják, hogy a Szovjetunió becsületes, igazságos megállapo­dásra törekszik, s nem tart igényt arra, hogy egyetlen rakétával vagy repülőgéppel többje legyen, mint amennyi a NATO-nak van. A ked­vezőtlen nyugati visszhangokra utalva Jurij Andropov feltette a kérdést: egyáltalán valóban akar-e megállapodást az Egyesült Államok és a többi NATO-ország? Az elmúlt hét eseményei, a nyugati vezetők nyilatkozatai alap­ján nem nehéz megadni erre a vá­laszt. Thatcher brit miniszterelnök Kohl kancellárral szerdán Bonn­ban folytatott tárgyalásai után kije­lentette: a rakétetelepítés eldön­tött tény, amin már nem lehet változtatni. A brit kormányfő Hol­landiában is a telepítés előkészü­leteiről folytatott megbeszéléseket a hét elején. Craxi olasz miniszter- elnök tegnap járt Bonnban, s ez újabb bizonyítéka annak, hogy a NATO-országok lázasan „egyeztetik“ álláspontjukat. Az előjelek szerint nem kétséges, hogy az eredmény az amerikai állásponttal megegyező lesz, vagy­is az új közepes hatótávolságú nukleáris rakéták végül is megér­keznek Nyugat-Európába. Reagan elnök persze ismét propaganda-fogásra készül. Szer­dán bejelentette: a genfi tárgyalá­sokon az USA új kezdeményezést tesz, amelyek „rugalmasságról“ tanúskodnak. Erről részleteket ugyan még nem tudni, de beava­tottak szerint Washington tovább­ra sem ismeri el a Szovjetunió jogát arra, hogy a NATO-államo- kéval egyenlő nukleáris erőt tart­son fenn. Amerikai kommentáto­rok állapították meg: az „új ja­vaslat“ minden bizonnyal a nyu­gat-európai közvélemény nyomá­sára tett lépés, annak megtévesz­tését szolgálja. Eközben Nyugat- Európa lakossága javában készül az őszi nagyszabású békeakciók­ra, amelyek elsősorban az ameri­kai rakéták telepítése ellen fognak irányulni. Ossszeállította: Papucsek Gergely Az ENSZ-közgyűlés XXXVIII. ülésszakának elnökévé Jorge lllu- eca panamai képviselőt választot­ták meg (képünkön). (Telefoto-ČSTK) A libanoni események az elmúlt héten veszélyes fordulatot vettek, miután a kormánycsapatok és a falangisták oldalán a nemzeti és hazafias erők ellen bevetette légi erejét és tüzérségét az amerikai kontingens is. Csütörtökön francia repülőgépek bombázták a szíriai állásokat. Mindez azt bizonyítja, hogy a több nemzetiségű, ún. rendfenn­tartó erők többé már nem semlegesek a konfliktusban, s akcióik következtében a válság nemzetközi méreteket ölthet. Képünkön a Virgi­niai amerikai atommeghajtású cirkáló, amely naponta lövi a drúzok állásait. (Telefoto - ČSTK) m ___________________________________________ NY ELVŐR m ■ a tr ■ r f Az időjárás szólásmondásainkban Az időjárás iránt napjainkban fiatalok és öregek egyaránt állandó érdeklődést tanúsítanak. A napilapokban „kibérelt“ helye van az időjárásjelentésnek, a rádió pedig mindennap többször is ismerteti az időjárási helyzet várható alakulását. A természettel szoros kapcsolatban levő emberek régen is figyelemmel kísérték az időjárás változását, hiszen attól függött, vajon zavartalanul végezhetik-e munkájukat a szabadban, vagy pedig bizonyos ideig semmittevésre lesznek kárhoztatva. Ükapáink jól megfigyelték az évről évre ismétlődő természeti jelenségeket, s észrevételeiket szólásmondások formájában hagyták az utókorra. Ók még nem tudták, amit korunk embere tud, hogy az ítéletidőt a ciklon, a nagyobb területre kiterjedő és általában kiadós csapadékot hozó légörvény okozza. Azt azon­ban biztosra vették, hogy borúra derű következik. Amikor verő­fényes napra ébredtek, nem tudták, hogy ennek oka a magas légköri nyomás hatására uralkodóvá váló leszálló légáramlás, az anticiklon. Csak egyszerűen megállapították, hogy hét (tizenhá­rom, sót száz) ágra süt a nap. Erős felhősödéskor a nép nyelvéből eredő mondást vesszük elő s kijelentjük, hogy lóg az eső lába. Előfordul, hogy a viharos, olykor napokig orkánnal kísért időjárás országos esőzéssel jár, ismételten megerednek az egek csator­nái, néha úgy esik, mintha dézsából öntenék, ennek következté­ben agyonázik a talaj, s a vendégmarasztaló sár miatt még a kutyát is ölben viszik ki ugatni. Ha szakad az eső vagy télen csikorgó hideg van, még a rossz kutyát is vétek kikergetni a házból. Az évszakok változásával és az időjárás alakulásával kapcso­latos észrevételeket tömören így foglalták össze: Tél, tavasz, ősz nyár tarka lovon jár - vagyis minden évszak valami újat hoz. Mihály-nap (szeptember 29-e) után akármerről fúj a szél, ti ideg az, mert ősszel már csak kellemetlen szél szokott fújni. Eljött Márton szürke lovon - mondják, ha Márton napján (november 11- én) havazik. Ha Katalin-napkor (november 25-én) fagy, a régiek megfigyelése szerint karácsonykor enyhe időjárás szokott lenni: Ha Katalin kopog, karácsony locsog. Amikor meg Katalin locsog, karácsony kopog. Előfordul, hogy karácsonykor enyhe az idő. Az „idójárásjó- sok“, ilyenkor azt ígérik, hogy húsvétkor fog havazni: Fekete karácsony - fehér húsvét. Nemegyszer van olyan év, hogy a téli hónapokban hosszú hetekig nincs sem hó, sem komoly fagy. Már-már úgy látszik, hogy nem is lesz tél, a kételkedők azonban ilyenkor ezt mondogatják: Nem eszi meg a kutya a telet- vagyis a tél nem múlhat el kemény hideg nélkül. Havazás nélkül nincs igazi tél. Amikor télen sűrűn havazik, tréfásan azt szokták mondani, hogy kiszakadt (kilyukadt) az angyalok dunyhája. De az ördögöt sem hagyják ki a szólásokból. Előfordul, hogy esik az eső, és ugyanakkor a nap is süt. Ilyenkor a tréfás szólás szerint veri az ördög a feleségét. Február 24-évet, (jégtörő) Mátyás napjával kapcsolatban szok­ták mondogatni: Mátyás ront, ha talál; csinál, ha nem talál (tudniillik jeget). Van, aki így jósolja a hideget Gergely-napra (március 12-ére); Megrázza még szakállát Gergely. Mivel márci­usban még nagyon megbízhatatlan az időjárás, és néhány kellemes tavaszi nap után a hosszabb-rövidebb ideig tartó havazás sem ritka, megszületett a hasonlat: Ravasz, mint a tavasz. Ha március 18-a körül már tavaszias az időjárás, nemegyszer halljuk: Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget (vagy zsákkal hoznak meleget). Végül elkerülhetik a beszerzésekkel járó, olykor hosszas utánjárást azok, akik megfogadják - saját problémáikra alkal­mazva - a régiek jó tanácsát: Nyáron csináltass szánt, télen szalmakalapot vegyél! HASÁK VILMOS Ellenes vagy elleni? A beszélt nyelvben, de az írott szövegekben is elég sokszor tapasztalhatjuk áz ellen névutóból képzett -ellenes származék­szó helytelen használatát. Nézzünk meg egy-két példát: A török- ellenes hadjárat igen sokáig elhúzódott. Alapszabályellenes vétséget követett el. Az előbbi mondatokban az -ellenes utótagú összetételek - törökellenes, alapszabályellenes - mint a hadjárat, illetőleg a vétség jelzői, helytelenek. Helyesen török elleni vagy törökök elleni hadjáratról, illetve alapszabály elleni vétségről van itt szó. Azért, mert az elleni - csak főnév után használt - melléknév jelentése: valami vagy valaki ellen irányuló, viselt vagy folytatott tevékenység. Tehát a törökök ellen folytatott hadjárat, törökök elleni hadjárat, az alapszabály ellen elkövetett vétség alapszabály elleni vétség, nem pedig alapszabályellenes vétség. Ugyanígy: élet elleni bűncselekmény, nem életellenes, kizsákmányolás elleni harc, nem pedig kizsákmányolásellenes harc. Az -ellenes melléknévről elsősorban azt kell tudnunk, hogy mindig utótagként szerepel, és gyakran főnévi értelemben is használatos. Jelentése azzal ellenkező, amit az előtag kifejez. Nem szándékozom itt most felsorolni az -ellenes melléknév valamennyi jelentését, csak az idézett példák jelentését szeret­ném tisztázni. Tehát: törökellenes azt jelenti a törökökkel szem­ben ellenséges érzületű, alapszabályellenes azt jelenti alapsza­bályba ütköző, alapszabállyal ellenkező, az életellenes jelentése az élettel ellenkező, az életet tagadó, kizsákmányolásellenes pedig annyit jelent, mint kizsákmányolást ellenző, azt megakadá­lyozni törekvő. Ennyiből is világos, hogy a felsorolt példákban az -ellenes utótagú összetételek eltorzítják a mondanivaló értelmét. MAYER JUDIT ÚJSZÚ j 4 1983. ixľiž4.

Next

/
Thumbnails
Contents